Szolnok Megyei Néplap, 1971. január (22. évfolyam, 1-26. szám)
1971-01-23 / 19. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Ara: 80 fillér XXlL évf. 19. sz. 1971. január 23., szombat. Tovább a versenyben E zekben a napokban, hetekben nemcsak a vállalatok, gyáregységek, üzemek múlt évi eredményeit ösz- sze'ítik, s teszik mérlegre megye- és országszerte, hanem jóval kisebb közösségek is számvetést készítenek munkájuk, életük 1970-es jellemzőiről, tényeiről. Máris megmondjuk, a szocialista brigádokra gondolunk. E kollektívák ezrei — csupán megyénkben is: ezrei — szintén e napokban, hetekben összesítik tavalyi munkájuk, brigádéletük sikereit, erényeit és fogyatéko"«ágait. Elsősorban á naplójukban rögzített feljegyzések alapján tekintik át az elmúlt 12 hónapot, s gyakran újabb bejegyzésekkel, e dokumentumba kívánkozó észrevételekkel is kiegészítik ilyenkor az esztendő krónikáját. Szükség van erre részint azért, mert főként a naplóban foglaltak alapján értékelik az adott munkahely erre hívatott szervei a brigádok teljesítményét, s ítélik oda érte az anyagi és erkölcsi elismerést, másrészt viszont az egyes kollektívák további munkája, törekvései szempontjából sem közömbös a múlt eredményeinek és hibáinak mérlegelése. A napló alapján végzett önértékelés tehát semmiképpen sem öncélú számvetés. Javarészt e közösségek nem is elsősorban azért végzik el, mert e szerint történik a „felsőbb” szintű — vállalati, munkahelyi — értékelés, hanem főképpen azért, mert az előző év sikereinek és esetleges balsikereinek a mérlegelése szolgál az újabb, ez évi brigádvállalások alapjául. Egyúttal tehát előretekintés is a brigádok múlt évi számvetése. Olyan alkalom, amikor — ha nem is részkérdésekben, de! összességében föltétlenül — mérlegelik azt is, hogy mire képes, mennyi kötelezettséget vállalhat az újabb esztendőre a brigád. A z új felajánlások meghatározásához természetesen a munkahelyi, vállalati vezetés segítségét is várják, teljes joggal igénylik e kollektívák. Főként az éves tervfeladatok részletes — üzemi és műhelyi „bontásban” részletezett — ismeretéről van szó. Ezt hasznosan egészítik ki a brigádmozgalommal kapcsolatos szakszervezeti irányelvek, útmutatók, munkahelyi lehetőségeit, programok i°merete. A hármas jelszóban foglalt követelménynek megfelelő kötelezettségeket csak ilyen tájékozottság alapján vállalhat egy-egy közösség. A feladatokat ugyanis nem helyes nagy általánosságban megfogalmazni, mint ahogy az olyan vállalások sem helyeselhetek, amelyek a jogszabályban, kollektív szerződésben mindenkire kötelezően előírt munkamorál és munkafegyelem megtartását rögzítik. Nem is jellemzi ilyen törekvés a brigádokat Ha akad rá példa, az is inkább ott fordul elő, ahol a kollektíva nem volt kellően tájékozott a munkahelyi feladatokról, a konkrét lehetőségekről, körülményekről. S az ilyen ismeret híján egyik közösség hibájául sem róhatja fel senki a nagy általánosságban fogalmazott vállalásokat. Megéri-e azt a fáradságot — mind a gazdasági, mind a mozgalmi vezetés részéről — amit a brigádok, s általában a munkaverseny ilyen részletes előkészíté'-’e követel. Voltaképpen erre a kérdésre egyértelmű az igen Ez éppen a múlt évi eredmények összegezésekor mutatkozik meg tény számokban is. Nem egy vállalatnál több százezres vagy milliós nagyságrendű az a ha'zon, az a többleteredmény, amit a munkaverseny jóvoltából könyvelhetnek el. E zek alapján teljesen érthető, hogy egyik vállalatunknál már január elején azt fontolgatták egy tanácskozáson, hogy kezdeményezői lesznek az idei munkaversenynek. Felhívással fordulnak a megyében levő társ- vállalatokhoz, hogy azok is vegyenek részt a vetélkedésben. Igaz, az említett vállalat az idén ünnepli fennállásának huszadik évfordulóját, s ez náluk apropója — ha úgy tetszik, jelszava is — a versenynek. Am eggyel több ok arra, hogy ne késlekedjenek a kezdeményezéssel. Másrészt ez a példa arra int, hogy helyileg is lehet, sőt kell is kezdeményezni. Nem föltétlenül célszerű arra várni, mig „felülről lejön” a felhívás, amelyhez aztán csatlakozhatunk. Ezáltal csak időt veszíthetünk, ami viszont köztudottan — pénz. Értelme és haszna van tehát a helyi kezdeményezésnek. bármilyen apropóval, okkal történjék is az. Aligha túlzás, hogy megyei „összesben” tízmilliós forintértékek születtek tavaly is a szocialista munkaversenyben. S e mozgalomnak a kiteljesítői, legjobb letéteményesei a szocialista brigádok. Azok a kollektívák, amelyek évről évre kötelezettségeket vállalnak a jó ügy szolgálatára. Á z ő teljesítményük több is annál, ami forintban kifejezhető. Ezért szükséges kinek-kinek a maga helyén mindent megtennie azért, hogy ez a teljesítmény már az induláskor olyan feladatokra alapozódjék, amelyek az adott munkahely, üzem, vállalat fő céljait hozzák közelebb a megvalósuláshoz. Lényegében ama célokat, amelyeket — országos értelemben — a X. pártkongresszus így határozott meg: a szocializmus építése magasabb szinten. Magyar István Űjabb együttműködési A Budapesten, Székesfehérvárott és Szombathelyen pénteken megtartott öt előadással befejeződött a második csehszlovák műszaki hét, amelyen mintegy negyven csehszlovák szakember 17 műszaki tudományos témakörben számolt be a legújabb kutatási és műszaki fejlesztési eredményekről. Az MTI munkatársának kérésére Frantisek Hála, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság budapesti nagykövetségének kereskedelmi tanácsosa nyilatkozott a műszaki hét eredményeiről. Bár a műszaki hét minden eredményét még nem lehet áttekinteni, máris sok jelaést kaptam, az együttműködés újabb lehetőségeiről. Egyebek között az élelmiszerellátás perspektívájával foglalkozó előadásokon résztvett magyar és csehszlovák szakemberek egyöntetű véleménye, hogy mivel Csehszlovákiában és Magyarországon egyaránt, évente többszázezer tonna takarmányfehérje hiányzik a fehérje probléma megoldásához közös munkára, gondosan összehangolt kutatásra van szükség. A vegyiparban és a gyógyszeriparban is sok téma közös feldolgozásával segíthetik a mezőgazdaság korszerűsítését. Másfélmillió tonna szén 20 nap alatt Fock Jenő hazaérkezett Finnországból Fock Jenő miniszterelnök és a finnországi baráti látogatáson részt vett többi magyar személyiség pénteken különrepülőgépen visszaindult Budapestre. A magyar miniszterelnököt a helsinki repülőtéren Ahti Karjalainen finn miniszterelnök és felesége, továbbá V. Leskinen külügyminiszter, O. Matt la külkereskedelmi miniszter, K. Gestrin hadügyminiszter, A. Bemer keres'-ed il-mügyi miniszter. E. Touminen igazságügyminiszter búcsúztatta. Jelen volt a búcsúztatásnál Martti Ingman budapesti finn nagykövet és Rónai Rudolf, hazánk helsinki nagykövete. A forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke és felesége délután érkezett Budapestre. A kormány elnökével együtt visszaérkeztek a kíséretében Finnországban járt személyiségek: Péter János külügyminiszter, dr. Szalai Béla külkereskedelmi miniszterhelyettes, Nagy Miklós, a Kulturális Kapcsolatok Intézetének elnökhelyettese. Esztergályos Ferenc nagykövet. főosztályvezető, dr. Nagy Lajos nagykövet, a külügyminisztérium protokoll Osztályának .vezetője. Kovács Sándor, a Minisztertanács elnöke titkárságának vezetője, Lakatos Ernő, ■ a kormány Tájékoztatási Hivatalának főosztályvezetője és Ágoston Béla, a külügyminisztérium finn referense. Fogadásukra a Ferihegyi repülőtéren megjelent Kisházi Ödön. az Elnöki Tanács helyettes elnöke. Apró Antal, a kormány elnökhelyettese. Bonder József, dr. Csanádi Györsry, Ilku Pál, dr. Szabó Zoltán, a kormány tagjai. dr. Dabrőnaki Gyula, Bégen Imre, dr. László Andor államtitkárok, dr. Gál Tivadar, a Minisztertanács titkárságának vezetője, dr. Várkonyi Péter, a kormány Tájékoztatási Hivatalának elnöke, Gyenes András és Marjai József külügyminiszterhelyettesek, Kelemen Lajos, a fővárosi tanács végrehajtó bizottságának megbízott elnöke. Jelen volt a fogadtatásnál Kari Kupiainen, a Finn Köztársaság budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője is. Fock Jenő megérkezése után nyilatkozott újságíróknak útja tapasztalatairól: — Az utazás előtt bíztunk benne, hogy nagyon meleg baráti fogadtatásban részesülünk. A fogadtatás felülmúlta várakozásunkat. Tárgyalásainkról a magvar közvélemény a televízió, a rádió, a sajtó útján — úgy tudom — elég részletesen értesült Általános benyomásom az, hogy mindkét célunkat, — amellyel elindultunk, valóra tudtuk váltani. A nemzetközi kérdéseket, ezeken belül az európai biztonság kérdését alaposan megtárgyaltuk, s egymást biztattuk — úgy érzem nem eredménytelenül —, hogy még nagyobb aktivitást fejtsünk ki. A két ország kapcsolataiban a hangsúlyt arra a területre helyeztük, ahol gyengébb az együttműködésünk. Politikai Kapcsolataink általában jók. kulturális kapcsolataink — mondhatnám — kiválóak, gazdasági kapcsolatainkkal — bár az utóbbi két-három évben jelentősen növekedtek — nem voltunk elégedettek, S igen sok javaslatot tettünk, hogy azokat hogyan lehet tartósan, jobban fokozni. Ügy érzem, hogy ezt a feladatot is sikerült végrehajtanunk. Egészében: várakozáson felül keH»mes és hasznos volt az utazásunk. A szénbányászat jó starttal kezdte 1971-et: január első két dekádjában a bányászok másfél millió tonna szenet termeltek, leküzdve számos nehézséget; a havazások miatt többször késtek, vagy meg sem érkeztek a munkásjáratok, időnként a drótkötélpályák jegesedése okozott üzemzavart és visz- sza-visszatérő akadály a szinte krónikus vagonhiány. Mindezek ellenére az év első 20 napján lényegében teljesítette programját a bányászat. amelynél 1971-ben 28 millió tonna, vagyis az 1970-re tervezettnél 1,3 millió tonnával több szenet kell adnia. Az Egyesült Magyar Szénbányáknál elmondották: az évi tervet figyelembe véve, az első negyedév programja 7 millió 145 ezer tonna szén kitermelését írja elő. míg tavaly a negyedéves programban mindössze 6 millió 907 ezer tonna szerepelt. Bár a többlettermelés jórészt a vi- sontai Thorez külszíni fejtésről származik, de így is a mélyművelésű termelésnek mintegy 100 ezer tonnával leli m ghalaünia az 1970 első negyedévit. A terméléstöbbletet részben a műszaki fejlesztés eredményezi, részben pedig az. hogy a 281 napos éves munkarenden belül az első negyedévben 72—73 munkanapon át dolgoznak igénvbevéve szabad szombatokat, s vasárnapokat is, amelyekre nyáron adnak majd ki szabadnapot A magyar szakemberek nyilatkozata A magyar miniszterelnök finnországi látogatásának végeztével a magyar delegációban résztvett szakemberek tájékoztatták a Helsinkibe kiküldött magyar újságírókat a finn partnerekkel folytatott tárgyalásaik eredményeiről. Dr. Szálai' Béla külkereskedelmi miniszterhelyettes a többi között elmondotta: tárgyalásaik egyik fő témája volt, hogyan segíthetnék elő az illetékes állami szervek a magyar és a finn ipari üzemek közötti kooperációt. Ez a téma tulajdonképpen a vállalatok egymás közötti dolga, a jó együttműködés azonban feltétlenül megköveteli az illetékes kormányzati szejvek' 'támogatását. A finnországi tárgyalásokon te magyar fél javasolta, hogy az ipari kooperáció keretében végrehajtandó szállítások mentesüljenek a mennyiségi korlátozások alól, az import-engedélyeket automatikusan adják ki az illetékes állami szervnek. (Folytatás a 2. oldalon) [ — HÍREK - TUDÓSÍTÁSOK - HÍREK - TUDÓSÍTÁSOK - HÍREK — Budapestre érkezett a csehszlovák külkereskedelmi miniszter Pénteken Budapestre érkezett Andrej Barcák, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság külkereskedelmi minisztere, hogy aláírja az 1971—1975 évekre szóló magyar—csehszlovák hosszúlelehetőség A számítástechnikai gépek alkalmazásában hasznos együttműködésre nyújt módot, hogy Csehszlovákia analóg, Magyarország pedig numerikus rendszerű számítógépeket gyárt. A népgazdasági ágazatokban, különösen a gépesített, automatizált termelési folyamatok irányításában hatékonyabb a kétféle számítóberendezés együttes, úgynevezett hibrid rendszerű alkalmazása, ehhez jelentősen hozzájárul a Csehszlovákiában gyártott, úgynevezett összekötőberendezés, amely lehetővé teszi a két ország közötti termelési kooperáció kialakítását. járatú árucsereforgalmi és fizetési megállapodást. A csehszlovák miniszter magyar partnerével, dr. Bíró József külkereskedelmi miniszterrel tárgyal a két ország gazdasági és kereskedelmi kapcsolatainak továbbfejlesztéséről. Dr. Bíró József pénteken este a Duna Intercontinental szállóban vacsorát adott a csehszlovák kormányküldöttség tiszteletére. Magasszintű magyar és szovjet kereskedelmi küldöttség Baranyában A Belkereskedelmi Minisztérium vendégeként hazánkban tartózkodó Sz. Sze- micsev, a Szovjetunió kereskedelmi miniszterhelyettese, R. Praude, a Lelt SZSZK és K. Todeszon, az Észt SZSZK kereskedelmi minisztere, továbbá 1. To- karjev, a PROMIMPORT vezérigazgatója kétnapos látogatásra Baranyába érkezett. A magasrangú szovjet vendégeket elkísérte Szurdi István belkereskedelmi miniszter és a Belkereskedelmi Minisztérium több vezető munkatársa. Pénteken délelőtt Szurdi István miniszter és munkatársai részt vettek a Baranya megyei tanács végrehajtó bizottságának illésén, amelynek napirendjén a negyedik ötéves terv kereskedelempolitikai irányelveit vitatták meg. A szovjet vendégek ez idő alatt a mecsek- aljai várossal, nevezetességeivel ismerkedtek. Ennek során több kereskedelmi és vendéglátóipari egységet is megtekintettek. Hétfői árengedmények Űj, Molnár utcai központjában tartotta idei első sajtó tájékoztatóját a nagyvállalat tavaszi felkészüléséről, árpolitikájáról, idei elképzeléseiről a Centrum Áruházak Központja. Tarján István vezérigazgató egyebek között elmondotta: — Az áruházak árpolitikája szolid, s a lehetőségekhez képest stabil árak. Az idén különféle kedvezményekkel igyekeznek megnyerni vásárlóikat. Első akciójuk néhány napja kezdődött. a műszőrme bundákat 2600 forint helyett 1990 —2200 forintért árusítják. Fontos árintézkedés az egész évre érvényes „centrum hétfő” akció, amely január 25-én kezdőd'k. Lényege, hogv valamennyi Cent- dum Áruház — 12 fővárosi és 17 vidéki — minden hétfőn valamilyen árut 20 százalékkal olcsóbban ad. mint máskor. A cikkeket az áruházak önállóan jelölik ki, szigorú központi előírás viszont, hogy hétfői kedvezménnyel csak mindig a szezonnak megfelelő, divatos ruházati cikkeket, illetve érdeklődésre számító, keresett vegyesiparcikkeket kínálhatnak. Az akcióra 22 millió forintot szán a vállalat, részben kockázati alapjából, részben nyeresége terhére. A Vinoro—200 Jászberényből A jászberényi gépjavító állomáson megkezdték a Vinoro—200 típusú szölőzú- zó és bogyózógép gyártását. A berendezés óránként kétszáz mázsa szőlőt dolgoz fel. Gyártják a Vinoro-csa- lád másik tagját is, amely óránként ötszáz mázsa szőlő feldolgozására képes. A szüretig húsz komplett gépet adnak át a szőlőtermelő nagyüzemeknek. Ugyancsak Jászberényben kezdik meg az első félévben az Országos Mezőgazdasáoi Kiállttá- Son nagy sikert aratott tejcsomagoló és zárógép gyártását.
