Szolnok Megyei Néplap, 1970. december (21. évfolyam, 281-305. szám)

1970-12-06 / 286. szám

SZOLNOK MEGYE! NÉPLAP Berlini tanácskozás 2 HÉTFŐ: Üjabb amerikai légitámadás a VDK ellen. — Pro­vokatív CDU—CSU frakcióülés Nyugat-Berlinben. KEDD: Heves harcok a kambodzsai főváros körül. — Válási törvény elfogadása Olaszországban. SZERDA: A Varsói Szerződés politikai tanácskozó testületé­nek ülése. Berlinben. CSÜTÖRTÖK: Per Burgosban 16 baszk hazafi ellen. — Nyugatnémet diplorjiata rablás Spanyolországban. A Jordániái 'király kairói tárgyalásai. PENTEK: A NATO brüsszeli tanácsülésének záróközleménye. A Guinea-ellenes portugál agresszió bizonyító anya­gai az ENSZ előtt. SZOMBAT: Diplomáciai élénkség a Közel-Kelet ügyében. így latja a hetet kommentátorunk, Réti Ervin: Berlinben és Brüsszelben 1970, december 6.' Finnország nemzeti ünnepe F ennállásának 63. évfordulóját ünnepli ma a Jrinn Köztársaság. Északi rokonnépünk szűz» eves cári el* ’ nyomó uralom után az októberi forradalom győzelme, a né­pek önrendelkezési jogáról szóló lenini elvek érvényesülése következtében léphetett a nemzeti önállóság és állami füg­getlenség útjára. Fejlődésének első évtizedeiben a fiatal köztársaság nehéz politikai küzdelmek színhelye volt. A hazafias, realista gon­dolkodású vezetők kezdettől fogva felmérték, hogy az or­szág függetlensége csak akkor lehet szilárd, ha békés kap- . csőlátókat épít ki valamennyi európai állammal, mindenek­előtt a szomszédos Szovjetunióval. Ezt a politikai irányzatot elsőnek Paasikivi, a nagy finn államférfi fogalmazta meg, s l olyan kiváló vezetők támogatták, illetve folytatták, mint Kekkonen, az ország jelenlegi elnöke. A nemzetközi és á ha­zai reakció azonban a finn államiság első pillanatától más célokat követett, szovjetellenes politikát szorgalmazott és u veszélyes bonyodalmakba sodorta az országot. A második világháború után véglegesen győzött a Paasjfcivi—Kekkonen vonal. Belpolitikában ez .a . reakció visszaszorítását, a közélet demokratizálódását, a bal­oldali és más népi erők összefogását jelentette. Külpolitiká­ban Finnország semlegessége az alap. 1948-ban létrejött a szovjet—finn barátsági szerződés. A finn nép immár több mint két évtizedes gyakorlatból tapasztalja a Szovjetunióval. kiépített szoros politikai és gazdasági kapcsolatok előnyeit. A Szovjetunió hosszúlejáratú kölcsönökkel, nagyösszegű ren- relésekkel támogatja a finn gazdaságot, s egyes iparágak, például a hajógyártás szinte teljes egészében szovjet rende­lésekből tartja fenn magát, Cinnország következetes békepolitikujaVal jelentős ■ nemzetközi elismerést és megbecsülést szerzett ma­gának. Helsinki az európai biztonsági konferencia házigaz­dájaként jelentkezett, s a finn diplomácia óriási aktivitás* fejt ki a konferencia sikeres előkészítésére. A finn béke- politika külföldi elismerését dokumentálja, hogy jelentős nemzetközi konferenciák, talákozók, tárgyalások színhelyéül választják Helsinkit. Így például már két ízben is a finn fővárosban hívták össze a stratégiai fegyverek korlátozásá­ról folytatott szovjet—amerikai konferenciát, rendeztek már Helsinkiben Világifjúsági Találkozót, nemzetközi, nőkong­resszust. i Északi rokonaink nemzeti ünnepén örömmel és elége­dettséggel állapítjuk meg, hogy biztatóan fejlődnek a ma- * gyár—finn politikai, gazdasági és kültufáliá kapcsolatok. : A két ország vezetőinek rendszeres és magasszintű találko­zói, államközi egyezményeink, kulturális és tudományos éle­tünk reprezentánsainak alkotó együttműködése és a közös munka sok más formája a biztosíték arra, hogy népeink ha­gyományosan jó kapcsolatai a jövőben még gyümölcsözőb­bek lesznek. A z ünnep alkalmával sok szeretettel kószöntjük a tést- , Ä véri. finn népet. Szívből kívánjuk, hogy még ered- $ menyesebben munkálkodjék hazája felvirágoztatásán, Finn- *' ország és egész Európa békéjének, biztonságának megszilár- k djtása érdekében. (KS) ESEMÉNYEK SOROKBAN Ritkán adatik meg az új­ságolvasóknak, hogy ennyire napra egyidőben tájékozód- hassék a legfontosabb világ- politikai folyamatok külön­böző értékeléséről. Péntek reggel jelenték meg az újsá­gokban a Berlinben meg­tartott varsói csúcsértekezlet okmányai, délután pedig nyilvánosságra hoztak a NA­TO tanácsülés zárőközlemé- nyét. Valóságos szembesítés volt ez; hogyan foglal ál­lást. milyen magatartást ta­núsít a'két szembenálló vi­lágrendszer magvát alkotó két politikai-katonai szövet­ség. A berlini értekezlet hom­lokterében — ez már a tár­gyalt kérdések sorrendjéből s a közzétett dokumentumok terjedelméből is kitűnt, az európai helyzet elemzése ál­lott. A Varsói Szerződés or- * szagai azonban mély felelős­séget éreznek a béke egye­temes ügye iránt, ezért to­vábbi határozataik érintették a legjelentősebb válságterü­leteket, Elítélték az indokí­nai térségben folytatott ame­rikai agressziót és szolidari­tásukat fejezték ki a hősie­sen harcoló vietnami, laoszi, kambodzsai néppel. Síkra- szállták a közel-keleti konfliktus politikai rendezé­sének érdekében, amelynek alapfeltétele az izraeli csa­patok kivonása — a Biz­tonsági Tanács határozatá­nak megfelelően — minden megszállt arab területről. A Guineát ért támadás kap­csán hangsúlyozták, hogy Afrika népei a felszabadulá­sért s a függetlenség bizto­sításáért vívott harcukban továbbra is számíthatnak a szocialista országok segít­ségére. (Guinea kézzelfogha­tóan időszerű példája való­ban kitágul: a berlini ta­nácskozás elítélte a hagyo­mányos gyarmatosítás és a neokolonializmus minden megnyilvánulását.) A NATO nagyszámú mi­niszteri összejövetele ezek­kel a kérdésekkel nem fog­lalkozott külön okmányok­ban, s általában szűkszavúan nyilatkozott róluk. Jó oka volt rá, hiszen az atlanti partnerek egysége ezekben a kérdésekben korántsem tökéletes. Washington leg­utóbbi eszkalációs lépését, a VDK ellent bombázások fel­újítását nyugaton is élénk bírálat érte. A portugál ko- lonializmus esetében pedig valóságos „politikai tudatha­sadás” lett úrrá a NATO-n. Lisszabon tagja az Atlanti Szerződésnek, atlanti fegy­verekkel nyomja el gyarma­tait — szövetségesei mégis óvakodnak a túlságosan nyílt támogatástól, féltik saját afrikai érdekeiket. A széles horizonton való képletes körutazás után, tér­jünk vissza Európába. Jó 20 hónappal az emlékezetes bu­dapesti fehivás után, Berlin­ben megállapíthatták, hogy földrészünkön mind nagyobb mértékben tör utat az eny­hülés, egészségesebbé vált a helyzet. Tényezőit mindnyá­jan ismerjük: a Szovjetunió és az NSZK szerződése, a lengyel—nyugatnémet egyez­mény parafálása az európai biztonság érdekében megin­dított eszmecserék sorozata. Őszintén szólva jólesik lial- lani, hogy a krízisek sokasá­ga között éppen Európában, e különösen fontos térségben javultak az állapotok. Ebben 3 szocialista országok helyes politikájának, az erőviszo­nyok átalakulásának, mind­annyiunk erőfeszítéseinek eredményét láthatjuk — ez megalapozott derűlátással tölthet el valamennyiünket. A tennivalók nagyobbik része azonban meg előttünk áll. Elegendő szinte a cím­szavakat sorolni: hátra van az NSZK szerződéseinek ra­tifikálása: a Német Demok­ratikus Köztársaság külkap- csolatainak általános nemzet­közi jogi rendezése, beleértve a két német állam egyenjogú kapcsolatait s felvételüket az ENSZ-be; annak elismerése Bonn részről, hogy a münc­heni egyezmény eleve érvé­telen. s végül szinte összege­zésképpen egy tartós európai biztonsági rendszer megte­remtése. A berlini értekezlet — tel­jes, konstruktív egységben — ismét ráirányította a figyel­met ezekre a célkitűzésekre. Támogatásáról biztosította az NDK békeszerető politikáját és a csehszlovák álláspontot. A tervezett európai biztonsá­gi konferenciával kapcsola­tosan pedig rámutatott, hogy an nal\ feltételei adottak, nincs és nem lehet ésszerű indítéka további halogatásá­nak. Valóban: lényegében megegyeztek a résztvevők körében, a napirendben, va­lószínűnek tűnhet a helsin­ki színhely is — miért ne kerülne megtartásra az érte­kezlet? A nyugat-berlini eszme­cseréről egyébként a varsói csúcs okmánya is említést tesz: kifejezi reményét, hogy sikerül kölcsönösen elfogod- ható egyezményt kötni. Csak­hogy ezt sorozatos zavaróre­pülések akadályozzak: a ke­reszt énj'depnukra tu képvise­lők tüntető nyugat-berlini tanácskozása, az NSZK ve­zetőinek látogatásai. A köl­csönösen elfogadható egyez­mény magábafoglalja egy kompromisszum lehetőségeit, am egy sarkalatos kérdésben nem lehet helye alkunak. Nyugat-Berlin nem volt és soha nem is lesz része az NSZK-nak, Nyugatnémetor­szágnak le kell mondani ez­zel kapcsolatos terveiről. A bevezetőben említett „szembesítés” folytatódik. Nem is olyan sokára: ma, va­sárnap érkezik Brandt Var­sóba. Holnap hivatalosan is tárgyal a lengyel vezetőkkel, akik eppen, hogy visszaér­keztek Berlinből— VARSÓ (MTI) A lengyel sajtéi szomba­ton vezető helyen kommen­tálta a Varsói Szerződés tag­államai politikai tanácskozó testületének berlini ülését. A Zycie Warszawy „A kor életbevágó parancsa” című cikkében rámutatott: „Számunkra, lengyelek számára külön jelentőségű, hogy a testvéri szocialista országok nagyra értékelték a lengyel—nyugatnémet .szerződést, amelyben Brandt kancellár kormánya megerő­sítette az Odera—Neisse ha­tár végleges jellegét. Ez a megállapodás nemcsak Len­gyelország érdekeit tükrözi, .hanem kifejezésre juttatja az összes európai ország, el­sősorban az NSZK érdekeit is”. A Zolnierz Wolnosci ki­emelte: — A' berlini értekezlet a biztonság és a béke érdeké­ben teendő soronlévó fel­adatokra irányította az európai és világközvélemény figyelmét. — Megdőltek a Varsói Szerződés tagállamai közötti állítólagos nézeteltérésekre vonatkozó mítoszok és spe­kulációk. A berlini tanács­kozás menete és határozatai a fő elvi kérdésekben és a végrehajtási elvekben teljes nézetazonosságról tanúskod­nak. PRÁGA (MTI) A szombati prágai lapok részletes kommentárokat fűznek a Varsói Szerződés politikai tanácskozó testüle­tének berlini illéséről ki­adott közleményhez. Mint Miroslav Mac, a Rudé Právo főszerkesztője vezércikkében szembe állít­ja a berlini dokumentumo­kat a /NATO brüsszeli ta­nácsülésének következteté­seivel. Megállapítja, hogy a NATO hadügyminisztereinek tanácskozása komor hatást kel tett, mivel ismét a sző- jyétség •katonái súlyának nö­velésére helyezte a hang­súlyt. MEXICO ,! Trinidad és Tobago Csatla­kozott' áhhbz az egyezmény­hez, amely betiltja a nukleá­ris fegyvereket Latin-Ameri- ikábam Trinidad és Tobago a tizen­hetedik latin-amerikai ország, amely kötelezte magát a szerződés betartására. Cj DELHI Szvarang Szingh indiai külügyminiszter pénteki par­lamenti beszédében megerő­sítette India szándékát, hogy helyreállítja normális kapcso­latait Pakisztánnal és fel­újítja a kereskedelmi és gaz­dasági kapcsolatokat. MÜNCHEN Az európai ifjúsági szerve­zetek müncheni konferenciá­jának résztvevői pénteken megalakították a konferencia állandó irodáját. Az iroda hat tagból áll és az egyes kon­ferenciák között biztosítja a résztvevő ifjúsági szervezetek tevékenységének koordinálá- lását, NEW YORK Harminchatezer New York-i taxisofőr és garázs alkalma­zott sztrájkba lépett. A mun­kabeszüntetéssel berkövetelé- seiket kívánják alátámaszta­ni. Mivel a hatalmas város­ban naponta nyolcszázezren vesznek igénybe taxit, Lind­say polgármesternek a bér- mozgalom súlyos gondokat okoz, ezért haladéktalanul megkezdte tárgyalásait a ta­xisofőrök képviselőivel. BERLIN Pénteken az NDK főváro­sában megnyílt az Intergra- fik—70 nemzetközi grafikai kiállítás. Ez a harmadik ilyen nagyszabású tárlat. Ezúttal a világ minden részéről kilenc- száz grafikai alkotást állítot­tak ki. BUENOS AIRES Roberto Levingston argen­tin elnök pénteki húszperces rádió- és televíziós beszédé­ben eloszlatta azokat a re­ményeket, hogy Argentíná­ban hamarosan visszatérnek a polgári kormányzásra. Levingston szerint a „felté­telek” kialakulásához még legalább negy-öt évre van szükség. FOKVAROS A múlt hónapban megtar­tott londoni gzéoségkirá i iő- választás második helyezettje a Dél-afrikai Köztársaság­ból! Pearl Jansen kisasszony kijelentette, hogy nem kíván hazájának állandó lakosa maradni. — Mint színesbőrű embernek ebben az országban semmilyen lehetőségem arra, hogy modellként dolgozhas­sam — mondotta. SANTIAGO Heves földrengés razta meg pénteken Tocopilla észak­chilei kerületet. A vidék la­kosai pánikszerűen menekül­tek házaikból, de a földmoz­gás csupán néhány épületet rongált meg. A földrengés harminc másodpercig tartott és hatos erősséget ért el. ROMA Leopoldo Pirelli sajtókon­ferencián bejelentette, hogy a Pirelli olasz monopol-vállalat fuzionál a brit Dunloppal. Közölte, hogy a fúzió 1971. január 1-én lép hatályba­A két monopólium egyesü­lése érinti a hozzájuk tarto­zó kisebb csoportokat is, amelyek részvény-pakettjé­nek 40—49 százaléka kerül az új mammut-vállalat birto­kába Európa két leghatalmasabb gumiipari trösztiének egye­sülésére elsősorban azért ke­rült sor, hogy hatékonyab­ban szembeszállhassanak az amerikai Goodyear kernkur- randájával. NEW YORK Charles Yost, az Egyesült Államok gNSZ-fődetegúíusk december végén benyújtja' lemondását Jelentik-a riyű*?- gati hírügynökségek ENSZ- körökre hivatkozva. Yost döntésével feltehetően meg­várja, amíg a közgyűlés je­lenlegi ülésszaka 'tdecember 15-én) végetér. Korábban kiszivárgott hí­rek szerint Nixon elnök fel­kérte Dániel Moynihant. mi­niszteri rangban lévő tanács­adóját az Egyesült Államok ENSZ-képviseletének veze­tésére. E hírek meglepetés - kértt érték Yostot, aki an­nakidején Nixon személyes kéréséi-e tért vissza diplomá­ciai szolgálatba az Egyesült Államok ENSZ-fődelegátu- saként. RÖMA VT. Pál pápa, az Alital'a olasz légiforgalmi társaság. DC—8 típusú különrepülő- gépén szombaton reggel 4,30 órakor a fiumicinói nemzet­közi repülőtérre érkezett. k> - lencnapos ázsiai- és óceániai látogatásának befe'eztével. A katolikus egyházfőt olasz kormánytisztviselők és egy­házi vezető személyek fo­gadták. COLOMBO A ceyloni kormány hatá­rozatot hozott a külkereske­delem nagy részének álla­mosításáról. Az erről kiadott közlemény szerint csak „a kulcsfontosságú áruk beho­zatalát veszik állami keze­lésbe” a kiviteli állami ellen­őrzései „fokozatosan ter­jesztik ki”. BERLIN A? NDK autópálya háló­zatának hosszát 1975-ig a je­lenlegi 1 400 kilométerről 1 900 kilométerre szándékoz­nak növelni. A tervek sze­rint a 15 OOÖ kilométer hosz- szúságú vasúthálózat főútvo­nalait eddig az Időpontig ki kell építeni, 3 500 kilométer hosszúságú mellékvonalot pedig meg keli szüntetni j Csütörtök este szabadon bocsátották James Cross angol diplomatát, akit a Québeci Felszabadítást Front elnevezésű szélsőséges szervezet tagjai október 5-én elraboltak. A kanadai kormány hozzájárult, hogy elrablói Kubába távozhassanak. Képűnkön Cross (jobbra) kiszabadulása után Robert Bourassával, a Quebec tartomány miniszter­elnökével, ' (Teieíotc — AP—MTI—KS)

Next

/
Thumbnails
Contents