Szolnok Megyei Néplap, 1971. január (22. évfolyam, 1-26. szám)

1971-01-29 / 24. szám

1971. január 29. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP a SZERELEM Á hűség költészete A filmesztéták dolga, hogy Makk Károly és Déry Tibor Szerelem című filmjéről szintézist készítsenek és el­helyezzék a magyar filmtör­ténetben. Nem hiszem, hogy ebben tévedek: a magyar filmművészetben megint „beérett” valami, kimagasló, maradandó alkotás született. De mivel is kezdjem a ki­vételes erejű, örökszép mon­danivalóm mű beaiánlását Egy 90 éven felüli öreg­asszony csuparánc arcát lát­juk először. A már csak- csak múmiaszerű arc. ahogy peregnek a filmkockák, úgy szépül bennünk. Már nemes vonalú arcéit látunk, egy mindentől búcsúzó édes­anyát, akiből süt a remény, hogy mégegyszer lássa a fiát. Egy másik asszony jön, több mint egy fél évszázad és eev világ választla el az előzőtől, dj összeköti őket a harmadikhoz való ragasz­kodás. Az öregasszony téveteg, valós világán kfvüli kénéit lótiuk felvillanni, — egy­től egyig mind a fiához köti. A fiatalasszony, a menye, tánlália illúzióvilágát, sőt új illúziórendszert teremt szá­mára. Segít hazavámi az élete utolsó szikráival élő öregasszonynak Amerikából a fiát. Dehogyis Amerikában van a szenvedő háromszög har­madik személye, akiből a film háromnegyed részéig csak egv-egy villanást lá­tunk. A személyi kultusz éveinek börtönéhen rabos­kodik. tíz évre ítélték, ár­tatlanul. A fiatalasszonv nem akar­ja, hogv a matróna megtud­ja a trsidkus jászságot. Illú­ziókká] élteti. Hamis levelet ír férie helyett az édesanyá­nak. „Be kell feieznie a filmiét. Amerikában, csak az­után lőhet haza. Ez jó időbe telik.” Az öregasszony ebben a hüben (Ti hal meg úgy sejt­jük. azok az utolsó szavai, amikor orvosának arról be­szél. hogv a filmért bizto­san Kossuth-díjat kap majd a fia ... A történet leegyszerűsített rpprr”'in is — úh.is-rem — érződik a felemelő, huma­nista gondolat, de ez mégis csak konár váz ahhoz kénest, amit ezekben a k°retebhen látunk. A fiatal asszztnv oivan döbbenetes erővel hazudik. — mert hazudnia kell — a mamának, hogy életszakasza legkritikusabb nontiain már ő mava is elhiszi talán, hogy a férje Amerikában van. ahonnan majd világsikerrel tér haza. Amikor a mama sürgeti gyermeke hazajöt­tét, a fiatalasszony meggyő­ződéssel mondja: igenis sür- gönyzök neki, azonnal jöj­jön! A matróna ekkor ezt megtiltja. Ez az a pont, amikor felrémlik bennünk, hogy a halálra készülő öreg­asszony egy-egy valós pilla­natában sejti fia tragédiáját Ezt az esetleges, valós fel­ismerést azonban mindun­talan elviszik a múlt kénéi. De a bieder-mayer világba — hacsak egy félgondolat szikránvira is, mindig bele­ront a börtönrács képe. lét­szák a visszatérés nagy óha­jú játékát. A fiatalasszony tudatosabban, erőnek ereié­vel, a mama meg fogadja, hinni akar benne, mert éle­tének lepergett, szép filmjé­hez ez a befejezés még hoz­zátartozik. A kor, amelyben a két asszony vívódik, szinte csak jelzett. Különböző emberi magatartásformákat látunk tipikusokat, talán túlon-túl is tipizálta kát. Már utaltam rá, a férfi csak a film végefelé jelenik meg előttünk, de mégis, mindvégig főszereplő. A két asszony vívódása az első perctől kezdve érezteti ve­lünk tragédiáját, A férfi előtt megnyitják a fcörtönkaput — a filmből már csak percek vannak hátra — az ártatlanul elítélt igazságosan szabadult ember haza tart Iszonyatos belső vívódását érezzük: van-e otthona, akihez hazamehet. Eltitkolt kétellyel és szív- szorító reménnyel járja kö­rül a házat várja élettársát Élettársát várhatja-e? Ebben van a börtönből szabadult ember gyötrelmének gyöke­re. Azt már tudja, hogy az édesanyja meghalt, — de a felesége...? A mama szerepében Dar­vas Lili egy évszázadot él át, olyat ad különös világából, ami több, mint megrázó A magyar film egyik legna­gyobb színészi alakításának lehetünk tanúi. Törőcsik Ma­ri egyenrangú partnere, a mindent áldozó ember, az erőslelkű, csodálatos asszony jelképe az alakítása. A harmadik, akiért min­den történik: Darvas Iván a megszemélyesítője. Fakó, rezdületlen börtönarca van, de a szeméből mindent meg­értünk. Az „epizódisták” Orsolya Erzsi, Mensáros László, Né- methy Ferenc, Bitskey Ti­bor és Szakács Eszter inkább csak kiegészítői a magas iz- zású emberi viszonylatok­nak, feladatukhoz aikalmaz- kodóan sokat elmondó töké­letességgel. A rendező Makk Károly csaknem a lehetetlent oldot­ta meg: az álló, egyetlen be­tegágyhoz kötött cselekmény­ből lélegzet elállító ritmusú filmet teremtett. Művészeté­nek másik nagy ereje: lehe- leiíinom lírát adott nem ér- zt .'gősséget, — azt hiszem ebben az esetben erre csak olyan kivételes képességű rendező alkalmas, mint <1 A film operatőre,' Tóth jános képeiből érződik, hogy egyenrangú alkotótársa a rendezőnek. Értő kritikusok a film erő­teljesebb társadalmi koor­dinátáit hiányolják. Vagy­is azt, hogy az alkotók ke­veset mondanak el a kor­ról, amelyben a történet ját­szódik. Ebben teljes mérték­ben igazuk van, de úgy vé­lem, nem a „nehéz évek” korrajza volt bemutatandó céljuk, — hanem az, amit filmre vittek. Tiszai Lajos 1,1 millió tonna műtrágya Csütörtökön a Chemolim- pex külkereskedelmi válla­latnál D. J. Levcsenkó, a Szovjetunió magyarországi kereskedelmi képviselője je­lenlétében Török István, a Chemolimpex vezérigazgató­ja csaknem 25 millió rubel értékű vegyipari termék im­portjára írt alá szerződést a szovjet szállító vállalat, a Szojuzpromexport elnökhe­lyettesével, N. Z. Krylov-val. A magyar—szovjet állam­közi megállapodás alapján kötött magánjogi szerződés értelmében a Szojuzpromex­port több mint 1,1 millió tonna műtrágyát és a ma gyarországi műtrágyagyár­táshoz szükséges alapanya­gokat szállít a Chemolimpex- nek. Érkezik többek között 140 ezer tonna szuperfoszfát. 100 ezer tonna ammónium- nitrát, 325 ezer tonna kálisó, 104 ezer tonna pirít, nagy- mennyiségű kén és a Kola- félszigetről 355 ezer tonna nyersfoszfát. Hogyan készüljenek az új kollektív szerződések? Interjú Halmi Ferenccel, az SZHT titkárával A legutóbb kétéves időtartamra kötött kollektív szerző­dések 1970 végéig voltak érvényesek. Helyettük most új vál­lalati „alkotmányokat" kell kidolgozni minden olyan gaz­dasági egységnél, ahol a munkavállalók és munkáltatók vi­szonyát ilyen módon — a Munka Törvénykönyvének helyi alkalmazásával — szabályozzák. Az új kollektív szerződések elkészítésével kapcsolatos néhány kérdésre választ kértünk Halmj Ferenctől, a Szakszervezetek Szolnok megyei Taná­csának titkárától. — Meddig és milyen időtartamra kell meg­kötni az új kollektív szerződéseket? — December elején mun­kaügyi miniszteri rendelet jelent meg erről, és ugyan­akkor a SZOT és a munka­ügyi miniszter közös irány­elveket adott ki a szerződé­sek megkötéséhez. Ezek sze­rint legkésőbb június 1-ig meg kell kötni az új kollek­tív szerződéseket, általában öt évre szóló érvénnyel. Jú­nius I-ig a szerződéseket már ki is kell hirdetni, és a bennük foglalt rendelkezése­ket ez év január 1-től visz- szamenőleg alkalmazni kell. Átmenetileg azonban az előző kollektív szerződés szabályai szerint kell eljár­ni mindaddig, amíg az újat meg nem kötik, illetve a dolgozók előtt ki nem hir­detik. 1 — Valamennyi kér­désben öt évre szol a szabályozás? Mi indo­kolja ezt? — Az öt évre kötendő szerződéseket főként az in­dokolja, hogy a jelenlegi központi gazdasági szabályo­zók is hosszabb időszakra érvényesek, s ennek meg­felelően — a negyedik öt­éves népgazdasági terv alap­ján — készülnek el a kö­zéptávú vállalati tervek is, amelyek 1975-ig szolgálnak a gazdálkodás alapjául. Minthogy azonban évenként változhat — például a terv túlteljesítése folytán — a vállalatok gazdasági ered­ménye, az ettől függő ren­delkezések hatályát a kol­lektív szerződésben egy évre is meg lehet állapíta­ni. Hangsúlyozom azonban, hogy ez csak a vállalati nye­reségből képződő részesedési alap felosztásával kapcsola­tos rendelkezéseit érinti a kollektív szerződéseknek. A munkaviszonnyal összefüggő egyéb szabályokat célszerű ötéves időtartamra megha­tározni. Annál is inkább, mert ezeknek a kidolgozása rendkívül sok munkát és Záróra Azt mondják, régen több kocsma volt Szolnokon. Jobban válogatha­tott az ember, hogy a Vörös Rákba, a Bolond Miskához, vagy mit tudom én hová térjen be. Várták a kocsmák, várták a „lányok”. Manapság már más a helyzet A „lányokat”, — ha akad köztük vál­lalkozó szellemű — elviszi a rend­őrség. A kocsmák jellegtelenek lettek, vagy bezárták azokat. Közülük csu­pán egy nem vészítétte el régi hírét, pedig tündöklése véget ért, épületét is lebontották. A Bíró Művekről van szó. Törzsvendégei a szanálás után átköltöztek az akkor nyílt Ságvári körúti falatozóba, a Pámás Bíróba. Ilyenkor, éjfél tájban ritkán lehet benne helyet kapni. A magashomlo- kú, őszes vendég ezért szemmellátha- tólag örül, hogy leülhet. Vendége mindjárt kerül. Idegen, ezt az első pillanatban észrevenni. A nehezen kiejthető szavakkal küszködve birkó­zik. Később mellé telepszik a fia is. Koccintanak, beszélgetnek. Biev idő után megszólal a magashomlokú: — Én is Görögországban születtem, Szalonikiben. A görög gyanakodva nézi. — Nem hiszi? Nézze az igazolvá­nyomat. Ott van: Születési helye: Szaloniki. ,— Várjál, előveszem a szemüve­get — mondja a görög, ezzel ts kife­jezve kétkedését. —>■ Romlik a sze­mem, pedig valamikor... Révedezve néz valahová, s lemon­dóan legyint. Valamikor, valamikor... Bizonyéra akkoriban, amikor a gö­rög hegyekről még messzire lehetett látni, távlatokat mérlegelni. Aztán egyszerre vége lett Ezrével menekültek hazánkba is a lerongyo­lódott, testileg, lelkileg megsebzett felkelők. — Szóval te is görög vagy, elvtárs? Pillanatok alatt felélénkül, vára­kozóan néz társára: Az meg tagadó- lag csóválja a fejét. — Magyar vagyok, csak ott szület­tem. A fiú eddig alig szólt néhány szót, csendben ült mellettük. Most is csak annyit mond: — Én meg görög vagyok, pedig Budapesten születtem. Nézze az iga­zolványomat, benne van, hogy görög vagyok. Mégsem voltam soha Görög­országban, pedig úgy szeretném látni. Mit gondol, beengednek engem oda? — Nem hiszem —. csóválja a fe’ét a magashomlokú. — Nekem gazdag rokonom van ott, a hatóságok is tisz­teletben tartiák. A rendőrség mégis minden nap felkereste, míg nála ven­dégeskedtem. Igaz, nagyon udvaria­sak voltak csak annyit kérdeztek: „Hogy van a kedves vendége?” Azt viszont nem hiszem, hoav egy emig­ráns fia ..kedves vendég” lenne a mai Görögországban. — De én görög vagyok és szeret­ném legalább egyszer látni a hazá­mat Az apja legyint és iszik. Ki tudja, hányadik pohár ez már ma este. A magashomlokú emlékeket éleszt: — Tudod, ahogy Szalonikiből me­gyünk délre... Van ott egy jó kis kocsma. Hogy ott milyen isteni, olaj­jal készült ételeket lehet kapni! Mond, szereted te a görög ételeket? A görög sértésnek veszi. Azt hiszi, hogy cukkolják, kétségbe vonják gö­rög mivoltát. Felugrik, az asztalra akar csapni, de megtántorodik. Alig bírják megbékíteni. Ettől kezdve csendben van, lehorgasztott fejjel ÜL A fia mentegetődzik: — Sokat ivott az öreg. Tudják, ez az állapot... ö is vágyik haza. Mióta a mami meghalt, azóta méginkább iszik. A teremben fojtó a füst, nyomasztó a hangulat Szinte mindenki részeg. A fiú nem. Elhárítja a feléje nyúj­tott poharakat: — Sportolok, nem szabad innom. — Záróra! — A pincér szava túl­harsogja a lármát. — Záróra, tessék fizetni! — Ügy is elmegyek egyszer Görög­országba, jogom van hozzá, hiszen görög vagyok — ismétli a fiú. — Záróra van kérem, tessék fizetni! — Ki tudja hánvszor figvelmeztet mindenkit a pincér. Megfeledkezik arról, hogy a iózanabbak. akik csak futóve^dáee1'- itt. azok úgyis tudják, hogv fizetni kell. Fizetni, ott fizetni, s annak akinek tartozunk. A kínokért, a hontalan­ságért Mindenért megfizetni! Simon Béla körültekintést igényel. Mind a vállalati gazdasági veze­tésnek, mind a szakszerve­zeti szerveknek sok időt és energiát kell erre fordítani­uk, amit pazarlás lenne év­ről évre megismételni, ha a körülmények azt nem in­dokolják. — Ezek szerint a jú­nius 1-i határidő sem ad okot a kényelmes­ségre? — Egyáltalán nem. Sőt, az a körülmény, hogy évre szóló szerződéseket kell kötni, fokozott előké­szítést, nagyon alapos kö­rültekintést igényel és sür­getővé teszi a munka mi­előbbi megkezdését. Cél­szerű ehhez részletes mun­kaprogramot készíteni, amelynek alapján a szerző­dés kidolgozásának vala­mennyi részfeladatát végre­hajtják. Ezek sokrétű vol­ta miatt a szerződés egyes fejezeteinek kidolgozására megfelelő munkabizottságo­kat kell alakítani, amelyek a korábbi szerződés értéke­lésével és a jogszabályok megismerésével jó kiindulá­si alapot nyernek. A munkájukat irányító bi­zottság az érdemi munka ( megkezdéséhez adjon ki ' irányelveket. Ezek ismertes­sék az új szabályozórend­szert, az üzem IV. ötéves tervét, az előző kollektív szerződés végrehajtásának tapasztalatait, a lényeges dolgozói igényeket — köztük a munkaruha-ellátás, a szo­ciális körülmények, a mun­kaidőbeosztás és a közleke­dés, a túlmunka, valamint a bérezés főbb kérdéseit, különös tekintettel a nők és a fiatalok sajátos helyze­tére. — Mindez csupán az előkészítés. Utána mi t következik? — Az irányelvekre alap- pozva a munkabizottságok fejezetenként kidolgozzák az új kollekív szerződés ter­vezetét. Ennél fontos köve­telmény, hogy biztosítsák a törzsgárda nagvobb megbe­csülését, az új dolgozók túl­fizetése helyett növeljék a régi, jó munkások javadal­mazását. Fokozottan töre­kedjenek a munkahelyi szo­ciális körülmények javítá­sára is, az e célra fordí­tandó összegek lehetőség szerinti növelésével. Mindez elősegítheti a munkaerővándorlás csökke­nését. ami nemcsak vállala­ti, hanem népgazdasági ér­dek is. Az új kollektív szer­ződéseknek — a vállalati öt­éves tervek alapján — elő kell segíteniük egyéb vonat­kozásban is az egyéni, a vál­lalati és a népgazdasági ér­dekek egységének érvénye­sülését, elsődlegesen a mun­ka hatékonyságának növelé­sével. Ezzel összhangban kell szabályozni a jövedelmek alakulását is, elsősorban a munka hasznossága szerinti differenciálással, az év végi nyereségrészesedés növelése helyett a célravezetőbb év­közben! bérfejlesztés, pre­mizálás, jutalmazás alkal­mazásával. A korábbi kedvezőtlen tapasztalatok arra intenek, hogy a munkaidőbeosztás és a túlórakeret meghatározá­sánál szigorúbban kell mér­legelni a tényleges vállalati igényeket, a végrehajtáskor pedig fokozottan ragaszkod­ni a kollektív szerződésben foglaltak megtartásához. I — Ez már későbbi leiadat. A szerződés-ter­vezet elkészülte után mi a teendő? — Azt előbb a vállalat legfelsőbb szakszervezeti szervének (ahol tanács mű­ködik annak, ahol ez nincs, ott az szb-nek,) meg kell vi­tatnia. Az itt elhangzó ész­revételekkel, javaslatokkal kiegészítve, a gazdasági ve­zetésnek munkaterületen ként a dolgozók elé kell terjesztenie megvitatásra a tervezetet. Ennek ismerteté­sekor célszerű azokról a jo­gi és gazdasági lehetőségek­ről, pénzösszegekről is tájé­koztatást adni, amelyek a javaslatok megvalósításának feltételét jelentik. A tervezet megvitatására egyébként nemcsak a ter­melési tanácskozások adhat­nak szervezeti keretet, ha­nem a brigádvezetők; újítok, különböző szakemberek ér- tekzelete is jó alkalom erre. Minél szélesebb körben és sokoldalúbban vitatják meg a tervezetet, annál több a biztosíték arra, hogy — az elhangzó észrevételek, vasiatok figyelembe vételé­vel — a szerződés végleges szövegét valóban a követel­ményeknek és a munkahe­lyi sajátosságoknak megfe­lelően készíthetik el. Más szóval, hogy jó kollektív szerződés készül öt eszten­dőre. — Június l-ig azon­ban még ezzel is teen­dők vannak. Mi előzi meg a hatálybalépést? — A végleges formában elkészült kollektív szerző­dést a vállalat igazgatójá­nak és az szb-titkámak a legfelsőbb szakszervezeti szerv ülésén kell aláírnia. Ez a szerződés megkötését jelenti. Azt a dolgozók előtt ezután ki is kell hirdetni — sokszorosítva közreadni —, hogy érvénybe lépjen. Mipd- ezt június l-ig el kell vé­gezni ahhoz, hogy az új kol­lektív szerződések e határ­időre elkészüljenek. M. L Elsőként a% országban Élet- és munkakörülményeket vizsgáló szakosztály alakult A Közgazdasági Társaság Szolnok megyei szervezete három hónappal ezelőtt ala­kult meg. Eddig négy szak­osztálya kezdte meg működé­sét Tegnap alakult az ötö­dik, mely az országban egye­dülálló feladatra válla’közott: a megye lakosságának élet- és munkakörülményeit vizs­gálja maid. Az alakuló ülésen dr. Lu­kács Pál, Közgazdasági Tár­saság titkára és Ulveezki Ti­bor szakosztály titkár ismer­tette a tagokkal a munka- programot. Megvizsgálják például, hogy a megye gyors gazdasági fejlődésével párhu­zamosan hogyan változik, emelkedik a lakosság élet­színvonala. Az eddigi statisz­tikai adatok azt mutatják, hogy az egy főre eső átlag- kereset megyénkben igen ala­csony. Az ország tizenkilenc megyéjének rangsorában a tizenötödik helyen van. Tanulmányt készítenek a megye lakói foglalkoztatásá­nak javítási lehetőségeirőL Feltárják az ipartelepítés hasznosságét és további mód­ját. Foglalkoznak az egészség, ügyi, kulturális és szociális

Next

/
Thumbnails
Contents