Szolnok Megyei Néplap, 1970. december (21. évfolyam, 281-305. szám)
1970-12-30 / 304. szám
2 SZOLNOK MEGYE! NÉPLAP 1970. december 30. Tegnap esti helyzetkép a külpolitikában Terroríté'et Burgosban Az UPI amerikai hírügynökség jelentette: az eritreai fel- szabadítási fronttal szimpatizáló szeparatisták Stockholmban elfoglalták az etióp nagykövetség épületét, amelyen. Eritrea függetlenségét követelő feliratokat, valamint lobogókat helyezett el. A támadók — hangzott a továbbiakban az UPI jelentése — azzal vádolták az etióp kormányt, hogy a karácsonyi ünnepek alatt a légierő bevetésével ötszáz eritreait öletett meg. Ennek az állításnak a hitelességét szinte lehetetlen ellenőrizni. Annyi azonban bizonyos, hogy ugyanazon a napon, amelyen a világ a baszk hazafiak elleni burgosi ítéletről beszélt és amelyen közölték, hogy a kanadai Laporte-ügyben újabb québecit tartóztattak le — egy harmadik szeparatista mozgalom is hallatott magáról. Hadd tegyük hoszá nyomban: nem először és nyilvánvalóan nem is utoljára. A stockholmi követség-foglalás csak a legújabb eseménye egy már régebben kibontakozó és az utóbbi időben meggyorsuló folyamatnak. Még a nyáron eritreai diákok a szudáni fővárosba térítették el az Ethiopian Airlines légitársaság egyik járatát. A római rendőrség őrizetbe vett egy férfit, mert alapos gyanú merült fel ellene: merényletet akart elkövetni Etiópia olasz- országi nagykövetsége ellen. Kihallgatásakor kiderült, hogy eritreai származású. Koraősszel Addisz Abebából kiszivárgott hírek alapján jelentették, hogy az etióp császári hadsereg második hadosztályának parancsnokát, egy tábornokot, eritreai partizánok tőrbecsalták és a helyszínen kivégezték. A kommentátorok már akkor megállapították, hogy a második hadosztály az egész császári fegyveres erő jelentős részét jelenti — és ennek a hadosztálynak a teljes erejét leköti az eritreai ellenállással vívott harc. Közvetlenül a karácsonyi ünnepek előtt az 'Addisz Abe- ba-i kabinet rendkívüli állapotot hirdetett Eritrea csaknem egész területére, így — ha nem is biztos — távolról sem lehetetlen, hogy a stockholmi követség foglalók által hangoztatott légitámadás megfelel a valóságnak. A hazánknál nagyobb területű, de mindössze kétmillió lakosú Eritrea valaha olasz gyarmat volt. Hailé Szelasszié császár hősies ellenállásának, az olasz betolakodók elleni küzdelmének egyik elismerése volt, hogy az ENSZ javaslatára 1950-ben államszövetség jött létre Eritrea és Etiópia között. Addisz Abeba azonban visszaélt ezzel a lehetőséggel:.'előbb autonóm tartománnyá tette, majd 1962-ben, különböző elnyomó intézkedésekkel, beolvasztotta Eritreát, amelynek fővárosában, Asmarában hatalmas amerikai katonai misszió működik. , , Etiópiában kopt—keresztény az államvallás, Eritreában a lakosság jelentős hányada muzulmán. Ez az egyik, de nem egyetlen oka annak, hogy az arab államok támogatják, Washington és Tel-Aviv vezetői aktívan ellenzik a szeparatista mozgalmat, amelynek színhelye ráadásul a Vörös-tenger egyik stratégiailag igen fontos partszakasza. <KS) INDENFELÖ l’IMMMMMA STOCKHOLM Stockholmban kedden reggel az eritreai felszabadítási fronttal szimpatizáló szeparatisták elfoglalták az etióp nagykövetség épületét — jelenti az UPI. Zászlókat és Eritrea függetlenségét követelő plakátokat helyeztek el az épületen. A stockholmi támadók azzal vádolták az etióp kormányt, hogy a karácsonyi ünnepek alatt a légierő bevetésével 500 eritreait megöletett. FRANKFURT—BRÜSSZEL A DPA nyugatnémet hír- ügynökség jelenti, hogy a guineai hatóságok hétfőn kiutasítottak az országból 100 külföldit, közöttük 50 nyugatnémet állampolgárt. A megfigyelők a kiutasítást összefüggésbe hozzák a novemberben Guinea ellen intézett portugál agresszióval. A kiutasítottak között svájci és osztrák állampolgárok is vannak. A nyugatnémet külügyminisztérium kedden bejelentette, hogy hazahívták Johann Christian Lankes-t, az NSZK guineai nagykövetét, miután ismeretessé vált, hogy Guineából kiutasítottak 50 nyugatnémet állampolgárt. Mint a nyugatnémet külügyminisztérium közölte, a guineai kormánnyal kapcsolatos barátságtalan kijelentéséért letartóztattak egy nyugatnémet szakértőt. ISZTAMBUL—ANKARA Hétfőn éjjel Ankarában meghalt egy 19 éves diák, aki súlyos sebet kapott pénteken, amikor szélsőjobboldali egyetmeista „kommandók” tüzet nyitottak baloldali diákokra. Ezzel a törökországi egyetemeken két éve dúló összecsapások áldozatainak szárba 17-íe emelkedett. Diáktársuk halálán felháborodva Ankarában többezer egyetemi hallgató bojkottálta az élőadásokat. A rendőrség letartóztatott 12 baloldali diákot, akik Ilker Mansoroglu temetési szertartására készültek. Az ankarai egyetem vezetői ultimátumot intéztek a kormányhoz, amelyben bejelentették, hogy ha a kormány aem tudja helyreállítani a rendet, be fogják zárni az egyetemet. Közben az összecsapások kiterjedtek más városokra is — hétfőn Eskisehir városában súlyosan megsebe- sítéttek egy diákot. Budapestre érkezett az EAK elnökének személyes megbízottja Kedd délelőtt — delegáció élén —■. Budapestre érkezett Diaeddin Daud, az EAK elnökének személyes megbízottja, az ASZÚ Legfelső Végrehajtó Bizottságának tagja. A fogadtatásra a Ferihegyi repülőtéren megjelent Kisházi Ödön, az Elnöki Tanács helyettes elnöke, Czinege Lajos vezérezredes, honvédelmi miniszter, Holtai Imre külügyminiszterhelyettes. Ott volt Mustafa Moukhtar, az Egyesült Arab Köztársaság budapesti nagykövete. A repülőtéren adott nyilatkozatában Diaeddin Daud az MTI tudósítójának elmondta, hogy levelet hozott magával az Egyesült Arab Köztársaság elnökétől Lo- sonczi Pálnak, a Népköztársaság Elnöki Tanácsa elnökének részére és az MSZMP Politikai Bizottságának. A levélben egyiptomi részről Anvar Szadat elnök tájékoztatja a magyar politikai vezetőket, a kormányt és a párt vezetőit a közel-keleti helyzet legújabb fejleményeiről, várható alakulásáról és arról, hogy az elkövetkezendő időben milyen lépéseket tesz az Egyesült Arab Köztársaság a politikai rendezés érdekében. A küldöttség öt napot tölt Magyarországon. Véget ért az iszlám értekezlet Hétfőn este befejezte háromnapos munkáját a muzulmán országok külügyminisztereinek karachi-i értekezlete. A 23 ország küldöttei által elfogadott záróközlemény a muzulmán országok teljes támogatásáról biztosítja a palesztínai népet, követeli az izraeli csapatok kivonását a megszállt területekről és a Biztonsági Tanács 1967 novemberi határozatának maradéktalan teljesítését. A záróközlemény elítéli Portugáliát a Guinea ellen végrehajtott fegyveres agresszió miatt és felszólítja a muzulmán országokat, részesítsék fokozott anyagi támogatásban Giuneát. Az értekezleten hozott határozatok értelmében a tagországok szakértői a közeljövőben Teheránban találkoznak, hogy megvitassák a tervezett közös muzulmán hírügynökség létrehozásával kapcsolatos, technikai jellegű kérdéseket. A * közös muzulmán kereskedelmi és beruházási bankra vonatkozó javaslat tanulmányozásával egyiptomi szakértőket bíztak meg. Az iszlám-országok külügyminiszterei legközelebbi értekezletüket 1971 szeptemberében tartják Kabulban. Közel-Keiet KAIRÓ Anvar Szadat kedden délutánra magához kérette az egyiptomi vezetőket, hogy megvitassák Kairónak a Jarring-féle közvetett béke- tárgyalások felújításával és a tűzszüneti megállapodással kapcsolatos álláspontját. Szadat hétfőn fogadta a Béke Világtanács egyiptomi szekciójának küldöttségét. Az izraeli kabinet hétfői döntését az elnök olyan manővernek minősítette, amelynek célja a tűzszünet érvényességének újabb, harmadik ki- terjesztése, amit — mint mondotta — Egyiptom nem fog megengedni. Szadat emlékeztetett arra, hogy Jarring közel-keleti ENSZ-megbízott január 5-én jelentést terjeszt a Biztonsági Tanács elé missziójáról. Az izraeli döntés egyik célja annak elkerülése, hogy e jelentés elítélje Tel-Avivot. Vietnam Karácsony napjaiban egy három tagból álló amerikai küldöttségnek adtak engedélyt egy észak-vietnami hadifogolytábor meglátogatására. A küldöttséget Anne Bnenett „Nők harcoljatok a békéért” nevű amerikai szervezet tagja vezette. Az amerikaiaknak megengedték, hogy leveleket adjanak át a fogoly pilótáknak családjuktól és leveleket vigyenek az Egyesült Államokba a foglyok hozzátartozóinak a karácsonyi és újévi ünnepek alkalmából. A küldöttség közvetlenül beszélhetett néhány Észak-Vietnamban foglyulejtett pilótával. ATHEN Az Athépben akkreditált külföldi sajtótudósítókhoz kézzel írótt közlemény érkezett, amely szerint az utóbbi napokban több görög diákot letartóztattak, köztük Kosztasz Kosztarakoszt, a görög nemzeti diákszövetség központi bizottságának tagját. BOGOTA A kol rnrfegyvere« erők . főoaraersnokrAgánák hétfői köziébe «sprint a hadsereg 124 gerillát tett harcképtelenné az 1970-es évben. 201-et fogságba ejtettek. 22 pedig megadta magát. A hadsereg vesztesége 25 halott' és 38 sebesült. , ■ _______ Ö k azok, akiknek megmentéséért megmozdult a világ közvélemény: a burgosi terrorperben halálra ítélt baszk hazafiak. Balról jobbra: (a felső sorban) Francisco Javier Izeo 25 éves festő, Joaquin Gorostidi 23 éves technikus, akiket a 25 éves Eduardo Uriarte-vei együtt kétszeres halálos ítélettel sújtottak, valamint (az alsó sorban) az ugyancsak halálraítélt Jósé Maria Dorronsoro 29 éves tanár, Mario Onaindia 22 éves technikus, Francisco Javier Larena 25 éves diák. (Telefoto — UPI—MTI—Kü) Burgost hosszú ideig nem fogja elfelejteni a világ közvéleménye. Függetlenül attól, hogy Franco esetleg „kegyet gyakorol”, s valamelyest mérsékli az ítéletet, eltörölhetetlenül megmarad a haladó emberiség emlékezetében, hogy a mostani spanyol kormány érdekeit kiszolgáló katonai bíróság Burgosban hat baszk hazafit ítélt halálra, s a terror- per többi vádlottjára pedig hosszú évtizedekig tartó börtönbüntetést rótt ki. December első napjaiban, amikor az első hírek érkeztek a baszk ellenállók peréről már nyilvánvaló volt, hogy nem egyszerű „bűnügyről” van szó, s nem az egykori San Sebastian-i rendőrfőnök halálát akarja megtorolni Franco kormánya. A tét sokkal nagyobb volt: Spanyolországban politikai erjedés indult, a fasiszta diktatúra kereteit fellazította a belső gazdasági fejlődés, ezzel párhuzamosán pedig újult erőre kapott az ország demokratizálását követelő haladó erők mozgalma. A spanyol rendszer belső ellentmondásai egyre nyilvánvalóbbakká váltak, s napról-napra szélesedett az a front, amely a fasiszta diktatúra ellen fellépett. A 78 éves Franco diktátor múlt év októberében a kompromisszumos megoldást választotta, lehetőséget adott arra, hogy változatlan merev politikát követő falangista mozgalommal szemben tért nyerjenek a technokraták, azaz a korlátozott gazdasági és külpolitikai liberalizáció hívei. Az új kormány első intézkedései után azonban még nyilvánvalóbbá vált annak veszélye, hogy a belpolitikai változás elkerülhetetlen lesz. A sztrájkot tiltó rendelkezések ellenére állandósultak a gazdasági és a politikai jellegű sztrájkok, nem múlt el olyan hónap, hogy valamelyik egyetemen a diákság ne lépett volna fel politikai követelésekkel, s a változás széles méreteit mutatta, hogy a Franco rendszer bírálói között nemcsak a kommunisták voltak megtalálhatók, hanem ismert liberális, monarchista politikusok, sőt a korábban rendkívül konzervatív spanyol egyházi hierarchia számos vezetője is belpolitikai reformokat követelt. A Franco kabinet szélsőséges szárnya felismerte: amennyiben nem nyúlnak a terror módszeréhez, akkor ez a folyamat a rendszer létét fenyegetheti. Ürügyül a politikai gyilkosságot választották. A baszk per hosszas előkészítése, több mint ezer személy letartóztatása, majd az első hírek arról, hogy nagyszabású terrorítélet készül, mind nyilvánvalóbbá tette, hogy nem egyszerűen egy szeparatista mozgalom felszámolásáról van szó -*■ ahogy a hatóságok hivatalosan beállították a burgosi pert, — hanem a változást követelő spanyol haladó erők megfélemlítése a Franco- rendszer célja. Ezzel ösz- szefüggésben valószínűnek látszik az is, hogy a kemény vonalat követelő szélsőséges szárny egyben fel akarja használni a pert a mérsékelt belpolitikai libertizációt sürgető technokrata politikusokkal szemben is. Ügy tűnik, hogy igaza van a francia Le Monde-nak, amikor azt hangoztatja, a felháborító terrorítéletek Car- rero Blanco tábornok-elnök álláspontjának a győzelmét jelenti Lopez Rodo tervezésügyi és Lopez Bravo külügyminiszter enyhébb irányvonalával szemben. Az sem véletlen, hogy válaszként a hatalmas méreteket öltő tiltakozó mozgalomra, éppen a legreakciósabb erő, a falan- gisták, „élcsapata”, a fasiszta frontharcosok szövetsége szervezett ellentüntetést. A falange ugyanis felismerte, hogy elérkezett a pillanat a hatalmi pozíciók egy részének visszaszerzésére a technokratáktól. A Franco-rendszer azonban elszámította magát. A per nemhogy megfélemlítette volna a spanyol haladó erőket, hanem hozzájárult egy újabb Franco-ellenes széles mozgalom kibontakozásához. A nemzetközi visszhang, számos európai kormány hivatalos állásfoglalása, a pápa személyes megnyilatkozása és elsősorban a tömegméretű tiltakozó tüntetések világossá teszik, hogy a Franco kormány a baszk hazafiakra kimondott ítéletével saját magát fogta perbe, leleplezve azt, hogy néhány kedvezőbbnek tűnő intézkedése möeött változatlanul megmaradt a spanyol rendszer lényege, a terror. A burgosi oer nem a Franco rendszer erejét, hanem éDoen gyengeségét bizonyítja, félelmét a demokratikus változást követelő erőktől. A Franco rendszer hiába reménykedett abban, hogy az ítélethirdetés kéthetes elhúzásával csökken maid a nemzetközi felháborodás. A szolidaritási mozgalomnak csak a követelése változott meg. Korábban a tiltakozást az váltotta ki, hogv a spanyol hatóságok katonai vész- törvénvszék előtt mondtak ítéletet a baszk hazafiakról és nem a polgári bíróság előtt, amely nem hozhatott volna tömeges méretű terrorítéletet. Most, amikor a Franco rendszer a tizenhat baszk hazafin akar revansot venni, megrendült belpolitikai helyzetéért, a nemzetközi és így a magyar közvélemény is azt követeli, hogy a madridi kormány ne tetézze eddigi, több mint három évtized alatt felhalmozódott bűneit a hat elítélt kivégzésével. Ipari összevonások Bulgáriában Közismert tény már, hogy a Bolgár Népköztársaság mezőgazdaságában eddig működött mintegy 800 termelőszövetkezetet és állami gazdaságot körülbelül 150 „agrár-ipari komplexum”-nak nevezett mezőgazdasági mamutvállalatban tömörítik. A gazdasági koncentrációnak ez a formája tovább folytatódik Bulgária iparában is. A legutóbb napvilágot látott kormányrendelkezések • fényében világossá vált. hogy a hatvanas évek első felében és közepén az ország iDarában kialakított úevnevezett állami gazdasási egvesiilése- ket is á+meneti formának tekintették. S ezeket most úira átszervezik. Az elnevezés megmarad. eljarhen az etfdie mnVndött 1*>0 ilven epvesöiést hatvanötre vonják össze. Magyarázatként azt hangsúlyozzák, hogy az eddigi forma, — amely közbeeső láncszem volt a termelő vállalatok és a minisztériumok között — elősegítette ugyan a fejlődést, a termelés szakosodását és koncentrálását, a termelés és irányítás új, tudományos módszereinek bevezetését, hátránya volt azonban, hogy az egyesülések nem viseltek semmiféle felelősséget sem a vállalatoknál folyó termelés gazdasági sikereiért, sem a külkereskedelmi eredményért. Az új megnagyobbodott állami gazdasági egyesülésekben az egyes vállalatok elvesztik jogi és gazdasági önállóságukat. Az egyesülések tehát nemcsak iránvító szerenet tödének be, mint eddig, hanem hatalmas gazdasági egvsáppWé is válnak. Feladataikat most már nem a minisztériumoktól, hanem egyenesen a minisztertanácstól kapják. Beruházási joga is csak az egyesüléseknek lesz a jövőben. f>
