Szolnok Megyei Néplap, 1971. január (22. évfolyam, 1-26. szám)
1971-01-26 / 21. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Ára: 80 fillér XXII. éví. 21. sz. 1971. január 26., kedd. M E GYEI MEGYEI TANÁCS L A P JA Uj szabályozók J anuár első napján életbe lépett, működik a szabályozók új rendszere. Nem előzte meg hangos hírverés, a szakemberek számára szűkszavú — közlönyök hacábjain közzétett — rendelkezések, végrehajtási utasítások formájában öltött testet az az iránytű, amely terveiket, döntéseiket, cselekedeteiket a következő öt esztendőben alapvetően meghatározza. Mert az új szabályozó rendszernek ez a leglényegesebb vonása; első ízben kerül sor arra, hogy — az alapelveket tekintve — a tervidőszak egészét, változatlan közgazdasági feltételek között dolgozhatják végig a gyárak, vállalatok. Nem szükséges bizonygatni, hogy a gazdaság- irányítási rendszer közvetett formája, az árszabályozás, az adópolitika, a személyi és vállalati jövedelmek képződésének szabályozása, a hitelpolitika, s a többi tényező, mint eszköz, bevált. A harmadik ötéves terv teljesítése, a gazdaságban végbemenő folyamatok, s azok első eredményei — így például a termelési szerkezet kedvező irányú módosulása ;— egyaránt igazolják ezt Ha így van, márpedig így van, jogosnak tűnhet a kérdés: miért volt szükség mégis új szabályozó rendszerre? Egyszerűsítve a feleletet: régi feladatainkat — a társadalmi munka hatékonyságának növelését a vállalati tevékenység gazdaságosságának fokozását, az árak és a tényleges ráfordítások közelítését — az új szabályozókkal tökéletesebben, gyorsabban, a csoport — és a társadalmi érdeket jobban egyeztetve tudjuk megvalósítani. Ez indokolta, s hozzátehetjük, sürgette is a változást. JV‘ j incs módunk arra, hogy az új szabályozási rendszer részleteit, akárcsak címszavakban is áttekintsük, hiszen egy-egy terület, mondjuk az adópolitika, önmagában is több cikket kitevő változáson ment, illetve megy át. Annál inkább feladatunk, hogy rámutassunk a változások Irányára, várható hatására. Arra, hogy az új szabályozód rendszer a gazdasági reform eddigi három esztendejéhez mérten jobb feltételeket teremt a gazdaságfejlesztés intenzív szakaszának kibontakoztatásához. Az árszabályozásnál a tényleges társadalmi ráfordítások és a piaci értékítéletek fokozott tükröztetése az árakban, a pénzügyi szabályozásnál az adó- mentességek megszüntetése, illetve korlátozása, a létszám- és bérgazdálkodásban az élőmunkával való takarékosság ösztönzése „kifizetődővé” tétele — azt bizonyítja, hogy az állam szorosabb szálakkal köti össze a valós teljesítményt és a nyereséget. Ahogy ezt igazolják a hitelpolitikában végbemenő változások is — például több gazdálkodó szerv közős beruházásának meghitelezése, az erők koncentrációja érdekében ■— ahogy az export-import szabályozó rendszerének módosulása is.. Ez utóbbinál maradva: a differenciált exporttámogatás, az ágazati átlagnál kedvezőbb devizakitermelést elérő vállalatok adóvisszatérítésben való részesítése, az import esetében a népgazdaságilag kedvező vásárlások kötöttségeinek és terheinek csökkentése mind-mind világosan mutatja az utat, amelyen járni kell. Az új szabályozási rendszer a hatékonyság előtérbe helyezése mellett, s vele azonos fontossággal, még egy célt szolgál: a gazdasági növekedés szilárd egyensúlyi helyzet megteremtésével valósuljon meg. A kettős, de végső soron megegyező cél elérése természetesen nem úgy megy végbe, hogy automatikusan hat a szabályozási rendszer, s a vállalatoknak nincs különösebb teendője Nem titok, hisz’ a legnagyobb nyilvánosság előtt, az országgyűlés negyedik ötéves tervet elfogadó ülésszakán, s a párt X. kongresszusán beszéltek róla, hogy a következő esztendők nehéz próba elé állítják a vállalatokat a beruházások növekvő hányadának vállalati erőfor- /% rásoapol való finansziroza-a, az állami támogatás mértékének csökkentése, a visszatérítések korlátozása, a bérezésnél a progresszív adókulcs alkalmazása jóval többet követel minden termelői kolektívától, mint amennyit a harmadik ötéves terv éveiben nyújtottak. S ezt a többet nem lehet halogatni, nem lehet „majd holnap nekikezdünk” alapon várni, remélni. Ahogy az új szabályozási rendszer életbe „nemzetközi" zárszámadás Tiszaföldváron Á Lenin Tsz három év alatt háromszorosára emelte a műtrágyafelhasználást Szombaton tartotta zárszámadó közgyűlését a tisza- földvári Lenin Tsz. Bódi Imre, Állami-díjas elnök szinte nemzetközi hallgatóság előtt adhatott számot a múlt esztendőről. Ott volt az ünnepi közgyűlésen a Szlovák Kommunista Párt tapolycsánvi járási bizottságának első titkára. Csehszlovák-'ából még Hraukó Viktor elnök vezetésével háromtagú küldöttség a skacani tsz-ből. A Német Demokratikus Köztársaság budapesti nagykövetségét Herbert Labs másodtitkár, a szovjet hadsereget Bugajov alezredes képviselte. Részt vett a közgyűlésen Fodor Mihály, a megyei tanács vb elnöke is. Az ország legjobbjai közé tartozó tsz tavaly kenyérgabonából 26.6. kukoricából 40,7, cukorrépából 302 mázsát termelt átlagosan holdanként. (Ez a tsz tartja az országos búzatermesztési rekordot, 1967-ben elért 28.4 mázsás átlageredményével. A Meteorológiai Intézet előrejelzése szerint — hála egy hatalmas kiterjedésű ciklonnak, — az enyhe idő tovább tart. Az olvadással együtt nő a belvízveszély. A Középtiszavidéki Vízügyi Igazgatóság területén már mintegy 20 ezer katasztrális hold van víz alatt. Igaz, valamennyi „megrögzött” belvizes terület. Ebből 13.5 ezer hold esik megyénkre. Kunhegyes határában 3500 holdon, Karcagnál 3000 holdon áll a víz. Hét stabil szivaty- tyú másodpercenként 22 köbméteres teljesítménnyel — nyomja a belvizet a folyóba. Eddig csak Karcagról jelezA múlt esztendő időjárása azonban rontott az átlagokon. A Lenin Tsz zárszámadási ad tai nagyon figyelemreméltóak. A múlt évben 20 millió forintot költött beruházásra, s az összegből 8,5 millió forintot saját erőből biztosított. Biztonsági tartalékban most is 6.9 millió forintja van a közös gazdaságnak. A tiszta vagyont 10 millió forinttal növelték, s most már meghaladja a 88 milliót, ami azt jelenti, hogy minden tagra 136 ezer forint jut a közösből. A múlt évben különösen az ál’attenyésztés tett ki magáért. 1969-ben még 23,3, tavaly már 26.8 millió volt az ágazat hozama. Száz holdanként 130 mázsa húst értékesített a szövetkezet. A magasszintek belvizet lakott területen. A Zagyva mentén első fokú árvízvédelmi Készültség van érvényben. A folyó egyelőre jól viselkedik, ügylét- szik Jászteleknél már tetőzött is 309 centiméterrel. A Tiszán mérsékelt viz- szint emelkedés tapasztalható — egyszóval jelenleg nyugalom van a vizek mentén. Rossz előjel, ha január 25- én ködös az idő: „Pál fordul köddel, ember vész döggel” — tartja egy régi babona. Az ősi hiedelmet ezúttal már a hétfő reggeli napsütés megcáfolta. A Meteorológiai Intézet ügyeletes munKatársa szerint az ország egész területén 0 fok fölé emelkedett tű gazdálkodásra jellemző, hogy három év alatt meghá-* romszorozta a műtrágyafelhasználást. Amíg 1968-ban 313,5 kilogramm vegyesműtrágyát használt holdanként, most 974.6 kilogrammot. S ellentétben a szövetkezetek nagy részével a Lenin Tsz egyetlen kilogramm műtrágyát sem mondott vissza a rendelési tételből. Tavalyi munkájuk után a szövetkezeti tagok 10 óránként 135 forint keresetet értek el, s így a tagonkénti évi átlagjövedelem 36 ezer 300 forint. Ebben az évben tovább gyarapodik a szövetkezet vogyo- na, befejezik a szakosított szarvasmarhatelep építkezéseit, itt ezer szarvasmarha, 632 tehén lesz egy helyen. Jövőre pedig a szakosított sertéstelep énítése fejeződik be, s attól kezdve évente 8 400 bízót tud értékesíteni a Lenin Tsz. a hőmérő higanyszála, s a nap folyamán további olvadás várható. Az elmúlt ne- tekban sok gondot oKozott hótakaró már az ország legmagasabb pontján, a liéKes- tetön is olvadásnak indult: mindössze 39 centiméter vastag, nedves- latyakos, s így sportolásra is alkalmatlanná vált. Kedvező hírekről számolták be a KPM, a MÁV és a BKV ügyeletesei is. Szerte az országban valamennyi út járható, a szórványos hajnali ködképződések okozta csúszós utak csupán Pest. Hajdú, Szabolcs és Borsod megyében intették óvatosságra a járművezetőket. Választékcsere Hétfőn a Belkereskedelmi Minisztériumban dr. Juhár Zoltán belkereskedelmi miniszterhelyettes és Sz. Sze- micsev, a Szovjetunió kereskedelmi miniszterének helyettese aláírta az 1971. évi magyar—szovjet belkereskedelmi választékcsere-megál- lapodás jegyzőkönyvét. Az aláírásnál jelen volt Szurdi István belkereskedelmi miniszter. A jegyzőkönyv erre az évre 20 millió rubel értékű árucserét irányoz elő, a múlt évinél mintegy 25 százalékkal többet. Megállapodtak egyúttal közvetlen árucserében az ukrán, a lett és az észt szovjet köztársaságokkal is. A szerződés szerint ebben az évben az aláíró felektől mintegy 600 millió forint értékű árut importálunk: többek között 230 000 köbméter építő- és gömbfát, 300 000 tonna cementet, egymillió pár kanron har'snvá«, 8100o kerékpárt. 5 000 Piga—4 mon'-det ezer tonna fagyasztott halat, továbbá halkonzerveket, karórákat, fotó- és optikai cikkeket, tranzisztoros .rádiókat és egyéb, számunkra fontos cikkeket. Ellentételként közszükségleti cikkeket, konfekcióárukat, bórdíszműárut, hálózsákokat, kereskedelmi berendezéseket, italárukat stb. szállítunk. A szovjet belkereskedelmi delegáció itt-tartózkodása során megtekintett több korszerű kereskedelmi és vendéglátó egységet és időszerű kereskedelmi témákról tárgyalt a magyar kereskedelem vezetőivel. Sz. Szemicsev miniszterhelyettest, K. Todeszon észt és V. Prauede lett kereskedelmi minisztert hétfőn fogadta Apró Antal, a Minisztertanács elnökhelyettese. Nyugalom a vizek mestíén — HÍREK — TUDÓSÍTÁSOK — HÍREK — TUDÓSÍTÁSOK - HÍREK — ____________________________________________________________________ l épett január elsején, úgy kell változnia fokról fokra a vállalati tevékenységnek is ezekben a napokban és hetekben. Idei gazdasági feladataink megvalósításának mikéntje — éppen az új szabályozási rendszer okán — döntő mértékben a vállalatokon múlik. Az ipar, a mezőgazdaság, a kereskedelem, a szállítás egységei csakis akkor letelhetnek meg a velük szemben támasztott fokozott követelményeknek, ha az év minden munkanapján tisztán látják teendőiket. Az új szabályozási rend-zer világosan mutatja, mit szükséges elérni, merre kell haladni. A hogyant, a haladás módját minden vállalatnak a maga sajátosságait, lehetőségeit alaposan mérlegelve lehet csak meglelnie. A sikeres start a celbaérkezés ígérete. S ezért döntő, hogy — a természettel, a kemény téllel is küzdve közben — mi történik most, januárban a vállalatoknál, az üzemekben. A január 1971 startja, 1971 pedig a negyedik ötéves tervé. . régi célok és az új szabályozók kombinációja jó A starthelyet, környezetet teremtett. A start és a cél * közötti távon pedig ne. feledj ük el egy pillanatra sem: valamennyien ott vagyunk a pályán! M. O. Emeletes garázsok A debreceni városi tanács és a Hajdú-Bihar megyei MÉSZÖV lakásszövetkezet szerződése alapján a nagy alföldi város három új lakótelepén: az Üj Élet parkban, az Ispotály téren és a Dobozi bérházak környékén emeletes garázs építésével segítenek az autótulajdonosok gondjain. A garázsok tervezéséhez hozzáláttak. Nemzetiségi estek A Magyarországi Szlovákok Demokratikus Szövetsége — a váci járási népfront bizottsággal közösen „Béke-barátság" címmel nemzetiségi esteket rendez. A hagyományos kulturális körutak első állomásai február 3 és 7. között: Katonai kormány Ugandában — Tűzszünet Vietnamban—Brandt Párizsban KÜLPOLITIKAI TUDÓSÍTÁSAINK 4 & OLDALON) Szód. Vácrátót, Csornád, Ácsa és Csővár. A művelődési otthonok színpadán a budapesti szlovák gimnázium és diákotthon kultúrcsoportja tart látványos néptánc bemutatót. Kiállítás Kecskeméten a helyi és dunaújvárosi múzeum közös kiállítást rendezett a római birodalom dunai határának fontos védőbástyája, az Intercisa nevű település régészeti anyagából. Az I—IV. század között fennállt római település kutatása 70 esztendeje kezdődött. módszeres feltárás és leletmentés viszont csak 1963 óta tart, mióta Dunaújváros egyre inkább kezd ráépülni a hajdani Intercisa területére. B’-ddlg 1500 sírt, számos lakóépületet, s más építményt tártak fel. A tudósok előtt egyre világosabban kirajzolódik Intercisa topográfiája. A nagyméretű régészeti munka során felszínre került rendkívül gazdag leletanyagot reprezentálja a kiállítás. Régészeti térképvázlat szemléleti a híres római kori települést. A vitrinekben a kor fazekas- és üvegművészetének remekei, a harci eszközök, a római császárokat gúnyoló és más érdekes feliratú kőlábiák láthatók. Bemutatják a fibulákat, a ruhakapcsolótűket, az egyéb kapcsokat, ékszereket. Jól látható: e tárgyak anyag, formája, követve a „divathullámzást” — akkor is ugyanolyan gyakran változott, mint ma. A népművészet fénykora A hímzésbe öltözött kalo- csa-vidéki népművészet fénykorát éli. A kalocsai népművészeti háziipari szövetkezet évről évre több bedolgozót foglalkoztat. Ifjabb háromszáz nő bevonásával összesen 1500 hímző dolgozik a környező falvakban az igényes munkákon. Népművész asszonyok „írják” s állandóan gazdagítják a motívumokat, a térítők, alátétek díszítőelemeit. A sajátos minták formálásán kívül a színösszeállítás is jellegzetes. A vidék híinzőasszonyai olykor a színek 40—50 árnyalatával is dolgoznak. A kézimunkák nagyrésze Francia- országba, Angliába, az USA- ba, Hollandiába és Japánba kerül. Várfeltárás Rudabányu és Szuhogy község között még ma is fellelhetők az egykori cserbakói vár maradványai. A romok erdekes és izgalmas emlékeket rejlenek. A levéltári kutatások és a népi mondák alapján a vár a mohácsi vész után Bebek Imre prépost birtokába került, aki bátyjával, Bebek Ferenc Gömör vármegyei főispánnal — kihasználva az ország akkor zavaros helyzetét — pincében pénz- hamisító műhelyt rendezett, be, ahol II. Lajos és I. Fer- dinánd korabeli dinárokat készítettek. A középkori pénzverde feltárására először 1925-ben a miv- kolci múzeum régészei vállalkoztak, de pénzügyi nehézségek miatt a tervezett munkának csak egy részét végezhették el így is szép számú hamis dénárt találtak. Ezeket a2 érmékét vékonyra kalapált vörösréz vagy bronz lemezekből vágták ki, majd ezüsttel vonták be. Az azóta végzett különböző vizsgálatok kimutatták, hogy a pénzveréshez használt réz és ezüst a ruda- bánya-környéki bányákból származik, ahol a középkorban még aranyat is fejtettetó
