Szolnok Megyei Néplap, 1971. január (22. évfolyam, 1-26. szám)

1971-01-21 / 17. szám

1971. január 21, SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 9 Huszadik jubileum . \ * Egyenesvonalú fejlődés a törökszentmiklósi Rákóczi Tsz-ben Ma ünnepli megalakulásá­nak 20. évfordulóját a tö­rökszentmiklósi - Rákóczi Tsz. A jól sikerült zárszám­adáson, közgyűlésen köszön­tik az alapítókat, özv. Bal­pataki Illésnét, Kenyeres Sándort, Kiss Józsefet, Papp Mihályt, Polgár Sándort, id. H. Papp Sándort, Sánta Károlyt, F. Szabó Lajosnét, ózv. Túróczi Jánosnét, H. Tóth Lukácsot és Bencsik Jánost. Valamennyien nyug­díjasok már, de erejükhöz, egészségükhöz képest még résztvesznek a közös mun­kában. Az ünnepi közgyűlé­sen mindannyioknak két- kétezer forint jutalmat ad­nak át, négyen pedig mi­niszteri kitüntetést kapnak. Február 26-án lesz 20 éve, hogy Törökszentmikló- son Kovártasi határrészen, a harmadik—negyedik dűlő­ben megalakult a Rákóczi Tsz elődje, a Vörös Csillag Termelőszövetkezeti Csoport. Az alapítók huszonheten voltak és 142 hold juttatott földjüket vitték a közösbe. Akadtak közöttük nincste­lenek és hadiözvegyek is. Nem látták világosan a szövetkezés célját, de bíz­tak benne, hogy sorsuk jobb lesz a réginéL Az alapítók 1956-ban az ellenforradal­márok is szét akarták zül- leszteni a szövetkezetei. De a tagok többsége megma­radt 1957 elején Rákóczi néven újjászerveződött és harmincöt család 404 hold földön tovább folytatta a megkezdett közös gazdálko­dást. Ekkor hét termelőszö­vetkezet volt Törökszent- miklóson. A Rákóczi érte el a legjobb eredményt. 1958—59-ben megkezdődött az átszervezés időszaka. A felvilágosító munka és a szövetkezet eredményeinek hatására 1958-ban harminc- ketten léptek be. Rá egy év­re négy közgyűlésen három­százhat új tag kérte a fel­vételét. Főként középparasz­tok. A tsz földterületé 2227 kát, holdra nőtt. A tsz jelenlegi nagysága 1962-ben alakult ki a Baj- csy-Zsilinszki, az Üj Élet és a Bercsényi Tsz egyesülése révén. Közös földterületük 4106 holdra növekedett és ötszáznyolcvan kilenc tagja lett a szövetkezetnek. A Rá­kóczi földjei jó minőségűek — átlagosan lf,6 aranyko­ronásak — ám mégsem en­nek köszönhetik elsősorban, hogy sohasem voltak mér­leghiányosak. Az egyesülé­130 kilő vegyes műtrágyát használnak fel holdanként Az istálló trágyázott terület is kétszeresére emelkedett. Évenként 600 holdat istálló­trágyáznak. A szántó 20 százaléka évenként kap szer­vesanyag utánpótlást Az ’970-es év küzdelmei Az időjárás tavaly negatí­van befolyásolta a gazdál­kodást, főként a növény- termesztést A késői kitava­szodás, a nagy belvíz meg­nehezítette a vetést A glá- zeri határrészen még júni­usban is 120 holdas össze­függő víztükör volt Ebből 98 holdat egész éven át nem tudtak bevetni. A tagok szorgalma és a vezetőség jő szervezőmunkája révén a terület döntő többségén idő­ben került földbe a mag és a növényápolást is sikerült elvégezni. Különösen nagy gondot okozott az aratás. Július 7- én kezdtek hozzá á 2100 hold kalászos terület aratásához és 27 megfeszített munkanap alatt 5 kombájnnal learat­tak. Augusztus 8-án már A vegyszeres gyomirtást a tsz 100 százalékig elvégezte. A gabona nem volt gazos, így könnyebb volt aratni. A kombájnosok is jól vizsgáz­tak, kiszolgálóik is becsület­tel helytálltak. Igaz, a szö­vetkezet anyagilag is ösz­tönözte őket, mely pozitívan befolyásolta a teljesítményü­ket. Ha esett az eső, meg­várták míg felszikkad, na­ponta néha csak egy-két órát dolgozhattak. Amikor kedvezett az idő „ráhajtot­tak”. Volt olyan nap, ami­kor átlag teljesítményük 629 mázsa volt. Az öt kombáj- nos közül négyen az első tíz között foglaltak helyet a tsz szövetség területén. Li­bor András, 622 holdat vá­gott le és 103 vagon 31 má­zsa gabonát takr -ított be és első lett a tsz szövetséghez tartozó gazdaságok kömbáj- nosai között. A szövetség 2500 forinttal jutalmazta. Az őszi időjárás kedvezett a betakarításnak. Bár a szá­razság nehezítette a talaj­munkát, a vetést és a beta­karítást október 30-ig, a mélyszántást teljes egészében november 25-ig befejezték Ez kedvezően fog hatná az idei gazdálkodásra is. A nö­a 27 091 forint tervezettről 29 573 forintra emelkedik. A tsz-ben egy tízórás munka­napra számítva 115 forint jö­vedelmet fizetnek. Mindjárt hozzátehetjük, a szövetkezet a tagok részesedése után nem fizet regulativ adót A szövetkezet húsz éve so­rán töretlenül fejlődött A to­vábbiakban ugyanezt akarják biztosítani. Ezért a növény- termesztést és az állattenyész­tést tovább korszerűsítik- A növénytermesztésben fejlesz­tik a munkamódszereket Jobban gépesítenek, növelik a gépparkot és megszüntetik annak műszaki elmaradottsá­gát Ezzel a kézi munkaerő ráfordítást akarják csökken­teni, mivel magas a tsz-tagok átlagos életkora. A legtöbb élőmunka ráfor­dítást igénylő munkafolyama­tokat akarják gépesítené Mindenekelőtt a kukorica és a cukorrépa termelésének, betakarításának teljes gépesí­tését. Az állattenyésztés gépe­sítésében előbbre lépnek. 1970-ben bevezették a gépi fe­jőst A növénytermesztésben döntő változást hoz a Tisza II. vize, mely 1976—77-ben érkezik meg a szövetkezetbe. Most semmit sem tudnak ön­tözni, pedig a jó minőségű földek a száraz esztendőben nagyon meghálálnák. Az em­lített évek után a szövetke1- zet ossz szántóterületének 50 százalékát tudja öntözni Er­re távlati tervet készített, ré­szükre a karcagi kutató inté­zet A konkrét terv most ké­szül. Ennek főbb irányai: meg­változik a termelés iránya. Az árunövények hozamát jelen­tősen növelik. Továbbra is 1969-ben a központi majorban pihenő- és öltöző épült. Eze­ket tovább bővítik. Megoldják a saját üzemi étkeztetést A tagok munkába járásához au­tóbuszt vásárolnak. Ehhez természetesen a jövedelem­szintet is tartani akarják, sőt igyekeznek azt évenként to­vább fejleszteni. A szövetkezet vezetése sta­bil. A jelenlegi vezetőgáfda nagy része 1965—66-tól dol­gozik együtt. A főkönyvelő 1959-ben került a szövetke­zetbe. A főállattenyésztő 1962- ben, a főagronómus 1966-ban, a párttitkár pedig 1967-ben. Sarkadi Lukács jelenlegi el­nökhelyettes hosszú ideig el­nöke volt a szövetkezetnek. A tagság nevében ő kérte fel Kasza Jánost 1969-ben — addig a kuncSorbai Vörös Ok­tóber Tsz-ben volt főagronó­mus — vállalja el az elnö­ki tisztet a Rákóczi Termelő­szövetkezetben. A tsz vezető­ségének jó kapcsolata van a városi és megyei szervekkel, akik minden segítséget meg­adnak a gazdaság munkájá­hoz. Az elnök tagja a városi párt-végrehajtó bizottság­nak, a főkönyvelő a városi tanács végrehajtó bizottságá­nak. A szövetkezet vezetőségé­nek szoros a tagsággal való együttműködése. Mindenben kikérik a tagok véleményét, a a tagok döntenek a szövetke­zet legfontosabb kérdéseiben. A vezetőségi üléseket kéthe­tenként, a tsz közgyűléseket pedig a III-as törvénynek megfelelően rendszeresen megtartják. A vezetőségben minden ágazat képviselve van. A tizenöt tagú gazdaság­vezetőségből tizenketten fizi­Kiss József alapító elnök, Tnróczí Jánosáé, Balpataki Hlésné, H. Tóth Lukács (első tsz párttitkár) Kenyeres Sándor, Bencsik János, H. Papp Sándor, Polgár Sándor, Papp Mihály alapító tagok, Leczki Rozália főkönyvelő, Németh István főagronómus, Kasza János elnök, Hatvani Zsigmond »árttitkár és Sarkadi Lukács elnökhelyettes. közül húszán párttagok voltak, s egyidejűleg meg­alakították a pártszerveze­tet is, melynek első titká­ra H. Tóth Lukács volt A kezdő szövetkezetiek csak a földjük és a dolgos ke­zük volt Mindössze egy pár lovat, két tehenet, egy lő- csös kocsit két ekét, vető­gépet vihettek a közösbe és 11 elhagyott tanyát kaptak. Sikeresen átjutottak a kez­deti buktatókon, segítette őket a párt és a szocialista állam. A kívülállók is gyak­ran gúnyolták őket De áll­ták a sarat Első elnökük Sánta Károly volt ót Kecs­kés Ferenc követte, majd éveken át Kiss József volt a gazdaság elnöke. Tiltakozás Hagf Imrénél A szövetkezet tagjai 1953- ban már hetvennégyre sza­porodtak. Ugyanebben az évben hármas típusú közös gazdasággá alakultak át Ám a Nagy Imre féle revi­zionista politika megingatta a gazdaságot Egy ismeret­len levélíró levelet küldött Nagy Imrének, az akkori miniszterelnöknek, oszlassa fel a szövetkezetét Amikor a tagok többségének ez tu­domására jutott, rendkívüli közgyűlésről levelet küldtek a miniszterelnöknek: sem­misítse meg a korábbi leve­let, mert az tudtuk nélkül íródott Mindössze páran léptek ki a közös gazdaság- bóL sek után a gazdaság fokoza­tosan megszilárdult 1965- től kezdve már viszonylag magas termésátlagokat ért eL 1965- ben holdanként átlago­san 17,4 mázsa búzát, 21 má­zsa őszi árpát 191 mázsa cukorrépát és 44,8 mázsa kendert takarítottak be. Ki­alakultak a nagyüzemi ál­lattenyésztés keretei és ez az ágazat is egyre jobban fejlődött 1965-bea száz szánióegységre számítva már 77 mázsa húst értékesítettek. Á szövetkezet sikerei a kedvező adottságoknak és a jó időjárásnak köszönhetők. 1966- ban új főagronómus került a szövetkezetbe. Né­meth István tevékenysége nyomán a növénytermesztés hozamai évről évre emel­kedtek hozamértékben és ár­bevételekben is. Sikeres é&et sáriak Sokat beszéltünk már ar­ról, hogy az 1970-es év rendkívül nehéz volt A Rákóczi Tsz ennek ellenére a növénytermelési hozam­tervét 106, árbevételi tervét 103 százalékra teljesítette. Ez a többéves megalapozott munkának tulajdonítható. A szövetkezeti kollektíva ösz- szeforrott Megalapozták az agrotechnikai rendszert A műtrágya felhasználás jelen­tősen növekedett, az 1960- és 65-ös évekhez képest megháromszorozódott. A tsz- ben hatóanyagban számítva befejezték az aratást s utá­na két hétig a város más szövetkezeteinek segítettek. búza őszi árpa kukorica (májusi morzs.) cukorrépa lucernaszéna rost-kender paradicsom száraz művi Az állattenyésztést 1964— 65-ben kezdték megalapozni. Ekkor viszonylag korszerűbb istállók épültek. De még mindig maradtak elavult, szükség férőhelyek. Az egy­szerűbb, olcsóbb építkezések­re törekedtek. Elsődleges cél volt, hogy megfelelő hoza­mok alakuljanak ki, a jöve­delmezőség révén viszont korszerűbb férőhelyekért épít­senek. A város többi tsz-eihez vi­szonyítva a legtöbb húst a Rákóczi Tsz adja az állam­nak. 1966-ban 1835 hízottser- •tést, tavaly 2013-aí értékesí­tették. Hízottmarhából 1966- bán 132-őt, tavaly 289-eí ér­tékesítettek. A baromfiter­melés nem jelentős a gazda­ságban, inkább kiegészítői üzemág. 1966-ban ebből 34 ezret, 1970-ben 70 ezret ér­tékesítettek. A termelőszö­vetkezet 100 szántóegység­re számítva az 1966 évi 77 mázsáról 1970-ben 155 má_ zsa húst értékesített. Ezzel elsők között van a Rákóczi Tsz a megye közös gazdasá­gai között Az állattenyésztés a tsz­vénytermesztés 1970-ben öl­ért holdanként! átlagos ered­ményei; Terv Tény 16.2 q 16.7 q 17 q 15.7 q 18 q 22. q 180 q 246 q 28 q 29.2 q 40 q 47 q 120 q 181 q ben megalapozott és biztos jövedelmi forrás. Árbevételi tervét 1970 végén Ili száza­lékra teljesítette. A mostani zárszámadáskor az össz ár­bevételnek 52 százalékát ad­ja. Az állattenyésztés fonto­sabb hozammutatói: 100 ko­cára számítva 1430 malacot neveltek feL A kocaforgó évente 1.8. A 100 tehénre ju­tó boriűszaporulat tavaly 116 volt. Tehenenként átlago­san 2643 liter tejet fejtek. Egv kiló sertéshúst 4.53 kilo­gramm vegyes gazdasági adagból állítanak elő. ügyi helyzet A növénytermesztés és állattenyésztő hozamainak emelkedése révén a tsz nénz- gazdálkodása szilárd. Üzem­viteli hitelt 1965 óta nem vett igénybe. Kiadásait min­dig tudta fedezni a bevétel­ből. A szövetkezet közös va- gvona 1966-ban 19.5 millió forint volt. ("Ebből a tiszta vasvon 15 millió.! 1970-ben a közös vagvon 37.3 millióra emelkedett (a tiszta vagvon ebből 33.4 millió! a tiszta va­gyon egvetien év alatt 5.6 millió forinttal emelkedett, A Rákóczi Tsz tavaly 16 millió forint bm+tó jövedel­met ért el. Minden 100 fo­rint költségre 123 forint be­vétel realizálódott. A közös gazdaság évek során ielentős biztonsági ala- not kövezett, melvet az 1970 éyí eredmérvek mán tovább tud növelni Fn-inUet-t; a tsz tagok töve-lei-ni szintiét 1 OQ PV'Í n/>l ü-rq Wn,4/^<'í4‘Or|1[ Az egy dolgozó tagra jutó átlagjövedelem 1965-ben 19 376 forint volt, 1970 végén 200 holdon termelnek cukor­répát, a hozamot viszont az öntözéssel, tápanyag visszapótlással, gépesí­téssel holdanként 350—400 mázsára akarják nevelni. Ku­koricából a korszerűbb faj­tákkal és a gépesítéssel hol­danként 40 mázsás hozamot akarnak elérni májusi mor- zsoltban. Ennek vetésterüle­tét 400-ról 500 holdra emelik A szálastakarmányok szin­tén öntözheíőek lesznek. Négyszáz holdról ötszázra nő a lucerna területe. Ennek ter­méshozamát az öntözéssel meg lehet duplázni. Nagyobb lesz a lehetőség & lucerna- mag-termelésre. mivel a fel­szabaduló területeken nő a termésátlag. A lueemamag p-ja 5000 forintot ér. Ez ön­magában is 2 millió árbevé­telt jelent a szövetkezetnek. A növénytermesztésből fel­szabaduló munkaerőt a kerté­szetben hasznosítják. Ennek területét a jelenlegi 60-ról 150—200 holdra növelik. A Rákóczi Tsz a gépesítésre őt—hatmilliót fordít. Az ál­lattenyésztés fejlesztésére 12 millió forintot szándékozik beruházni. Ebből tehénistálló, növendékmarha istálló, borjú­nevelő épül. Felújítják a ser­téshizlaldát, új ólat és sertés­szállást építenek. A hízottser­tés értékesítés a jelenleginek kétszerese lesz, összesen 4 ezer darabra nő. Á kocalét­szám 200-ről 300 darabra emelkedik. A tehénlátszám is megduplázódik. A szövetkezetben tovább fejlesztik a vezetés színvona­lát Újabb szakembereket állítanak munkába. Ezt az ágazatok eredményes műkö­dése is szükségessé teszt Úgyszintén a szakmunkások képzését is. Ezt a tanulmány­terv is javasolja á szövetke­zet vezetőségének. A kunhe­gyes! öntözéses Szakmunkás- képző Intézetben huszonöt— harminc öntöző szakmunkást akarnak kiképezni. Az állat- tenyésztés korszerűbb techno­lógiája is képzettebb szakem­bereket igényeL A Rákóczi Tsz javítani akarja a tagok élet és munka- körülményeit. Cél, hogy az megfeleljen szocialista nagy­üzem követelményeinek. Zu­hanyozó és étkező helyiség most is van a szövetkezetben. kai dolgozók. A Rákóczi Tsz-ben négy szocialista brigád dolgozik. Közülük kettő női brigád, & növénytermesztésben. A Ber­csényi brigádot Hudu Erzsé­bet, a Tyereskovát Dancza. Józsefné vezeti. A Kossuth traktoros brigád élén ifj. Cs. Szabó József, a Lenin mű­helybrigád élén pedig Németh Menyhért tevékenykedik. A szocialista brigádok elé azt a követelményt állították, tevé­kenykedjenek a tervek túltel­jesítésén. Ezt a célt minden brigád teljesítette. Rajtuk kívül tizenhat mun­kacsapat százhúsz tagja ver­senyez. Erre anyagilag Is ösz­tönzik őket. 1969-ben 23 ezer forintot osztottak ki közöttük. A brigádok elnyerték a bronz koszorút Tavaly a városi szellemi vetélkedőn a Lenin brigád harmadik, a Kossuth brigád ötödik helyezést ért eL A közős gazdaság gondol az öregekre is. 1965-ben még csak 200 ezer forintot tudott fordítani szociális juttatások­ra. Tavaly ez az összeg 600 ezer forintra emelkedett Az idős tagoknak minden évben most már 200 forintot adnak személyenként, ezen kívül 200 forintot tüzelőre. A talajrhun- kát és a szállítást a háztáji földeknél díjtalanul kapják. Részükre felemelt földjáradé­kot biztosítanak. A gazdaságban 100 ezer fo­rintot tesz ki a kulturális alap, melyből 100 személynek minden évben színházi bérle­tet vásárolnak, ezenkívül or­szágjáró szakmai kirándulá­sokra viszik őket Az eredmények elérésében döntő szerepe vólt & negyven- három tagú pártszervezetnek. A fontosabb gazdasági kérdé­sekben a pártvezetőség együtt tanácskozik a gazdaságveze­téssel, a fő kérdésekben kiké­rik egymás véleményét és egységes álláspontot alakíta­nak ki. A pártszervezet szervezi a marxista-leninis­ta oktatást, most is négy tan­folyam van a szövetkezetben. Segít a tsz-akadémia. a KTS2 oktatás és a szakmai tovább­képzés szervezésében. A törökszentmiklósi Rákó­czi Tsz a húsz év során töret­lenül fejlődött. Ezen az útón akar tovább menni az elkö­vetkezendő években.. (30 A 108 férőhelyes tehénistállő

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents