Szolnok Megyei Néplap, 1971. január (22. évfolyam, 1-26. szám)
1971-01-01 / 1. szám
1971. január 1. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 7 Halász Géza rajzai Hágán élei Az Esterházy gyűjtem a Szépművészeti Múzeumban A budapesti Szépművészeti Múzeum a közepes gyűjtemények közé tartozik. Abban viszont hogy anyagában minden korszak, stílus, jelentősebb iskola és mester — ha csak mutatóban is — képviselve van, a nagyok közül is csak néhány versenyezhet vele. Éppen ezzel a teljességgel szerezte nemzetközi jóhírét. A Múzeum Régi Képtárának karakterét meghatározó sokrétűség törzsanyagára, az Esterházy-gyűjteményre vezethető vissza, amely éppen száz éve, 1870 decemberében került köztulajdonba. Ekkor adta el ugyanis a pénzügyi gondokkal küzdő hercegi család a magyar államnak európai hírű gyűjteményét: 637 festmény, 3535 rajzot és több, mint félszázezer metszetet. Becsületükre szolgált a méltányos ár: a párizsi Louvre szakembere szerint értékének az egyharmadá- ért, más külföldi vevők magasabb ajánlataival szemben, 1 200 000 aranyforintért váltak meg a család 200 év óta gyűjtött remekeitől. Esterházy Miklós nádor, s fia Pál herceg Fraknó várába gyűjtötte a képtár elsőit. Haydn mecénása, „Fényes” Miklós, „tündérbirodalmában”, a fertődi kastélyban külön szárnyépületet, „Képes palotát” emeltetett a gyűjteménynek. ö szerezte meg a róla elnevezett, híres R ajfa- ello Madonnát, amelyet a művészettudomány különös becsben tart, mert befejezetlen, s így betekintést nyújt a nagy mester műhelytitkaiba. A főként muzsikát, udvari bálokat, zenés mulatságot szerető nagy mecénás másodrangúnak tartotta a gyűjteményt; igazi megalapozója unokája. Miklós nádor, akinek ügynökei beutazták Európát. hogy képtárfejlesztő céljának eleget tegyenek: minden kor, stílus és mester műveit egybe- gyűjtsék. Ö vásárolta meg a családi gyűjtemény zömét, köztük Goreggio híres Szoptatós Madonnáját, amelyet Goethe még Nápolyban látott A múlt század elej éri- kora másik híres műgyűjtőjétől, Kaunitz hercegtől megvásárolta annak bécsi palotáját, s itt állította ki gyűjteményét, amely 1815-től a nagyközönség előtt is nyitva Volt, s mintegy ötven eszMéltán emlékezett meg tehát az intézmény az alapítókról, a márvány-terembe gyűjtvén az állandó kiállításon szereplő remekművek javát. A reneszánsz mestereinek: a velencei Crivelli- nek. a Mediciek udvari festőjének, a firenzei Ghirlan- daionak, a milánói Boltraffio- nak (kinek Madonnáját jóelismeréséről vall, — egyben a magyar főúri gyűjtők jó szemét, ízlését dicséri. A gyűjtemény számszerint legnagyobb, 17. századi, németalföldi anyagából kiemelkedik a „nagy hollandus”, Rembrandt öreg rabbinusa és délen, Flandriában alkotó Van Dyck, — Rubens tanítványa •— ifjúkori remek kettenden át Becs egyik nevezetességének számított. Termeit a világ minden tájáról felkeresték a császárváros látogatói. Fia, Pál herceg pótolta a gyűjtemény legnagyobb hiányosságát, 22 spanyol festmény megvásárlásával. Kilenc évvel később megvásárolta az euróai hírű gyűjteményt a magyar állam, s a képtár l90:6-bah végleges helyére, az akkor épült Szép- művészeti Múzeumba került. / Remekművei — amelyeket ma már lehetetlen volna megszerezni — a további fejlesztés alapjai maradtak mindmáig. ideig mestere, Leonardo művének hitték), a parmai Correggio, s a velencei érett reneszánsz szenvedélyes ecse- tű mestere, Tintoretto, valamint honfitársai, a főúri pompa festője, Veronese, s a lagúnák városában működő genovai mester, Bernando Strozzi vásznait. Múzeumunk méltán világhíres spanyol gyűjteményének „sztárjai”: Múrillo, Ribera, és Zurbaran, Goya Vízhordó lánya és Köszörűse 1822-ben, még az utolsó nagy spanyol mester életében kerültek az Est,erházy-gyűjtern én y be, ami a forradalmár festő művészetének korai tős arcmása. A német reneszánszot Dürer kortársa, a protestáns szász fejedelem udvari festője, Lucas Cranach, valamint a klasszicizmus egykor nagvrabecsült mestere, Anton Raphael Mengs Szent Család-ja képviseli, amelyen a művész — önmagát és családját örökítette meg. A jubileumi kiállítás méltó évad-zárója a Szépművészeti Múzeum idei rendezvényeinek. Hozzá kapcsolódik majd 1971 első tárlata, amely az Esterházy-gyűjte- mény legszebb grafikáit tárja majd kö'7e7r'arnléT*e. Artner Tivadar Raffaello Santi: Esterházy Madonna. Részlet. Goya: Leány korsóval A tűz] elektől a Magyar Hírmondóig A hírközlés legendája A műholdak segítségével korunk embere sokezer kilométernyi távolságot képes pillanatok alatt áthidalni. Például a mexikói olimpia eseményeit a játékokkal egy- időben közvetíthették az európai televíziós állomások. A fejlődés még merészebb távlatokat, szinte korlátlan lehetőségeket ígér. Kicsit játékból is, a tanulság kedvéért is vessünk néhány pillantást a múltra, nézzük meg honnan, milyen ötletek kitalálásától és alkalmazásától jutott el a hírközlés a rövidhullámú mikroláncokig, a szovjet automatikus Holdjáró televíziós közvetítéséig. ☆ Az emberek közötti gondolat- és véleménycserét a munka tette nélkülözhetetlenné. Enélkül a legelemibb együttműködés is elképzelhetetlen. Nem is szólva a munka- és élettapasztalatok to- vábbhagyományozásáról, a generációk közötti érintkezésről. Hosszú fejlődés eredménye az emberi nyelv, az emberiség fejlődésének egyik legfontosabb eszköze, hajtó-- ereje. A nyelv sem segíthet azonban, ha például a sötétben és nagyobb távolságból kell közölni valamit. A pász- tortársadalmak embere ilyenkor a tüzet hívta segítségül. Fáklyajelei áthatottak az éjszakán, és sok kilométernyi távolságon át is célhoz juttatták a törzs számára fontos információt. Nappal • pedig egyezményes füstjelek bizonyultak alkalmasnak a hírtovábbításra. Használtak továbbá az emberi hangnál nagyobb távolság áthidalására alkalmas eszközöket: dobot vagy kürtöt. A tűz a társadalmi fejlődés magasabb szintjén is hasznos eszköz maradt. Ennek már irodalmi emlékeit is idézhetjük; A legenda szerint Trója elestét a diadalittas görögök a hegycsúcsokon gyújtott tüzekből álló jelzőlánc segítségével üzenték meg aZ otthonmaradottaknak. Aiszkülosz arról is tudósít, hogy a Trója melletti Ida hegycsúcsról nyolc óra alatt jutott el a nyolcszáz kilométerre fekvő Argoszba a győzelmi hír. Így volt-e valóban? Nem tudjuk, de a legenda — irodalmi formában — így ' maradt ránk. Magyar irodalmi példát is említhetünk a korai hírtovábbításra. A keleti birodalmakban szokásos kengyelfutólánc helyett a hunok, az avarok és a honfoglalás előtti magyar törzsek is — ugyancsak a legenda szerint — hang-láncot alkalmaztak. Volt központi hírszolgálat Egyiptomban, Perzsiában, Kínában, de egyik sem jutott el a fejlődésnek arra a magas fokára, amire a római birodalom a pékjla. Julius Caesar . konzulságának idején már hivatásos levelezők szövegez- ték a provinciák híradásait, amelyek elsősorban az áru- és árviszonyokról tájékoztatták a vezért és barátait. A birodalmi fővárosban már újság is volt, vagy legalább is az újság őse: az Acta Diurma. A hivatalos hír gyűjtemény a büntetésekről és a jutalmakról, a háború eseményeiről és főleg a diadalmenetekről tájékoztatták a Fórum nyilvánosságát. 3? A középkori Európában az úgynevezett levélújság terjed. Egy-egy fontos városból küldi az írástudó férfiú megbízóinak, akik kíváncsi természetűek, vagy érdekből tudni kívánják, mi történik az országban. Angliában már a XIII. században ilyen levelek tájékoztatják a vidéken lakó főnemeseket a fővárosi élet eseményeiről. Németországban, Olaszországban is hódít a levélújság. A műfaj darabjai vásári árucikké is válnak. S mivel az olasz piacokon — itt kíváncsi a korán fejlődésnek induló városi polgárság is a világ dolgaira — gazette nevű aprópénzért árulják, rajta marad; sőt a későbbi nyomtatott újságokra is átmegy a név: ga- zetta. A XV—XVI. században terjedő újságlevelek és nyomtatott röplapok egyebek között a magyarországi háborúról, a török elleni harc fordulatairól is beszámolnak. ☆ Németországba, az akkor ismert világ legtávolibb sarkából is befutottak a fontos információkat továbbító levelek. Magyarországon viszont a XVI. században — a háborús viszonyok és az ország elmaradottsága miatt — sajátos műfaj, a krónikás ének vállalja magára a végvári vitézek, a mezővárosi parasztpolgárság és általában a hírszomjas nép kielégítését. Ennek mestere, a török tlleni harc propagandistája, szervezője: Tinódi Lantos Sebestyén. Járja az országot, hírül viszi a. győzelmeket és a vereségeket. A maga szerezte dallamra mindig úgy versel, hogy a csüggedőkbe remény, a bizakodókba nagy erő költözzön a honvédő harc folytatásához. A sajtótörténet nem1 veszi számba Sebestyén deák vitéz fáradozásait, s valóban: a krónikás ének inkább az irodalom, mint a hírszolgálat történetéhez tartozik ☆ Magyarországon a fejlődésbeli hátrány következtében, városok és polgárság híján más útra kényszerült a sajtó fejlődése. Az első sajtószerű kiadvány, II. Rákóczi Ferenc Mercurius Hungaricus című hadilapja, a Habsburgok elleni háború eseményeiről, a fejedelem hatalmának jogi alapjairól kívánta tájékoztatni az európai udvarokat. De a Mercurius Hungaricus ritkán, s latin nyelven jelent meg. A XVIII. században utána is még jóidéig német és latin nyelvű a sajtó. Az első magyar nyelvű újság kiadására csak az évszázad végén kerülhetett sor. Rát Mátyás Magyar Hírmondó-ja 1780-ban, Pozsonyban indult. Nyolcadrét nagyságú, fél ív terjedelmű minden egyes száma; hetenként kétszer, szerdán és szombaton indul el postakocsin az előfizetőkhöz. Előfizetési ára helybeliek részére évi hat, távol levők részére nyolc forint.
