Szolnok Megyei Néplap, 1970. december (21. évfolyam, 281-305. szám)

1970-12-09 / 288. szám

1970. december 9. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 EVM javaslatok a munkaerőcsábítás megszüntetésére Új, progresszív földadó a mezőgazdasági nagyüzemekben Beszélgetés Révész Ferenccel, a megyei tanács vb pénzügyi osztályvezetőjével Iparosodó nagyközség Jászárokszállás Október 17-én kormány- rendelet jelent meg a föld­adóról. A Pénzügyi Közlöny november 18-i számában közzé tették a pénzügy- miniszter végrehajtási utasí­tását is. A módosított föld­adóról szóló rendeletet 1971 január elsejétől kell alkal­mazni. Az új földadóról be­szélgetett munkatársunk Ré­vész Ferenccel, a megyei ta­nács vb pénzügyi osztály- vezetőjével. — Kérem, összegezze a kormányrendelet jelentő­ségét. — A földadóról megjelent kormányrendelet szorosan kapcsolódik a mezőgazdasági üzemek szabályozó rendsze­réhez. Ismert, hogy a mező- gazdasági üzemek az alap- tevékenységükhöz kapcsoló­dóan elsősorban földadót és jövedelemadót fizetnek. — A IV. ötéves tervi köz- gazdasági szabályozók kiala­kításakor fokozatosan elő­térbe kerültek a hatékony- sági követelmények. A jog­szabály megalkotásánál alap­elvként vették figyelembe, hogy az induló adószínvonal, adótömeg azonos maradjon és ezen belül a differenciá­lódási elemek jobban érvé­nyesüljenek. Egységes cél, hogy a jelenlegi adótömeg fi­gyelembevételével különböző elvonási formák jobban mér­sékeljék a mezőgazdasági nagyüzemek között meglévő jövedelmi különbségeket. To­vábbá az új adórendszernek nagyobb legyen a dinamiz­musa ék 'hátékonyan befo­lyásolja a. személyes jövede­lem növekedését. — Milyen szektorokra terjed ki a rendelet ha­tálya? A háztáji és ki­segítő gazdaságok ho­gyan adóznak földjeik után a jövőben? — Földadót a korábbiak­hoz hasonlóan, a kataszteri tiszta jövedelemmel rendel­kező földterület és a mes­terséges halastavak területe után kell fizetni. Az adófizetésre kötelezet­tek körében azonban már változás történt. 1971. ja­nuár 1-től az állami gazda­ságok. mezőgazdasági és ha­lászati termelőszövetkezetek, mezőgazdasági szakszövetke­zetek, valamint egyéb szo­cialista szervezetek kötelesek földadót fizetni. A háztáji vagy illetmény- föld címén kiadott terület után a földadó kivetési kö­telezettség megszűnt, mivel az adórendszer egyszerűsíté­se folytán a mezőgazdasági laKosság jövedelemadója a földadót is tartalmazza. Ez végső soron azt is jelenti, hogy a lakosságot födadó fi­zetési kötelezettség nem ter­heli. — A rendelet kimond­ja: „A földadó alapja az adózó használatában le­vő földterület kataszteri tiszta jövedelme.” Ez miben tér el a régitől? — Lényegében továbbra is a földterület kataszteri tisz­tajövedelme képezi alapját a földadónak e tekintetben változás nem történt. Szük­séges azonban megemlíteni, hogy a jogszabály részlete­sen tartalmazza a kataszteri tiszta jövedelemmel kapcso­latban a hagyományos és a métér rendszerű, nyilvántar­tással kapcsolatos megjelö­lést. Ide tartozik továbbá, hogy a földadó megállapításakor az állami földnyilvántartás adatait kell figyelembe ven­ni, általában az év eleji ál­lapot az irányadó. Szüksé­gesnek tartom felhívni a fi­gyelmet a művelési ágválto­zással kapcsolatos bejelenté­sek időbeni megtételére. Ugyanis a járási és városi földhivatalok által elfogadott művelési ágváltozások vehe­tők figyelembe, amelyek ki­hatásai vannak az arany­korona nagyságára is, — Az újonnan megál­lapított kategorizálás a jobb minőségi földek után fokozza az adózás progresszivitását. Mekko­ra területet érint az adó- mentesség a megyében? — Teljesen új adótáblázat került jóváhagyásra, mely­nek keretében a föld minő­ségéhez kapcsolódó katasz­teri tisztajövedelem nagysá­gától függően lényegesen nö­vekszik az aranykoronánként fizetendő évi adó összege. Ezzel egyidejűleg jelentő­sen kiszélesedett a mentes­ség köre. Korábbiakban csak a 4 aranykoronán aluli terü­letek voltak mentesek a földadó fizetési kötelezettsé­ge alól, ezt most 8 arany­koronára emelte fel a kor­mányrendelet. Az 1970. évi mezőgazdasági termelőszö­Jál sikerült próbaterhelés a szolnoki gépjavítónál Az építőiparban a többi ágazaténál is jóval nagyobb a munkaerőforgalom. Az utóbbi években a teljes mun­kásállománynak átlagosan 120—125 százaléka volt a munkába állók és az eltávo­zok száma. A fluktuáció csök­kentésére sok vállalatnál tet­tek intézkedéseket, de ko­rábban jórészt a munkaerő megszerzésére, nem pedig megtartására fordították a nagyobb erőfeszítést. Az idén már jónéhány építőipari vál­lalat különféle kedvezmé­nyekkel növelte törzsgárdájá­nak megbecsülését, nagyobb gondot fordított a keresetek munka szerinti differenciálá­sára, a szociális ellátás és a munkakörülmények javítá­sára. Az Építésügyi és Városfej­lesztési Minisztérium most javaslatokat készít a munka- fegyelem megszilárdítását ösztönző újabb rendelkezé­sekre és szorgalmazza a vál­lalati intézkedéseket is. Az A mezőgazdaság állami nagyüzemeiben — az ipari üzemekhez hasonlóan — egy­re több helyen vállalati erő­ből segítik a lakásépítőket. Erre annál is inkább szükség van, mert mint a MEDOSZ legutóbbi vizsgálata megálla­pította — az állami gazdasá­gok dolgozói csak a legrit­kább esetben részesülnek ta­nácsi lakáskiutalásban. La­kásgondjaikat ezért az esetek döntő többségében maguknak kell megoldaniok. Nehezíti a helyzetet, hogy a gazdaságok központjaiban lévő lakóépü­letek jelentős része annyira elavult, hogy rövid időn belül esedékes lesz lebontásuk. A szakszervezet kezdemé­nyezésére 1967-ben határozat .született, hpgy az állami gaz­Jászárokszállás nagyköz­ség Szolnok megye egyik csücskében. Jászberénnyel óránkénti buszjárat, Szolnok­kal és Vámosgyörkkel a me­netrendszerinti „Jaszi” vonat kacskaringós sínpárja köti Össze. Szerencsés fekvésével a „nagy vérkeringésbe” is beilleszkedik, főterén ugyan­is naponta többször áll meg a Budapest—Eger között köz­lekedő autóbusz. Ha földraj­záról esik szó, a helybeliek azt mondják: a kertek alján már Heves megye határa hú­zódik. A jászberényi Hűtőgép­gyár hatalmas gyáregységet telepít Jászárokszállásra, ahol Tvller-féle kereskedel­mi hűtőpultokat és klíma­berendezéseket fognak gyár­tani. A 16 holdon elfekvő gyáróriás — közel 8 ezer négyzetméter alapterületű — csarnokában pár év múlva pultokból 300 millió forint — ebből exportra 600—620 ezer dollár — értékben termelnek. Természetesen az új élet- körülmények kia’akításának feltételeit meg kell teremte­ni. Dmanrkus fejlődésre lesz szükség a közellátás, a szol­gáltatás és a művelődés te­rületén. Az üzletek 75 százaléka jelenleg még rossz épületek­ben van. ilyen állapotban nem alkalmasak a növekvő igények kielégítésére. Az ÁFÉSZ 1660 négyzetméter jílapterületen kétszintes nagy ÉVM vizsgálatai szerint azonban szükség lenne arra is, hogy a minisztérium más főhatóságoknak és az ellen­őrző szervezeteknek a jogsza­bályok több lehetőséget biz­tosítanának a beavatkozásra, amire a Munka Törvény- könyve és munkaügyi kérdé­sekkel foglalkozó egyéb ren­delkezések nem mindig nyúj­tanak módot. Mint ismeretes, a párt X. kongresszusán a Központi Bi­zottság beszámolója sürgette, hogy vonják felelősségre a törvényes rendelkezéseket megszegő munkaerő-csábító­kat. Az ÉVM saját tapaszta­latai is alátámasztják e ha­tározottabb intézkedések szükségességét. Ennek megfe­lelően a minisztérium fontos­nak tartja, hogy a munkaügyi problémák törvényes, jobb megoldása érdekében napi­rendre kerüljön az 1968-ban megjelent szabálysértési tör­vény munkaügyi vonatkozású rendelkezéseinek kiegészítése. daságok dolgozói tíz éven át évente ezer—ezer lakást épít­hetnek kedvezményes ak­cióban. A MEDOSZ felméré­se szerint a gazdaságok ta­valy és idén is túlteljesítet­ték az előirányzatot. 1969- ben 112 millió forintos támo­gatással összesen 1054 lakást kaptak az állami mezőgazda- sági nagyüzemek dolgozói, idén még ennél is többet, 1433-at. A gazdaságok törőd­nek a régebbi lakások fel­újításával és korszerűsítésé­vel is. 1970-ben ilyen célokra 110 millió forintot költöttek. A MEDOSZ vizsgálata megállapította: az eredmé­nyek ellenére az állami gaz­daságok dolgozóinak lakás- helyzetét gyorsabb ütemben kell javítani. A század elején olyan — a megélhetésüket kereső — emberek telepedtek le Jász- árokszálláson, akik kubikos­ként, részesaratóként, nap­számosként alkalmi munkák­ból éltek. A felszabadulással ott is új korszak kezdődött. Volt nincstelenek jutottak földhöz, őket később az em beribb élet utáni vágy vezet­te a mezőgazdasági nagy­üzem útjára. Jászárokszállás 1968-ban ünnepelte megalakulásának 600. évfordulóját, az idén pedig nagyközségi rangra emelkedett. Klímakészülékeket öt év múl­va közel 800 millió forint ér­tékben állítanak elő. A több mint másfélezer dolgozót foglalkoztató gyár előreláthatólag 1973-ban ké­szül el. Az iparosítás várha­tóan kialakítja majd azt a műszaki és munkásréteget, amely tudja miért megy, mit fog tenni Jászárokszálláson, vagyis kialakult életkörülmé­nyeivel települ oda. ABC áruház építését tervezi. A gyár bejáratához io mil­lió forintos költséggel ve­gyes élelmiszer ABC áruhá­zát építenek, a Kossuth úton rövidesen üj élelmiszerbolt és italbolt nyílik. A telepítéssel nő a lakosság száma, leg­alább három újabb perifériá­lis boltra lesz szükség. A gyár üzembehelyezésével egyidőben a kétezer adagos konyha is elkészül. Az ellátás javításának első Minden tizedik magyar csecsemő korábban jön világra Hazánkban rendkívül ma­gas a koraszülések aránya, csaknem kétszerte több cse­csemő születik 2 500 gramm­nál kisebb súllyal, mint más európai országokban. Erről a fontos kérdésről, okairól és következményeiről tanács­koztak a demográfusok és az orvosok kedden Pécsett a Magyar Tudományos Akadé­mia demográfiai Bizottsága és a Tudományos Ismeretter­jesztő Társulat demográfiai szakosztálya, valamint a Központi Statisztikai Hivatal ankétjén. A tanácskozáson részt vettek a jugoszláv de­mográfiai intézet tudományos munkatársai is. Dr. Szabady Egon, a MTA demográfiai bizottságának elnöke, a KSH elnökhelyette­se elmondta, hogy Magyaror­szágon húsz éve vizsgálják a koraszülések számának ala­kulását. 19f0-ben az összes élve- született csecsemőnek még csak hat százaléka „érke­zett” korábban, We^-ra ez az arány már 9,6 százalék­ra nőtt. A legutóbbi két esztendőben 10,8—10,9 százalék volt a 2 500 grammnál kisebb súlyú újszülöttek aránya. Ez tehát azt jelenti, hogy minden ti­zedik magyar csecsemő a ren­des időnél korábban jön vi­lágra. A szakemberek megvizs­gálták: milyen körülmények befolyásolják a koraszülése­ket, különös tekintettel az anyák szociális és társadal­mi helyzetére. A kereső és az eltartott nők koraszülései­nek aránya között — a ko­rábbi nézetekkel ellentétben — nincs lényeges különbség. Annál nagyobb az eltérés a különböző foglalkozási cso­portok között. A legtöbb koraszülés az iparban — ezen belül is főleg az építőiparban és a közlekedésben — dolgozó fizikai munkás anyáknál fordul elő. A második helyen a mező- gazdasági fizikai munkát vég­ző nők állnak. lépései ezek, ám sokkal több­re lesz szükség. Jászárokszál­láson rövidesen sokan lesz­nek, akik tegnap még — mezőgazdasági termelőkként — önellátók voltak, h°lnaP azonban, mint ipari munkát végzők és mint fogyasztók igényt tartanak a jobb, kor­szerűbb áruellátásra. Több bölcsőde, napközi Minden bizonnyal növe­kednek a lakásgondok is. A megyei tanács segítségével rövidesen elkezdik 25 lakás építését. Ezzel az igényeknek csak egy kis hányadát tud­ják majd kielégíteni. Magá­hoz az induláshoz legalább 130 lakás kell. A foglalkoztatottság növe­kedésével emelkedik a mun­kában álló nők száma, ami azt jelenti, hogy sürgősen növelni kell az óvodai, a böl­csődei és a napközi helyek számát, a jászberényi járási tanács öt évre szóló tervei­ben már szerepelnek ezek a bővítések, számuk azonban elmarad a várható igények­től. Sajnos nincsenek még konkrét elképzelések az or­vosi rendelők építéséről, a művelődési ház korszerűsíté­séről sem. Jászárokszállás nagyköz­ség, Szolnok megye egyik távoli csücskében. Ma nagy­szerű tervek és górt dók fog­lalkoztatlak. Az ipari létesít­ményt alapozó első kapavá­gással azonban már megvál­tozott tényezők formálják arculatát. i I. A. A szolnoki Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat két éve foglalkozik könnyű acélszer­kezetes épületvázak gyártá­sával. Elsősorban a mezőgaz­daság részére. Az idén készí­tették el a harmadik típust. Ez AGROTERV rendszerű, két csuklós. 17 méter támasz­közű, takaréküreges épület­váz. Tegnap a vállalatnál szak­embereknek bemutatták az épületvözat. A tervezők, Ja- kus Vendel, az AGROTERV vezérigazgatója. Jármai Pál főmérnök és Kallós Ernő, a gépjavító vállalat főmérnöke ismertették a szerkezet sokol­dalú felhasználási lehetőségét és előnyeit, A vázszerkezet változtatha­tó magasságú. Előregyártott elemekből készül. Az alapozási munkák után bat fős brigád két nap alatt felállíthatja. További két héten belül az oldal- és tetőpanelokat be tudják szerelni. Az anyagfel­használás is kevesebb, mint a korábbi 13 méter támaszközű vázszerkezeteknél. A hajdúnánási Lenin Tsz- ben baromfinevelő készült ez­zel az épületvázzal. Négyzetméterenként 1670 forintba került, ami azt bi­zonyítja, hogy jóval olcsóbb a korábban használtaknál. A tervező és kivitelező vál­lalat elsősorban mezőgazdasá­gi épületek kialakításához akar segítséget nyújtani. De a tapasztalat szerint a váz­szerkezet más jellegű létesít­ményekhez is felhasználható. Szegeden ABC áruházat épí­tettek — ideiglenesen — egy Új lakótelepre, sőt, több óvo­dát is. A szegediek „vándo- rgltatják”. Ha már felépülnek a tér* vezett szolgáltató és szo­ciális rendeltetésű épüle­tek, más szükséges helyen ismét felállítják. Szolnokon is megoldást jelen­tene ez az új lakótelepeken, mivel a4 óvodák száma kevés. vetkezetek adóbevallásai sze­rint a mentesség kiszélesíté­se a következőket jelenti: — az eddigi 8000 hold mentesített terület 67 000 holdra növekszik, amely több, mint a földterületük 10 százaléka; — aranykorona vonatko­zásában az eddigi 29 000 lé­nyegében 345 000-re növek­szik. Az elemzések azt bizonyít­ják, hogy .eddig, a . nagyobb aranykorona átlaggal rendel­kező gazdaságok előnyösebb helyzetben, voltak,, mivel az adórendszer, s ezen belül el­sősorban a földadó nem von­ta el a többletjövedelem­nek a közgazdaságilag indo­kolt részét. Az új jogszabály megítélé­sem szerint ezt elfogadható módon rendezi, mivel összes­ségében az adószint országo­san nem emelkedik, azonban az elvonás mértéke jobban figyelembe veszi az üzemek objektív adottságait és ehhez kapcsolódó elérhető jövede- lemszintel, Ezáltal az új jog­szabály igazságosabb is, mi­vel jobban biztosítja, hogy a gazdaságok, nagyüzemek azo­nos feltételei szinkronba ke­rüljenek, amely végső soron a gazdálkodás hatékonyságá­ban és eredményességében jelentkezik. — Hol tartanak a ren­delet végrehajtásával? — Az új jogszabály 1971. január 1-től kerül alkalma­zásra. Fokozatosan feldol­gozzuk a IV. ötéves terv közgazdasági szabályozóiból eredő tennivalókat. Ennek keretében megvizsgáljuk a közgazdasági szabályozókat összefüggéseikben is, mert csak így lehet komplex mó­don tájékozódni, felmérni a várható hatást és a gyakor­lat során érvényesíteni, ille­tőleg figyelemmel kísérni. A komplexitáshoz tartozik továbbá az is, hogy nem elég csak a földadóval kapcsola­tos új jogszabályt megismer­ni, hanem mindazokat az egyéb átfogó jellegű jogsza­bályokat is ismerni kell, amelyek érintik és hatással vannak a mezőgazdasági nagyüzemek gazdálkodására. Javaslom a nagyüzemek vezetőinek, hogy a jogszabá­lyok kihatásait folyamatosan dolgozzák fel és annak isme­retében tekintsék át saját helyzetüket — fejezte be a beszélgetést Révész elvtárs. — m. 1. — Sajnálatos, hogy éppen Szolnok megyében tapasztal­ható gyér érdeklődés a szer­kezet Iránt. Csupán két álla­mi gazdaság, a palotási és i tiszasülyi foglalkozott a fel- használásával. Pedig az idei mezőgazdasági kiállításon is bemutatták már, és aranyér­met nyert a konstrukció. A Palotási Állami Gazda­ságban már áll az ezer négyzet méter alapterületű épület. Baromfikeltetőt helyeznek el benne. Az épületek belsejében nincs vaselem, sem tartóosz­lop. A tetőszerkezet hullám­palával fedett, s az alatta lé­vő vasváz védett az idő ron­gáló hatásától. Az oldalpane­leket faforgács alapanyagból sajtolással és üveggyapot fel- használásával készítik. A jó hőszigetelés ezáltal megoldott. A vázszerkezet nagy bizton­ságú, a terhelési próbán a 135 százalékos megterhelést is jól bírta. *■> esi Két év alatt 2500 lakás az állami gazdasági dolgozóknak Uj életkörülmények ABC áruházak, perifériális boltok i

Next

/
Thumbnails
Contents