Szolnok Megyei Néplap, 1971. január (22. évfolyam, 1-26. szám)
1971-01-19 / 15. szám
1971. január 19. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Január közepére befejeződött a Repülőgépes Növényvédő Állomás gépeinek előkészítése. így a brigádok a repülőgépeikkel — amennyiben az időjárás is engtdi — megkezdik a kivonulást. Tavaly a pilóták 14 500 órát repültek és közel 1 m’Uió 600 ezer hold területet műveltek meg a levegőből. Az idén 49 gazdaságban kezdik el a munkát. A további fejlesztés eredményeként pedig az 19Ü-es esztendőben a tavalyi eredményüket is felülmúlják. (MTI Soto: Bajkor József felvétele — KS) Cukorgyári asszonyok — Érdekes és jó, hogy nálunk sok a „kétéltű” asz- szony. — Feitel Erzsébet, a cukor gyári asszonyok életének egyik legalaposabb ismerője mondta ezt, azon a gyári MSZMP csúcsvezetőségi ülésen, ahol a cukorgyár! asszonyok életét, munkáját, helyzetét vitatták Sieg. Kétéltű? A furcsa elnevezés mögött egyszerű igazság van. A gyári munkásasszonyok egy része télutótól nyár végéig ilyenamolyan munkát végez. Amikor aztán megkezdődik a gyártási kampány, szükség van a hozzáértésükre, rutinjukra. Akkor dolgoznak igazán, s akkor is keresnek jóL Ügy mint Ignácz Györgyné is. Amint az első répaszállítmány megérkezik, beül a vezérlőtoronyba, s irányítja a gépi rakodást. Mindez természetesen az állandó munkásokra vonatkozik, a sok éves törzsgárda tagokra, akik ebben a gyárban tanulták meg, milyen a munkásélet. Sokan vannak. Kétszázharmincöt állandó női dolgozója van a cukorgyárnak. Nyílt, őszinte válaszok Az ősszel megválasztott pártalapszervezeti nőfelelősök, a csúcsvezetőség nő- felélőse komolyan, jól kezdett munkához. Még tavalyi az ötlet, az első megvalósulás is, ám a feladatok bosszú évekre szólnak. — A nők legnagyobb problémáit szerettük volna alaposan megismerni — mondja Ragó Istvánná a csúcsvezetőség nőfelelőse. — Ezért gondoltunk arra, hogy közvéleménykutatást tervezünk. A szakszervezettel közösen összeállítottunk egy kérdőívet. Rengeteg kérdést adtunk. Biztosítottuk azt is, hogy az őszinteségben senkit ne gátoljon a módszer. Ezért nem kértük, hogy nevét, munkakörét felírja a nekünk válaszoló. Nagyon örültünk, amikor a kiadott kétszázból 165 kérdőívet visszakaptunk, talán őszintébb, nyíltabb válaszokkal mint, ahogy vártuk. A kérdőívekre válaszolók 83 százaléka asszony, gyermeket nevelő édesanya. Legalább 50 százalékuknak első munkahelye a cukorgyár, tehát van összehasonlítási alapjuk is; kinek-kinek az eltelt évek sok tapasztalata alapján. Tartózkodás a tanulástól Hogy szeretik-e a gyárat, a munkát amit végeznek? Első pillanatban ellentmondó a válasz. A megkérdezettek 35 százaléka 200 forinttal több fizetésért elhagyná munkahelyét, gyárát. Igen ám, de a gyári munkásnők éves átlagbére 18 300 forint, — még a férfiaké 24 045. A két adatot azonban megmagyaráz egy harmadik. A nődolgozók 47 százalékának még az általános iskolai végbizonyítványa sincs meg, kevés a közép- még kevesebb a főiskolai, egyetemi végzettségű nő a cukorgyárban. Talán ennek tudható be, hogy a kérdőívekre válaszolók 80 százaléka elégedett a gyári munkaköri beosztással, s legalább ennyire nehezen tudják elképzelni, hogy továbbtanuljanak, képezzék magukat. Nem ok nélküli a visszahúzódás, tartózkodás a tanulástól. Az egyik családos 7 mi fió do’lór értékű paoír és cellulóz Finnországból A közelmúltban érkeztek haza Finnországból a Lig- nimpex képviselői, akik a finn cellulóz- és papíripar vezetőivel az 1971. évi beszerzésekről és a következő évek cellulóz vásárlásainak előkészítéséről tárgyaltak. A magyar külkereskedelem a finn papíripari termékek rendszeres vásárlója; 1971-ben az import értéke 5.3 millió dollár volt. Az idei vásárlások pedig előreláthatólag meghaladják a 7 millió' dollárt Máris megállapodtak abban, hogy a finn exportőrök a múlt évi 7300 tonna helyett 12 ezer tonna cellulózt szállítanak, s így csupán a cellulóz-vásárlások értéke 1,2 millió dollárról 2,2 millió dollárra nő. Hazánkban az egy lakosra jutó papírfelhasználás jelenleg 40 kiló, 1975-ben ez a mennyiség a tervek szerint 60 kilogrammra, 1980-ban pedig 80 kilogrammra emelkedik. Bár az új gyárak építésével, a Lábatlanon épült új — finn gépekkel felszerelt — papírgyár üzembehelyezésével a hazai termelés nagymértékben fokozódik, de az importra, sót annak növelésére, s egyben a finn importpiac fenntartására változatlanul szükség lesz . a jövőben is. asszony — a kérdőív hátlapjára — azt is felírta, hogy sajnos olyan rendelet nincs még, hogy a férjek segítsenek otthoni Jogos igények Ezzel máris elérkeztünk a cukorgyári asszonyok legnagyobb gondjához, bajához. Nagy többségük a gyár körül, a lakótelepen, de inkább a gyárat körülölelő kis családi házakban él, onnan indul naponta gyalog, vagy kerékpáron munkába. Munkaidő után gyorsan szeretnének bevásárolni, hiszen hazaérve vacsorát főznek a családnak. Nagy kedvezmény, hogy az üzemi konyháról hazavihetik az ebédet a gyerekeknek, öregeknek — de nem minden. A gyárvárosi kis boltban erősen kritizálható az áruellátás. Nincs is a gyár körül minden. amire szükségük lenne. Érdekes, hogy legtöbben fodrászüzletet, patyolat-fiókot reklamálnak, s azt, hogy az élelmiszerbolt fogadjon el előrendelést is. Más szolgáltatás? Valaki megírta, jó lenne a TEMPO takarítószolgálata, de bizony drága az, nem engedi a családi költségvetés. Erről a felmérésről, közvéleménykutatásról nagyon sokat beszéltek már a cukorgyárban. A pártalap- szervezetek, a szakszervezet. az egész gyárvezetés kapott belőle feladatot, nem is keveset, s egyhamar megoldható! Ezért feldolgozták az anyagot, elosztották a tennivalókat. Az év végén vizsgálják meg először, mit segítettek, mennyit a cukorgyári asszonyok helyzetén. — Olyan szép és olyan nehéz munka ez — mondja a nőfelelős, — amit nem is lehet abbahagyni. — sj — 30 százalékkal magasabb gondozási díj Életbelépett a művelődés- ügyi miniszter utasítása a nevelőszülőket megillető gondozási díj emeléséről. Ennek értelmében a nevelőszülők a rájuk bízott állami gondozott kiskorú gyermek után az eddiginél több mint 30 százalékkal magasabb gondozási díjat kapnak. Ez lehetővé teszi a gyerekek körülményeinek javítását, igényesebb nevelésé! gondozását is. Előnyös változás a múlthoz képest az is. hogv a nevelőszülőknek ezentúl nem három hónaponként, hanem havonta folyósítják a pénzt a gyermek- és ifjúságvédő intézetek. f Uj profil a kutatásban Országos jellegű intézmény a karcagi Talajművelési Kutatóintézet Nagy jelentőségű esemény történt a karcagi Nagykunsági Mezőgazdasági Kísérleti Intézet életében: ez év január elsejétől országos jellegű intézmény lett. Neve is megváltozott; Talajművelési Kutatóintézet, Karcag. A párt tudománypolitikai irányelveinek megfelelően a MÉM még 1969-ben kidolgozta a komplex kutató bázisok kialakításával kapcsolatos álláspontját. Az ország különböző intézetei — az új profil szerint — a minisztériumtól kaptak megbízást a célprogramok és feladattervek elkészítésére. A karcagi intézet kötetnyi terjedelmű, 7 évre szóló célprogramot dolgozott ki a „Korszerű talajművelési rendszerek, módszerek, valamint a talajjavítási eljárások komplex kutatása” címmel. Ezen túl feladatot kapott takarmánynövények — a bükkönyfélék. a szentesiednek, a szudánifű, a köles és a muhar — nemesítésére és termesztésük fejlesztésére is. A célprogramot a rrmisztérium illetékes főosztályai jóváhagyták és megrendelték. Mi a Különbség az intézet régi és új feladata között? Erről beszélgettünk dr. Kurucz Gyula igazgatóval, a mezőgazdasági tudományok kandidátusával. — A karcasi intézet 1955- ben táj intézeti koncepcióval alakult. Feladata volt az agrotechnika, az öntözéses termelésfej les’tés, kö ga da- sági munka, sőt az állattenyésztési é= gmesítés' ’"’tótások végzése is. Az intézet kjt--í -■-nnv 40—50 százalékát eddig, is a talajműve- léri és iav'tósi eljárás”’’' ’m- tatása kötötte le. A feladat tehát nem új számunkra. Ezért is bízták meg intézetünket e célprogram kidolgozásával az országos szervezéseivel. — Az élet igazolta: a tájak között nincs akkora különbség. hogy az intézetek táiieltógétnek me>zf»’e1ően működjenek. A sokágú, széles profilú intézeteK sem nemzetközi, sem hazai viszonyok között n°m versenyképesek. A MÉM állás- foglalása szerint n?m szabad az erőket szétforgácsolni, a fő feladatra kell azokat összpontosítani. Aki mindennel foglalkozik, behatóan semmivel sem tud. — A kutató munkát korábban társadalmi jelleggel a Magyar Tudományos Akadémia témabizottságai Koordinálták. Az új kutatás szervezésben a társadalmi jelleg helyett egy szigorúbb, állami koordináció érvényesül a program vezető intézetek felelősségével. A célprogramban értékelni kellett e témakörben a hazai és nemzetközi viszonylatban eddig végzett kutatásokat, elért eredményeket, meg kellett határozni, hogy a következőkben milyen kutatást végezzünk. Anyagi eszközöket a továbbiakban csak akkor adnak, ha a kutatás a c^iorogramnav megfelelően folyik. A MÉM a célnrog- ramért fotói ős intézettel áll kapcsolatban. A kutatás cé'ja A karcagi célprogram bevezetőjében olvashatjuk: „Az ország szántóterülete (a vizsgálatok szerint) fokozatosan csökken- a lakosság száma viszont növekszik. Az életszínvonal növelésének egyik alapvető feltétele a termésátlagok gazdaságos növelése. Ennek egvik tényezője az ésszerű talajművelési rendszer kialakítása- valamint a kedvezőtlen kémiai és fizikai tulaidonsávú talajok megjavítása.” A célprogramban erre alkalmas eljárásokat dolgoznak ki, illetve tovább fejlesztik a meg- levőek hatékonyságát. Ezeket összehangolják a különböző talajművelési rendszerekkel öntözött és öntözés nélküli viszonyok között. Vizsgálják a talajművelés és javítás génesítés és ökonómiai kérdéseit is. A program 1971—78 között a következő fontosabb eredmények elérését tűzi célul: „A talaj művelésben olyan módszereket és rendszereket kell kidolgozni, melvek a termesztett növényi fajok és fajták genetikai képességének hatékonyságát úgy növelik, hogy az egységnyi hozamra jutó talajművelési ráfordításokat (eszköz és energia szükséelet) legalább 10— 15 százalékkal csökkentik. Olyan komplex javítási eljárásokat kell kido’gozni. melyek részben a tartamhatást, részben a hatékonyságot úgy növelik, hogy a termelékenységre jutó ráfordítások 10—15 százalékkal csöKkenjenek.” Ennek megfelelően doleoz- zák ki a különböző típusú — réti. mezőségi, szik- láp, erdőségi- homok — talajok művelési és javítási rendszerét, gépesítését és vizsgálják ezek gazdaságosságát. tehát nem szűnik meg a2 öntözéses növénytermesztési, technológiai kutatás. — Intézetünk a kutatás költségeire 20 százalékkal nagyobb összeget kapott, összesei több mint 7 millió forint áll rendelkezésünkre. Ebből 5 millió a célprogram végrehajtását szolgálja, másfél millió a takarmány- termesztési feladattervre jut. A többiből a hosszútávú kutatás, valamint a tájjellegű feladatok Költségeit fedezzük. — Intézetünk további 6 millió forint árbevételből gazdálkodhat, melyet a kutatás során termelt növények hozamértékéből nyerünk. Így összesen 13 millió forinttal rendelkezünk. A szellemi erők koneen trálása — Országosan — 1971-ben — 28 kutató, 4 egyetemi oktató. 16 műszaki és 33 Kutatási segéderő vesz részt a célprogram munkáiban. A létszám országosan nem növekedett- az anyagi ellátás sem, „csupán” koncentrálódott, s ettől a hatékonyság növelését várjuk. Az állam pénzéből azt kell kutatnunk, amit a célprogramban megrendeltek. amire adott körülmények között a legnagyobb szükség és lehetőség van, még akkor is, ha ez nem egyezik a kutatók egyéni elképzeléseivel, terveivel. A célprogramok figyelembe veszik a nemzetközi tapasztalatokat is. Szoros kapcsolat épült ki az NDK-beli münchebergi, a csehszlovákiai brünni, továbbá a szovjet, jugoszláv és román Kutatóintézetekkel. Ä kutatás módszerei is változtak. — A különböző témákkal nem egyes emberek, hanem kutatói kollektívák foglalkoznak. Ennek nem állandó jelleggel alakulnak, hanem egy-egy témakör megoldására. A szellemi erők így jobban koncentrálódnak, s a kutatás mozgékonyabb lesz. Az intézetben eddig végzett kísérleteket befejezik, azokról zárójelentést Készítenek. Az intézet új profiljának megfelelő kutatóintézeti elnevezés nemcsak formailag, de a feladatokat illetően is többet jelent a korábbi munkánál. Azt is megtudtuk, hogy a speciális tájjellegű feladatokról nem mondtak le. hisz elsősorban Szolnok megyeinek érziK magukat. Számos nagvEgyűttműkődés 13 intézettel — Az új program szerint az intézet kapacitásának mintegy 80 százalékát a talaj művelési és javítási kutatás teszi ki. A többi 20 százalékot pedig a takarmány- növények nemesítésére, termesztésük fejlesztésére és a különböző intézetekkel való együttműködésre fordítmk. — Az intézet továbbra is foglalkozik a gveoga to á’kodással. A program felelőse az öntözési Kutató intézet (Szarvas)- de a gyephasznosítás témán belül különösen a legelőberendezés vonathozásában a kutatások zöme együttmŰKÖdés formájában a karcagi intézetben folyik. Alapvető kutatási célkitűzés, hogyan lehet a g”ep okszerű hasznosítása révén a leggazdaságosabban húst. teí”t és gyaniút termelni. Ennek módszereit vizsgáljuk a jövőben. A karcagi jntézetnpk öt telepe van (Ecseefalván- Hosszúháton (Haidű ro°eve). KunV-eevesen. Kisújszálláson és a városban). A telepek tálától nagyrészt reprezentálják az ország fő talajtípusait és lehetőségeket adnak a -to ki tűzések megvalósítására. — Amilyen talajok az intézet telepein nincsenek, a kutatást azok az intézetek, tntoz—tovek végzik. amelyek körzeteken ilyenek vannak. Ezért 13 kutatóintézettel, illetve intézménnyel működünk együtt. Például a láptalajok kutatására a keszthelyi, az erdőségi talajokra a gödöllői Agrártudományi Egyetemmel szerződünk. a homok talajokra a nyírségi és szegedi Kutatóintézettel. valamint a nagykanizsai felsőfokú technikummal. Úi szervezeti felépítés Az intézmény osztályai az új , kutatási koncepciónak megfeleljen alakulnak ki. — Külön osztály szerveződi!? a mezőségi. a szikes és réti talajokra. Ezek a talajtípusoknak megfelelő művelési és javítási kérdéseivel foglalkoznak a száraz és öntözéses viszonyok kö-ött. A kísérteti telepek az osztályokhoz tartoznak. Megfelelő személvi és anyagi feltételekkel is rendelkeznek. Az intézetben létrejön egy öko- nómiai osztály, mely a ta- lairnővelés, iavítás gazdaságossági kérdéseit dolgozza ki. Ezzel válik a kutatás kornnWszé. Az igazgató elmondotta: a kutatói létszám Karcagon tizenhatról huszonkettőre emelkedik A szegedi intézettől átvették az ecseefalvi sziki telenet, a kunhegyes! 5ntö-őteiepbŐJ viszont 40 be’dat a szarvasi intézetnek adtai? át. Szolnok megyében üzemmel szoros a kapcsolatuk, nagyüzemi kísérletekre, szaktanácsadásra kötöttek megállapodásokat. Az új profilnak megfelelően e kapcsolatok bővítésére még tóhb a lehetőség. Továbbra is készséggel segítenek a me zőgazdasági nagyüzemeknek Mathe László 1 A VAROS BELTERÜLETÉN i két-három szobás, tscl leg nagyobb helyisé«?*! BÉRELNÉNK. Iroda céljára. „Ipar” jeligére a szolnoki hirdetőbe;. Hirdessen ■ ■ I Néplap bau*
