Szolnok Megyei Néplap, 1971. január (22. évfolyam, 1-26. szám)
1971-01-12 / 9. szám
1971. Január 12. XTOI MÓR MFC, VEI NÉPLAP •» Fölsői a páva? Önkritikával kell kezdenem cikkemet: amikor meghívtak a Kórusok Országos Tanácsa megyei elnökségének alakuló ülésére, bizony — nem szégyen bevallani — csak legyintettem ... „No, megint több van egy bizottságfélével, egy felesleges értekezési lehetőséggel”. (Mintha megint kitört volna rajtunk az értekező mánia, mint a téli nátha.) Szerencsére a KÓTA (a fenti szerv rövidítése) keveset ülésezik, — ehelyett inkább dolgozik. Arra kell következtetni a megye kórusmozgalmának fellendüléséből, a népdalkincs megnövekvő ápolgatásából. Minden, ami a dalkultúra érdekében történik a megyében, így. vagy úgy, a KÓTA segítségnyújtásával halad előre. A jászberényi Székely Mihály Zenei Napok nagyszabású kórusprogramjáról már beszámoltam. A megyei minősített kórusok találkoznak a jász fővárosban. Január 23-án Mezőtúron lesz kóruspódium-találkozó. A mezőtúri kórusok közül fellép a városi úttörő énekkar, a Kossuth téri iskola kamarakórusa, a Dózsa György Gimnázium és a honvédség Kodály vegyeskara, és a Petőfi énekkar. Túrkevéről a fiúiskola énekkara, a városi úttörő kórus, a Ványai Ambrus Gimnázium énekkara vendégszerepei Mezőtúron, valamint a Szolnoki MÁV férfikar. A SZÖVOSZ és a KÓTA rendezésében — ® Szolnoki Kulturális Hetek keretében, a helyi szövetkezeti szervek lebonyolításával — júniusban országos szövetkezeti dálostalálkozó lesz Szolnokon. A harmadízben megrendezésre kerülő országos dalostalálkozó iránt igen nagy az érdeklődés. Az első alkalommal nyolcszáz, a második alkalommal ezerkétszáz dalos jött el a Tisza- parti városba; — az idei hangversenysorozatra pedig harminc énekkar küldte él nevezését ezerhatszáz résztvevővel. (Nagy gond, hogy hol tudunk a városban ennyi vendéget elhelyezni? A rendezők számítanak a kollégiumok, a munkásszállások segítségére is.) Az országos szövetkezeti dalostalálkozó műsora csaknem kizáróan népdalokból, népdal-feldolgozásokból és munkásmozgalmi dalokbó' áll. A legjobb produkciót nyújtó együtteseket — különböző szempontok szerint — nívódíjjal jutalmazzák. Felmerült a KÓTA megyei szervezési és propaganda' 'ottságának legutóbbi ülésén, hogy az egyéni nep- dalénekeseknek is fellépési lehetőséget kellene biztosítani. Nagyon jó ötlet, a Páva népdalkörök legjobbjai mielőbb mutatkozzanak be a széles nyilvánosság előtt is. Rendezzük meg a „Pá- vások”, a magyar népdal megyei seregszemléjét — ti — Magyar hét Eszéken Tavaly, a II. Pécsi Ifcari Vásárt az avatta nemzet’.íözi» vé. hogy harmincnégy jugoszláv cég is eljött, bemutatta termékeit. Ittlétük jelentős fejlődést hozott a magyar— jugoszláv határmenti árucsere kapcsolatban. Már akkor megszületett a terv, hogy a jugoszláv részvétel viszonzásaként 1971 tavaszán magyar hetet rendeznek Eszéken, ahol a magyar ipari termékek bemutatójának képviselői a pécsi-baranyai vállalatok, illetve a pécsi vásáron szereplő budapesti és más vidéki cégek lesznek. A magyar hetet a határmenti ügyletek keretében, az eszéki közgazdasági intézet szervezi. A tervek szerint a magyar ipari kiállítást Eszéken a Vukovári utcai munkásotthonban rendezik május 3-a és 11-e között, 625 négyzetméter fedett és 1000 négyzetméter szabadtéri területen. A jugoszlávok a magyar héten elsősorban a piackutató tevékenységet helyezik előtérbe, továbbá alkalmat adnak üzleti kapcsólatok szélesítésére. Jugoszlávia sok cégét hívják meg Eszékre. Az ipari szereplésen kívül kulturális és sportrendezvényekre is sor kerül. Az eszéki magyar hétre száznegyven magyar vállalat kapott meghívót, huszonötén már bejelentették részvételüket- Hétfőn megbeszélést tartottak az előkészületekről Pécsett a határmenti árucserében érdekelt külkereskedelmi vállalatok, a Konsumex és a Hungarocoop, továbbá a pénzügyőrség képviselői. Egy hét múlva pedig Eszékre utaznak helyszíni szemlére az érdekelt magyar szervek. Jovábbtanulási lehetőségek a megyében A gimnáziumokban és szakközépiskolákban Az 1970—71-es tanévben Szolnok megye általános iskoláiban elreláthatólag hétezer nyolcadikos végez. A fiúk és lányok megoszlása 50 — 50 százalék. A gimnáziumokban, szakközépiskolákban és szakmunkásképző intézetekben összesen 6100 tanuló számára van hely. 0 A gimnáz.umokban jelentkező tanulók száma a korábbi évekhez hasonlóan valószínűleg tovább csökken. Csökken azonban a férőhelyek száma is. azért várható, bogy külön vsen a városokban túljelentkezés lesi A gimnáziumok igazgatói a felvételt meghatározott tanulmányi eredményhez kötik. A gimnázium ma elsősorban korszerű általános műveltséget ad és a továbbtanulásra készíti fel tanulóit. Közepes vagy gyenge eredményt elért tanuló számára tehát nem célszerű a gimnáziumba jelentkezni. A megye 19 gimnáziumában indul első osztály, összesen 1600 tanuló részére. A legtöbb elsőst a szolnoki Verseghy Ferenc Gimnázium és a jászberényi Lehel vezér gimnázium fogadja. Mindkét int zetben 4—4 első osztály indul. Tizenhárom gimnázumban tagozatos osztályokat szerveznek. Akikben már kialakult az érdeklődés egy-egy tárgy iránt, s abban az átlagosnál jobb eredményeket érnek él azoknak célszerű a tagozatos osztályokba jelentkezni. Itt ugyanis egy-egy tárgyban mélyebb, ala-osabb, ismereteket szerezhetnek, s a továbbtanulásnál ez bizonyos előnyt ad számukra. A megye tizenöt szakközépiskolája 1300 tanulót fogadhat a következő tanévben, közöttük 600 lányt A szaközépiskolák többsége 1— 2 első osztályt indít, ez 36. illetve 72 tanulót jelent Több szakközépiskolának van kollégi -ma, s így a megye bármely részéből fogadhat tanulókat. A jászapáti Mészáros Lőrinc Gimnázium és Gépészeti Szakközépiskola, a kisújszállási Móricz Zsigmond Gimnázium és a Közgazda- sági szakközépiskola, a martfűi Cipőipari Szakközépiskola, a mezőtúri Dózsa György Gimnázium és Mezőgazdasági Gépészeti Szakközépiskola, a szolnoki Szamuely Tibor Gépipari Szakközépiskola, a szolnoki Vásárhelyi Pál Köz- gazdasági Szakközépiskola, és a szolnoki Vásárhelyi Pál kereskedelmi Szakközépiskola, törökszentmiklósi Székács Elemér Mezőgazdasági Szak- középiskola és a túrkevei Ványai Ambrus Közlekedés- gépészeti Szakközépiskola, a jelentkezők részére kollégiumi helyet tud biztosítani. A többi intézet korlátozott számban, vagy csak fiúk. vagy csak lányok számára biztosít elhelyezést A szakközépiskolát végzett tanulók többsége szakmunkásként többféle szakmában is elhelyezkedhet Például a Szolnoki Szamuely Tibor Gépipari Szakközépiskola elvégzése után a középfokú végzettséget igénylő munkakörök mellett szakmunkásként esztergályos, marós, köszörűs, automata szerszámgépbeállftó, fémnyomó, géplakatos szakmákban helyezkedhetnek él a tanulók. A szakközépiskola a tanulók felvételéről több feltétel alapján dönt. Első az egészségügyi alkalmasság. amiről vizsgálaton döntenek a jelentkezés elbírálása előtt Az alkalmatlannak nyilvánítót; tanuló felülvizsgálatot kérhetnek Budapesten ai Iparitanulók Egészségvédelmi Intézet« igazgató főorvosától. Második feltétel a tanuló általános iskolai tanulmányi eredménye a hetedik osztályos év végi és a nyolcadik félévi eredmény, valamint a választott szak szempontjából fontos tárgyakból kapott osztályzat. Harmadik feltétel a tanuló személyiségére vonatkozó pedagógiai jellemzés és javaslat. Ezenkívül szakmai rátermettségről a szakközépiskola külön is meggyőződhet _________ « M agasban végzendő csőszerelési munkához hegesztő és lakatos szakmunkásokat fel* es tűnk Jelentkezés' ry^r(h> ''^tífeA -AT Szolnok, Schön- herz Z: u. 7/a., toronyépí iea vezetőség. Á fogyasztási és értékesítő szövetkezetek új szabályozórendszeréről — Előtérbsn a fejlesztés — Összefo a'ó tájékoztató je enix meg Ésszsrű változó ok Kialakították a közgazdasági szabályozók azon új rendszerét, amely a IV. ötéves terv éveiben a fogyasztási és értékesítő szövetkezetekre érvényes. Az elmúlt három évben alkalmazott szabályozók egy részének tökéletesítését a gazdasági fejlődésből fakadó új követelmények, az új szövetkezetpolitikai elvek tették szükségessé. Az alapelvek természetesen változatlanok, hiszen az állam a továbbiakban is szabályozza a személyi jövedelem és a felhalmozás, tartalékolás arányait. Jelentősen változik azonban egves szabályozók mértékrendszere, a nyereségérdekeltség elvének érvényesülése mellett fokozottabb erőfeszítést igényel a feltételek teljesítése. A növekvő nyereségérdekeltség mellett erősödik a forgalom- nevelési érdekeltség is. — Ugyanakkor az állam bizonyos intézkedésekkel megakadályozza az ármanipulációkkal való nyereségnövelést. Változik az állami támogatás rendszere. Az új rendszerben az állam elsősorban az ésszerű fejlesztési, beruházási törekvéseket támogatja. A fejlesztés így jobban közös érdekké válik, hiszen minél többet áldoz egy szövetkezet saját erőből, annál több állami támogatást kaphat. Jelentős e’őforrás Az AFÉSZ-ek fejlesztési problémáinak megoldásában jelentős erőforrás a szövetkezeti közös alap. Emellett állami pénzügyi támogatás is jut a szövetkezeteknek, — amellyel elsősorban a nagy alapterületű ABC és iparcikk áruházak építését, az ellátatlan területek üzlethálózatának, a zöldség- gyümölcskereskedelemnek a fejlesztését, a raktárépítést és a szolgáltató tevékenység bővítését kívánják előmozdítani. A támogatást közvetlen anyagi hozzájárulásként és közvetett módon (pl. adóen- gemény) kaphatják a szövetkezetek. A szövetkezeti sajátosságok elismerését jelenti a 2019. számú kormányhatározat, amely kimondja, hogy az eszközlekötési járulék saját vagyon utáni hányadát nem kell az államnak befizetni, hanem a szövetkezet fejlesztési céljaira felhasználható. Régi gondot orvosol az az új rendelkezés, amely az ÁFÉSZ-ek mezőgazdasági termékforgalmazását mentesíti a nyereségadó és az eszközlekötési járulék, továbbá élelmiszerfeldolgozó tevékenységüket az eszközlekötési járulék fizetése alól. Ezzel elhárul a legfőbb akadály a fokozottabb ÁFÉSZ— tsz együttműködés, a közös vállalkozások létrehozása elől. 1971. január 1-től a fogyasztási szövetkezeteknek is kereskedelmi adót kell fizetniük. Mértékét boltcsoportok szerint kulcsszámokkal határozták meg. A vendéglátást nem terheli kereskedelmi adó. Mentesülnek ez alól a 3000 lakosnál kisebb települések üzletei is, az 500 lakáson aluliak pedig a mentességen túl teljes árbevételük 1.5 százalékáig állami ártámogatásban is részesülnek. Mentesül továbbá a kereskedelmi adó alól a szövetkezeti zöldség-gyümölcs forgalmazás, a könyvértékesítés, stb. Egységes forgalmi és árkiegészítő rendszer A szövetkezeti és állami vendéglátásra egységes forgalmiadó és árkiegészítési rendszer lép életbe. Az italok utáni forgalmiadó 4 százalék, az ételforgalom utáni árkiegészítés 12 százalék lesz. Változik a szövetkezeti gazdálkodás költségszerkezete, költségelszámolási rendszere is. A részjegyek utáni részesedést, amit eddig az érdekeltségi alap terhére fizettek, már költségként lehet elszámolni, de csak akkor, ha a szövetkezet jövedelmező gazdálkodást folytat. Kedvező az is, hogy a szövetségek fenntartására fizetett hozzájárulást ezután a szövetkezetek adózatlan mérlegeredményük terhére fizetik. Az új elszámolási rendszerrel párhuzamosan január 1-től új számlakeret lépett érvénybe! A város-, illetőleg község- fejlesztési hozzájárulás az adózatlan nyereség 6 százaléka, ez azonban nem terheli a fejlesztési alapot. Hasonlóan az adózatlan mérleg- eredményből Képezhető a 9 százalékos tagsági érdekeltségi alap is. Miután a szövetkezet levonta mérlegeredményéből az említett célokra fordított adózatlan nyereségrészt, a fennmaradó nyereséget két részre, fejlesztési és részesedési nyereségrészre bontja. Ezek után a nyereségadót is különbözőképpen kell fizetni. A fejlesztési rész nyereségadója továbbra is 55 százalék, a részesedési nyereségrész adója azonban progresszív. A fejlesztési nyereséghányadot terhelő adó 10 százalékát a jövőben is visz- szatarthatja a szövetkezet, ha azt már felhasználta tartós forgóeszközök fedezeteiként. Erősebben ösztönöznek Az új bérszabályozók erősebben ösztönöznek egyrészt a forgalomnövelésre, másrészt a termelékenység fokozására. Egyes ágazatokban bérszínvonal szabályozással, másokban bértömegszabályozással befolyásolja az állam a szövetkezetek bérpolitikáját. Minden bérnövekedés adóköteles. A teljesítményekkel arányos és a népgazdaság bérpoütikájánaK megfelelő bérfejlesztés azonban adókedvezményben részesül. Az ezt meghaladó fejlesztés viszont progresszív adóztatást von maga után. Az új szabályozórendszer alapos tanulmányozása és megismerése most a fogyasztási szövetkezeti vezetők — egyik legfontosabb feladata. A SZÖVOSZ ezért hamarosan összefoglaló tájékoztatást bocsát ki, amely részletesen ismerteti az új szabályozók teljes körét. Dr. Srankő István A Rádió Kabarészínháza Igazságtalan voltam legutóbb, mikor a decemberi műsorról azt írtam, hogy a szilveszteri hajrában úgy látszik, nem maradt idő és téma a rádiókabaréra, Lám, mégis most, a jől sikerült szilveszteri vidám műsor után is van ötlet, nem is egy órára — mint eddig —, hanem több mint másfél órára való. A meghosszabbított műsoridőbe olyan sok szám fért bele, hogy csak hézagos említésre jut idő. Először is Komlós János konferanszát kell említeni, mely az egész műsort összefogta. Könnyed, szellemes — és egy kicsit kibic. Jóakaraté kibic, de mégis csak az. A szatíra, a humor komplex műfaj. Túlzásaival, blikfangos dobásaival együtt is végső fokon ugyanazon etikai törvények vonatkoznak rá, mint minden más művészeti ágra. Magyarán: Ha kívülről, a kibic szemével — és a mélyebb összefüggések nem mindig alapos megértetésével — humorizál: a siker könnyen jön, de fajsúlyára nézve is könnyű marad. (Legnagyobb humoristáink épp azért alkottak maradandót, mert valahol az anyag mélyén mindig valami tárgyilagos önszigor húzódik meg.) A jobbakról. Lehetőségeiben még nem kijátszott, kitűnő alapötlet volt ősz Ferenc—Soós András „Kicsd- da Micsuda?”-ja. Hasonlóképpen Komlós János riportjátéka. egy, ha nem is teljesen új. de ritkán alkalmazott montázs-trükk. La- tinovits Zoltán már a tv- ben is bizonyította, hogy ért a paródiához. Szellemesen oldotta meg Tímár György maróan gunyoros Paraboláját a nézőpontokról. Az Angyal János—Fenyvesi Gabi duó paródiája a rádióról erőtlennek tűnt; mint ahogy sokat nevettünk Szilágyi György Köcsög- jén is, mégis alig maradt meg bennünk valami a végére. Mintha a műsor gerincébe szerkesztették volna a gyengébb számokat (mert úgymond; végén csattan a kabaré). Az elmúlt hónapok legjobb kerekasztal konferenciáját új szín fűszerezte: sok volt a kapcsolódé ötletlánc az egvmásra licitálás. Gu- gyerák talán most az eddiginél politikusabb szöveggel jött elő (ügyesen csúsztatva egy-egy találó fricskát Ma- csák Icuka keblei közé), Jenő és Lujza záró párbeszéde nem volt rosszabb, mint az eddigiek. Ez az ötlet úgy érzem, kifutotta magát, újítani kell, mert bizony már nem nagyon nevetünk azon, hogy „azt Irta az újság”, olyan sokszor hallottuk. Luther A darab egy nagy alakítás és egy kitűnően formált nagy egyéniség szerencsés találkozása. John Osborne, a modern angol drámairodalom egyik legnagyobb alakja ebben a darabjában már tovább jut, mint az annak idején nálunk is nagy feltűnést keltett Dühös fiatalok-ban. Kálmán György, a címszereplő láttatva érzékelteti Luther embertelenül önsanyargató kínlódásait a dolgok megértéséért, vajúdását gondolataiért, majd a hit és lángolás hatalmas indulatait Luther alakja eszköz Osborne kezében arra, hogy beálljon mindazok sorába, akik világszerte a „nagy helyretételek korszakában” a történelem példáin keresztül az igényesebb igazságot keresik. Luther alakiában nemcsak a figura mitikus voltával számol le hanem megtalálja az értékek és hibák között a való embert. Kálmán György játéka ennek tökéletes értetése — ez minden dicséretnél többet mond. trömbóczky
