Szolnok Megyei Néplap, 1971. január (22. évfolyam, 1-26. szám)
1971-01-06 / 4. szám
« 1971. Január 8. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP s Volt egyszer egy egyetem V OLT egyszer Szolnokon is egyetem. Másfél évtizede a megyei bíróság jelenlegi épületében közlekedési-műszaki ismeretekre oktatták a hallgatókat. Már készült az egyetem új épületének terve. Makettjét a Néplap is közölte annak idején. Aztán egyszercsafc elköltözött az egyetem, Győrben vert végleges tanyát. Ugyanakkor Szolnokon épül az ország második legnagyobb, s egyben Közép- Európa, egyik legkorszerűbb vasúti csomópontja, ahol gyakorlati ismereteket könnyen szerezhettek volna a hallgatók. Volt Karcagon egy felsőfokú mezőgazdasági technikum, de megszűnt... Volt Szolnokon a szegedi pedagógiai főiskolának kihelyezett tagozata... Volt Szolnokon kamara- színház, kedvelték a városlakók, mégis megszűnt... Volt Szolnokon Pódiumsorozat az Árkádban, de megszűnt... Volt a Tisza Szállóban is irodalmi estek sorozata, de megszűnt... Volt Szolnokon néhány lelkes ember, s útjára bocsátották a Jászkunságot, a megye rangos ismeretterjesztő folyóiratát. Ilyen jellegű folyóirat más megyékben is van. Szegeden, Debrecenben, Miskolcon irodalmi lapokat, illetve folyóiratokat is adnak ki. Szolnokon a Jászkunság sem életképes. Először „csak” negyedévi késéssel, tavaly pedig majdnem egy éves restanciával nyomták ki a Jászkunságot. Mit sem számított a nyomda vezetőinek az, hogy a megye egyetlen folyóiratánál nemcsak azt kellene nézni, hogy mit hoz a konyhára, hanem szűkebb pátriánk szellemi életének gyarapítására is Illene gondolni. Volt, volt, volt. Nem vitatom a könyvtárak, a színház, a Tédió, a sajtó, a televízió növekvő hatását, mégis úgy vélem, néhány vonatkozásban a közelmúltban gazdagabb volt szellemi — kulturális életünk Talán nem volt kellő anyagi-pénzügyi lehetőségünk arra, hogy mindent megtartsunk, hogy Szolnokon fejlesz- szük például a Közlekedési Műszaki Egyetemet. Lehet, hogy másra kellett jobban a pénz, hiszen gazdasági vonatkozásban a megye arculatát teljesen átformáló intézkedésekre került sor az utóbbi másfél évtizedben. Létrehoztuk és megerősítettük például a termelőszövetkezeteket. Csupán az utóbbi öt év alatt 21 minisztériumi vállalat és három ipari szövetkezet létesített új telephelyet Szolnok megyében. No, de hagyjuk a számokat, gigászi munka folyt és folyik megyénkben — ezt bárki láthatja. A szellemi-kulturális élet pezsgése azonban még várat magára, s nemcsak anyagi okok miatt. Megyénkben úgy tűnik, több vonatkozásban az a nézet alakul ki, hogy „építsenek kacsalábon forgó kastélyt, s azután produkálunk”. A tanácsok igyekszenek minden tőlük telhetőt megtenni. Űj megyei művelődési központot építenek, a volt szolnoki zsidótemplomot milliós költségekkel kiállítási teremmé alakítják, könyvtárakat, kollégiumokat, iskolákat építenek... Ennek ellenére nem sok a figyelemrelméltó tudományoskulturális esemény, a klubok életében, egyéb vonatkozásokban is kevés az öntevékeny kezdeményezés. Nem kielégítő a szabad szombat adta lehetőségek kihasználása, csupán alkalomszerű a közművelődési intézmények kapcsolata az üzemekkel. Közismert az is, hogy a mezőgazdasági dolgozók körében rendkívül aacsony a művelődésre fordított idő. K IÁLTÓ ellentmondásként megyénk hazánk gazdasági életében egyre nagyobb szerepet játszik. — A felszabadulás előtt a Jászkunság égy százalékkal részesedett hazánk Ipari termeléséből. Ma a nyolcszorosára növekedett országos ipari termelésből való részesedése már három százalék. Gazdasági életünk pezsgése, műszaki kultúránk színvonalának rohamos emelkedése egyre sürgetőbbé teszi a szellemi-kulturális élet megújhodását is a Jászkunságban. Simon Béla Bányai Kornél emlékezete A tiszaföldvárl Hajnóczy Gimnáziumban — az iskola „merengőjében” — emlékfalat állítanak a községben élt és alkotott költőnek, Bányai Kornélnak. Az emlékfal a tavalyi, nagysikerű Bányai gyűjteményes kiállítás legkifejezőbb anyagát tartalmazza, a költő nagyméretű portréival. Dicséretes kultúrmisszió ez, Bányai Kornél ' emlékének ápolása, amelyért a földvári gimnazisták — a diákszínpad tagjai — már eddig is nagyon sókat tettek. A „Polsilver" penge Egyre nagyobb' keresletnek örvendenek külföldön a lódzi „Vizámét” fémgyárban előállított „Polsilver” borotvapengék. A lengyel pengéket az NDK, Magyarország és Latin-Amerika országai vásárolják. A külföldre exportált pengék a gyár össztermelésének majdnem egyharmadát teszik ki. Néhány hónap múlva. amikor üzembe helyezik a második gyártási részleget, az exportra kerülő pengék száma legalább a kétszeresére növekszik. A lódzi gyár állandóan töKéletesíti termékét. — A „Wilkinson” céggel kötött licenc-megál- lapodás előirányozza, hogy a tömeggyártás során a gyengébb minőségű pengék meny- nyisége nem haladhatja meg az egy százalékot. A lódzi gyárban ezt a mutatót sikerült 0.8—0.9 százalékra csökkenteni. A gyár együttműködik a lódzi politechnikai intézet metallográfiái tanszékével és az ipari automatizálási- és méréstani intézettel. A kutatások célja, hogy a legkiválóbb minőségű pengéket gyártsák és hogy automatizálják a pengék • sajátos anyaggal való bevonásának folyamatát Ahol a győzelmei kovácsolták A*. M. Styemenko könyve Az egész világon reneszánszát éli a memoár-irodalom. Írók, művészek, politikusok, hadvezérek vallanak korukról — egymásról —, a világtörténelem kiemelkedő eseményeiről. A memoár-irodalom előterében elsősorban a második világháború időszaka áll. Az elmúlt huszonöt év (1945. szeptember 2-an ért véget a háború, Japán kapitulá- c’*-"—>1) úgy látszik, elég történelmi távlat ahhoz, hogy a különböző országok legtitkosabb levéltáraiból is közzétegyenek fontos iratokat amelyek dokumentálják és kiegészítik az emlékezetet. Az elmúlt években jónéhány szovjet diplomata, katonapolitikus és hadvezér emlékirata is megjelent nálunk, — egyik másik (például a Zsukov-emlékirat) a legnagyobb könyvsikerek közé tartozik, szinte „bestsellerként” elkapkodták. Styemenko hadseregtábornok — könyv címéből is kiderül — a szovjet vezérkar múnkájárol írja meg visszaemlékezéseit Könyvének mintegy bevezetéseként az 1930-as évek végének sokat vitatott katonapolitikáját elemzi; bírálja azokat a történészeket akik „az objektív körülmények kellő ismerete nélkül a Szovjetunió hadseregének bűnös felkészületlenségéről” írtak. A szerző portrékat rajzol azokról a magas beosztású katonai személyekről, akik a Legfelsőbb Főparancsnok közvetlen környezetében irányították a Nagy Honvédő Háborút. A tábornok — beosztásánál fogva — naponta többször volt „hivatalos” Sztálinhoz, és részletesen leírja a Legfelsőbb Főparancsnok stratégiai szerepét emberi arculatát. A nyugati frajtó „saerecsen mosdatásnak” minősítette Styemenko könyvét, — érdekes módon a moszkvai, a kurszki és a sztálingrádi csata idején, majd 1944 nyarán, amikor a szövetséges csapatok partra szállását kellett a keleti hadszíntéren támogatni, majd az Ardennekben kialakult helyzetkor, éppen a nyugati sajtóban rögzítették a szovjet Legfelsőbb Főparancsnok világtörténelmi érdemét A könyv szerzője részt vett a teheráni konferencián is, — mint Sztálin katonai referense — így betekintést kapunk a „Három Nagy” Sztálin, Roosevelt, Churchill, de különösen az amerikai államférfi és a szovjet főparancsnok beszélgetéseiről. Részt vett Styemenko Sztálin és Churchill moszkvai, katonai tárgyú megbeszélésén is. Hiteles, igaz képet ad Styemenko Sztálinról, a hadvezérről. Elmondja, hogy határozott, követelményeket támasztó, a felületességet és a mellébeszélést nem tűrő, az érdemeket meglátó és megbecsülő ember volt. Kétségtelen, hogy a háború kezdetén voltak olyan döntései, amelyekhez kitartóan ragaszkodott, bár nem azok voltak a legjobb megoldások. Styemenko ezeket az elhibázott döntéseket sem hallgatja el, és a következményeikről is beszámoL A kötet utolsó fejezete a távol-keleti politikai és harci eseményekkel foglalkozik, leírja a Kvantung hadsereg megsemmisítését, a híres légi deszantok tevékenységét és Japán kapitulációját . Élvezetes, olvasmányos stílusban tárja elénk Styemenko a második világháború legnagyobb horderejű katonai döntéseit és az abban szereplők arculatát — ti ri TALLÓZÁS A TÉLI TÁRLAT ANYAQÁBAN A Néplap egy korábbi számában már megjelent a kiállítás egészét értékelő kritika. Ezért ezúttal nem célom, hogy a Téli Tárlatot, mint közös művészi megnyilvánulást rangsorolva elhelyezzem a szolnoki képzőművészet történetében, vagy akár egy év kiállítási krónikájában. Továbbá az sem szándékom, hogy megismételjem vagy netán megkontrázzam az említett kritika értékítéletét. Engedjék meg tehát, hogy most kissé szubjektív módon inkább azokról a művekről szóljak, amelyek a kiállításon különösen megragadtak, illetőleg, amelyeket valamilyen szempontból (az illető művész pályájának alakulása, vagy a hozzájuk kötődő közvetlenebb élményeim szempontjából) fontosftak érzek. Hadd kezdjem a sort Simon Ferenc egyik lemezdomborításával, a Napszédítő toliakkal. Ebben a domborításban a művész tartalmilag három szimbólumot, zászlót, pávát és a tavaszt, az ifjúságot szimbolizáló nőalakot kapcsol össze egyetlen kompozícióban, s a mű tartalma, gondolata is e három jelkép összegezése: a kitárulkozó ifjúságé, a forradalmat jelképező páváé és a lobogó zászlóval kifejeződő szabadságé. A kompozíció szobrászi megoldása is érett alkotómódszerről, magas művészi értékről tanúskodik. A szabadon lobogó zászló drapériájának pozitív formájába kifejezően illik egy negatív formába komponált stilizált páva, s az egészet jól ellenpontozza a női figura „függőlegese”. Régóta tanúja vagyok Simon Ferenc művészi pályája alakulásának. E művészi pálya körplasztikában is sok értékes alkotást eredményezett. Ügy tűnik azonban, hogy a lemezdomboritás nemcsak kedves műfaja a szobrásznak, hanem olyan is, amelyben körplasztikai eredményeit is felülmúlhatja. Egyre nagyobb törekvés világszerte, hogy a szobrászok az építészettel szoros egységben, mintegy az építészeti együttesekhez illeszkedve alkotják meg műveiket A lemezdomborításnak ilyen szempontból nemcsak nagy jövője, hanem már jelentős múltja és sikeres jelene is van. Hogy a szolnoki művész példájára utaljak, az építőipari vállalat új székházára nemrég szerelték fel egyik nagyméretű lemezdomborítását, amelynek hatására ugrásszerűen megnövekedett az épület esztétikai értéke. A le* mezdomborítás tehát nem valamiféle kiegészítő szobrászi tevékenység, hanem a modern építészet egyenrangú alkotótársa, nélkülözhetetlen szükséglete. A másik kiállító művész, akinek munkáiról külön is szólni szeretnék, szintén szobrász, a kisújszállási Papi Lajos. Különösen andezit férfi , portréja ragadta meg a figyelmemet. Ebben a munkában az esetleges szakmai megoldásbeli fogyatékosságok mellett a legnagyobb érték és erény, hogy híven tükrözi alkotójának azt a megszállott hivatástudatát, amellyel Papi mindvégig dolgozott és dolgozik; a szobrászi szenvedély ölt benne testet. Az a szenvedély, amelyet egyetlen egy jó művészi alkotás sem nélmotor Kész az új cirkusz A magyar cirkuszművészet több mint százéves fellegvára, a régi Fővárosi Nagycirkusz helyéin felépült modem cirkuszpalota műszaki átadása megtörtént. A 45 millió forintos . költséggel felépült cirkusz színház üveg folyosókkal övezett kőépületének földszintjén és emeletén még üresek a pénztárak, néptelenek a zsibongók, ruhatárak és büfék. 15 méter magas fedett csarnokának porondján azonban már a január 14-i ünnepi bemutatóra készülnek. A látogatók az emeleti várakozóból folyosón át juthatnak majd a 2 ezer személy befogadására alkalmas körszínházba. amelyet kényelmes ülőberendezésekkel láttak el. Az amfiteátrum jellegű, meredeken emelkedő széksorok kitűnő rálátást biztosítanak. A színpad érdekessége a vadállat-produkciókhoz szükséges rács. amelyet egyetlen gombnyomásra emelnek maid a porond köré. Az épületet kiváló hangminőséget biztosító elektroakusztikai berendezéssel és a legmodernebb fűtő-, hűtő és szellőző berendezésekkel szerelték fel. HÁROM ÉVES A POLSKI FIAT Lengyelországban 3 évvel ezelőtt kezdődött meg a varsói személyautógyárban a Polski Fiat 125-ös kocsik gyártása. Azóta több mint 45 ezer Polski Fiat hagyta el a futószalagokat. Az első évben csak 7 ezer, az idén viszont már 32 ezer darabot készítettek. A jövő évi terv 50 ezer Polski Fiat gyártását irányozza elő. Az új ötéves terv utolsó esztendejében, vagyis 1975-ben, a gyár kapacitása 100—120 ezer Polski Fiat lesz. Az új gépkocsira várók közül, akikre ezekben a napokban kerül sor, nem éppen kellemes út előtt állnak. Különösen a gyakorlatlan vezetők figyelmét szeretnénk felhívni a fokozott óvatosságra. Ilyen havas, jeges úton egész más vezetési technika szükséges, mint száraz időben betonúton. Legszívesebben azt tanácsolnánk, — hogy ha lehet, halasszák el pár nappal a gépkocsi átvételét. vagy ha lehetőség van rá, helyezzék el budapesti rokonnál, ismerősnél addig amíg biztonságosan nem tudják hazavezetni. A kezdő vezetők semmiképpen ne induljanak hosszú útra, különösen mellékútvonalra. Érthető persze, hogy nagyon szeretnék már otthon tudni a régvárt autót, de ne kockáztassanak ilyen rossz útviszonyok mellett egy árok- bacsúszást, vagy összekoccanást. Ha mégis mindenképpen haza akarják vinni új gépkocsi iukat, kérjenek meg egv gyakorlott vezetőt, hogy utazzon fel ő is az átvételre, ketten biztonságosabban hazajutnak s ha esetleg el is akadnak, közösen könnyebben kievickélhetnek a hó- bóL • Sok bosszúságot okoz hideg napokon a szélvédő üveg bepárásodása, fagyása. A bepárásodott üveg tisztítására kiválóan alkalmas a szóró tubusban kapható páramentesítő. csák egy baja van — meglehetősen drága. Készíthetünk viszont páramentesítőt házilag is. Egy szivacsdarabot itassunk át fele víz Olvassa, külözhet És most szándékom ellenére, egy fél mondat ere- jég a kiállítás egészére is utalnom kell, amikor azt mondom, hogy a tárlaton látott művek többségében sajnos ilyenfajta szenvedélyt nem éreztem. Nagyon kevés grafikát láthatunk ezen a kállításon. De nemcsak ezért tűnik ki Gácsi' Mihály Felszabadulás című rézkarca; hanem azért is mert oly jellemzően illik bele Gácsi egész eddigi művészi tevékenységébe. Ezzel * rézkarccal a szolnoki művész azt is bizonyította, hogy nem szükségszerű a szakadék egy- egy művész tematikus és nem tematikus műve között. Mi az, ami oly felismerhetően egyéníti Gácsinak ezt az igen sokszor „megénekelt” témájú művét? Az a szemlélet, amely minden jó Gácsi grafikára jellemző. Sokan talán ezzel a grafikával kapcsolatban ugyanúgy a „tiszteletlenséget”, a deheroizmust emlegetik, mint annak idején a Magyarok bejövetele című rézkarcával kapcsolatban. Gácsi goteszkuma azonban nem bántó, nem csúfondáros kari- katúra-groteszk, hanem az egyszerű emberek mindennapi viselkedéséből merített humanizmussal, szeretetteljes- séggel telített fonák világlátás. Valóban „deheroizáló” ez a mű, a háború embertelenségét „deheroizálja”, s a történelmi traumát hétköznapi, talán kissé esetleges, egyszerű emberi kapcsolatokká oldja. Rideg Gábor — fele glicerin oldattal. Ha egyszer végigtöröljük ezzel az üvegeket egy napig nem párásodnak be. A szivacsot nylon zacskóban tároljuk. • A CASCO-val rendelkezők már néhány hónappal ezelőtt tapasztalhatták, hogy nem kellett sérült kocsijukat saját pénzükön javíttatni, s utána a számla összegével a biztosítónál kilincselni, hanem előszámla alapján hitellevelet. s előleget kaptak. Most január 1-től még kedvezőbbek lettek a lehetőségek. ugyanis 5000 forinton aluli károk esetén a biztosító felbecsüli a kárt, s ha a tulajdonos az összeget megfelelőnek tartja, azonnal Kifizetik részére. A sérült kocsit pedig ebből a pénzből ott javíttatja, ahol akarja. Ha a javítás közben rejtett hibát is találnak, a kárszakértő űiabb vizsgálatot végez és pótlólag kifizeti a külön- bözetet. * A Merkur jelentése a gépkocsi sorszámok állásáról: Trabant , Limousine 31 829 Trabant Kombi 2 928 Wartburg Limousine 14 282 Wartburg de Luxe 10 373 Moszkvics 20 930 Skoda 100 MB 19 654 Wartburg Turist 880 Polski Fi at 1300-as 5171 Polski Fiat 1500-as 1 482 Zasztawa 2106 Renault 4-es 1 012 Volkswagen 1816 Fiat 850 Limousine 6 ^82 Fiat 850 sioort 380 Zaporozsee 722 Fiat 500-as 2 255 terjessze Néplapotl
