Szolnok Megyei Néplap, 1971. január (22. évfolyam, 1-26. szám)
1971-01-29 / 24. szám
1971. január 29. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP a SZERELEM Á hűség költészete A filmesztéták dolga, hogy Makk Károly és Déry Tibor Szerelem című filmjéről szintézist készítsenek és elhelyezzék a magyar filmtörténetben. Nem hiszem, hogy ebben tévedek: a magyar filmművészetben megint „beérett” valami, kimagasló, maradandó alkotás született. De mivel is kezdjem a kivételes erejű, örökszép mondanivalóm mű beaiánlását Egy 90 éven felüli öregasszony csuparánc arcát látjuk először. A már csak- csak múmiaszerű arc. ahogy peregnek a filmkockák, úgy szépül bennünk. Már nemes vonalú arcéit látunk, egy mindentől búcsúzó édesanyát, akiből süt a remény, hogy mégegyszer lássa a fiát. Egy másik asszony jön, több mint egy fél évszázad és eev világ választla el az előzőtől, dj összeköti őket a harmadikhoz való ragaszkodás. Az öregasszony téveteg, valós világán kfvüli kénéit lótiuk felvillanni, — egytől egyig mind a fiához köti. A fiatalasszony, a menye, tánlália illúzióvilágát, sőt új illúziórendszert teremt számára. Segít hazavámi az élete utolsó szikráival élő öregasszonynak Amerikából a fiát. Dehogyis Amerikában van a szenvedő háromszög harmadik személye, akiből a film háromnegyed részéig csak egv-egy villanást látunk. A személyi kultusz éveinek börtönéhen raboskodik. tíz évre ítélték, ártatlanul. A fiatalasszonv nem akarja, hogv a matróna megtudja a trsidkus jászságot. Illúziókká] élteti. Hamis levelet ír férie helyett az édesanyának. „Be kell feieznie a filmiét. Amerikában, csak azután lőhet haza. Ez jó időbe telik.” Az öregasszony ebben a hüben (Ti hal meg úgy sejtjük. azok az utolsó szavai, amikor orvosának arról beszél. hogv a filmért biztosan Kossuth-díjat kap majd a fia ... A történet leegyszerűsített rpprr”'in is — úh.is-rem — érződik a felemelő, humanista gondolat, de ez mégis csak konár váz ahhoz kénest, amit ezekben a k°retebhen látunk. A fiatal asszztnv oivan döbbenetes erővel hazudik. — mert hazudnia kell — a mamának, hogy életszakasza legkritikusabb nontiain már ő mava is elhiszi talán, hogy a férje Amerikában van. ahonnan majd világsikerrel tér haza. Amikor a mama sürgeti gyermeke hazajöttét, a fiatalasszony meggyőződéssel mondja: igenis sür- gönyzök neki, azonnal jöjjön! A matróna ekkor ezt megtiltja. Ez az a pont, amikor felrémlik bennünk, hogy a halálra készülő öregasszony egy-egy valós pillanatában sejti fia tragédiáját Ezt az esetleges, valós felismerést azonban minduntalan elviszik a múlt kénéi. De a bieder-mayer világba — hacsak egy félgondolat szikránvira is, mindig beleront a börtönrács képe. létszák a visszatérés nagy óhajú játékát. A fiatalasszony tudatosabban, erőnek ereiével, a mama meg fogadja, hinni akar benne, mert életének lepergett, szép filmjéhez ez a befejezés még hozzátartozik. A kor, amelyben a két asszony vívódik, szinte csak jelzett. Különböző emberi magatartásformákat látunk tipikusokat, talán túlon-túl is tipizálta kát. Már utaltam rá, a férfi csak a film végefelé jelenik meg előttünk, de mégis, mindvégig főszereplő. A két asszony vívódása az első perctől kezdve érezteti velünk tragédiáját, A férfi előtt megnyitják a fcörtönkaput — a filmből már csak percek vannak hátra — az ártatlanul elítélt igazságosan szabadult ember haza tart Iszonyatos belső vívódását érezzük: van-e otthona, akihez hazamehet. Eltitkolt kétellyel és szív- szorító reménnyel járja körül a házat várja élettársát Élettársát várhatja-e? Ebben van a börtönből szabadult ember gyötrelmének gyökere. Azt már tudja, hogy az édesanyja meghalt, — de a felesége...? A mama szerepében Darvas Lili egy évszázadot él át, olyat ad különös világából, ami több, mint megrázó A magyar film egyik legnagyobb színészi alakításának lehetünk tanúi. Törőcsik Mari egyenrangú partnere, a mindent áldozó ember, az erőslelkű, csodálatos asszony jelképe az alakítása. A harmadik, akiért minden történik: Darvas Iván a megszemélyesítője. Fakó, rezdületlen börtönarca van, de a szeméből mindent megértünk. Az „epizódisták” Orsolya Erzsi, Mensáros László, Né- methy Ferenc, Bitskey Tibor és Szakács Eszter inkább csak kiegészítői a magas iz- zású emberi viszonylatoknak, feladatukhoz aikalmaz- kodóan sokat elmondó tökéletességgel. A rendező Makk Károly csaknem a lehetetlent oldotta meg: az álló, egyetlen betegágyhoz kötött cselekményből lélegzet elállító ritmusú filmet teremtett. Művészetének másik nagy ereje: lehe- leiíinom lírát adott nem ér- zt .'gősséget, — azt hiszem ebben az esetben erre csak olyan kivételes képességű rendező alkalmas, mint <1 A film operatőre,' Tóth jános képeiből érződik, hogy egyenrangú alkotótársa a rendezőnek. Értő kritikusok a film erőteljesebb társadalmi koordinátáit hiányolják. Vagyis azt, hogy az alkotók keveset mondanak el a korról, amelyben a történet játszódik. Ebben teljes mértékben igazuk van, de úgy vélem, nem a „nehéz évek” korrajza volt bemutatandó céljuk, — hanem az, amit filmre vittek. Tiszai Lajos 1,1 millió tonna műtrágya Csütörtökön a Chemolim- pex külkereskedelmi vállalatnál D. J. Levcsenkó, a Szovjetunió magyarországi kereskedelmi képviselője jelenlétében Török István, a Chemolimpex vezérigazgatója csaknem 25 millió rubel értékű vegyipari termék importjára írt alá szerződést a szovjet szállító vállalat, a Szojuzpromexport elnökhelyettesével, N. Z. Krylov-val. A magyar—szovjet államközi megállapodás alapján kötött magánjogi szerződés értelmében a Szojuzpromexport több mint 1,1 millió tonna műtrágyát és a ma gyarországi műtrágyagyártáshoz szükséges alapanyagokat szállít a Chemolimpex- nek. Érkezik többek között 140 ezer tonna szuperfoszfát. 100 ezer tonna ammónium- nitrát, 325 ezer tonna kálisó, 104 ezer tonna pirít, nagy- mennyiségű kén és a Kola- félszigetről 355 ezer tonna nyersfoszfát. Hogyan készüljenek az új kollektív szerződések? Interjú Halmi Ferenccel, az SZHT titkárával A legutóbb kétéves időtartamra kötött kollektív szerződések 1970 végéig voltak érvényesek. Helyettük most új vállalati „alkotmányokat" kell kidolgozni minden olyan gazdasági egységnél, ahol a munkavállalók és munkáltatók viszonyát ilyen módon — a Munka Törvénykönyvének helyi alkalmazásával — szabályozzák. Az új kollektív szerződések elkészítésével kapcsolatos néhány kérdésre választ kértünk Halmj Ferenctől, a Szakszervezetek Szolnok megyei Tanácsának titkárától. — Meddig és milyen időtartamra kell megkötni az új kollektív szerződéseket? — December elején munkaügyi miniszteri rendelet jelent meg erről, és ugyanakkor a SZOT és a munkaügyi miniszter közös irányelveket adott ki a szerződések megkötéséhez. Ezek szerint legkésőbb június 1-ig meg kell kötni az új kollektív szerződéseket, általában öt évre szóló érvénnyel. Június I-ig a szerződéseket már ki is kell hirdetni, és a bennük foglalt rendelkezéseket ez év január 1-től visz- szamenőleg alkalmazni kell. Átmenetileg azonban az előző kollektív szerződés szabályai szerint kell eljárni mindaddig, amíg az újat meg nem kötik, illetve a dolgozók előtt ki nem hirdetik. 1 — Valamennyi kérdésben öt évre szol a szabályozás? Mi indokolja ezt? — Az öt évre kötendő szerződéseket főként az indokolja, hogy a jelenlegi központi gazdasági szabályozók is hosszabb időszakra érvényesek, s ennek megfelelően — a negyedik ötéves népgazdasági terv alapján — készülnek el a középtávú vállalati tervek is, amelyek 1975-ig szolgálnak a gazdálkodás alapjául. Minthogy azonban évenként változhat — például a terv túlteljesítése folytán — a vállalatok gazdasági eredménye, az ettől függő rendelkezések hatályát a kollektív szerződésben egy évre is meg lehet állapítani. Hangsúlyozom azonban, hogy ez csak a vállalati nyereségből képződő részesedési alap felosztásával kapcsolatos rendelkezéseit érinti a kollektív szerződéseknek. A munkaviszonnyal összefüggő egyéb szabályokat célszerű ötéves időtartamra meghatározni. Annál is inkább, mert ezeknek a kidolgozása rendkívül sok munkát és Záróra Azt mondják, régen több kocsma volt Szolnokon. Jobban válogathatott az ember, hogy a Vörös Rákba, a Bolond Miskához, vagy mit tudom én hová térjen be. Várták a kocsmák, várták a „lányok”. Manapság már más a helyzet A „lányokat”, — ha akad köztük vállalkozó szellemű — elviszi a rendőrség. A kocsmák jellegtelenek lettek, vagy bezárták azokat. Közülük csupán egy nem vészítétte el régi hírét, pedig tündöklése véget ért, épületét is lebontották. A Bíró Művekről van szó. Törzsvendégei a szanálás után átköltöztek az akkor nyílt Ságvári körúti falatozóba, a Pámás Bíróba. Ilyenkor, éjfél tájban ritkán lehet benne helyet kapni. A magashomlo- kú, őszes vendég ezért szemmellátha- tólag örül, hogy leülhet. Vendége mindjárt kerül. Idegen, ezt az első pillanatban észrevenni. A nehezen kiejthető szavakkal küszködve birkózik. Később mellé telepszik a fia is. Koccintanak, beszélgetnek. Biev idő után megszólal a magashomlokú: — Én is Görögországban születtem, Szalonikiben. A görög gyanakodva nézi. — Nem hiszi? Nézze az igazolványomat. Ott van: Születési helye: Szaloniki. ,— Várjál, előveszem a szemüveget — mondja a görög, ezzel ts kifejezve kétkedését. —>■ Romlik a szemem, pedig valamikor... Révedezve néz valahová, s lemondóan legyint. Valamikor, valamikor... Bizonyéra akkoriban, amikor a görög hegyekről még messzire lehetett látni, távlatokat mérlegelni. Aztán egyszerre vége lett Ezrével menekültek hazánkba is a lerongyolódott, testileg, lelkileg megsebzett felkelők. — Szóval te is görög vagy, elvtárs? Pillanatok alatt felélénkül, várakozóan néz társára: Az meg tagadó- lag csóválja a fejét. — Magyar vagyok, csak ott születtem. A fiú eddig alig szólt néhány szót, csendben ült mellettük. Most is csak annyit mond: — Én meg görög vagyok, pedig Budapesten születtem. Nézze az igazolványomat, benne van, hogy görög vagyok. Mégsem voltam soha Görögországban, pedig úgy szeretném látni. Mit gondol, beengednek engem oda? — Nem hiszem —. csóválja a fe’ét a magashomlokú. — Nekem gazdag rokonom van ott, a hatóságok is tiszteletben tartiák. A rendőrség mégis minden nap felkereste, míg nála vendégeskedtem. Igaz, nagyon udvariasak voltak csak annyit kérdeztek: „Hogy van a kedves vendége?” Azt viszont nem hiszem, hoav egy emigráns fia ..kedves vendég” lenne a mai Görögországban. — De én görög vagyok és szeretném legalább egyszer látni a hazámat Az apja legyint és iszik. Ki tudja, hányadik pohár ez már ma este. A magashomlokú emlékeket éleszt: — Tudod, ahogy Szalonikiből megyünk délre... Van ott egy jó kis kocsma. Hogy ott milyen isteni, olajjal készült ételeket lehet kapni! Mond, szereted te a görög ételeket? A görög sértésnek veszi. Azt hiszi, hogy cukkolják, kétségbe vonják görög mivoltát. Felugrik, az asztalra akar csapni, de megtántorodik. Alig bírják megbékíteni. Ettől kezdve csendben van, lehorgasztott fejjel ÜL A fia mentegetődzik: — Sokat ivott az öreg. Tudják, ez az állapot... ö is vágyik haza. Mióta a mami meghalt, azóta méginkább iszik. A teremben fojtó a füst, nyomasztó a hangulat Szinte mindenki részeg. A fiú nem. Elhárítja a feléje nyújtott poharakat: — Sportolok, nem szabad innom. — Záróra! — A pincér szava túlharsogja a lármát. — Záróra, tessék fizetni! — Ügy is elmegyek egyszer Görögországba, jogom van hozzá, hiszen görög vagyok — ismétli a fiú. — Záróra van kérem, tessék fizetni! — Ki tudja hánvszor figvelmeztet mindenkit a pincér. Megfeledkezik arról, hogy a iózanabbak. akik csak futóve^dáee1'- itt. azok úgyis tudják, hogv fizetni kell. Fizetni, ott fizetni, s annak akinek tartozunk. A kínokért, a hontalanságért Mindenért megfizetni! Simon Béla körültekintést igényel. Mind a vállalati gazdasági vezetésnek, mind a szakszervezeti szerveknek sok időt és energiát kell erre fordítaniuk, amit pazarlás lenne évről évre megismételni, ha a körülmények azt nem indokolják. — Ezek szerint a június 1-i határidő sem ad okot a kényelmességre? — Egyáltalán nem. Sőt, az a körülmény, hogy évre szóló szerződéseket kell kötni, fokozott előkészítést, nagyon alapos körültekintést igényel és sürgetővé teszi a munka mielőbbi megkezdését. Célszerű ehhez részletes munkaprogramot készíteni, amelynek alapján a szerződés kidolgozásának valamennyi részfeladatát végrehajtják. Ezek sokrétű volta miatt a szerződés egyes fejezeteinek kidolgozására megfelelő munkabizottságokat kell alakítani, amelyek a korábbi szerződés értékelésével és a jogszabályok megismerésével jó kiindulási alapot nyernek. A munkájukat irányító bizottság az érdemi munka ( megkezdéséhez adjon ki ' irányelveket. Ezek ismertessék az új szabályozórendszert, az üzem IV. ötéves tervét, az előző kollektív szerződés végrehajtásának tapasztalatait, a lényeges dolgozói igényeket — köztük a munkaruha-ellátás, a szociális körülmények, a munkaidőbeosztás és a közlekedés, a túlmunka, valamint a bérezés főbb kérdéseit, különös tekintettel a nők és a fiatalok sajátos helyzetére. — Mindez csupán az előkészítés. Utána mi t következik? — Az irányelvekre alap- pozva a munkabizottságok fejezetenként kidolgozzák az új kollekív szerződés tervezetét. Ennél fontos követelmény, hogy biztosítsák a törzsgárda nagvobb megbecsülését, az új dolgozók túlfizetése helyett növeljék a régi, jó munkások javadalmazását. Fokozottan törekedjenek a munkahelyi szociális körülmények javítására is, az e célra fordítandó összegek lehetőség szerinti növelésével. Mindez elősegítheti a munkaerővándorlás csökkenését. ami nemcsak vállalati, hanem népgazdasági érdek is. Az új kollektív szerződéseknek — a vállalati ötéves tervek alapján — elő kell segíteniük egyéb vonatkozásban is az egyéni, a vállalati és a népgazdasági érdekek egységének érvényesülését, elsődlegesen a munka hatékonyságának növelésével. Ezzel összhangban kell szabályozni a jövedelmek alakulását is, elsősorban a munka hasznossága szerinti differenciálással, az év végi nyereségrészesedés növelése helyett a célravezetőbb évközben! bérfejlesztés, premizálás, jutalmazás alkalmazásával. A korábbi kedvezőtlen tapasztalatok arra intenek, hogy a munkaidőbeosztás és a túlórakeret meghatározásánál szigorúbban kell mérlegelni a tényleges vállalati igényeket, a végrehajtáskor pedig fokozottan ragaszkodni a kollektív szerződésben foglaltak megtartásához. I — Ez már későbbi leiadat. A szerződés-tervezet elkészülte után mi a teendő? — Azt előbb a vállalat legfelsőbb szakszervezeti szervének (ahol tanács működik annak, ahol ez nincs, ott az szb-nek,) meg kell vitatnia. Az itt elhangzó észrevételekkel, javaslatokkal kiegészítve, a gazdasági vezetésnek munkaterületen ként a dolgozók elé kell terjesztenie megvitatásra a tervezetet. Ennek ismertetésekor célszerű azokról a jogi és gazdasági lehetőségekről, pénzösszegekről is tájékoztatást adni, amelyek a javaslatok megvalósításának feltételét jelentik. A tervezet megvitatására egyébként nemcsak a termelési tanácskozások adhatnak szervezeti keretet, hanem a brigádvezetők; újítok, különböző szakemberek ér- tekzelete is jó alkalom erre. Minél szélesebb körben és sokoldalúbban vitatják meg a tervezetet, annál több a biztosíték arra, hogy — az elhangzó észrevételek, vasiatok figyelembe vételével — a szerződés végleges szövegét valóban a követelményeknek és a munkahelyi sajátosságoknak megfelelően készíthetik el. Más szóval, hogy jó kollektív szerződés készül öt esztendőre. — Június l-ig azonban még ezzel is teendők vannak. Mi előzi meg a hatálybalépést? — A végleges formában elkészült kollektív szerződést a vállalat igazgatójának és az szb-titkámak a legfelsőbb szakszervezeti szerv ülésén kell aláírnia. Ez a szerződés megkötését jelenti. Azt a dolgozók előtt ezután ki is kell hirdetni — sokszorosítva közreadni —, hogy érvénybe lépjen. Mipd- ezt június l-ig el kell végezni ahhoz, hogy az új kollektív szerződések e határidőre elkészüljenek. M. L Elsőként a% országban Élet- és munkakörülményeket vizsgáló szakosztály alakult A Közgazdasági Társaság Szolnok megyei szervezete három hónappal ezelőtt alakult meg. Eddig négy szakosztálya kezdte meg működését Tegnap alakult az ötödik, mely az országban egyedülálló feladatra válla’közott: a megye lakosságának élet- és munkakörülményeit vizsgálja maid. Az alakuló ülésen dr. Lukács Pál, Közgazdasági Társaság titkára és Ulveezki Tibor szakosztály titkár ismertette a tagokkal a munka- programot. Megvizsgálják például, hogy a megye gyors gazdasági fejlődésével párhuzamosan hogyan változik, emelkedik a lakosság életszínvonala. Az eddigi statisztikai adatok azt mutatják, hogy az egy főre eső átlag- kereset megyénkben igen alacsony. Az ország tizenkilenc megyéjének rangsorában a tizenötödik helyen van. Tanulmányt készítenek a megye lakói foglalkoztatásának javítási lehetőségeirőL Feltárják az ipartelepítés hasznosságét és további módját. Foglalkoznak az egészség, ügyi, kulturális és szociális
