Szolnok Megyei Néplap, 1971. január (22. évfolyam, 1-26. szám)

1971-01-06 / 4. szám

1971. Január 6. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Tizenkét milliárd forint forgóalapokra „Tizennyolc emeletes" • gondok Tulajdonjog — érvény nélkül A Pénzügyminisztériumtól kapott tájékoztatás szerint 1971 első felében rendezik azoknak a vállalatoknak a forgóalapjait is, ahol ez eddig nem történt meg. A gazdasági reform indulá­sakor az állam a vállalatok nagy részét ellátta a forgó­alapok feltöltéséhez például alapanyagok beszerzéséhez Szükséges összeggel, ezzel mintegy 44 milliárd forint forgóalaphoz jutottak, amivel önállóan gazdálkodhatnak. A forgóalap'rendezés azon­ban nem volt teljes körű, mert egyes ágazatoknak an­nakidején nem lehetett kellő pontosággal áttekinteni, hogy mennyi forgóeszközre van szükség. Uymódon nem rendeztek a külkereskedelmi vállalatok, a termelőeszköz-kereskede­lem, a könyvterjesztő és könyvkiadó vállalatok, az építőipar, a húsipari válla­latok forgóalapjait. ti vállalatoknál a forgóalapot az állam hitel nyújtásával ótolta, s hogy hátrányos elyzetbe ne kerüljenek, csu­pán a hitel után fizettek' öt százalék kamatot és mente­sültek az öt százalékos esz­közlekötési járulék alól. A vállalatok reális forgó­alapigényeit azóta felmérték, s így 1971 január első felé­ben ott is sor kerül a rende­zésre, ahol az eddig nem tör­tént meg. 1971. január 1-vel a termelő­eszközkereskedelem kivéte­lével valamennyi vállalat forgóalapját rendezték, s e eélra 12 milliárd forintot bocsátanak rendelkezé­sükre. Mivel a termelőeszköz-keres­kedelemben profilváltozások nyomán az eszközök átcso­portosítása még tart, itt az év második negyedében kerül sor a forgóalap-rendezésre, ami hozzávetőlegesen szintén az alapok 10—12 milliárdos bő­vülését jelenti. A rendezés befejeztével a vállalatod nem hitel felhasz­nálásával, hanem saját anyagi eszközeikkel gazdálkodnak, ami tovább növeli önállósá­gukat, biztonságosabbá teszi gazdálkodásukat. Téli árhullám A szokatlan időben érke­zett téli árhullám továbbra is sok munkát ad az Északma­gyarországi Vízügyi Igazga­tóság dolgozóinak. Az elmúlt negyvennyolc órában „csata­sorba” állították a nagytelje­sítményű lánctalpas dózere­ket, amelyek segítségével a Bodrog és a Tisza mintegy százhúsz kilométeres hosszú gátszakaszának „koronáját” tisztítottak meg a harminc— negyven centiméter vastag hórétegtől. így kedd reggeltől a védelmi vonalak gépkocsik­kal is járhatók. A hullámve­résektől veszélyeztetett terü­leteken — Tiszavalk, Tiszake- szS, Tiszabábolna és Poroszló térségében — megkezdték a védekezéshez szükséges rő- zseművek készítését. A Bod­rogon és a Tisza felső szaka­szán tovább tart a lassú apa­dás — ugyanakkor Dél-Bor­sodban még árad a , folyó. Tiszafürednél a kiáradt víz­tömeg elöntötte a hullámte­ret. A vízügyi dolgozók a Bodrog védelmi vonalain má­sodfokú, a Tisza dél-borsodi szakaszán elsőfokú árvízvé­delmi készültséget tartanak. Az éjszaka már védekezési munkákra iS*sor került December elején százti­zenegyen kaptak Szolnokon értesítést a városi tanács vb igazgatási osztályától, hogy a Vöröscsillag úti 18 eme­letes épület melyik emele­tére, melyik lakásba jelölték őket szövetkezeti tagként Az értesítés végén a követ­kező szövegű záradék állt: „E döntés ellen sem felleb­bezésnek, sem egyéb felszó­lalásnak helye nincs. Ameny- nyiben tehát a kijelölt la­kást nem kívánja megvásá- ' rolni, úgy azt jelen levelünk kézhezvételét követő 8 na­pon belül1 írásban közölje az igazgatási osztállyal, hogy Ön helyére mást jelölhes­sünk.” A leendő lakók ezután megnézték a „számukra ki­jelölt lakást”, 8 mivel az megfelelt, elmentek az OTP- hez. Befizették a pénzt és kaptak egy kötelezvényt, mely szerint a lakó a ma­gasház kije’ölt emeletén a kijelölt lakás tulajdonjogát ; megszerezte. December 17-én megtartot­ták a lakásszövetkezet ala­kuló közgyűlését, 18-án be­fejeződött a műszaki átadás, 20-án pedig gyei tanácstól. Mindegy csat pecsétes írás legyen. A városi tanács tervosztá­lya igazolta, hogy az eredeti számozás volt a jó, mert a lakók az szerint nézték- meg a lakásokat a vásárlás előtt. Másnap visszacserélték a számokat, de közben egye­sek már beköltöztek a terv szerinti számozású lakások­ba, és kVeneen u-óítt stem ha:landrk kiköltözni A másik kilenc ember sza­ladgál fűhöz, fához, de eddig nem sok eredményi értekei. A városi tánács igazgatási osztálya hozott • egy határo­zatot, hogy egy lakónak ja­nuár 8-ig ki kell költözni, mert ő már a helyes szá­mozás visszaállítása után köb űzött be rossz lakásba. Nvolcan azonban meg min­dig maradnak — ki tudja meddig. Á jelek arra mu fainak. ho*rv eevelőre neu akarnak jobb belátásra tér ni. pedig a lakást, amelvet e’f‘-‘CT'a't»k, iogtalanul hasz­nállak. Hogy a zűrzavart- ki okozta, nem a mi dobunk kideríteni. Valahogy viszont rendet kellene már terem­teni. mert nyolcán türelmet­lenül és iovosan várják, hogv mielőbb beköltözhessenek a lakásukba. Z. A. Jászdózsa egy kocsira ült Van-e lemaradás ? Pavluska Péter, a jászdó- 2sai Petőfi Tsz főagronómu- ga pecsétes borítékot hozott a Tarnamenti Tsz közgyűlé­sére. Előző nap a Petőfiben is izgatottan találgatták az emberek: hogy döntenek a Tarnamenti tagjai a falu sorsáról. Ahogy Juhász Béla elnökhelyettes mondta is: — Jászdózsán nincs egyetlen család sem, amelyet így, vagy úgy ne érintene a tsz-eK élete. A két mérleghiányos szövetkezeté, A Tarnamenti várhatóan 1, a Petőfi 2.5 mil­lió forintos zárszámadási veszteség elé néz. A Petőfi közgyűlése már korábban ki­mondta — írtunk is róla — nem mehet így tovább, egye­sülni kell, új utakon indul­ni. De az mit sem ér, ha most a tamamentiek ellene szavaznak. A Tamamentiben volt már egyesülés, még 1968-han. Ak­kor nem valami sikeresen. — Ügy volt, ismerjük el emélKszik vissza Béres Pál — nagyon sokáig nem ültek fel egy kocsira a volt tarnamentisek, meg az új- életisek. Most másképpen akariuk Jobban, okosabban. Ilyen szándékkal indultunk már 1959-ben is, hogy a há­rom kis tsz-ből lesz majd egy nagy. Mégis 12 év telt el. Ilyen szándékkal telepí­tették már a szőlőt is Ho­mokon ötven—ötven hold korszerű ültetvény. Pincéje csak a Petőfinek van. de elég 109 holdra. Egy gyalogút vá­lasztja el mindössze a két szőlőt. Az egyiket Gyurkó József művelte gépével, a másikat Gyurkó Béla trak­toros. Édestestvérek. A közgyűlésre mindkét Gvurkó eljött. Gyurkó Jó­zsef. mint a Petőfi Tsz párt­titkára. Gyurkó Béla, mint a Tarnamenti tagja. Gyurkó Béla Jászapátiról,disznóölés-, ről jött vonattal. A vonatott pöfögött el tanyája mellett. Felesége kijött, s Gyurkó Bé­la ledobta neki a kpstolót. Nem akart távolmaradni, hetek óta vitatták már az egyesülést, látszott, mérkő­zés lesz. — A Fekete Rédeiek szer­vezkedtek — mondják az emberek. Három fejős tehe­ne van Homokon, meg tíz kocája Kanja a háztájit, a közösnek alig néz felé is. hát neki. persze hogy így jobb, ahogy most van. Pavluska Péter mondogat­ja: Közgyűlés után majd felbontja a borítékot. Azt ír­ta le: ha összejön a Tama- pienti közgyűlése, cirka 45 .«Uenszavazattal kimondja az egyesülést. Ha összejön. Két­százharminc ember kell hoz­zá, hogy határozatképes le­gyen. Nyolc c i ra hirdették és fél tízkor még hét ember hiányzik. Nem sokkal tíz előtt jön Barta István, a bri­gádvezető: itt a kétszázhar­minc tag. Juhász Béla elnökhelyet­tes sorolja mit nyer a két tsz, ha együtt lesz a föld, egy közösségben a jászdó- zsai parasztemberek, együtt a gép, az állatállomány, a pénz. Alig fejezi be, már nyújtja a kezét a sarokban egy pirsoképű ember, Bollók József, a raktáros. És kirob­ban a jogvita. Hogy kell értelmezni a kétharmados többséget? Dr. Bartók István jogtanácsos, Bella László kollárnak, Rédei János fo- gatosnak bizonygatja: a köz­gyűlés törvényes. Különben is kétszáznegyvennégy tag jött már el, sőt mint az aj­tóból a jelenléti ív számoló­ja közbeszól, már kétszázöt­venhat tag jelent meg. Dudás János, a takarmá­ny os mérgelődik, szót kér: — Nem erről kell itt be­szélni, hanem a lényegről. Én még 1948-ban beléptem a tsz-be,' mint proletár. Aztán mire vittem? Havonta ezer forintot keresek ennyi év után. Nem lehet ezt tűrni tovább. Erős tsz kell, szilárd vezetőkkel. Csak az kapjon pénzt, aki dolgozik is, de az aztán kapjon. Egyesüljünk. Zsidei Sándomé nyugdíjas mozgolódik. — Mondja csak örzsi néni. — Mondom. Miért kellene egyesülnünk? Azt mondta a Juhász elvtárs nálunk 807 forint adósság jut minden holdra. Akkor tönkretegyük a Petőfit is? Nem mindenki az egyesü­lés híve. A kollektivizálás­kor is nehéz volt a döntés: beadni a földet, az állatot, a szerszámot, együttesen dol­gozni. De azóta kialakultak a közösségek, új szokások honosodtak meg, már meg azt is változtatni? — A brigádok együtt ma­radnak. attól ne féljen senki — magyarázza Seres János, a párttitkár. Mikor Barta István leve­zető elnöK elrendeli a Sza­vazást, nehéz lenne meg­mondani mit hoz a titkos választás. Én nagyon nagyon biztos vagyok mondogat­ja a jegyzőkönyvvezető. Szik- szai István. — Én meg na­gyon sok embert látok a szavazófülkébe bemenni — ijed meg a másik vezető. Számolják a szavazatokat, nagy a várakozás. Aztán be­jön a szavazatszedő bizott­ság elnöke, egy szemüveges férfi, Béres István. — Elvtársak, részered­ményt hirdetek. A jelenlé­vők közül 2ll-en szavaztak. Százhetvennégyen az egye­sülés mellett, harminchétén ellene. A vándorurnások kö­zül megérkezett Tábori Já­nos brigádímok. Tizenhat igen, egy nem szavazattal. Legyünk türelemmel, még huszonegy igen szavazat hiányzik az egyesülés ki­mondásához. Gulyás József, a községi tanács vb elnöke mondja: — Az öregekhez, a bete­gekhez vándorurnákat vit- teK ki. Én. pecsételtem le, a lakatkulcs itt maradt. El­igazítottuk a szavazatszedő­ket. Addig a konyhában tar­tózkodjanak, míg a betegek, öregek otthon szavaznak. — Mindenkinek adjuk meg a lehetőséget, hogy lelkiisme­rete szerint döntsön. Közben megjön a másodia vándoruma. — Túri József traktoros hozza. Az ered­mény: tizennyolcán mellette, négyen ellene. Barta István közgyűlési elnök feláll: — Már csak három igen szavazat hiányzik. Es még három urna távol van. A jelekből biztosra vehetjük az egyesülést. Javaslom már válasszuk Is meg a vezető­ségjelölő bizottságot. A teremben felengedett a hangulat. Egymás után kér­nek szót az emberek, s már azt mondogatják, hogyan majd együtt. Béres István kér szót: — Nem kell Két­ségbeesni A vetés mindkét tsz-ben megtörtént, a határ úgy megszántva, hogy még sosem a 12 év alatt. Az ál­lattenyésztésből közel egy­millió forint a havi bevétel. Az nem lehet, hogy ne le­gyen majd jó a tsz. Sóti Imre, az állattenyész­tő megjelenik az ajtóban. Üjabb szavazatokkal. Kész, megvan! Eddig már 298 igen, 44 ellenszavazat. Juhász Bé­la elnökhelyettes feláll: — A mai nappal megcsil­lant a reménv Jászdózsán. Tódulnak az emberei? ki a teremből. Az uto'só urnákat már meg sem várják, g vég- eredménven már nem tud változtatni. Jó a hangulat. ! Megvolt az esküvő — mon­dogatják. — Egy kocsira ült a falu, halad el mellettem valaki az utcán, s szánórázza lépteit a csikorgó havon, — boriak -— I Lapunk január 1-i számá­ban közöltük a többi között Sípos Károly elvtársnak, az MSZMP Szolnok városi bi­zottsága első titkárának újévi nyilatkozatát. Ebben szerepel a következő megállapítás: „Szolnokon közel 5 hónapos lemaradással teljesítjük csak az 1970. évi lakásépítési ter­vet.” Igyekeztünk utánajárni, mi ennek az oka, miért ez a je­lentős késedelem, s azt is megpróbáltuk kideríteni, hogy hol, melyik épületnél áll ez Természetesen felkerestük a Szolnok megyei Állami Épí­tőipari Vállalatot is, amely­nek igazgatója, Redler Ká-. roly ezzel fogadott: — Abban a szerencsés hely­zetben vagyok, hogy a kérdé­sükre tényekkel válaszolha­tok. S ezekkel a té­nyekkel Szolnokon senki előtt sem kell szégyenkeznünk. Az 1970-es tervünk összesen 1011 lakás felépítésére kötelezte vállalatunkat. Száztíz száza­lékos tervteljesítéssel 655 mil­lió forint értékű befejezett termelést értünk el, s ezen belül 1246 lakást építettünk. Ez a szám magában foglalja a Fehrgyarmaton — az árvíz­károk helyreállítására épült 109 lakást is. — Mi a helyzet Szolnokon? — A múlt évi tervünk sze­rint 666 lakást kellett építe­nünk a megyeszékhelyen. Ez­zel szémben 789 lakást ad­tunk át rendeltetésszerű hasz­nálatra. Terven felül adtuk át a Vosztok úti C épület 43 la­kását, a Thököly úti 42 KISZ lakást, 14 OTP lakást a Má­tyás király úton és még to­vábbi 24 átadott lakást épí­tettünk Szolnokon terven. fe­liül az elmúlt esztendőben. Az ötéves terv teljesítésének eredményei r — önnek tehát ez a vála­sza az idézett nyilatkozatra? — Szívesen kiegészítem még az elmondottakat a III. ötéves terv teljesítésében el­ért eredményeink közül né­hány adattal. A tervtörvény annak idején 28 százalékos fejlődésre kötelezte az építő­fenn. A városi tanács vezetői ez utóbbi kérdésre válaszként elmondták: a Zagyva-parti lakótelep Xl-es jelű, 128 la­kásos épületét ■ nem adta át a Szolnok, megyei Állami Építőipari Vállalat. Ezáltal — mivel valamennyi szövetkeze­ti lakás lesz — nem teljesül az az előirányzat, amely 1970-re a bér- és szövetkezeti lakások arányát határozta meg. Ennek az épületnek az átadását egyébként ez év márciusára, áprilisára ígérik az építőik. ipart, mi 67 százalékról ad­hatunk számot. A tervidőszak utolsó két évében Szolnokon hat magasházat építettünk, a többségüket korszerű techno­lógiával. Az utolsó, 1970-es évet egyébként országos át­lagban 18—19 százalékos túl­teljesítéssel zárta a lakásterv tekintetében az építőipar, ami többleteredményünk 25 szá­zaléknak felel meg. Ennek az értéke 57 millió forint. — Mit mondhat el a Zagy­va-parti Xl-es jelű épületről igazgató elvtárs? Válasz helyet néhány doku­mentumot mutatott Redler elvtárs abból a levelezésből, A megyei éleimiszerellen- őrző és vegyvizsgáló intéze­tek az elmúlt hetekben a tej és a tertermékek minőségét elemezték. Az országos vizs­gálat megállapította: a ko­rábbinál lényegesén keve­sebb kifogásolható áru ke­rült forgalomba. Általában javult a minőség, és a cso­magolástechnika is fejlődött. Érmek ellenére még bőven ak»d tennivaló, mert — egve- bek között — még mindig e'őf-rdul. hogv ..folyat” a rrő orva "csomagoló tasak vagv a pohár. A szegedi tej­üzem poharas tejfölénél ta­láltak ilven hibát, amelyet megfelelő gépbeállítással könnyen meg lehetett volna előzni. A fogyasztók Joggal fctfte} amelyet a városi tanács veze­tőivel folytatott a ' múlt év ben a munkaterület biztosíta sa érdekébert. Megannyi ké­rés, sürgetés olvasható e le­velekben. Egytől egyig äs építési terület biztosítását utca, házszám szerinti széna lást kérő folyamodvány Kommentálásukra az igazga tó elmondta, hogy az átadoti második tízemeletes épület közműellátását is csak úgy nevezett' provizórikus, átme­neti megoldásokkal tudták biztosítani. Ilyen nehézségeik vannak a Xl-es jelűnél és továbbiak­nál is, azon túl, hogy belső szerelési munkákat is végez­nek még ebben. A szanálás­sal történő munkaterület biz­tosításának elégtelensége vár­hatóan az idén jelentős ideit hátráltatni is fogja a soron következő épületek összesze­relésében a vállalatot. — Mindenekelőtt ezeknek a nehézségeknek a leküzdésé­hez kérnénk az idén’ olyan segítséget, amilyet a megvef pártvezetéstől a múlt > bér kaptunk a sokszor kata fa­tálisnak látszó kavlcsV- n enyhítésére. Ezt a segítései ezúton is köszönjük. ^ ran nagy hasznát láttuk a műit évi eredményeink elérésében — mondta befejezésül Redler Károly. M. I. gásolják, ha a termékeket jelzés nélküli csomag''1'-j',;,,, árusítják. A szigetcsépi »er mel őszövetkezet te; 0 z.emé bél került ki olyan polinack-’e’. teifel és vaj-széintmápv. amelyet az üzletekben nem lehetett azonosítani és rá­adásul a szavatossági és a gyártási idő, valamint a szabványszám is ..lemaradt” a csomagoló anyagról. A minőségre a korábbinál kevesebb megjegvzést tettek' az ellenőrök, ami azt ielzi. hogy az üzemekben jobban ügyelnek a szabványokra. Csupán három esetben ta­láltad különösebb kifogásol­ja! jKŰáb A tervezett 666 helyett 789 lakás épült Szolnokon Javul a tej- és a tejtermékek minősébe Isexdvd’ tt a felfordulás lakóbizottság elnöke lemon­dott — és határozatot hoz­tak, hogy az eredeti számo­zást kell visszaállítani, mert a lakók az szerint vásárol­ták meg a lakásokat. A ha­tározat végrehajtásával két igazgatósági és egy felügyelő bizottsági tagot bíztak meg, akik felkeresték az OTP-t. Az OTP-nél elvben nem zár­kóztak el a náluk levő terv­dokumentáció lakás számo­zásának módosításától, de erre pecsétes írást kértek Hogy kitől, azt nem tudták megmondani. Vagy a beru­házási váll ni attól, vagy a városi tanácstól, vagy a me­Valaki ugyanis kiderítette, hogy az ajtóra felszegezett számok — aminek alapján a lakók megvették a lakáso­kat — nem egyeznek a terv­ben feltüntetett számozás­sal. A beruházási vállalat felverte a hibajegyzőkönyv- be, hogy a számokat le kell szedni és a terv Szerint visz- szarakni. Ezt a módosítást a lakásszövetkezet akkori el­nöke is jóváhagyta. A vál­toztatást természetesen örömmel fogadták azok. akiknek az északi oldalon volt a lakásuk, mert így a déli szárnyra kerültek. Gvorsan igazgatósáéi ülést hívtak össze — amelyen a

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents