Szolnok Megyei Néplap, 1971. január (22. évfolyam, 1-26. szám)
1971-01-10 / 8. szám
8 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1970. január 10. / Ere a méTytengerekből Duisburgi mérnökök tervezték meg a felvételünkön látható szívó berendezéssel ellátott „tengeri baggert”, amivel 5000 méteres mélységig lehet lemerülni és aztán a tengerfenekéről az ott elfekvő mangángumókat felszínre hozni. Automatikusan működik, akárcsak a mélytengeri kitermelőberendezés közbeiktatott állomása, ami 500 méter mélyen lebeg a vízben. A berendezés, minekután a mangángumókat felszívta, ezeket szétmorzsolja és végül a felszínre juttatja. Csendélet 1970-ből A nyugati sajtóforrások 1970-et a sztrájkok évének is nevezik. Ez a kép tehát, ahol a gumibotos rendőrök a sztrájkoló, tüntető munkasokat ütik, bármelyik nyugati fővárosból származhatna. Egyébként egy milánói tüntetés alkalmával készült, ahol hatvanegy sebesült volt. A polgári tepü'és fejlődése a népi Kínéban A kínai kérdések Hong Kong-i specialistái szerint a népi Kina ig.) ekszik nemzetközi lég-'.iál.za- tot kial&kí.ani; amint azt a kínai polgári repülés képviselőinek nemrégiben I ran ao.s/.á;;- ban és Nagy-Britanniában tett látogatása is mutatja. Becslések szerint a kínai polgári íégifiott» állománya 35J és 500 repülőgép között van, ezeknek többsége régi típus. A jelek szerint Peking arra a döntésre Jutott, hogy légül Otíliának korszerűsítéséhez a kü- löld se:;í s gét vesz. Igénybe: ez év junlu aban Kíi-.a n. gy, „Hawker Síddé y” haj.ómüvei felszerelt „Trident** típusú repülőgépet vásárolt; ezeket a gépeket Pakisztánban adták át, és ez az ország a gépeket továbbadta Kínának. Bizonyos források sze int Nagy-Bri annia ez év januárjában 10 millió fontos üríeteí javasolt, amelynek értelmében 25 rcndbebozott repülőgépet számtana, mégpedig lökh-lt'sos „Co- met”-eket és turbólégcsavaros ,,vtscount”-okat. Egy amerikai jelentésből az tűnik ki, hogy a jelenleg csak katonai rendeltetésű repülőgépeket gyártó kínai repülős'’r). ipar képes volna polgári repülőgépek gyártáséra is. Fz az iparág. ame'ynek legnagyobb üzemei a mandzsuriai Sen'an-ban talilha ók, a „Tupo'tev—16” szovjet bombázókhoz közel’lló renii’őgőpeket g-árt, — továbbá „MÍG—19** típusú vrdá-zgé —két (évi 300 és 400 között), és MÍG— 21 tfpusúakat. Marx Károly dédunokája Szibériáról Robert Longuet Párizsban él nagyapja, Charles Longuet hazájában, aki annakidején Marx idősebb leányát Jennyt vette feleségül, s a párizsi kommün tevékeny személyisége, hivatalos sajtóorgánumának szerkesztője volt. Rpbert Longuet, a haladó szellemű ügyvéd és újságíró a fasizmus ellen vívott háború idején Spanyol- országban, Barcelonában a francia rádió tudósítójaként dolgozott, s részletes beszámolókat adott a köztársaságiak hősi küzdelméről. Nemrégen feleségével együtt körutazást tett Szibériában. Sajátos légkör —■ Milyen benyomásokat szerzett Szibériáról ? — Ez az első látogatásom Szibériában és most járok negyedszer a Szovjetunióban. Indulásunk előtt feleségemmel sokat olvastunk Szibériáról. De természetesen nincs olyan könyv, amely pótolhatná a személyes benyomásokat. Szibériában pedig olyan élményeket szereztünk, hogy ezt nem köny- nyű szavakkal kifejezni. Üzbegisztánban, a Volgán, Leningrádban tett előző utazásaink idején sok érdekeset láttunk. Egyébként mindenütt őszinte barátsággal fogadtak bennünket és mi nagyon hálásak vagyunk ezéjrt a szovjet élvtársaknak. Szibériának azonban van valami különleges, sajátosan vonzó légköre. Ezt nehéz szavakkal megmagyarázni. Azt mondják, hogy aki egyszer itt járt, visszavágyik ide. Ez így is van. Különösen megragadónak találtuk a természetet és az embereket. így éreztük, hogy a szibériai táj és az itteni emberek sajátos együttest alkotnak. Etős, bátor emberek — A szibériaiak milyen jellemvonásai nyerték meg az önök tetszését? — Nagy úton lévő tengereszekhez hasonlíthatnám az itt élő embereket. A szibériaiak is, a tengerészek is hatalmas, beláthatatlan térségeket járnak be, ahol a természet számos veszélyt rejt az emberekre nézve. Az óriási távolságok, a nehéz körülmények, a szibériaiak jellemére is rányom iák a bélyegüket. A szibériaiak erős, bátor emberek. Úgy velem, hogy bennük is, akárcsak a tengerészekben, rendkívül fejlett a szolidaritás érzése. Csodálatraméltó, hogy milyen rendíthetetlen akaraterővel és kitartással építenek, s teszik lakhatóvá Szibériát. Itt sok fontos feladatot bíznak a fiatalokra és meg kell állapítanom, hogy az ifjúság komoly felelősségtudattal fgadja ezeket a megbízatásokat. Nagy építkezéseket, új erőműveket, gyárakat láttunk Szibériában. Ezek a létesítmények mind ékesszólóan bizonyítják, milyen hatalmas erőfeszítéseket tesznek a szovjet emberek terveik megvalósításáért. Haqvszerű emlék Eljutottam Susenszkojéba. Nagyon hálás vagyok a szovjet elvtársaknak, akik épségben megőrizték Lenin Jenyiszej-menti tartózkodásának e nagyszerű emlékét. Most megértettem, hogyan dolgozott, hogyan alkotott itt halhatatlan műveket Lenin a száműzetés nehéz körülményei ellenére, leküzdve az akadályokat Rendkívül nagy hatást tett rám, hogy Lenin milyen egyszerű környezetben éit itt. Ez a környezet bizonyára elősegítette, hogy koncentrálni, dolgozni tudjon. Sokat olvastunk és hallottunk arról, hogy Lenin egész életét egyszerűség övezte, s hogy a fényűzés, a pazarlás ellenszenves volt számára. Az ember megérti ezt, a Susenszkoiéban tapasztalt egyszerűség mégis a meglepetés erejével hatott ránk VÉSZ JELEK NYUGATON Szovjetunió még ebben az évtizedben átveszi a vezető szerepet ? A A hamburgi Die Weltben, a nyugatnémet üzleti körök általában tárgyilagosságra törekvő l.eíilapjáb&n jelent meg az alábbi figyelemreméltó cikk; Túlszárnyalja-e Moszkva a Nyugatot? — címmel. Anélkül, hogy a cikk adatait feltétlenül elfogadhatónak tekintenénk, érdemes odafigyelni a nyugatnémet üzleti körök vészjelzésének tekinthető magállapításaira, illetve feltételezéseire. A cikket teljes terjedelmében közöljük. Minden jel arra mulat, hogy a Szovjetunió abban a könyörtelen technikai versenyben, amelyet az Egyesült Államokkal a világ legelső államának pozíciójáért folytat, még ebben az évtizedben átveszi a vezető szerepet. Az Egyesült Államok, amely az’ első ember holdraszálláSával bebizonyította űrkutatásának technikai fölényét, visszaesik. Egyik nagy technikai programot a másik után törli, vagy drasztikusan csökkenti. Az oroszok ezzel szemben a legszélesebb alapon gyorsítják programjaikat. Vezető amerikai kutató mérnökök meg vannak győződve arról, hogy a Szovjetunió már 1975 körül eléri célját és megszerzi a technikai vezetést. John Fosternek, az amerikai katonai kutatás igazgatójának az a véleménye, hogy az Egyesült Államoknak évente 5 milliárd dollárral többet kellene kutatásra és fejlesztésre fordítani, hogy megállítsa ezt a folyamatot. A Szovjetunió, dollárra átszámítva, évente 16 milliárd dollárt fektet be a kutatás és a fejlesztés céljaira. Az Egyesült Államok jelenleg kereken csak 11 milliárd dollárt ad ki arra a technikai versenyre, amely a kutatóintézetekben a döntő szektorokban: a plazmafizika, az anti- gravitációs kutatás, a lézersugárfegyverek, a nukleáris technika, vagy egyszerűen az aerodinamika vagy az alapanyagkutatás területén folyikSzámos aggasztó példáját láthatjuk annak, hogy a Szovjetunió rövidesen uralkodó szerepet tölt be a fegyertech- nika területén. A Szovjetunió kereken 1400 interkontinentális rakétájával az Egyesült Államok 1054 rakétájával szemben nemcsak mennyiségileg van fölényben. A nukleáris robbanófejek robbanóenergiája ötször akkora, mint a legnagyobb amerikai robbanófejeké. Moszkva körül már évekkel ezelőtt felállítottak rakétaelháritó rakéta- rendszereket. Az amerikai „Safeguard” rendszernek ezzel szemben egyetlen ütege sincs védelmi állásban. Évek óta kipróbálás alatt vannak és rövidesen bevetésre kész állapotban lesznek bombát szállító műholdak, amelyek, mielőtt megkerülik a Földet, délről támadhatják az Egyesült Államokban levő célpontokat. Ilyen globális atomfegyvereket felhasználó offenzív technika kifejlesztésén az Egysült Államok nem dolgozik. A Szovjetunió a katonai és nem katonai hasznos terhet szállító szovjet műholdakat is egyre sűrűbb időközökben bocsátja fel. Az Egyesült Államokban a Cap Kennedy-i és a vandenbergi kilövőtámaszpontokon egyre nagyobb időközökben követik egymást a kilövések. A Szovjetunió több mint 70 nukleáris meghajtású hajójával rövid időn belül a világ legnagyobb atomtengeralattjáró flottájával rendelkezik. Az oroszok technikai fölényének tendenciája nemcsak tisztán katonai területen tapasztalható. A TU 144 típosú szuperszonikus szovjet utas- szállító repülőgép sebessége többször is elérte a hangsebesség kétszeresét. Amerikai megfelelőjének, a Boeing 2707- nek a terve a napokban a szenátusban valószínűleg megkapta a halálos döfést Az Egyesült Államok vezető helye a világ légiforgalmában veszélyben forog. Nagyon kétséges, hogy az amerikai kongresszus megszavazza-e azt a további évi 5 milliárd dollárt, amelynek meg kellene akadályoznia a Szovjetunió technikai túlsúlyát Véget kell végre vetni a Nyugaton az új műszaki megoldások párhuzamos kidolgozásának. Miért kell például három európai államnak a „Starfighter” F 104 és a Fiat „G 91” utódaként egy új, többcélú vadászgépet (MRCA) kifejlesztenie, amikor a munka technikai eredménye nagyon bizonytalan és amikor fel lehetett volna használni az amerikai F 111 egyszerűsített változatát? Miért kell a mozgatható szárnyú repülőgép technikáját az Atlanti-óceán mindkét partján párhuzamosan kidolgozni? Miért foglalkoznak léaibusz-tervekkel mindkét oldalon? Miért kellett, amikor az európaiak a hangsebességnél gyorsabb utasszállító repülőgépek az amerikaiak pedig a függőlegesen startoló repülőgépek konstruálásában előnyt szereztek, párhuzamos munkát végezni? Miért nincs közös atlanti technika? Egy atlanti igazgatóság irányíthatná a Nyugat, nagy technikai és pénzügyi tartalékait. Az egymást fedő programokat félre kell tenni. •. Több milliárd dollárt lehetne a közös törekvés és a Nyugat technikai fölényének megtartása céljára latba vetni Jugoszláviában sok vita folyik most a hat szövetségles köztársaság egymáshoz való viszonyáról. Az újvidéki Magyar Szó karikaturistája is hozzászólt a vitához. Neki ez a véleménye. egyenlőtlen áldásai A kultúra Egyre több könyvet olvasunk. 1968-ban 487 000 könyvújdonság jelent meg a világpiacon. Gyorsan hódít a tévé is: 1968-ban 236 mii lió készüléket tartottak nyilván. Ezzel egyidejűleg azonban csökkent a mozik látogatóinak száma. Az átlagosangol 1968-ban négyszer ment moziba, az amerikai hétszer, a bolgár tizennégyszer, a szovjet hússzor. Mindezeket az adatol<at az UNESCO 1969-es statisztikai évkönyvében találjuk, amelyet a napokban adtak ki Párizsban. Az évkönyv a rohamos fejlődés mellett azt is tanúsítja, hogy Földünk lakói rendkívül egyenlőtlenül részesülnek a kultúra áldásában. Európában a világ lakosságának 13 százaléka él, de itt jelenik meg a könyvek 44 százaléka. Afrikára, ahol a világ lakóinak 10 százaléka él, az új könyvek 1,6 százaléka jut, s Ázsiára — itt él a világ lakosságának 55,9 százaléka — 20,5 százalék esik. Észak-Amerika 14,4 százalékkal szerepel a listán, a Szovjetunió pedig 15,6 százalékltal. Kevés lehetőségük van az afrikaiaknak a moziba járásra Is. Felső-Voltában például 1000 lakosra csupán 1 moziszék jut, Maliban és Burundiban azonban még ennél is rosszabb a helyzet. A fejlődő országok azonban rgyre több filmet gyártanak inig a fejletlen országok filmipara stagnál. A filmgyártók 1968-as listáján Japán és India vezet, évi 350 nagyfllmmet Az Egyesült Államokban 265, Olaszországban 254, a Szovjetunióban 163. Hong Kongban 156 film készült, Afrikában mindössze két ország mutat fel e téren eredményeket: az EAK (54 film) és Algéria (3 film). Hasonló a napilapok koncentrációja is. Legtöbbet a svédek olvasnak, ezer embere 518 napilap példány jut. A további sorrend: Ja pán (492), Anglia (463), NDK (445). A? évkönyv megjegyzi, hogy 1954-ben még a britek erősen vezettek: ezer emberre 573 napilap példány jutott Afrikában ezek az arányok is rendkívül rosszak. A napilapok olvasottságának csökkenéséhez nyilván hozzájárult a rádió és tévék gyors ütemű fejlődése. A világon 674 millió rádiót tdrtanak nyilván —- ennek felét Eszak-Ameri- kában találjuk. Az UNESCO évkönyve azt is vizsgálja, hogy a különböző országok bruttó nemzeti terméküknek hányadrészéi fordították kulturális célokra.