Szolnok Megyei Néplap, 1971. január (22. évfolyam, 1-26. szám)

1971-01-10 / 8. szám

A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXIL evf. 8. az. 1971. január 19« vasárnap. Ha lépést akarunk tartani... M anapság annyira divatosak a csoportos játékok, — a rádió, a tévé unosuntalan ilyesmire szólít fel bennünket —, hogy megkockáztatom a javaslatot: mielőtt ezt az írást végigolvasná Kedves Olvasónk, tartson kis szünetet és nézzen körül a lakásban, mi mindenféle kül­földi holmi jutott a birtokába az utóbbi egy-két esztendő­ben... Így. Nos, ha a lengyel vodkáról, német villanyborot­vájáról, szovjet zsebrádiójáról és felesége külföldi kötött szettjéről sem feledkezett meg, akkor beláthatja, hogy bizo­nyos értelemben komoly importőrré vált az utóbbi eszten­dőkben. Tehette, mert ugyanakkor — szerencsére — ex­portőrként is a 60-as évek elejéhez képest sokkal jobb ered­ményt ért eL Nézhetjük így is külgazdaságunk fejlődését napjainkig és terveit a negyedik ötéves terv időszakára, így, hogy az egyes ember mindennapi bevásárlását és munkáját hozzuk kapcsolatba a külkereskedelmi mérleggel és külgazdasági tö­rekvéseinkkel, hiszen ez csak látszólag egy csoport — a külkereskedelem dolga. A külkereskedelmi áruforgalom, a külkereskedelmi fize­tési mérleg alakulása a harmadik ötéves tervben arra utal, hogy a korábbi időszakoknál lényegesen jobb eredménnyel dolgoztunk. A rubel elszámolású export forgalom 50 száza­lékkal, a dollár elszámolású több mint 60 százalékkal (a ter­vezett 35—40 százalék volt) növekedett a harmadik ötéves terv esztendeiben, míg az importforgalom rubelben 45, dol­lár elszámolásban 60 százalékkal emelkedett Ezen belül a fogyasztási cikkek importja egyetlen esztendő alatt, 1970- ben, 40 százalékkal nőtt, s elérte értékben a 20 milliárd forintot. A külkereskedelmi fizetési mérleg egyenlege pedig, a legutóbbi öt esztendőre számítva — lényegesen jobb, mint eddig bármikor is volt A külkereskedelmi forgalmat a negyedik ötéves terv­ben is a dinamikus növekedés kell hogy jelle­mezze. A terv az export növekedését rubel el­számolásban 50, dollár elszámolásban 38, míg az import emelését 55, illetve 32 százalékban írja elő. A fogyasztási cikk import a szükségleteknek megfelelően alakul majd, ki­véve csupán a személygépkocsi behozatalt Az import to­vábbi dinamikus növekedésének elengedhetetlen előfeltétele az export dinamikus fejlesztése. S itt már korántsem csak külföldi fogyasztási cikkek ellenértékéről van szó, hiszen pl. energiahordozó és nyersanyagszükségletünk döntő részét is behozatalból kell fedeznünk. Ezért rendkívül fontos szá­munkra, hogy külkereskedelmi áruforgalmunk döntő része változatlanul a szocialista országokkal bonyolódjék le — biztosítva a KGST keretében létrejött tervegyeztetésekkel és hosszúlejáratú szerződésekkel, 'megállapodásokkal. E megálla­podások — főképp legnagyobb kereskedelmi partnerünkkel, a Szovjetunióval — biztosítják a gazdaság további töretlen fejlődéséhez szükséges alapvető nyersanyagokat és energiát. Ám nem ingyen, tehát az export növelése itt is alapfeltétel, ehhez pedig az ipar exportképességét, a gyártmányok ver­senyképességét fokozni kell, s jó színvonalát általánossá tenni. A külgazdaság számára azonban az eddiginél határozot­tabban, lényegesen hangsúlyosabban fogalmaz meg egy fel­adatot a negyedik ötéves terv: a tudományos és technikai haladás, a tudományos és gazdasági együttműködés dinami­kus bővítését a szocialista országokkal, s a világ más álla­maival. A párt X. kongresszusának álláspontja szierint: „A szocializmus teljes felépítésének célja magával hozza, sőt megköveteli, hogy gazdaságpolitikánk a nemzetközi gazdasági együttműködés dinamikusabb fejlesz­tésére irányuljon. Ha lépést akarunk tartani a világgal, kö­zelíteni akarjuk a világ legjobb teljesítményeit, akkor mind többet kell igénybevennünk más nemzetek tudományát, technikai vívmányait, és szervezési módszereit.” Mi ebben a hétköznapi feladat? Csupán távirati stílusban néhány példát Versenyképes, korszerű gyártmányok tervezése. A verseny- képesség megköveteli, hogy a tudományos kutatás eredmé­nye gyorsan váljék késztermékké, az új technikához rövid úton jusson az ipar és nem annak erkölcsi kopása után. A beruházások kivitelezési ideje legyen rövid, s világosan el kell dönteni azt is, hogy mit oldunk meg hazai erőből, mit nemzetközi együttműködéssel. Gyorsítani kell a licencek és technológiai eljárások átvételét, hatékonyabbá tenni a piaci együttműködést. Aztán: úgy kell szervezni a munkát, hogy egyetlen perc sem menjen kárba. Vagy: a nemzetközi szál­lítási szerződéseket pontosan s az előírt minőségben teljesít­sük, s így tovább. összességében tehát olyan általános gazdasági környe­zetet kell szervezni, amelyben a korszerű tudomány, technika könnyen beépülhet, s ezt véghezvinni társadalmi feladat. A negyedik ötéves tervben a feladat teljesítéséhez a legteljesebb összhangnak, kooperációnak kell meg­valósulnia a politikustól egy-egy vállalat vezető­jéig és a szerelőszalagig A tudósok, az elméleti közgazdá­szok vitái sok mindent elrendezhetnek a szocialista országok gazdasági integrációjáért, s a nemzetközi együttműködés iz­mosodásáért általában is, de végül is mindez a gyárakban formálódhat csak olyanná, amilyenné lesz. A hétköznapok­ban az egyes ember személyes munkájának láncolatában. Heti világhíradó—Közel- keleti év — latinamerikai év? — Mindenfelől (KÜLPOLITIKAI TUDÓSÍTÁSAINK A Z. OLDALON) „...Fegyverrel, munkával, felvilágosító szóval...” Uodos Gyula munkásőr átveszi a fegyvert hagyatéka szerint dolgoznak, élnek, látják el önként vál­lalt pártmegbízatásukat A múlt évben a munkában, a kiképzésben, a szolgálatban, az árvízvédekezésben, a köz­rendvédelemben, a lőgyakor- latokon olyan szép sikereket szerzett a zászlóalj, hogy a megyei parancsnokság immár másodszor ennek az alakulat­nak adományozta a megye legjobb egysége címet. Az ünnepség szép volt, felemelő. A zászlóaljnál ha­gyomány, hogy az évzáró egységgyűlésekre meghívják a munkásőr feleségeket, a pártszervezetek, a gazdasági intézmények vezetőit Sokan válóan szerepeltek, 1900 eset­ben harmincötezer óra őr­szolgálatot adtak. Hétszer voltak díszőrségben. Hatszor biztosítottak rendezvényeket. A zászlóaljban a munkás­őrökre átlagosan 250, a pa­rancsnokokra 293 óra elfog­laltság jutott A szabad idő­ből, a pihenésből, a családi körből kilopva. És mégis úgy emlegetik feleségeiket, mint legjobb segítőtársaikat. Mi­kor a munkásőr a riadóra be­öltözik. akkorra már az asz- szonyok összepakolják a háti­zsákot­Szabó Zoltán, a zászlóalj parancsnoka meleg szavakkal köszönte ezt meg a munkás­Szabö Zoltán zászlóaljpa­rancsnok ünnepi beszédét tartja őrök hozzátartozóinak, mun­katársainak, vezetőinek. Ezt tette Sípos Károly a városi pártbizottság első titkára is. Nem követel emberfelettit a munkásőr szolgálat, de a fér­fias helytállást igen. S a ke­mény harcedzett férfiak, hogy tudnak örülni minden elisme­résnek. Mikor tegnap Kiss István, a Munkásőrség me­gyei parancsnokának helyet­tese átadta a legjobb egység­nek járó serleget egyszerre szakadt fel a hurrázás a nagy­teremben: — Hajrá, hajrá, hajrá! És hogy el tudnak érzéke­nyülni műhelylevegőhöz szo­kott emberek. A leszerelők. a tíz-tizenöt évet leszolgált munkásőrök nevében a cu­korgyári Kovács István bú­csúzott. — Sosem tudnánk mi ki­szakadni ebből a jó elvtársi kollektívából. Csak jelképe­sen búcsúzunk. Ahogy eddig tudtuk, a jövőben is tudni fogjuk, hol van a mi helyünk. A most felszerelőknek szól­tak elsősorban ezek a mon­datok. Rimányi József az elő- képzős szakasz parancsnoka vezényelt az új munkásőrök­nek. Fegyveres díszkíséret hozta a csapatzászlót. Kibom­(Folytatás az 5. oldalon) A szolnoki V. Bode ! A megyeszékhely munkás­mártírjának, F. Bede László­nak a nevét hímezték az it­teni munkásőr zászlóalj csa­patzászlójára. És nem méltat­lanul- A megyei művelődési házban tartott szombati ün­nepi egységgyűlés volt a bi­zonysága, hogy a zászlóalj munkásőrei nagy névadójuk László munkásőr zászlóalj ünnepsége eljöttek. A vendégek tulaj­donképpen nem is voltak vendégek. Hiszen azt csak a munkásőr feleségek tudják, mennyi esik órájuk abból, hogy 1970-ben a szolnoki munkásőrök a foglalkozások 77 százalékát szabad szom­batokon, vasárnapokon tar­tották. A lőgyakorlatokon ki­Hta: Falinaptár-melléklet Heti világhíradó A szovjet gazdasági reform öt esztendeje Hogyan lesz a katonából gyilkos A hűség könyve Marx Károly dédunokája Szibériáról A mezőgazdasági üzemek állami támogatásának tapasztalatai „... Fegyverrel, munkával, felvilágosító szóval.. Kétszázharmincötezer kémény gazdái Kölcsönös támogatás A kölcsönös támogatásnak új formái bontakoztak ki a múlt év őszén Szabolcs-Szat- már megye termelőszövetke­zetei között. P tragikus sza- mosközi árvíz idején és utána is a közös gazdaságok önzet­len segítséget nyújtottak egy­másnak. Amelyik szövetkezet befejezte a szántást, erőgépei­vel a szomszédos termelőszö­vetkezetben dolgozott mind­addig, amíg ott is végeztek ezzel a fontos munkával- Nem egy szövetkezet 8—10 erőgéppel segítette a tőle 70 —80 kilométerre fekvő közös gazdaságot. Mindennek nagy szerepe volt abban, hogy Sza­bolcs mezőgazdaságának tör­ténetében először teljesítették az őszi mélyszántás tervét. A kölcsönös segítő munká­ban legjobb eredményt elérő szövetkezeteket megjutalmaz­ták. A porcsalmai Dózsa Ter­melőszövetkezet díjmentesen három vagon műtrágyát ka­pott. Ez a közös gazdaság 12 erőgéppel 1141 holdat szántott más termelőszövetkezeteknek. Két-két vagon műtrágyát ka­pott a nyírteleki Rákóczi és a tiszaberceli Besenyei Tsz. Rajtuk kívül még több ter­melőszövetkezetet jutalmaz­tak meg. j — HÍREK — TUDÓSÍTÁSOK - HÍREK — TUDÓSÍTÁSOK — HÍREK — Alagút-kemence Zománcozó alagút-kemence kezdte meg próbaüzemelését Szegeden, a Tömegcikk Ktsz- ben. A magyar szabadalom alapján, 4 millió forintos be­ruházással épült modern be­rendezés ugrásszerűen meg­növeli a bel- és külföldön ke­resett, színes, zománcos füst­csövek termelését. A különö­sen telenként gyakran hiány­zó füstcsökvekből évente kö­rülbelül egy millióval — vagyis a jelenleginek több mint kétszeresére — növelik a termelést Gazdaságos módszer Zalakomáron, a megye egyik legnagyobb termelőszö­vetkezetében kidolgozták a szarvasmarhaállomány növe­lésének gazdaságos módját amit már az idei tavaszon I megvalósítanak. A terv a ter­melőszövetkezeti tagság és a közös gazdaság együttműkö­désén alapszik. Tavasztól 150- el növelik a közös állományt s az állatokat késő őszig a legelőn tartanák, ott is fejik, ősszel azután a tsz-tagok háztáji portáján levő istállók­ba kerülnek. A háztáji por­tákra kihelyezett állatok gon­dozásáért ugyanolyan díjazás jár. mint a tsz tehenészetében végzett munkáért. A háztáji istállókat is felszerelik fejő­gépekkel. Így mindössze 5— 6000 forint beruházásra van szükség, jobban hasznosít­ják a rét és legelőterületeket, télre is biztosítják a tagság foglalkoztatását, s nem utol­sósorban több tejet, húst ad­nak közfogyasztásra. Előkerültek a fakutyák A jégpáncél megerősödésé­vel előkerültek a fakutyák a Balatonon. A téli Balatonnak ez a régi szórakozási eszköze ismét kezd terjedni. Csaknem valamennyi üdülőben felújí­tották a régi alkalmatosságo­kat és újabb fakutyákat is készítettek a környékbeli asztalosokkal. 200 új könyv 1971-re várható mintegy 200 új könyve közül a Szép- irodalmi Kiadó körülbelül 130 kötetben ma élő magyar költők, írók műveit publikál­ja. Novelláskötettel jelentkezik Császár István, Lugossy Gyu­la új regényt írt, egy-egy könyvet publikál a Szépiro­dalmi Ember Máriától és Jó­kai Annától. A derékhad írói­nak novellagyűjtemény soro­zatában Moldova György ri­portkötete, a „Hajós éneke”, Kolozsvári Grandpierre Emil „Lengő ajtó”, Szakonyi Ká­roly „Harmincnégy ember”. Molnár Zoltán „Búcsú a jó­istentől” című kötete és Gal- góczy Erzsébet novella-válo­gatása — jelenik meg. Terebélyesednek a nemré­giben indult új sorozatok- Az egyikben „Válogatott nézetel­téréseink” címmel: kirobbant, majd abbamaradt érdekes —* társadalmi jelentőségű — vi­ták áttekintését adják a kö­tetek, szembesítik a vélemé­nyeket Az első kiadvány a népesedésről készült „Herder jóslata” címmel. Egy új sorozat a legkülön­bözőbb művészetek alkotóit mutatja be, szólaltatja meg. Műhely — ez a sorozat címe. Itt jelenik meg Borsos Miklós önéletírása, Lendvai Ernő ta­nulmányai „Bartók költői vi­lága” címmel a „Tiszták” cí­mű Illyés-dráma születésének irodalmi termékeit adja köz­re a harmadik kötet.

Next

/
Thumbnails
Contents