Szolnok Megyei Néplap, 1970. december (21. évfolyam, 281-305. szám)
1970-12-10 / 289. szám
PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Ara VILÁG fillér 80 XXI. évf. 289. sz. 1970. dec. 10, csütörtök. Jogaink alapja A mögöttünk maradt negyedszázadnak talán legnagyobb politikai-erkölcsi sikere, hogy az embert egyenrangú emberré formálta, biztosította a jogot az emberi méltóság számára. A javakorabeli és az idősebb nemzedékek nagyon jól érzékelik e mondat súlyát; hiszen aki egykor két kezével kereste a kenyerét, megkülönböztetetten kevesebb jogokkal rendelkezett, mint az, aki vagyonából, bankbetétjének kamataiból élt. A szocialista társadalomban az emberek érezhetik, hogy az alkotmány, a törvény érettük van, védelmezi, s biztosítja jogaikat. De a most lezáruló huszonöt évnek ez csak egyik vonása. Legalább ilyen fontos a másik: a munkások, parasztok, értelmiségiek beleszólhatnak országos kérdésekbe és döntenek helyi ügyekben. Nemcsak beleszólnak, véleményük, elgondolásuk az országos politika kialakításában éppen úgy, mint a helyi kérdések megoldásában — mérvadó. Különösen az utóbbi néhány évben sikerült közéletünket erőteljesebben fejleszteni úgy, hogy hazánk felnőtt lakossága mindjobban érezze: ez a haza az övé. A párt X. kongresszusán megfogalmazásra került, hogy célunk a szocialista demokrácia fejlesztése, ami körülbelül egyenlő a jogok és kötelességek további bővítésével. A következő négy évben népünk méginkább érzékeli, hogy a haza dolga, sorsa „fönt” és „lent” egyaránt személyes ügye is. E kedvező fejlődéssel egyidőben sokkal erőteljesebben, mint eddig, jelentkeznek nálunk olyan íratlan erkölcsi szabályok, amelyek a jövőben sem kerülnek jogi formulákba és mégis az írott törvényekhez hasonló erővel hatnak. Mi ez? Vegyük például az írott szabályt, hogy „a szocializmus a munka társadalma, amelyben a munkaképes embernek dolgoznia kell, hogy jogai legyenek”. Ha ezt egyénekre vetítjük, akkor azt mondhatjuk, hogy íratlan erkölcsi szabály szerint hazánkban mindenkinek annyi joga van, ameny- nyit hasznos, tisztességes munkájával biztosít önmagának. Ez sehol sincs leírva. Az életben azonban mégis így van, helyesebben: így kellene lennie mindenhol. Erről azért is érdemes szót ejteni, mert az alkotmány- biztosítottá jogot néha különválasztják attól az erkölcsi szabálytól, hogy annyi a jogod, amennyit teszel a szocialista haza, a kis és nagyközösség boldogulásáért. Az írottakat és az íratlant tehát nem lehet elválasztani egymástól. S ajnos azonban, ez óz egység gyakran megbomlik. Vannak olyan emberek például, akik szívességből dolgoznak a szocializmusért. S úgy viselkednek, élnek, mintha nékik is annyi joguk lenne, mint azoknak, akik szívvel-lélekkel, becsülettel végzik el vállalt munkájukat. Erre a furcsa helyzetre utalt a párt X. kongresszusának zárszavában Kádár János elvtárs, a csepeli pártértekedet egy felszólalóját idézve: „Kényszer volt egykor a munka, vagyis a kapitalista rendszerben. Majd dicsőség. Most meg egyesek számára szívesség”. S azután hozzátette, hogy „nálunk a munka becsület dolga is kell legyen. És ha netán akadnak olyanok, akki ezt nem fogadják el, ahogy annak idején társadalmi osztályok számára volt kényszer a munka, majd most egyes emberek számára lesz az. Befogjuk nekik bizonyítani, hogy nálunk nem lehet munka nélkül és a többi dolgozó rovására jól megélni”. Így függ össze az íratlan erkölcsi szabály a mi társadalmunk egészséges törvényeivel. Akik „szívességből” dolgoznak, vagy csak ímmel- ámmal végzik el munkájukat, azoknak semmilyen fórumon nincs joguk ahhoz, hogy kibic módján kritizálják azokat, akik a társadalom életének, fejlődésének alapját jelentő munkával élik éveiket. Az baj, hogy ennek az íratlan erkölcsi szabálynak az erejét nem tudjuk mindenütt jól megmutatni és főleg érvényesíteni. Pedig enélkül nehezen érhető el a jogok és kötelességek egységes gyakorlása és számonkérése. S főleg a konkrét, személyhez szóló alkalmazását sürgeti az idő. Pedig egy-egy üzemben, vagy termelőszövetkezetben, kutató intézetben a dolgozók többsége azok mellé áll, akik személyre szólóan megmondják: „Nálunk mindenkinek annyi joga van, amennyit munkájával és emberi magatartásával szerez. S annyi fizetése, amennyit munkájával kiérdemel”. A becsületes többségre kell támaszkodni ahhoz, hogy érvényesíteni tudjuk azt a kongresszusi álláspontot, hogy a szocializmus sehol sem tart igényt szívességből végzett munkára. i A határozott föllépés mindenütt azt eredményezi majd, hogy míg a többség támogatja ezt a szelektálást, addig a rosszul dolgozó, másodállásokat hajszoló, fusizásból élő, szívességi munkát végző ember kezdi magát rosszul érezni Szükséges ezt a tisztességes elven alapuló szelekciót elvégezni, mert enélkül nem tudjuk jól megkülönböztetni azt sem, hogy kinek mihez van és mihez nincsen joga. . A jogot, és a kötelességet együtt érvényesítve lehet eljutni azoknak, a politikai, gazdasági és társadalmi feladatoknak a megoldásához, amelyeket a párt X. kongresszusa reánk bízott. S. I. Egy illúzió bukása Gyertyák az augol parlamentben (KÜLPOLITIKAI TUDÓSÍTÁSAINK A 2. OLDALON) Itta: Fock Jenő látogatása Komárom megyében Fock Jenő, a kormány elnöke tegnap Komárom megyébe látogatott, hogy a megye bányavidékein töltse a napot Tatabányán Havasi Ferenc, a megyei pártbizottság első titkái'a fogadta, — majd Oroszlányba utaztak. Ott Seregi János, az OroszLeendő vállalat, leendő igazgatójával beszélgettünk tegnap. Molnár Lajossal, aki november elseje óta új vállalatot szervez Szolnokon. Már csak néhány hét, s 1971. január 1 vei megkezdi működését a Szolnoki Tejipari Vállalat. Az új cég az eddigi Budapest és Vidéke Tejipari Vállalatból válik ki. Az eddigi mammutválialatnak bizonyult, a mostani gazdasági törekvések viszont az ennél kisebb termelőegységeknek, s a területi érdekeltségre alapuló vállalatoknak kedveznek. így született meg a Gazdasági Bizottság döntése, högy a budapesti cégből három új vállalatot szerveznek. Marad a budapesti, megalakul ugyancsak ezekben a napokban a Pest- Heves- és Borsod megye egy részét magában foglaló közép-magvar- országi vállalat, s a tulajdon- kéDpen Szolnok megyében működő szolnoki cég. Műkőlányi Szénbányák Vállalat igazgatója, Kalmár István, a városi pártbizottság titkára és a vállalat többi vezetői fogadták a Vendégeket. Seregi János tájékoztatást adott a vállalat életéről, majd Fock Jenő vendéglátói tárdési körzete ugyanis Hajdú megye egy égészen kis ré szére is kiterjed — Egyekre, Tiszacsegére — s üzemegységei, üzemei is megyei helységek. Az új vállalat központja Szolnokon a Mártírok útján lesz, ahol már épül is irodaházuk. A központ mintegy hatvan embert foglalkoztat, a személyek kiválogatása ezekben a napokban történik, A megyei tejipari vállalat hét termelőegységből tevődik össze. A szolnoki, a jászberényi és a karcagi üzemből, illetve ezek kunszentmártoni, jászfényszarui, kis- újszál’ási és tiszafüredi üzemegységeiből. A jászfényszarui a sajtüzem. Hozzájuk 85 tej- begyűjtő csarnok tartozik, amelyekből 39 saját, 46 pedig a terme’őszövetkezetek kezelésében van. A vállalat összlétszáma alig haladja meg a hatszázat. saságában leszállt a 22-es bányába. A kormány elnöke délután a megye párt- és állami vezetőivel és az oroszlányi szénbánya-vállalatok vezetőivel folytatott eszmecserét a szénbányászat helyzetéről, jövőjéről. Főfeladata, Budapest—Szolnok és Szolnok megye tejellátása és Szolnok megyében a tej felvásárlása és feldolgozása. Évente mintegy 78 millió liter tehén- és másfél millió liter juhtejet forgalmaznak. Jászfényszarun kívül Kun- szentmártonban készítenek még sajtot és Szolnokon vajat, túrót, tejtermékeket. A feldolgozott tejmennyiség mindig attól függ, mekkora a lakosság fogyasztása. A vállalat a MÉM tárcához tartozó Tejipari Tröszt önálló vállalata lesz. Sók szép terv' foglalkoztatja az új tejipari cég új vezetőit. Közöttük, már eldöntött; a tröszt a karcagi tejüzemet 15 millió forintból korszerűsíti. Terveit jövőre készítik el és elképzelések szerint 1972-ben indul az építkezés. Vándorlók Tiszai halászat A világ mező- gazdasága „Megkésve bár...44 Egyetemi előkészítő tanfolyamok Hamarosan megkezdődnek az idei egyetemi előkészítő tanfolyamok, elsősorban a fizikai dolgozók érettségiző gyermekeinek segítésére. A Felsőoktatási Pedagógiai Kutató Központ most közzétett beszámolója szerint a múlt évi előkészítő tanfolyamok eredményeként a vizsgázók által elért átlagos felvételi b°nt- szám 15 volt, szemben az országos 12 pontos átlaggal. A felvételizők közül országosan 57 százalék vizsgázott sike- résen, míg a tanfolyamot végzetteknek 75 százaléka érte el a sikeres felvételhez szükséges pontszámot. Minden hét vizsgázó közül országos átlagban hármat, míg az előkészítő tanfolyamok résztvevői közül ötöt vettek fel a különböző felsőoktatási intézmények nappali tagozataira. Legeredményesebben az Eötvös Lőránd Tudomány- egyetem Studium Generale elnevezésű előkésztő tanfolyama dolgozott: átlagosan minden második résztvevőjét felvették. Megalakul a megyei tejipari vállalat Nyolcvanmillió literes tejforgalom évente Rekonstrukció Karcagon — HÍREK — TUDÓSÍTÁSOK — HÍREK — TUDÓSÍTÁSOK — HÜIEK Baskír főszerkesztő Túrkevén Kedden Szolnok megyébe érkézéit Mihail Grigorjev újságíró, a Baskír Autonóm Köztársaság központi lapjának főszerkesztője. A szovjet vendég ellátogatott szerkesztőségünkbe is. A délutáni órákban elkísértük a túrke- vei Búzakalász Termelőszövetkezetbe. Mihail Grigorje- vet a szövetkezet vezetői, kiváló dolgozói fogadták, s megmutatták neki halastavukat, sertés- és víziszárnyas telepüket, valamint a tsz fürdőjét. A szovjet főszerkesztő szerdán délelőtt Szegedre utazott, ahol az algyői olaj- mezőt; tekintette meg. ■ 30 millió a belvíz elleni védekezésre Csöng rád megyében az idén tavasszal hetekig 40 000 holdat borítottak a be'vizek és súlyos veszteséget ekeztak a mezőgazdaságnak- Az. is- mét'ődő elemi csanás ellen a belvízvédelmi hálózat fej- l“'»*ő~éyel vesz'k fel a küzdelmet. Az Alsó*igz-vidéki Vriíicrvi Teazgetóság lelenjeg le-ti’icnMi ber'’v,V~áta a Vidre-éri körzet ko-s-erűsí- tése, amelyre 30 millió forintot költenek. Nagyteljesítményű szivattyútelep, zsilipek és új levezető csatornák épülnek Csongrád. Felgyő. Csanytelek, Baks területének belvízmentesítésére. Az 1971- ben elkészülő szivattyútelep átemelést teljesítménye másodpercenként 5 000 liter lesz. Híradófilm a pártkongresszusról Húszperces híradófílmet készített a X. pártkongresz- szus munkájáról „A Központi Bizottság jelenti” címmel Csőke József rendező, valamint Fehéri Tamás és Fifilina József operatőr. A híradófilm’ érdekességé, hogy nemcsak a kongresszus munkáját elevenül fel, hanem alkotóik riportot is készítet - tek a legfiatalabb kongvesz- szusi küldöttel; Agócs Annával, a mezőkovácsházi tsz K1 SZ- ti tk á rá v al. valamint László Aladárral, a kongresszus munkáiéban részt vett eevik legidősebb kommunistával. A filmet máris műsorára tűzte a budapesti Híradó Filmszínház, de a továbbiakban az ország több mozijában is bemutatják majd. Együttműködés a textiláruk jobb minőségéért Szerdán a textilipari minőségellenőrző intézetben 19 nagyvállalat képviselői újították meg immár negyedszer a textil- és ruházati cikkek rendszeres és folyamatos minőségellenőrzésére vonatkozó együtt működési megállapodásukat. Az egy évre szóló szerződés lényege, hogy a textilipari m’nőségellenőrző intézet (TEXTMEt) a megállapodásban foglalt, és az általános követelményeknél szigorúbb előírásokhoz viszonyít la a rendszeres vizsgálat ered- ménve’t. Amennyiben a gyártmányok — az intézet csúcs-ellenőrzése szerint — folyamatosait kielégítik a szigorú minőségi követelményeket, úgy azok » TkVXMf.I narancsszínű „T” ie'ü fil«*p*»őci"skélé- vel hozhatok forgalomba. Ez annv’t tele-t. hogy a termek mi"rten tekintetben megfelel a knrs»»-ú és I. osztályú minőségnek. MALÉV-iroda nyílt Szófiában A MALÉV a növekvő igényeknek megfelelően erősíti, bővíti a kapcsolatait a baráti országok légitársaságaival. A napokban nyílt meg Szófiában a MALÉV új irodája. Továbbfejlesztik a két ország közötti légiösszeköttetést is, tervezik, hogy 1971-ben Budapest—Várna és Budapest—Burgasz között idényjáratot indítanak. Hazautazott 29 tanzániai diák Levizsgázott és visszautazott hazájába az a 29 tanzániai diák, akik egy évig a székesfehérvári felsőfokú mezőgazdasági technikumban saiáliloüák el a mező- gazdasági termelószöv-tke- zeii üzemszervezés tudnivalóit. A tanzániai fiatalok — akik hazájukban a közös gazdaságok meg-Diétásában imík3-,«»k majd közre — egv esztendőn at ismerkedtek a mezőgazdasági tízerosz>rve- zés legfoutos«bb e'méletl és gyakorlati tudnivalóival és eközben hatvan közös gazdaságot láfnpaf'ak meg. A tanzániai diákok tanul mánvaik befejeztével megígérték, hogy rendszeresen beszámolnak maid arról, hogyan tudták a Székesfehérvárott tanultakat a gyakorlatban hasznosítani.
