Szolnok Megyei Néplap, 1971. január (22. évfolyam, 1-26. szám)
1971-01-28 / 23. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP Í97!* JftWíSf 2T» A DELTA MAGAZIN új számából Dzsingisz kán elődei A történelem sok legendát, igaz történetet megőrzött Dzsdngisz kán utódairól, de semmit sem elődeiről. Csak annyit tudunk, hogy Mongólia keleti részén, a Kerulen folyó partján született és nőtt fel, innen indult el seregei élén nyugatra, a világ meghódítására. Előtte és utána a nomád állattenyésztő törzsek számtalan nemzedéke élt a folyó partjain — anélkül, hogy bármilyen emlékét hagyták volna életüknek a sziklás, homokos sivatagban. A roppant ritka leletekre, fegyverekre, szerszámokra, edénytöredékekre a felszínen bukkantak a szélfútta, napszítta sziklák között — ez pedig régészek számára nem elegendő nyom a leletek korának meghatározására. Még azt sem lehetett pontosan megtudni, hogy kik és mikor vetették félre őket. Magyssabású kutatás A múlt év nyarán nagyszabású kutatásokba kezdett a Kerulen folyó völgyében a Szovjet és a Mongol Tudományos Akadémia közös régészeti expedíciója — és megtalálta azt, ami eddig még egyetlen régésznek sem sikerült. Elsősorban is két ősi lakóhely nyomait, pontosan meghatározható kulturréte- gekkel. ezek a rétegek edény- töredékeket és állati csontokat tartalmaznak. Az állatokat olyan emberek fogyasztották el. akik sok ezer évvel a népvándorlás kora, vagyis A közelmúlt irodalma és hagyománya egy meglehetősen egyszerűsített klisét örökített az utókorra — a kockás gyapjúöltönyt viselő, fogai között kurtaszárú pipát szorongató úriemberét, aki nagyvonalú lezserséggel, ugyanakkor azonban rendkívül gyakorlatias úticélokhoz igazodva kószál a világban. E férfiú mindig elegáns, golfozik, színlelt szórakozottsága kitűnő üzleti érzéket, szívósságot, emellett a mértékletes hívsági örömökhöz való vonzódást takar. Milyen is hát az ember, ha angol? Mindenekelőtt a hagyományokhoz körömszakadtáig ragaszkodó. Egy felmérés szerint a lakosságnak mintegy a fele még ma sem tudja, mi a különbség a kilométer és a mérföld között. Előbbiről a brit polgárok egyharmada sohasem hallott. Sokan nem tudják, mi a liter és ugyanezeknek az embereknek fogalmuk sincs arról, hogy a kilogramm — súlymérték. Hiányos ismeretek A yardról' viszont minden honpolgárnak pontos ismeretei vannak. Yard: az a távolság, amely I. Henrik király orra hegyétől az uralkodó leghosszabb ujja hegyéig terjed. Törvényerejű bevezetésének időpontja: 1101. S mint hosszmérték, még ma is konvertibilis. A hagyomány természetesen ezer szállal kötődik a nemzeti büszkeséghez. Ez megköveteli mindannak, beható iismeretét, ami brit, és elnéző a tudatlansággal szemben, ha az olyan dolgokkal kapcsolatos, amelyek kívül esnek a szigetország, illetőleg a birodalom határain. Ottjártunkkor éppen egy érdekes vizsgálódás végeredményével voltak tele a lapok. Vállalkozó kedvű szociológusok kétezer londoni ifjút Dzsingisz kán kora előtt éltek. A kiásott edénytöredékek díszítése továbbá a néhány kőszerszám, kaparó, meglepően hasonlít a Szovjetunió mai Bajkálon túli területén egykor élt kőkori törzsek használati eszközeihez. Mindez arra vall, hogy a Bajkál tó partján és a Kerulen folyó vidékén élő népek nagyon közeli rokonok lehettek és szoros kulturális kapcsolat volt közöttük. Erre az alapra, az ősi kultúrára építve hozták létre azután a mongol törzsek a XIII. században erős feudális állam- szervezetüket, amelynek hatalmas hadserege a népek millióit hajtotta rabigába. Bika-koponya a sírban Még érdekesebb felfedezésre jutottak a kutatók a Kerulen folyó jobb partján, mindössze 40 kilométernyire a mai Csojbalszán városától. Itt. egy magányos hegy lábánál rábukkantak egy másik neolitikus település maradványaira, * az egyik ,,sírból” egy hatalmas bika-koponya került napvilágra. A bikafej eltemetése arra vall, hogy az itteni őslakók az emberiség egvik legrégebbi rítusának, a bikakultusznak hódoltak. Ebben az időben, az újkőkor- ban a világ sok más táján, Egyiptomban Mezopotámiában. Indiában. Kréta szigetén is hódoltak ennek a kulszorjdáztak meg tesztjeikkel. Megkérdezték többek között például tőlük: kicsoda Mick Jagger? A százból kilencvennégy százalék egyből megadta a helyes választ: a Rolling S'tones-együttes énekese. A szociológusok azonban tovább próbálkoztak: kicsoda U Thant? — kérdezték. Csak 54 százalék adott helyes választ. Voltak, akik megtették a kínai Vörös Gárda egyik vezérének. Mások jeje-énekesnek tartották. De még olyan is akadt a megkérdezettek között, aki azt hitte az ENSZ köztiszteletben álló főtitkáráról, hogy egy — tengeralattjáró. Sértésre — sértés A franciák köztudomásúlag nincsenek valami jó véleménnyel a britekről. A közelmúltban elhunyt De Gaulle különösen sok borsot tört az orruk alá, elsősorban azzal, hogy megvétózta felvételüket a Közös Piac tagországai közé. A franciák — legalábbis az Oggi című olasz lap közlése szerint — így vélekednek az angolokról: Pénzzel vannak kitömve; arrogánsak (különben hogyan nevezhetnék a La Manche-csatornát Angol-csatornának?); kizárólag a kutyák iránt érdeklődnek (no ebben annyi igazság azért van, mint amennyi egy rágalomban általában lenni szokott) ; enyhén szólva ügyetlen szeretők (amihez az Oggi vehemensebb vérméréskletű riportere rögvest hozzáteszi: igaz viszont, hogy a halvérű angol nők ellenállását kell leküzdeniük. E megjegyzés tipikus példája annak, amikor egy sértést egy másik sértéssel igyekeznek korrigálni); még mindig a világ urainak hiszik magukat; minden körülmények között megőrzik nyugalmukat, mivel képtelenek bármi iránt is lelekeced- ni: imádjál- a parádékat; túl sok fűszert használnak; olyan túsznak, ami azt bizonyítja, hogy a keruleni pásztorokat, Dzsingisz kán elődeit szoros kulturális és vallási tradíciók fűzték a korabeli más népekhez. Közismert a mongoloknak az a szokása, hogv sátraikat bejárátukkal déli irányba verik fel és halottaikat a hegyek déli nyúlványain temetik el. Éppen ezzel a hagyománnyal kapcsolatos egy másik érdekes lehet, az a vaskori temető, amelvet a közös szovjet—mongol tudományos expedíció egy hegy déli nyúlványán tárt fel. Az ovális kőfalakkal körülvett sírokban kizárólag nők nyugszanak — egyetlen férfi sincs közöttük. A különböző háztartási felszerelési tárgyakat is találtak a sírokban, közöttük kőből és agyagból készült szövőnehezékeket, továbbá fülkarikákat olyan díszítéssel amilyen a török népek körében volt szokásos az i.e. VII—IX. században. Eevik- másik, parányi ezüstgöm- böcskékkel díszített függő megtévesztésig hasonlít a mai mongol nők ékszereihez. Világhódítók elődei Különböző jelek arra vallanak, hogy ezeket a nőket néhány évszázaddal Dzsingisz kán születése előtt helyezhették nyugalomra sírjaikban, így a világhódító harcosok közvetlen elődeinek tekinthetők. állatokra vadásznak, amelyeket nem lehet megenni... Gilbert Keith Chesterton — ez a nem mindennapi szellem, aki néha qlyan szellemesen tudott a haladásnak ellensége lenni, hogy még önmagát is nevetségessé tette ezzel — aztán igazán szerette, bár jól ismerte honfitársait. A hagyományok hanyatlása orvén például így siránkozik: „Anglia valamikor a boltosok országa volt, de most csak a bolttulajdonosoké” jelentette ki a két világháború között, majd később emígyen toldotta meg lesújtó véleményét: „A múlt őserdeiből a történelmen, a valódi haladáson keresztül az ember mindig megtalálta az útját azáltal, hogy emberi ösztöneit követve, az orra után ment. De ezek a maiak, ezek atlétái erőfeszítéseket tesznek, hogy megelőzzék saját orrukat.” Ugyanakkor azonban Chesterton esküdt ellensége a hazájában dívó puritanizmusnak: „Puritán az az ember, aki feltétlenül lel- kiismeretfurdalást érez, ha jól érzi magát.” Majd kiegészíti a frappáns jellemzést: „Az angol puritánok... túlságosan sokat isznak, és túlságosan szégyellik magukat érte. Jobb volna, ha valamivel kevesebbet innának, és jóval kevésbé szégyellnék.” Babonásak is Az esszéistának is kitűnő Szerb Antal remekbe sikerült tárcát szentelt annak a témának: miért hallgat az angol? Véleménye szerint a hallga- tagság a puritanizmus egyik létformája. „Ne add ki magad — ez lett az angol nemzeti jelmondat. A hallgatás nemcsak a szavakra vonatkozik; a beszéd kísérő jelenségeiben az angol még hallgatagabb. Kézzel gesztikulálni egyike a legnagyobb véteknek, amelyet az angol jólne- veltség ellen el lehet követBélyegsarok As első magyar bélyeg Száz esztendő és a filatelista kutatók lankadatlan munkája kellett ahhoz, hogy az első magyar bélyegek előállításának történetét megismerjük. Than Mór festőművész 1848-ban elkészítette a Magyar Állami Posta egy krajcár névértékű bélyegének tervezetét. Ennek kinyomtatását a szabadságharc leverése megaka- dáyozta. Az 1867. évi kiegyezés létrehozta az önálló magyar postát, de műszaki nehézségek miatt még négy évig el kellett fogadnunk az Ausztriában nyomtatott és az osztrák postával közös bélyegek használatát. A posta vezetői azonnal intézkedéseket kezdeményeztek, hogy a hazai bélyegnyomtatás technikai előfeltételei biztosítva legyenek. Gépeket vettek, nyomdászokat küldtek tanulmányútra, különleges papírt és festéket szereztek be. Az első sorozatot rézmetszetekről kívánták elkészíteni. 1870 októberében, majd 1871 januárjában akarták forgalomba helyezni. — A nyomóeszközök olyan lassan készültek, hogy 1870 végén áttértek a korábbi nyomtatványok készítéséből ismert kőriyomatos eljárásra. Ezzel 1871 január végére közel 8 millió bélyeg készült el, amikor a posta a példányokat felülvizsgálta. Azonnal megállapították, hogy a bélyegek nyomása elfogadhatatlan, főleg Ferenc József feje van elcsúfítva. A festék az uralkodó arcának számos részén foltokban jelentkezik és himlőhelyek látszatát kelti. (A bélyegkészítés kényes voltára jellemző és nyomdászaink mentségére szolgál, hogy 1966- ban az Egyesült Államokban a közönség felháborodására hasonló hibák miatt újra nyomtatták az 5 centes Washington bélyeget.) A posta véleménye következtében a kinyomott íveket megsemmisítették. Mindent élőiről kellett kezdeni, nagyobb tapasztalattal és gondossággal. Üj nyomóformákat készítettek, majd próbanyomatokat mutattak be a postának. Ezek a bélyegek már megfelelőnek bizonyultak és így 1871 május 1-én forgalomba került Uhrein Jáno^ vésnök terve alapján kőnyomatos sorozatunk. Az első készlet megsemmisítéséről az egykori iratok hézagos leírásából szereztünk tudomást. ni Az angol inkább tettekben udvarias. Honfitársaim nagyszerűek egy vasúti szerencsétlenségnél, de kevésbé használhatók a bálteremben — mondta egy angol hölgy.” „Az angolok olyan merevek — mondta valaki —, mint a kályhapiszkáló vas, anélkül azonban, hogy időnként felmelegednének, mint az.” Jellemző példaként említi Szerb Antal azt is, hogy: „Mi azt mondjuk szívünk hölgyének: Imádlak — az angol azt monja: — I rather like you — meglehetősen kedvelem önt”... Ottjártamkor jöttem rá, hogy — ami eddig valahogy sehogy nem illett bele a bennem élő brit összképbe — meglehetősen babonásak is. Igaz, azt már régebbről tudtuk, hogy a. kísértetromanti- ka előkelő helyet foglal el az átlag-angol életben is. De az újdonság erejével hat, hogy a szigetország felnőtt lakosságának több mint kétharmada horoszkópot készíttet magának és e kétharmadnak mintegy egyötöde hisz is a horoszkóp szolgáltatta adatokban. Rengetegen látogatják a jósnőket, emellett sok híve van a telepátiának. Az angol nyakkendőkészítők a divat hanyatlásáról panaszkodnak. Felmérésük szerint egy angol dzsentlemen- nek ma is van ugyan — az illetőnek a társadalmi ranglétrán elfoglalt helyzetétől függetlenül — ötven—száz nyakkendője, ám a kollekcióból legtöbben csak néhányat használnak rendszeresen. A hagyományos udvariasságra sem vet jó fényt a fölirat, amelyet az egyik emeletes londoni buszban olvastam: Méltatlan egy dzsentlemenhez alvást színlelni, miközben egy hölgy ülőhelyet keres! Sok bennszülött angollal találkozva nekem az volt az érzésem, hogy túlságosan merevek, túlontúl megtartják a három lépésnyi távolságot a másokkal való érintkezésben, és igazán csak saját körükben érzik jól magukat. S minthogy a világpolitikában betöltött szerepük tendenciájában egyre csökkenő, eme nemzeti eufória kiélésére így mind több alkalmuk adódik. Következik: LONDONBAN: MIKÖZBEN I HAJNALODIK I Papp Zoltán: Kalandozások kora 13. Milyen az ember, ha angel? Hazánkban évről-évre gyarapodik a virágkedvelők száma, s ez a kultusz késztette a szakembereket arra, hogy bővítsék a lakásban tartható dísznövények választékát. A budapesti Sasad Tsz is sok újfajta virágot termeszt, amelyek a legutóbbi időben kerültek forgalomba. Közöttük egyik legérdekesebb, egy kaktuszhoz hasonló, amely szinte gyökértelen és mohába ágyazva cserép nélkül tartható. Képünkön: Skriptantus a gyökér nélküli növényúj- donság. Baromfitenyésztés Bulgáriában Az utóbbi években gyors ütemben növekedett Bulgáriában a vágóbaromfi termelése. 1966-ban a termelés még csak 15 000 tonna volt, 1969-ben már 41000 tonna és 1975-re a tervek szerint eléri a 72 000 tonnát A megnövekedett feladatok biztosítása érdekében közvetlenül a nagyüzemi baromfitelepeken állítják fel a baromfifeldolgozó üzemeket. Ezek az üzemek egyebek között konzervpástéto- mot leveskivonatot stb. is gyártanak majd, főként exportra. Csökkent a világ vajtermelése Hivatalos adatok szerint 1970 első felében a világ vajtermelése 4,3 százalékkal (103 000 tonnával) volt kevesebb, mint az előző év azonos időszakában. Elsősorban Nyugat-Európában volt kevesebb a vajtermelés, ahol csökkent a tehénállomány és ugyanakkor az eddiginél nagyobb arányban használják fel a tejet sajt és különböző friss tejtermékek előállítására A vajtermelés csökkenése a harmadik negyedévben is tapasztalható volt és ez a helyzet az év végéig nem változott. Bár a vajtermelés alacsonyabb lett és egyes országokban a vaj ára emelkedett, a szakértők megállapították, hogy emelkedett a vajfogyasztás, ami hozzájárult a világ felesleges vajkészleteinek csökkenéséhez. A világ mandula- és mogyoró termése A világ 1970. évi mandula termését tisztított áruban kifejezve 168 000 short tonnára becsülik. (1 short tonna = 0,9 metrikus tonna.) A termés ezek szerint 36 százalékkal haladja meg az 1969. évit A két legfontosabb európai mandulatermelő országnak, Olaszországnak és Spanyolországnak 1970. évi termése 62, illetve 46 százalékkal nagyobb mint 1969-ben. Irán 1970. évi termése az előző évinek csaknem a kétszerese. A világ legfontosabb mandulatermelő országának, az USA-nak termése 6,5 százalékkal haladja meg az előző évit. A világ 1970. évi mogyo- rótermése héjas áruban kifejezve 334 600 short tonnára — az 1969. évinél 39 százalékkal többre — becsülhető. A termés a fontos mogyorótermelő országok mindegyikében meghaladja az előző évit. Az 1970—71. évi idényre áthozott készletek azonban kisebbek, mint más években. Bezárják a chicagói vágóhidakat Február 1-től bezárják a 105 éves chicagói vágóhidakat. Az ok: egyre csökken a vágóállat-felhozatal. 1959- hez képest a chicagói vágóhidak termelése kétharmadával csökkent. 1970 májusában leállt a sertés-kereskedelem és erősen csökkent a juhfelhozatal is. A chicagói vágóhidak hanyatlása az ötvenes évek elején indult meg, amikor számos feldolgozó üzem olyan vidékre tette át működése színterét, ahol kedvezőek voltak a feltételek a nagyüzemi állattenyésztés számára. A cukorrépa termelés kilátásai az Egyesült Államokban Az amerikai földművelés- ügyi minisztérium közölte, hogy 1971-ben az Egyesült Államokban nem korlátozzák a cukorrépa területét. Erre azért volt szükség, mert 1970-ben a vártnál alacsonyabb volt a cukorrépa termés és a cukorgyártás. Előzetes adatok szerint csak 3,3 millió tonna cukorrépát takarítottak be. Ez a meny- nyiség a kvótánál mintegy 300 000 tonnával kevesebb. Svájc mezőgazdaságfejlesztési terve Svájcban kidolgozták a mezőgazdasági termelés távlati fejlesztési tervét 1975- ig. A terv összeállításában resztvettek a parasztszövetség képviselői, a földművelésügyi minisztérium és más állami intézmények dolgozói, továbbá töbH tudományos és tanácsadó intézet munkatársai. Svájc szántó- területe — siló-kukorica földekkel együtt, de a kertészetek nélkül — jelenleg 248 000 hektár. A távlati terv a szántóterület 20 000 hektáros bővítésével számol. Uj dísznövények a virágkedvelőknek
