Szolnok Megyei Néplap, 1971. január (22. évfolyam, 1-26. szám)

1971-01-20 / 16. szám

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 7 1971. január 20. ft . > gji-VASölNK kölcsönös szeretet Nem vagyok a szavak em­bere, de szeretnék elmondani egy kedves kis történetet, me­lyet nemrégen munkatársaim­mal láttunk. Január 8-án Martfűről, munkából utaztunk Homok­ra, s velünk együtt egy ne­velőnő is, aki a gyógypedagó­giai intézet felé tartott. Nö­vendékei már várták, s egy­szerre kiáltották: Hurrá! Él­jen! Körülfogták, s csak úgy záporoztak a kérdések: — Hogy tetszik lenni? — Mit mondott az orvos? — Nem kellett begipszelni a kezét? ölelték, csókolták, szinte dia­dalmenetben kísérték nevelő nénijüket a kis nebulók. Azt az örömet, boldogságot, mely e kis emberkékből áradt nem is lehet szavakban kifejezni. Bennünket meg­nyugtatott, felüdített és öröm­mel töltött el ez a kis jelenet. Még a fáradtságunkat is el­felejtettük. Akit a növendékei így sze­rétnek, s akihez ennyire ra­gaszkodnak, az igazi anyai szeretettel nevelheti a rábí­zott gyerekeket V. A. Homok Hosszú leltár, rövid szolgálat El sem tudjuk képzelni, hogy a tiszaföldvári TÜZEP- tefepen mit tudnak majdnem két hétig leltározni. Legfőbb bosszúságunk pedig az, hogy gázpalackot csak reggel 7 órá­tól 9-ig cserélnek. Mit csináljon az a dolgozó családanya, aki a teleptől 6—7 kilométerre lakik, s állandó délelőttös mű­szakban dolgozik? Kilenc óra után a TÜZÉP-telep dolgozói vajon mit csinálnak? S mi lenne, ha az élelmiszerbolt aj­taján is lógna egy cédula, hogy „Sót csak reggél 7 órától 9- ig adunk!”? Gázra is minden nap szükségünk van ugyan úgy mint bármi másra. Azt hiszem, nem vagyunk igényesek, ha elvárjuk a ti­szaföldvári TÜZEP is a lakosság szolgálatába álljon. Fehér Ferene Tiszaföldvár Már csak két postásunk van! Községünknek sok éven át három postása volt. De ha az újság későn érkezett Burára, már alig győzték a munkát. Ez év január elsejétől csak két postásunk van, s nem tud­juk, miért. Most rendszeresen délután három és négy óra körül kapjuk kézbe az újsá­got, á leveleket. "Nemcsak azért bosszanko­dunk, mert az újságot reggel akarjuk olvasni, hanem azért is, mert ezzel a kapacitással a sürgős leveleket, távirato­kat sem tudják kikézbesíteni. Szeretnénk, ha az illetéke­sek ebben a dologban minél előbb intézkednének. kilenc aláírás Tiszabura Csak a nyerstej árusítását szüntették meg Több aláírással levelet kaptunk Rákóczifalváről. Kis­gyermekes anyák panaszolják, hogy még ebben a hónapban bezárják a tejcsarnokot. Nem tudják, miért nem kaphatnak gyermekeik részére friss tejet — legalább reggel és este. Szeretnék, ha a helyi termelőszövetkezet, vagy a földmű­vesszövetkezet tejboltot nyitna, ahol naponta kaphatná­nak árut. Ezzel kapcsolatban érdeklődtünk a szolnoki Tejipari Vállalatnál, ahol a következőket mondták: A tejcsarnokot nem zárják be, csak a nyerstej árusítását szüntették meg január 15-től. Mielőtt azonban erre sor került, többek kö­zött tárgyaltak az öcsödi Kossuth Tsz-szel is és kérték, ve­gye át a csarnok ellátását. A termelőszövetkezet nem vál­lalta. Így a szolnoki Tejipari Vállalat minden boltban pasz­tőrözött tejet árusít. Egészségügyi szempontból ez a leg­jobb. Szolnok jégbajnoka vagyok Mielőtt még nevetnének, hadd igazolom magam. Va­sárnap kora délután műkor­csolyázásban, jégtáncban el­ső lettem szeretett városunk­ban. Természetesen nem az új tiszaligeti koripályán. Hogyisne, kinek van arra nyolc kemény forintja, meg szuflája, hogy kétszeri átszál­Estefelé értem a cukorgyári autóbuszmegállóba. Néztem is nagyot. Ide ugyanis síléc kel­lett volna. Nagy hegyekre fa­gyott az út hava — amely végül is nekem piruettel vég­ződött. Kísérőim, akik látták né­hány szép holdamat, elma­gyarázták nekem: ime, Szol­lással oda utazzék. Itt a vá­ros szívében, az F. Bede utca sarkán mutattam az első be- ugrós libellát. A dimbes-dom- bosra fagyott úton ugyan két lábra sikerült — de azért na­gyon szép volt. Később a Ver­seghy úton, a kórházi autó­buszmegállóban sikerült egy ajcel — majdnem. Kicsit a föl- tjét érintettem a jobbik fe­lémmel, de a közönség így is hálás volt. nokon korcsolya nélkül is le­het bajnok az ember. Hanem a bajnokok sorsa sem könnyű. Némi zúzódás, gyanús kék foltok bizonyítják ezt. Átkaimat, melyet a téli felkészülésről oly bátran nyi­latkozókra szórtam, nem je­gyezte fel a krónika... Ámok Amál Szolnok Már megint a kenyér Napok óta furcsa dolgot tapasztaltok Szolnokon. Nyi­tott, vagy csak hátul nyitott teherautókon kenyereket látok. Csak úgy, „vasvillával felhányva”. A mennyiségről úgy gon­dolom, nem üzletbe viszik, inkább egy-egy üzemi konyhára. A kenyerek egymás hegyén-hátán, csupaszon állják az uta­zást. A boltban mi megsértődünk, ha a kenyerünket nem csomagolják szép fehér papírba. Ügy látszik, a kis meny- nyiségű kenyereket szállítók (ha tudnám pontosan kik, meg­írnám) már nem ennyire finnyásak. Lehet, tehetik, nem ők, vagy nem csak ők eszik az így szállított kenyeret. Jó gusz­tusuk lehet... K. Mária Szolnok Senkinek se kívánom Mind többet hallunk, olva­sunk arról, hogy javul a köz­úti személyszállítás, zavarta­lan az autóbuszok közlekedé­se. A Kunszentmárton—Csépa —Tiszasas útvonalon sajnos mindez nem tapasztalható. Múlt év december első fe­lében és most, január 12-én utaztam ezen az útvonalon, de olyan utazást, melyben ré­szem volt, nem kívánok sen­kinek. A Kunszentmártonban kifüggesztett menetrendhez nem lehet igazodni. Eszerint ugyanis délütán 14 órakor in­dul egy busz Kunszentmár- tonból Csépa—Tiszasas irá­nyába. A gyakorlatban ez a járat már egy hónapja meg­változott. Legutóbb, január 12-én is legalább nyolcvanan várták délután 2 órától a buszt hiába. Ez majdnem mindennap így van — mond­ják a rendszeresen utazók. Az induló busz befogadó- képessége 33 ülőhely, de rendszeresen bepréselnek öt­ven—hatvan személyt is. Vá­ró helyiség nincs, a szabad­ban, a betonjárdán várakoz­nak az utasok. A várakozás, a fagyoskodás bosszant min­denkit, így rendszerint durva hangok kíséretében indul a busz, mely a terheléstől már rugózni sem tud. Ügy érzi az ember, mintha szekéren men­ne. Tehát a kényelmes utazás­tól itt még nagyon messze járunk. Mohácsi László Tiszasas Június óta várom a katonaképemet Csupán az a kívánságom, hogy leszerelésemig megkap­jam azt a 4 db 6x9-es képet, melyet múlt év június 29-én csináltattam a Szolnok megyei Fényképész KTSZ karcagi részlegénél. Az ügy nem nagy jelentőségű, de tálán annál bosszantóbb. A felvételt ugyanis ráfényképezték egy személyi igazol­vány képre. Ezért augusztusban újra felvételt készítettek rólam és mondták, hogy szeptember végén menjek, érte. Elmentem, de hiába. Október 29-én, immár harmadszor fényképeztek, s ígérték, december 5—10 körül készen lesz. December 16-ári tnéntem a képekért, de azt a választ kap­tam, hogy az már csak az új év első hetében lesz kész. Ek­kor személyesen nem tudtam érte menni, a postásunkat kér­tem, nézze meg, elkészült-e már. Nem. Nem volt kész még január 16-án sem. Ne vegyék rossznéven, de az én türel­mem már elfogyott. Nem beszéltek velem durván, csak cinikusan és túl fö­lényesen. Például legutóbb azt mondta az egyik fiatal fotós, hogy „mit izgatja magát, leszerelésre kész lesz. Ha nem, majd eljön érte.” Aligha, mert Salgótarjánból Karcagra nem utazom négy fényképért. Mindenesetre szerettem volna megörökíteni magam ka­tonakor ómban. Pádár János Karcag, PF 26/T. ciftlqunkhfa­Szeretnék találkozni a Kandó brigáddal Levelet kaptunk Czakó Jó­zsef szandaszőllősi olvasónk­tól, aki lapunk január 6-i szá­mában megjelent „A legszebb ajándék” című írásunkra írt. Leveléből idézünk: „Hasonló gonddal küzdőm én is, mint Fehér Jánosné, szolnoki lakos. Kilenc éves kislányom születése óta járás­képtelen. Az orvosok és mi is mindent elkövettünk már, hogy a gyerek helyhezkötött- ségét megszüntessük, de saj­nos hiába. Valamilyen ügyes szerkezet az én kislányomat is hozzásegítené ahhoz, hogy legalább a lakásban önállóan mozoghasson. Akár saját költ­ségemen is csináltatnék ilyen járókát. Szeretném megnézni az ál- lóka-járókát, szeretnék talál­kozni a kislány édesanyjával és a Kandó Kálmán brigád­dal.” : Reméljük, ez sikerülni is fog. Fehér Rozália, Szolnok: A közlekedés és postaügyi mi­niszter 5/1970. (IX. 10.) KPM sz. rendeletével kiadott rádió és televízió szabályzat 12. §-a rendelkezik a műsorvevő ké­szülékek előfizetési díjmen­tességéről. E rendelkezés sze­rint a díjfizetési kötelezett­ség alól a postaigazgatóság — kérelemre mentesíti: a) a 100 százalékos hadi­rokkantat; b) az I. csoportbeli rokkan­tat; c) rádiókészülékek előfize­tési díja tekintetében a vako­kat. A díjfizetési kötelezettség alóli mentesítés tehát csak kérelemre történik, mely ké­relmet a postaigazgatósághoz kell benyújtani. A kérelmező­nek a díjmentességre való jo­gosultságát hiteltérdemlően igazolnia is kell. A fentiekben nem említett rendkívüli méltánylást ér­demlő esetben a díjfizetési kötelezettség alól a KPM (Közlekedés és Postaügyi Mi­nisztérium) Postafőosztálya adhat mentesítést. Az emlí­tett jogszabály teljes szöve­ge az 1970. évi Tanácsok Köz­lönye 39. számában jelent meg. Nyúl Mihály, Kunhegyes: Azt a balesetet, amely a tsz- tagot a közös munka végzé­se közben, vagy azzal össze­függésben a közös munkával előállított termények és ter­mékek feldolgozásával és ér­{$J JOGI TANÁCSADÓ A közterülethasználat engedélyezéséről Az építésügyi és városfej­lesztési miniszter a közle­kedés és postaügyi miniszter 22/1970. ÉVM-KPM számú együttes rendeletben szabá­lyozta a közterülethasználat engedélyezésével kapcsola­tos eljárást, melynek legfon­tosabb rendelkezéseit az aláb­biakban ismertetjük: A szabályozás szempontjá­ból közterület alatt az ilyen­képpen nyilvántartott belte­rületi földrészleteket példá­ul: közút, járda, tér, köz­park, valamint a közhaszná­latra átadott építményeket például: épületárkádok alat­ti járdát kell érteni. A közterületet rendelteté­sétől eltérően használni csak közterülethasználati enge­déllyel szabad. Közterület­használati engedélyt kell be­szerezni többek között áru­sító, s egyéb fülke, például élelmiszer, cukorka, gyü­mölcs, virág, könyv, hírlap, dohány árusítására szolgáló bódé, pavilon elhelyezésére, építési munkával kapcsola­tos állvány, építőanyag- és törmelék elhelyezésére, al­kalmi és mozgó árusításra, javító-szolgáltató tevékeny­ségre, kiállítás, vásár, alkal­mi vásár, sport, kulturális rendezvények, továbbá mu­tatványos tevékenység céljá­ra, s a városi, községi ta­nács rendeletében meghatá­rozott egyéb célra. Közterülethasználat enge­délyezhető állandó jelleggel — határidő nélkül — vagy ideiglenes jelleggel — meg­határozott ideig, illetve fel­tétel bekövetkeztéig. A köz­terület használatot I. fokon a városi, községi tanács épí­tésügyi, illetve szakigazga­tási szerve, II. fokon a me­gyei, járási tanács építés­ügyi szakigazgatási szerve engedélyezi. ... A közút és járda terüle­tét érintő közterülethaszná­lati engedély megadásához az illetékes I. fokú útügyi hatóság és rendőrhatóság hozzájárulása szükséges. Ha a közterületen kereskedelmi, vendéglátóipari, illetőleg kis­ipari tevékenységet kíván­nak folytatni, a közterület használati engedély megadá­sához az I. fokú kereskedel­mi, illetőleg iparhatóság hozzájárulása is szükséges, melyet az engedélyező ható­ságnak kell beszerezni. A közterülethasználati en­gedélyt annak kell kérni, aki a közterületet használni kí­vánja. Ha a közterület állan­dó jellegű használata építési engedélyhez kötött épület, vagy más építmény elhe­lyezése céljából szükséges, az engedélyt az építési enge­dély iránti kérelemben az építtetőnek kell kérni. Ha a közterület ideiglenes jellegű használata építési munka végzésével kapcsolatos áll­vány, építőanyag, törmelék stb. elhelyezése céljából szükséges, az engedélyt aki­tékesítésével járó elfoglalt­ságban, valamint a termelő- szövetkezet részére történő szállítások során végzett te­vékenység közben éri —■ üze­mi balesetként kell kezelni. Üzemi baleset az is, mely a tsz-tagot munkába, vagy on­nan lakására (szállására) me­net, éri. A 6/1967. (X. 24.) MÉM számú rendelet 146. §-a szerint az üzemi balesetet vitelezőnek kell kérnie. Az engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell, az enge­délyt kérő nevét és állandó lakhelyének címét; a közte­rülethasználat célját és idő­tartamát, vagy azt, hogy a közterületet az engedélyt kérő állandó jelleggel kíván­ja használni; a közterület használat helyének, módjá­nak és mértékének pontos meghatározását; a közterüle­ten folytatni kivánt tevé­kenység gyakorlására jogosí­tó okirat például iparjogo­sítvány, működési engedély ismertetését. Az engedélyező hatóságnak az engedély megadása, vagy megtagadása ügyében hatá­rozatot kell hoznia. A meg­határozott időre. szóló közte­rülethasználati engedély ér­vényét az engedélyesnek az engedélyezett időtartam le­járta előtt legalább 15 nap­pal előbb benyújtott kérel­mére meg lehet hosszabbíta­ni, illetve az engedély érvé­nye az engedélyes kérelmére, meghatározott időszakra szü­neteltethető. A közterülethasználati díj mértékét és fizetésének mód­ját az illetékes tanács vég­rehajtó bizottsága állapítja meg. Az engedélyező ható­ság a városi, községi tanács által megállapított esetekben a közterülethasználati díj fizetésének kötelezettsége alól — kérelemre — részben, vagy egészen felmentést ad­hat. A közterülethasználatot "közérdekből bármikor meg lehet szüntetni. Ebben az eset­iben az engedélyes részére — kérelmére másütt kell a köz­területhasználat lehetőségét biztosítani. Meg kell vonni az enge­délyt, ha az engedélyes a közterületet nem az engedé­lyezett célra és módon hasz­nálja, vagy a díjfizetési kö­telezettségnek az esedékes­ség időpontjáig ismételten nem tesz eleget. Ha az engedélyes a köz­területhasználatát meg kí­vánja szüntetni, köteles ezt a szándékát az engedély egy­idejű visszaadása mellett az engedélyező hatóságnak be­jelenteni. Ha az engedély ér­vényét veszti, az engedélyes a saját költségén köteles az eredeti állapotot — minden kártalanítási igény nélkül —. helyreállítani. Az aki az engedélyhez kö­tött közterületet engedély nélkül használja, a hatóság felhívására köteles a hasz­nálatot megszüntetni és sa­ját költségén a közterület eredeti állapotát minden kár­talanítási igény nélkül hely­reállítani. Ezen túlmenően a használót a közterületi hasz­nálati díj megfizetésére le­het kötelezni és szabálysér­tésért meg is lehet bírságol­ni. A rendelet 1971. január hó 1-vel lépett hatályba. Dr. T. L szenvedett tag részére a ter­melőszövetkezet betegségi se­gély címén azt a különböze- tet köteles megfizetni, amely- lyel a tagnak egyébként járó betegségi segély a társada­lombiztosítás által folyósított kártalanítási segély összegét meghaladja. Azt tanácsoljuk, hogy panaszával forduljon a szövetkezet vezetőségének bi­zottságához. MEZOGLP, Szolnok, I y öröshadsereg u. 33. felvételre keres SZTK ügyintézőt, műszaki rajzolót, érettségizett gyors- és gépírni tudó adminisztrátort, motorsze­relő szakmunkásokat és betanított segédmunká­sokat. Jelentkezés a fenti címen. — Ha kész lesz a hóval, hányja el ezeket is...

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents