Szolnok Megyei Néplap, 1970. december (21. évfolyam, 281-305. szám)

1970-12-03 / 283. szám

1970. december & SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 7 Kalevala klub Körlevél az égből Szolnokon is van már úttörő honvédelmi zászlóalj A Szolnok városi tanács KISZ-esei nevezték így el új klubjukat, amelynek megnyi­tásában a tanács igen sokat segített Nemcsak helyet adott a fiataloknak, hanem pénzt is, körülbelül százezer forin­tot, hogy berendezhessék a helyiségeket Igaz, hogy a klub tagjai sem vártak kar- batett kézzel. Társadalmi munkájuk értéke körülbelül hatvanezer forint A klubot augusztus végén Väinö Mäkinen, Szolnok finn testvérvárosának Riihimäki- nek a polgármestere nyitotta meg. Azóta élénk klubélet fo­lyik a helyiségekben. Hatvan KISZ-tag és körülbelül ugyanannyi tiszteletbeli tag jár a klubba, amely nemcsak Németh József, a keszthe­lyi vasipari ktsz galvanizáló részlegének vezetője 30 éve gyűjt régi fegyvereket, első­sorban kardokat. Lakószobá­ja valóságos fegyvermúze­um. Három évtized alatt többtucatnyi régi kardot, tőrt és elöltöltős lőfegyvert szer­zett gyűjteménye számára, a kötetlen szórakozásra.. ad lehetőséget. Hetenként egyszer előadás­ra, egy-egy meghívót/, ven­déggel való beszélgetésre jön­nek össze a klubtagol l A Bar­tók emlékműsor az, „Ezer tó országában” útibesMmoló, a fiatalkorú bűnözésről szóló előadás minden^ résztvevő számára emlékf^zetes élmény maradt. Az év hátralevő ré­szében még s/intén több ér­dekesnek ígérkező összejöve­tel szerepel , a klub program­jában- TöJjDek között Gaál István filmrendezővel, Simon Ferenc szobrászművésszel ta­lálkoznak a klubtagok, vala­mint előadóesteken és TIT előadáson vehetnek részt 1 amely vetekszik a nagy mú­zeumok hasonló anyagával. A régi kardok három föld­rész — Európa, Ázsia és Afrika — történelmi esemé­nyeinek tárgyi emlékei. Szá­mos kard markolata és ko­sara valóságos ötvösművé­szeti remekmű. Egyszerűsített ajándékküldés A Magyar Közlöny szerdai számában megjelent a Ma­gyar Nemzeti Bank közlemé­nye az ajándéktárgyak kül­földre küldésének egyszerű­sítéséről. December 1-től az eddigi 250 forint helyett maximáli­san 400 forint értékű aján­dékcsomagot lehet a deviza- hatóság külön engedélye nél­kül postán külföldre külde­ni. A vámszervek a 400 fo­rintos értékhatárig külön ké­relem nélkül engedélyezik az ajándékcsomagok kiküldését. A vámkezelés, amely ugyan­úgy történik, mint bármely más külföldi küldeményé, egyben a devizahatósági en­gedély megadását is jelenti. Az említett egyszerűsített eljárás kizárólag az olyan házilag elkészített vagy a kereskedelmi forgalomban megvásárolható ajándéktár­gyakra vonatkozik, amelye­kért a küldő sem belföldön, sem külföldön ellenértéket, ellenszolgáltatást nem kap. Ha az így kiküldött tárgya­kat külföldön mégis értéke­sítik, az ebből eredő külföldi követeléssel kapcsolatban az általános rendelkezéseket kell alkalmazni. Amikor a növények gyó­gyító hatásáról beszélünk, önkéntelenül is a kuruzslók misztikus „boszorkánykony­hája” jut eszünkbe. A tu­dósok megvizsgálták a va­rázslók „csodafüveit”. Az év­századok óta gyógyításra használt növények között ta­láltak sokat, melyet az em­ber- és állatgyógyászat, va­lamint az élelmiszeripar ma már nélkülözhetetlen alap­anyagoknak tart. így a civilizációs betegsé­geket gyógyító gyógynövény­termesztés előtérbe került. A gyapjas gyűszűvirág. íszak­A megyében nincs nagyo- mánya gyógynövény-ter­mesztésnek. Bár a talajadott­ságok nem rosszabbak, mint másutt, mégis annyira le­csökkent a termesztés terü­lete, hogy az idén öt holdról takarítottak be gyógynövényt. Erre a munkára is csupán egy termelőszövetkezet vál­lalkozott: a jászalsószent­györgyi Petőfi. Ezen a kis területen is jól jövedelme­zett a gyapjas gyűszűvirág és a fehérmályva, mivel össz­értékben százezer forintot hozott. Balogh József, a HERBA­RIA megyei szakfelügyelője elmondta, hogy a gazdasá­gok azért idegenkednek a termesztésüktől, mert kézi­Az egész tulajdonképpen véletlenül kezdődött öt év­vel ezelőtt: Székesfehérvá­ron az egyik általános isko­lába szép számmal jártak katonatisztek gyermekei. A szülők gyakran felkeresték az iskolát, érdeklődtek, hogy miben tudnának segíteni. Egyik Qyen alkalommal va­laki fölvetette: mi lenne, ha olyan úttörőcsoportokat hoz­nának létre, amelyek szerve­zetten foglalkoznának a hon­védelmi neveléssel. Az ötle­tet tett követte és rövidesen megalakult tizennégy általá­nos iskola mintegy három­száz pajtásának részvételével az ország első honvédelmi úttörő zászlóalja. A kezdeményezés híre lassan elterjedt és a fehér­váriak példája nyomán je­lenleg már több hasonló zászlóalj dolgozik az or­szágban, fr Ez év szeptember 27-én egy ejtőernyős ereszkedett le a Tiszaligetbe. Körlevelet hozott a szolnoki pajtások­nak, hírüladva, hogy a váro­nevén: Digitális lanáta) ki­vonatából az egyik legfon­tosabb szívgyógyszert ké­szítik. A fehérmályva és ka­milla teájával légzőszervi megbetegedéseket gyógyíta­nak. A majoránnát a hús­ipar, az ánizsmagot a likőr­ipar használja. A gyógynövények leg­többje jól exportálható. Nagy népgazdasági értékét az is bizonyítja, hogy a IV. ötéves terv célkitűzése szerint az országban a jelenlegihez ké­pest a gyógynövény-termesz­tés vetésterületét kétszere­sére kell növelni, mumta-igenyes es sok he­lyen nem is ismerik ezeket a növényeket. A palántázás, betakarítás és utófeldolgo­zás nincs gépesítve. A ter­mesztési kedv növelése ér­dekében azonban egyes nö­vények felvásárlási árát emelik. Például az ánizsmag mázsáját jövőre 500 forint­tal. Még jobban segítik a termelőket nemcsak termesz­tési tanácsadással, hanem különböző gépeket díjmente­sen is kölcsönöznek. Téli munkalehetőség A betakarított növények egy részénél (mint a fehér­mályvánál, melyet gyökeré­ért termesztenek) az utófel­si úttörőelnökség kezdemé­nyezésére, a Kilián György Repülő Műszaki Főiskola és az általános iskolák támoga­tásával Szolnokon megala­kult a megye első úttörő honvédelmi zászlóalja. November 7-én a főiskola parancsnoka Brassói Tivadar ezredes ünnepélyesen csapat- zászlót adományozott a zászlóaljnak, amely szintén Kilián György nevét viseli. Az úttörők ekkor kapták meg az igazolványokat is. Megalakult a zászlóalj ta­nács, amely a zászlóalj pa­rancsnokának Rontó Gyula tanárt választotta. Tőle ér­deklődtünk munkájukról, távolabbi terveikről: — Saját tapasztalatunk még kevés van, éppen ezért a napokban Székesfehérvár­ra látogattunk. Nagyon sok érdekes és a későbbiek során hasznosítható tapasztalatot szereztünk. A zászlóalj szer­vezeti felépítése nálunk is ugyanolyan, mint Székesfe­hérváron. Minden általános iskolában egy-egy 20—30 létszámú szakasz van, élén a pajtások által választott szakaszparancsnok. A sza­dolgozást nem kell azonnal elvégezni a betakarítás után. Ez a téli „holtszezonban” munkalehetőséget nyújtana a tsz-tagoknak. A nagy tö­megű gvökér feldolgozása, szakszerű előkészítése igényli a legnagyobb kézi erőt. Ügyes kezek gyorsan elsajátíthat­ják a könnyű feldolgozási technikát. A tagok örülné­nek a téli munkalehetőség­nek, a gazdaságoknak pedig bizonyos, hogy jövedelmező lenne. A gyógynövény-termesztés kevés mennyiségét a vadon­termők gyűjtése javítja. Évek óta hagyomány a kamilla szedése. A megyehatár kör­nyékén a Hortobágy-széli szikeseken nagy táblákban díszük. Sokat szednek az ártereken is. A gyakorlot­tabbak 500 forint értékű ka­millát is összegyűjtenek na­ponta. A biztonságos alapanyag­ellátást csak a tudatos ter­mesztés biztosítja. Jövőre megyénkben jelentősen nö­velni szeretnék a gyógynö­vény-termesztés területét. A HFRBáRIA szakfelügvelőie bizakodik, hogy a régebbi termesztők, mint a tiszabői, mesterszállási, törökszent­miklósi termelőszövetkezetek ismét termelni fogják eze­ket a fontos, nagyhasznú gyógynövényeket. Cs. L koszok tevékenységét egy tanár és egy katonatiszt se­gíti. A tizennégy szakasz munkáját a zászlóalj tanács fogja egybe. A fehérvári példa azt bi­zonyítja, hogy a kezdemé­nyezés hasznos volt. Ennek ellenére főleg eleinte sok szülő a nemtetszését fejezte ki: egyesek a gyerekek túl­terhelésétől féltek, mások azt hitték, hogy az iskolák­ban leventésdit játszanak. Mi az igazság? — Szó sincs leventésdiröl és a gyerekeket nem is fog­juk túlterhelni. A zászlóaij tagjainak ez havonta csupán 2—3 órás elfoglaltságot je­lent. A felvétel egyébként önkéntes jelentkezés alap­ján történt, senki számára sem volt kötelező a belépés. A célunk az, hogy a gyere­kek játékos formában sze­rezzenek honvédelmi ismere­teket. ft A Kilián György Repülő Műszaki Főiskola főtisztjei, tisztjei messzemenően támo­gatják a szolnoki úttörőket. Nagy Lajos őrnagy-tanár régóta foglalkozik a fiatalok honvédelmi nevelésével, sőt ebből a témából írja disz- szertációját is. Néhány tiszt­társával két évvel ezelőtt próbálkoztak már az úttörő honvédelmi zászlóalj létre­hozásával, akkor azonban nem találtak támogatóra. Most a kezdeti lépések, a honvédség, a tanárok és a gyerekek részéről egyaránt tapasztalható lelkesedés ar­ra enged következtetni, hogy a zászlóalj megalakítása „időszerű” volt Szolnokon. — Az utóbbi időben a honvédelmi nevelés amúgy is előtérbe került az isko­lákban. A célunk az, hogy ezt a munkát segítsük. A pajtások foglalkozásokon játékfilmeket nézhetnek, in­dulókat, katonadalokat ta­nulnak, meglátogatják a főiskolát. Decemberben a zászlóalj mind a 340 tagja megtekinti Budapesten a Hadtörténeti Múzeumot. Má­jusban Kilián György szüle­tésének évfordulóján a fő­iskolában lesz ünnepélyes megemlékezés, amelyre Ki­lián György feleségét és húgát is meghívjuk. A ta­vasszal egy nagyszabású harci túrát szervezünk a fe­hérváriakkal közösen, a nyárra meg egyhetes hon­védelmi tábort tervezünk Balatonszepezden. A zász­lóalj tevékenysége egyébként nem független az úttörő­mozgalomtól, hanem szerves része annak — mondta Nagy Lajos őrnagy. Z. A­A film segít felidézni a finn országi emlékeket Hogy kellemesebb legyen a hangulat.­Régi fegyverek Nem eléggé honos megyénkben a gyógynövény-termesztés Zo!tai Z. András: ÉLNI VOLNA JÓ Az alvás és az ébrenlét határán hallja, hogy asszony szipákol mellette. Hiába kér­te annyiszor: ne sírjon! Ta­lán nem értette, vagy nem is figyel rá. Különös, hogy már nem érti senki sem. Tegnap, Aneg azelőtt a láto­gatói, rokonok, szomszédok, jóismerősök érthetetlen mó­don maguk közt beszéltek, s kérdéseire sosem válaszol­tak ... Ezen a borús, ködös reg­gelen megérkeztek legjobb bajtársai is: Váradi. Jácint, Puttonyos. Kerénvi: vérfoltos zubbonv lötyögött raituk. ápolatlanok és szakállasak voltak Ferenc úgv tudta, hogy récén elouszüiüak. még 1942-ben. a nagy áttörésnél, Voronyezs alatt... Honnan jöttek elő?! — Gondoltuk, megnézünk, élsz-e még? — mormogták egyszerre. Leheletüknek nyirkos föld­szaga volt. — Most még láthattok... Ki tudja, meddig — nyö­szörgőit Ferenc. — Isztok-e pálinkát? Jó barackot főz­tem. Tudom, szeretitek... Rózsi, hozz be egy üveggel! Az asszony térül, fordult, s fonott kis bütykösből töl­tött mind a négynek. Nem szabadkoztak, mohón megit­ták. — Emlékszel Ferenc, oda­kint a front vad hóvihará­ban, harminc fok mínuszban meghaltunk volna egy pofa snapsztól... Látta magát, amint negy­venhét karácsonyán gyűröt­ten. konot+an hazavánszorog a hadifogságból. Az első éjszakán Rózsi az ágyban könnyes szemmel si­mogatja végig haja ősz szá­lait Megváltozott, száraz, da­rabos ember lett, hallgatag és komor hangulatú. Alig be­szélt, alig kérdezett. Ügy érezte, mintha telje­sen idegen asszony ölelné át, ismeretlen, soha sem ta­pasztalt új mozdulatokkal. Parázsnak érezte minden porcikáját, perzselőn, forrón égette testét. — Nagyon hiányoztál — duruzsolt az asszony. Aggód­tam, féltem, hogy sosem jutsz haza... Ízlelte szavait, elbődult tő­lük. mint az illatától, amit azelőtt sosem érzett -ajta. Még éifél fáit sem alud­tak el. Nvitott szemmel, mozdul etj ónul feküdtek a félhomáivhan s őrizték egy­más titkolt, ki nem mon­dott gondolatait. Váratlanul zokogás rázta meg Rózsi testét. Ferenc bá­tortalanul, rossz sejtelemmel fordult hozzá. Érdes bőrű te­nyerével izgatottan matatott az arca körüL — Mi, bánt kedves? — kérdezte félkönyökére tá­maszkodva. Tekintetét mé­lyen az asszony arcába fúr­ta. Homloka keskeny gond­barázdái közt kutatott előbb, aztán a szemébe hunyorgott zavartan. — Miért sírsz, mondd meg? — Nem sírok, hagyjál! Ne kérdezz most engem! Sem­mit se kérdezz! — felelt az asszony. — Jól van. nem kérdez­lek — egyezett bele. Szo­rongva kelt fel. remegő uj­jakkal sodort cigarettát, a kancsóból bort töltött ma­gának. ettől bátrabban for­dult Rózsi felé. — Mégiscsak szeretném tudni, mi bajod! — közölte szárazon, porancsoló han­gon. — Fes-őii őszintén! Vádlón. hűi-a<! arccal né­zett vissza Ró-»si. Ferenc me<u-o*tont a tekíetotótől. Soha azelőtt nem látta ilyennek. Bánta már, hogy durván beszélt vele. Megfo­gadta. ezután soha többé nem faggatja Rózsit. Néhány éven á egyedül küszködött hét hold szántó földjén, ötvenkettőben be­agitálták a közösbe. Rózsi otthon maradt, baromfit ne­velt, tehénnel bajlódott, sok munkája akadt, alig győzte. Az akkori aszály külön sorscsapás volt. Még az év­ben megrokkant a nádfede- les ház is, javítani kellett, nem várhattak vele, amíg rájuk szokad a tető. Eladta féltve őrzött igásszekerét, s a megpenészedett lószerszá­mokat, sőt később megvált a Lina tehéntől is. Fűrészelt faárut, nádoallót. téglát, cse­repeket vett, s egy őszön át mindent rendbe hozatott. Akkor még bírta erővel, csak tél felé kezdett fájni a veséie. Eleinte oda sem fi­gyelt. Katona emlék, nem olyan öreg még, hogy ki ne heverte Összeszorftott fog­gal erőlködött, ne nevessék ki a többiek. Juhász, az el­nök figyelt fel rá eevszer. I enare-’-solta az icásszekér- ről. ne hordinn több tráwvát. minién az istállóba, a lovak közé. ott tevékenvkedjék, az könnyebb munka. Ott, az istállóban érte a baleset. Itatás közben meg­rúgta veséjét egy kanca... Eszméletlenül vitték a kórházba. A műtét után ki­lókat fogyott. Másfél hónap múltán összeaszalt testtel engedték haza. Azóta is egy­re gyengült... Váratlanul ismét a jelenbe eszmél. Közeledő léptek ne­szét hallja. Tudja, behunyt szemmel fekszik betegágyán. Érzékeli saját tebotAflensé- gét. Nincs ereje már, hogy felnyissa szemét, s belebá­muljon a távozó világba. — Hogy aludt a beteg; kedves asszonyom?... Ráismer a hangra. Bérces doktoré. De Rózsi suttogó válaszát nem érti. Az orvos síma. hűvös kezét érzi. bi­lincsként fonódik a csuklója köré. maid mellkasán matat, a szíve fö’ött. — Még egy injekció — hfímmög az orvos — az jót fog tenni... Attól nyugodt lesz. Érzi. hogy az orvos ott áll mel'ette h^ncia mée’s mesz- sziről érkezik, alig ér hozzá. Testetlenül ipbeg iszonyú ma­gasan. ég és föld között, imbolvog. száll és zuhan. Nem megnyugodni; élni volna jó! **, Csak öt holdon

Next

/
Thumbnails
Contents