Szolnok Megyei Néplap, 1971. január (22. évfolyam, 1-26. szám)

1971-01-16 / 13. szám

1971. január 16. SZOT MOK MEGYEI NÉPLAP 7 Hajdúnánási gyermekművészek 1970-ben a „Shankar” In­diai gyermekrajzkiállításon Madarász Ildikó 14 éves haj­dúnánási kislány „Nővérek” című festményével mintegy 70 ország többezer pályázó­ját megelőzve elnyerte a köz- társasági elnök aranyérmét. Húga, a 12 éves Györgyi be­küldött munkájával ezüst ér­met nyert. A kitüntető díja­kat és az ájándék ókat ma­gyarországi hivatalos látoga­tása alkalmával Giri indiai elnök személyesen adta át a kislányoknak. Madarász Ildi­kó és Györgyi önálló képző- művészeti kiállításra készül­nek, Debrecenben, a megyei művelődési központban. Ildikó és » „műhelye” (MTI foto: Kulcsár József felvétele — KS) Mit. , főzzünk holnap Szárnyas aprólékleves Borban sült csirke Rác pite Szárnyas aprólékleves: A szárnyas aprólékot (75—80 dekát) sós vízben megfőzzük, kevés sárgarépával és 1—2 burgonyával együtt Vékony (esetleg vajas) rántást csiná­lunk, föleresztjük az apró­lék levével, és beletesszük az áttört sárgarépát és bur­gonyát A húst lefejtjük a csontról, a májat, zúzát fel­daraboljuk. beletesszük a le­vesbe. Melléje tehetünk még 10 deka vajon párolt, felsze­letelt gombát is. Mindezt forrón ráöntjük a levesestál- ban elhabart 1—2 tojás sár­gáiéra. Borban sült csirke: Nvolc deka kockára vágott füstölt szalonnát lábasban megpirí­tunk. Másik lábasban pedig 5 deka vajat és égy pár kis gyöngyhagymát Ha ez is megpirult, hozzávegyítjük az előbbihez, beletesszük a meg­tisztított. feldarabolt, meg­sózott nagyobbacska (de fi­atal) csirkét. 1—2 babérle­véllel és pgr, darabokra vag­dalt sampinyongombával együtt Valami jó régi ba­rack- vagy törkölypálinká­val lelocsoljuk a csirkét Mi­kor ez már lesült róta, ak­kor ráöntünk 4—5 deci jó fehér bort és fedő alatt szép egyenletesen barnapirosra sütiük. A fölösleges zsírt le­szedjük. a fűszereket is eltá- volítiuk és melegen, vajmár­tással tálaljuk. Rác pite: 40 deka lisztből. 3 tojássárgájával, 7 deka vaj­jal. 2 deka élesztővel, kis sóval. 2 kanál cukorral sű­rű. piskóta szerű tésztát ke­verünk. Kinvú'tjuk, kikent teosibe tesszük és ott meg­kelesztjük. . Mikor mégkelt. megkenjük lekvárral meg­hintjük 12 deka őrölt dió­val és bekeniük 8 tojás hab­bá vert és 30 dóka cukorral elkevert fehérjével. Lassú tűznél sütjük. Táplálékunk — a tojás A tojáshéj alkotta „természetes konzervdoboz” belsejében 39—40 féle értékes és nélkülözhetetlen élettani fontosságú anyag talál­ható. Táplálékaink közül sokol­dalúsága tekintetében legfeljebb a tej vetélkedhet a tojással. A tojás összetevői közül először is a fehérjét kell említenünk. A tojásfehérjéből majdnem ugyan­annyi emberi fehérjét építhet fel a szervezetünk, mint amennyit elfogyasztottunk, és ez nagy do­log! A növényi fehérjéknek ugyanis legfeljebb csak a felét vagy harmadát tudja hasznosan feldolgozni a szervezet. A tojás sárgájában 4—5 gramm­nyi, táplálkozási szempontból Igen fontos zslrfajta található. Közü­lük a foszfortartalmú zsír az Ideg­rendszernek, a csontozatnak és az agyvelőnek válik nagy hasznára. Ásványi anyagokat Is szép számmal tartalmaz a tojás: nát­riumot, káliumot, magnéziumot, vasat, rezet stb. Élettani szem­pontból talán a vastartalom a legfontosabb, mivel a vérképzés­ben nélkülözhetetlen szerepet játszik. Vitaminokban Is gazdag a tojás, ezek is a sárgájában találhatók. Az A vitamin mennyisége a tyúk takarmányának minőségétől függ (ha több zöldtakarmányt fogyaszt, növekszik a tojás A-vitamin tar­talma). Bőven vannak a tojásban az Idegműködéshez, a sejt- és vérképzéshez nélkülözhetetlen B- vitaminféleségek Is. Az angol­kórt megelőző, a csontképződést elősegítő D-vitamlnban kivált a nyári és őszi tojás bővelkedik. C-vitamin nincs a tojásban. A nyers tojást nehezebben ér­tékesíti a szervezetünk, mint a főttet. A nyers tojásfehérje az ér­zékeny szervezetű emberekre mérgezően is hathat, ami emész­tési zavarokban Jelentkezik. Ezt egyébként az avidin nevű ható­anyag okozza, amely főzésre, sü­tésre hatástalanná válik. Az egé­szen friss tojásnak az emészthe­tősége rosszabb, ezért célszerűbb az ételkészítéshez S—$ napos to­jást használni. A tojás frissességéről ügy győ­ződhetünk meg, hogy 1# száza­lékos konyhasó-oldatba mártjuk a tojást. Ha leszáll az edény al­jára, akkor friss. A tojáshab verésekor ügyeljünk rá, hogy a habüstbe ne kerüljön zsiradék (sárgája se!), mert aka­dályozza a habképződést. A hűtő­házi tojásból nem lehet habot verni, de lágytojásnak sem meg­felelő. A felvert hab nem esik össze, ha egy kis porcukrot ke­verünk hozzá. A hőben szilárdí­tott hab sokkal tovább marad ke­mény, mert a fehérjetartalmá. nak egy része megalvad (pl. a madártej habgaluskája). A tész­tához, puddlnghoz vegyített hab­ban levő levegő a sütés vagy fő­zés során kitágul, a süteményt fellazítja, ezáltal könnyebben emészthetővé teszi. A tojássárgájában levő zsír öt­szörös mennyiségű vajat vagy olajat képes finom «keveredés­ben összetartani. Egyetlen tojás sárgája akár egy deciliter olajai is „fölvesz” (ezt a majonéz ké­szítésénél jó tudni). A vásárlók tájékoztatására kü­lönben betűjelzésü bélyegzőket ütnek a tojásokra, melyek a mi­nőségre utalnak. Jő tudni, hogy a romlott tojást — bármilyen is a jelzése — az üzletek kötelesek visszavenni, kicserélni. B. I. Kötő t pulóver modern vállrésszel Vastagabb szálú fonalból igen gyorsan elkészíthető pulóver. A kb. 10 cm széles passzérésze 2 sima, 2 fordí­tott kötéssel készül, utána a színén simán, a baloldalán fordított kötéssel dolgo­zunk. A szabásminta alap­ján alakítjuk ki a karöltőt és a vállrészeket. A patent­rész után felfektetjük a mintát. 1. sor: 3 sima, 2 fordított, 2 sima, 1 simába 2 szemet öltünk, 2 sima, 2 fordított. 6 sima ismételünk végig. 2. sor: és minden páros sor, aminek látszik. 3. sor: 3 sima. 2 fordí­tott, 3 szemet külön tűre veszünk és a munka elé fek­tetjük a tűt, lekötjük a kö­vetkező 3 szemet és utána a külön tűn lévő 3 szemet. 2 fordított, 6 sima ismétlés. 5—7. sor: aminek látszik. 9. sor: mint a 3. son Így haladunk végig, minden ha­todik sor lesz a mintássor. Ha a minta szerinti kü­lönleges vállrésszel kötjük a pulóvert (egyébként köt­hetjük hagyományosan is), akkor az ujjak kötésénél a karöltőt megfelélően alakít­va, az ujjakat nem fejezzük be, hanem a szabásmintá­nak megfelelően kb. 30 sze­met, mindkét oldalon 1—1 szélsőmet szaporítva egye­nesen továbbkötünk. Majd kb. 16—>20 cm-től megfele­lően kialakítjuk a nyakke­rekséget a váll hátfelé eső részén is, és befejezzük. Öszeállítva a pántot, az összevarrt vállra fektetjük és apró láthatatlan öltések­kel rádolgozzuk. A nyakki­vágás szemeit felszedve, 2 sima, 2 fordított kötéssel kötjük meg a tetszésszerinti magas nyakrészt, melyet félbehajtva szépen levar- runk. Alakítás: rövidből hosszút Hosszabb a „divat”. A mi­ni ruhát lassan felváltja a midi, ami bizony gondot okozhat, főként akkor, ha nincs elég ötletünk ahhoz, hogyan hosszabbítsuk meg a még jó állapotban lévő ru­háinkat. Először is: a miniruhát tu­nikaként nadrághoz, vagy hosszabb szoknyához szinte alakítás nélkül lehet hordani. De nagyon vigyázzunk, mert a ruha stílusától, formájától igen sok függ, s nem szabad a ruhának erőszakoltan ala- kítottnak lenni. A midi vo­nalnak az a fő jellegzetessé­ge, hogy a felsőrészen erő­sen karcsúsított, a mell, a váll vonala és a derék vo­nal hangsúlyozott A szok­nyarész arányában hosszú, kissé trapéz, vagy rakások­kal bővülő. Olyan alakítási formát lehetőleg ne válasz- szunk, hogy a szoknyához toldjunk lefelé egy darabot mert ez nem eléggé esztéti­kus. Ne csináljunk a mini­ből erőszakoltan midit. Rajzainkon bemutatunk olyan alakítási ötleteket, amelyek nagyon egyszerűek és mégis teljésen divatos ru­hákat lehet a miniből vará­zsolni. Első rajzunkon egy mintás nyári anyagból, vagy jester- ből készült kiskosztümöt mutatunk be, amelyből egy hosszított derekú ruhát ala­kítottunk. A szoknya felső részéből egy kis darabot le­vágunk és a kabáthoz hozzá­állítjuk a szoknyát A zsebe­ket a vízszintes iránvú sza­básvonalhoz helyezzük. A ruhát bőr, vagy láncövvel a mintájától függően lehet hordani. Ha az alakításnál szükséges, akkor a szűkítő varrásból is egv kicsit be le­het venni. Gallérja és ujja marad úgy, ahogy volt. Második rajzunkon olyan miniruhás kis kompiét mu­tatunk be. amely nyomott pamutból, ballonból, jackard selyemből, vagy mintás se­lyemből, szintén sokunk szék. rényében létezik, amely szin­tén alkalmas midi ruhává való alakításra. Ez esetben a ruha felsőrészét levágjuk és a ruhából szoknya lesz, a kiskabátot pedig kosztümka­bátkává alakítjuk át A le­lvágott felsőrészből tetszés szerint még zsebeket is te­hetünk az új kiskosztümünk­re. Hármas és négyes rajzunk egy kivágott uiiatlan mini­ruhának kétféle alakítását mutatja be. Ha nadrághoz akarjuk viselni, akkor kicsit levághatunk a hosszából és két oldalt sliccet nyithatunk & varrásnál. Színben harmo­nizáló nagy gallért és meg­kötött masnit tehetünk rá, vagy a ruhát derék alatt el­vágjuk, és színben jól illő anyaggal közvetlenü a csí­pő felett és az eleje közepén kiegészítjük. Ezzel egy na­gyon modern elképzelésű midi ruhát nyerünk. Nádor Vera • • Öregek a családban Valljuk be, sokszor elő­fordul, hogy türelmetlenek vagyunk az öregekkel. Nem is rossz szándékból, csak azért, mert öreges tempó­jukkal, lassúbb lépteikkel nem tudják átvenni a fia­talabbak lendületét. Nem jól van ez így. Gyakran így van ez azon­ban nemcsak általánosság­ban, hanem a családban is. Az idős ember öreges szo­kásaival kissé „kilóg” a családból. Pedig nagyon sok családban élnek együtt öre­gek, fiatalok, falun, váro­son egyaránt. Addig, amíg az öreg mun­kaképes, dolgozik, segít, „ér­demei vannak”, a maga ere­jéhez mérten kiveszi részét a család munkájából, — nem domborodik ki annyira az eltávolodás, ha vannak is a különböző korosztály, életfelfogásának ellentétei­ből adódó viták. De ha be­teges, gyenge, mikor már szinte önmagának is terhé­re van, akkor a családban is — kevés kivétellel —■ rosszabbodik a helyzete. Természetes a1 topot A fiatalabbak sajnos sok esetben nem tudják, vagy nem akarják átérezni az öregek helyzetét és emiatt sok családban feszült a vi­szony. Ez helyenként odáig fajul, hogy az öregek min­den ténykedésében rosszat keresnek és szinte ellen­séges szemekkel figyelik minden mozdulatát. Az öregség természetes állapot ugyan, de minden­képpen a legnehezebb kor­szak az ember életében. A testi ellátottságon kívül e korban nagy szüksége van szeretetre! Ebbe a szóba pedig minden bele­fér. Ha a szeretet szemüve­gén keresztül nézzük az öreg családtagot, találunk mentséget kissé különcnek tűnő viselkedésére is. Meg­értjük, hogy jobban kell óvni a testi és lelki meg­rázkódtatásoktól őket, akik gyakran nem is kívánnak különleges törődést. Egy száj virág, egy szelet csoko­ládé, vagy egyéb figyelmes­ség, egy kedves simogatás, szerető, megértő szó ki­mondhatatlan boldogságot, sokszor az életet jelenti a számukra. Hiszen az öreg — mint azt mondják — sok­szor már olyan mint egy gyerek a gondoskodáson ke­resztül méri a szeretetek Védiük őket Gondolkozzunk el ezeken egy kicsit és ha hiba van családunkban ezen a téren; sohasem késő változtatni rajta. Adjunk több szerete­tet az öregeknek, akik mö­gött legtöbbször küzdelmes, kevés örömmel teli életút van. A mi felszabadult, fia­talabb életünk boldogságából nyújtsunk át az öregeknek is, akiknek az aranynál is többet ér egy szerető szó, s így a lelkiismeretünk is nyugodt lesz. Szeressük, védjük az öre­geket, ezzel saját öregsé­günk széppé tételén is mun­kálkodunk. mert ha ezt lát­ják a fiatalok tőlünk, ők is ezt a példát fogják követni. Fási Katalin Hirdessen a NÉPLAP-báni

Next

/
Thumbnails
Contents