Szolnok Megyei Néplap, 1970. december (21. évfolyam, 281-305. szám)

1970-12-30 / 304. szám

2 SZOLNOK MEGYE! NÉPLAP 1970. december 30. Tegnap esti helyzetkép a külpolitikában Terroríté'et Burgosban Az UPI amerikai hírügynökség jelentette: az eritreai fel- szabadítási fronttal szimpatizáló szeparatisták Stockholmban elfoglalták az etióp nagykövetség épületét, amelyen. Eritrea függetlenségét követelő feliratokat, valamint lobogókat he­lyezett el. A támadók — hangzott a továbbiakban az UPI jelentése — azzal vádolták az etióp kormányt, hogy a kará­csonyi ünnepek alatt a légierő bevetésével ötszáz eritreait öletett meg. Ennek az állításnak a hitelességét szinte lehetetlen el­lenőrizni. Annyi azonban bizonyos, hogy ugyanazon a napon, amelyen a világ a baszk hazafiak elleni burgosi ítéletről be­szélt és amelyen közölték, hogy a kanadai Laporte-ügyben újabb québecit tartóztattak le — egy harmadik szeparatista mozgalom is hallatott magáról. Hadd tegyük hoszá nyomban: nem először és nyilvánva­lóan nem is utoljára. A stockholmi követség-foglalás csak a legújabb eseménye egy már régebben kibontakozó és az utóbbi időben meggyorsuló folyamatnak. Még a nyáron eritreai diákok a szudáni fővárosba térí­tették el az Ethiopian Airlines légitársaság egyik járatát. A római rendőrség őrizetbe vett egy férfit, mert alapos gyanú merült fel ellene: merényletet akart elkövetni Etiópia olasz- országi nagykövetsége ellen. Kihallgatásakor kiderült, hogy eritreai származású. Koraősszel Addisz Abebából kiszivárgott hírek alapján jelentették, hogy az etióp császári hadsereg második hadosz­tályának parancsnokát, egy tábornokot, eritreai partizánok tőrbecsalták és a helyszínen kivégezték. A kommentátorok már akkor megállapították, hogy a második hadosztály az egész császári fegyveres erő jelentős részét jelenti — és ennek a hadosztálynak a teljes erejét leköti az eritreai ellenállással vívott harc. Közvetlenül a karácsonyi ünnepek előtt az 'Addisz Abe- ba-i kabinet rendkívüli állapotot hirdetett Eritrea csaknem egész területére, így — ha nem is biztos — távolról sem le­hetetlen, hogy a stockholmi követség foglalók által hangozta­tott légitámadás megfelel a valóságnak. A hazánknál nagyobb területű, de mindössze kétmillió la­kosú Eritrea valaha olasz gyarmat volt. Hailé Szelasszié csá­szár hősies ellenállásának, az olasz betolakodók elleni küz­delmének egyik elismerése volt, hogy az ENSZ javaslatára 1950-ben államszövetség jött létre Eritrea és Etiópia között. Addisz Abeba azonban visszaélt ezzel a lehetőséggel:.'előbb autonóm tartománnyá tette, majd 1962-ben, különböző elnyo­mó intézkedésekkel, beolvasztotta Eritreát, amelynek fővá­rosában, Asmarában hatalmas amerikai katonai misszió működik. , , Etiópiában kopt—keresztény az államvallás, Eritreában a lakosság jelentős hányada muzulmán. Ez az egyik, de nem egyetlen oka annak, hogy az arab államok támogatják, Wa­shington és Tel-Aviv vezetői aktívan ellenzik a szeparatista mozgalmat, amelynek színhelye ráadásul a Vörös-tenger egyik stratégiailag igen fontos partszakasza. <KS) INDENFELÖ l’IMMMMMA STOCKHOLM Stockholmban kedden reg­gel az eritreai felszabadítási fronttal szimpatizáló szepa­ratisták elfoglalták az etióp nagykövetség épületét — je­lenti az UPI. Zászlókat és Eritrea függetlenségét köve­telő plakátokat helyeztek el az épületen. A stockholmi tá­madók azzal vádolták az eti­óp kormányt, hogy a kará­csonyi ünnepek alatt a légi­erő bevetésével 500 eritreait megöletett. FRANKFURT—BRÜSSZEL A DPA nyugatnémet hír- ügynökség jelenti, hogy a guineai hatóságok hétfőn ki­utasítottak az országból 100 külföldit, közöttük 50 nyugat­német állampolgárt. A meg­figyelők a kiutasítást össze­függésbe hozzák a novem­berben Guinea ellen intézett portugál agresszióval. A ki­utasítottak között svájci és osztrák állampolgárok is van­nak. A nyugatnémet külügymi­nisztérium kedden bejelentet­te, hogy hazahívták Johann Christian Lankes-t, az NSZK guineai nagykövetét, miután ismeretessé vált, hogy Gui­neából kiutasítottak 50 nyu­gatnémet állampolgárt. Mint a nyugatnémet kül­ügyminisztérium közölte, a guineai kormánnyal kapcso­latos barátságtalan kijelenté­séért letartóztattak egy nyu­gatnémet szakértőt. ISZTAMBUL—ANKARA Hétfőn éjjel Ankarában meghalt egy 19 éves diák, aki súlyos sebet kapott pénte­ken, amikor szélsőjobboldali egyetmeista „kommandók” tüzet nyitottak baloldali diá­kokra. Ezzel a törökországi egyetemeken két éve dúló összecsapások áldozatainak szárba 17-íe emelkedett. Diáktársuk halálán felhá­borodva Ankarában többezer egyetemi hallgató bojkottálta az élőadásokat. A rendőrség letartóztatott 12 baloldali diá­kot, akik Ilker Mansoroglu temetési szertartására készül­tek. Az ankarai egyetem vezetői ultimátumot intéztek a kor­mányhoz, amelyben bejelen­tették, hogy ha a kormány aem tudja helyreállítani a rendet, be fogják zárni az egyetemet. Közben az össze­csapások kiterjedtek más vá­rosokra is — hétfőn Eskisehir városában súlyosan megsebe- sítéttek egy diákot. Budapestre érkezett az EAK elnökének személyes megbízottja Kedd délelőtt — delegáció élén —■. Budapestre érkezett Diaeddin Daud, az EAK elnökének személyes meg­bízottja, az ASZÚ Legfelső Végrehajtó Bizottságának tagja. A fogadtatásra a Fe­rihegyi repülőtéren megje­lent Kisházi Ödön, az Elnöki Tanács helyettes elnöke, Czinege Lajos vezérezredes, honvédelmi miniszter, Hol­tai Imre külügyminiszter­helyettes. Ott volt Mustafa Moukhtar, az Egyesült Arab Köztársaság budapesti nagy­követe. A repülőtéren adott nyi­latkozatában Diaeddin Daud az MTI tudósítójának el­mondta, hogy levelet hozott magával az Egyesült Arab Köztársaság elnökétől Lo- sonczi Pálnak, a Népköztár­saság Elnöki Tanácsa elnö­kének részére és az MSZMP Politikai Bizottságának. A levélben egyiptomi részről Anvar Szadat elnök tájékoz­tatja a magyar politikai ve­zetőket, a kormányt és a párt vezetőit a közel-keleti helyzet legújabb fejlemé­nyeiről, várható alakulásá­ról és arról, hogy az elkö­vetkezendő időben milyen lépéseket tesz az Egyesült Arab Köztársaság a politikai rendezés érdekében. A küldöttség öt napot tölt Magyarországon. Véget ért az iszlám értekezlet Hétfőn este befejezte há­romnapos munkáját a mu­zulmán országok külügymi­nisztereinek karachi-i érte­kezlete. A 23 ország kül­döttei által elfogadott záró­közlemény a muzulmán or­szágok teljes támogatásáról biztosítja a palesztínai né­pet, követeli az izraeli csa­patok kivonását a megszállt területekről és a Biztonsági Tanács 1967 novemberi hatá­rozatának maradéktalan tel­jesítését. A záróközlemény elítéli Portugáliát a Guinea ellen végrehajtott fegyveres ag­resszió miatt és felszólítja a muzulmán országokat, ré­szesítsék fokozott anyagi tá­mogatásban Giuneát. Az értekezleten hozott határozatok értelmében a tagországok szakértői a kö­zeljövőben Teheránban ta­lálkoznak, hogy megvitassák a tervezett közös muzulmán hírügynökség létrehozásával kapcsolatos, technikai jel­legű kérdéseket. A * közös muzulmán kereskedelmi és beruházási bankra vonatkozó javaslat tanulmányozásával egyiptomi szakértőket bíz­tak meg. Az iszlám-országok kül­ügyminiszterei legközelebbi értekezletüket 1971 szep­temberében tartják Kabul­ban. Közel-Keiet KAIRÓ Anvar Szadat kedden dél­utánra magához kérette az egyiptomi vezetőket, hogy megvitassák Kairónak a Jarring-féle közvetett béke- tárgyalások felújításával és a tűzszüneti megállapodással kapcsolatos álláspontját. Szadat hétfőn fogadta a Béke Világtanács egyiptomi szekciójának küldöttségét. Az izraeli kabinet hétfői dönté­sét az elnök olyan manő­vernek minősítette, amelynek célja a tűzszünet érvényes­ségének újabb, harmadik ki- terjesztése, amit — mint mondotta — Egyiptom nem fog megengedni. Szadat emlékeztetett ar­ra, hogy Jarring közel-keleti ENSZ-megbízott január 5-én jelentést terjeszt a Biztonsá­gi Tanács elé missziójáról. Az izraeli döntés egyik cél­ja annak elkerülése, hogy e jelentés elítélje Tel-Avivot. Vietnam Karácsony napjaiban egy három tagból álló amerikai küldöttségnek adtak enge­délyt egy észak-vietnami hadifogolytábor meglátoga­tására. A küldöttséget Anne Bnenett „Nők harcoljatok a békéért” nevű amerikai szer­vezet tagja vezette. Az ame­rikaiaknak megengedték, hogy leveleket adjanak át a fogoly pilótáknak családjuk­tól és leveleket vigyenek az Egyesült Államokba a fog­lyok hozzátartozóinak a ka­rácsonyi és újévi ünnepek alkalmából. A küldöttség közvetlenül beszélhetett né­hány Észak-Vietnamban foglyulejtett pilótával. ATHEN Az Athépben akkreditált külföldi sajtótudósítókhoz kézzel írótt közlemény ér­kezett, amely szerint az utób­bi napokban több görög diá­kot letartóztattak, köztük Kosztasz Kosztarakoszt, a görög nemzeti diákszövetség központi bizottságának tag­ját. BOGOTA A kol rnrfegyvere« erők . főoaraersnokrAgánák hétfői köziébe «sprint a hadsereg 124 gerillát tett harcképtelenné az 1970-es évben. 201-et fog­ságba ejtettek. 22 pedig meg­adta magát. A hadsereg vesz­tesége 25 halott' és 38 sebe­sült. , ■ _______ Ö k azok, akiknek megmentéséért megmozdult a világ közvélemény: a burgosi ter­rorperben halálra ítélt baszk hazafiak. Balról jobbra: (a felső sorban) Francisco Ja­vier Izeo 25 éves festő, Joaquin Gorostidi 23 éves technikus, akiket a 25 éves Eduar­do Uriarte-vei együtt kétszeres halálos ítélettel sújtottak, valamint (az alsó sorban) az ugyancsak halálraítélt Jósé Maria Dorronsoro 29 éves tanár, Mario Onaindia 22 éves technikus, Francisco Javier Larena 25 éves diák. (Telefoto — UPI—MTI—Kü) Burgost hosszú ideig nem fogja elfelejteni a világ köz­véleménye. Függetlenül at­tól, hogy Franco esetleg „kegyet gyakorol”, s vala­melyest mérsékli az ítéletet, eltörölhetetlenül megmarad a haladó emberiség emlé­kezetében, hogy a mostani spanyol kormány érdekeit kiszolgáló katonai bíróság Burgosban hat baszk haza­fit ítélt halálra, s a terror- per többi vádlottjára pedig hosszú évtizedekig tartó börtönbüntetést rótt ki. December első napjaiban, amikor az első hírek érkez­tek a baszk ellenállók peré­ről már nyilvánvaló volt, hogy nem egyszerű „bűnügy­ről” van szó, s nem az egy­kori San Sebastian-i rendőr­főnök halálát akarja megto­rolni Franco kormánya. A tét sokkal nagyobb volt: Spanyolországban politikai erjedés indult, a fasiszta diktatúra kereteit fellazí­totta a belső gazdasági fej­lődés, ezzel párhuzamosán pedig újult erőre kapott az ország demokratizálását követelő haladó erők moz­galma. A spanyol rendszer belső ellentmondásai egyre nyilvánvalóbbakká váltak, s napról-napra szélesedett az a front, amely a fasiszta dik­tatúra ellen fellépett. A 78 éves Franco diktátor múlt év októberében a kompromisszumos megoldást választotta, lehetőséget adott arra, hogy változatlan merev politikát követő falangista mozgalommal szemben tért nyerjenek a technokraták, azaz a korlátozott gazdasági és külpolitikai liberalizáció hívei. Az új kormány első intézkedései után azonban még nyilvánvalóbbá vált an­nak veszélye, hogy a belpo­litikai változás elkerülhetet­len lesz. A sztrájkot tiltó rendelkezések ellenére állan­dósultak a gazdasági és a politikai jellegű sztrájkok, nem múlt el olyan hónap, hogy valamelyik egyetemen a diákság ne lépett volna fel politikai követelésekkel, s a változás széles méreteit mu­tatta, hogy a Franco rend­szer bírálói között nemcsak a kommunisták voltak meg­találhatók, hanem ismert li­berális, monarchista politi­kusok, sőt a korábban rend­kívül konzervatív spanyol egyházi hierarchia számos vezetője is belpolitikai re­formokat követelt. A Franco kabinet szélsőséges szárnya felismerte: amennyiben nem nyúlnak a terror módszeré­hez, akkor ez a folyamat a rendszer létét fenyeget­heti. Ürügyül a politikai gyil­kosságot választották. A baszk per hosszas előkészíté­se, több mint ezer személy letartóztatása, majd az első hírek arról, hogy nagysza­bású terrorítélet készül, mind nyilvánvalóbbá tette, hogy nem egyszerűen egy szeparatista mozgalom fel­számolásáról van szó -*■ ahogy a hatóságok hivatalo­san beállították a burgosi pert, — hanem a változást követelő spanyol haladó erők megfélemlítése a Franco- rendszer célja. Ezzel ösz- szefüggésben valószínűnek látszik az is, hogy a kemény vonalat követelő szélsőséges szárny egyben fel akarja használni a pert a mérsékelt belpolitikai libertizációt sür­gető technokrata politiku­sokkal szemben is. Ügy tűnik, hogy igaza van a francia Le Monde-nak, ami­kor azt hangoztatja, a fel­háborító terrorítéletek Car- rero Blanco tábornok-elnök álláspontjának a győzelmét jelenti Lopez Rodo tervezés­ügyi és Lopez Bravo külügy­miniszter enyhébb irányvo­nalával szemben. Az sem véletlen, hogy válaszként a hatalmas méreteket öltő til­takozó mozgalomra, éppen a legreakciósabb erő, a falan- gisták, „élcsapata”, a fasisz­ta frontharcosok szövetsége szervezett ellentüntetést. A falange ugyanis felismerte, hogy elérkezett a pillanat a hatalmi pozíciók egy részé­nek visszaszerzésére a technokratáktól. A Franco-rendszer azon­ban elszámította magát. A per nemhogy megfélemlítet­te volna a spanyol haladó erőket, hanem hozzájárult egy újabb Franco-ellenes széles mozgalom kibontako­zásához. A nemzetközi vissz­hang, számos európai kor­mány hivatalos állásfoglalá­sa, a pápa személyes meg­nyilatkozása és elsősorban a tömegméretű tiltakozó tün­tetések világossá teszik, hogy a Franco kormány a baszk hazafiakra kimondott ítéleté­vel saját magát fogta perbe, leleplezve azt, hogy néhány kedvezőbbnek tűnő intézke­dése möeött változatlanul megmaradt a spanyol rend­szer lényege, a terror. A bur­gosi oer nem a Franco rend­szer erejét, hanem éDoen gyengeségét bizonyítja, félel­mét a demokratikus válto­zást követelő erőktől. A Franco rendszer hiába reménykedett abban, hogy az ítélethirdetés kéthetes el­húzásával csökken maid a nemzetközi felháborodás. A szolidaritási mozgalomnak csak a követelése változott meg. Korábban a tiltakozást az váltotta ki, hogv a spa­nyol hatóságok katonai vész- törvénvszék előtt mondtak ítéletet a baszk hazafiakról és nem a polgári bíróság előtt, amely nem hozhatott volna tömeges méretű ter­rorítéletet. Most, amikor a Franco rendszer a tizenhat baszk hazafin akar revansot venni, megrendült belpoliti­kai helyzetéért, a nemzetközi és így a magyar közvéle­mény is azt követeli, hogy a madridi kormány ne tetézze eddigi, több mint három év­tized alatt felhalmozódott bűneit a hat elítélt kivégzé­sével. Ipari összevonások Bulgáriában Közismert tény már, hogy a Bolgár Népköztársaság mezőgazdaságában eddig mű­ködött mintegy 800 termelő­szövetkezetet és állami gaz­daságot körülbelül 150 „ag­rár-ipari komplexum”-nak nevezett mezőgazdasági ma­mutvállalatban tömörítik. A gazdasági koncentrációnak ez a formája tovább folyta­tódik Bulgária iparában is. A legutóbb napvilágot látott kormányrendelkezések • fé­nyében világossá vált. hogy a hatvanas évek első felében és közepén az ország iDará­ban kialakított úevnevezett állami gazdasási egvesiilése- ket is á+meneti formának tekintették. S ezeket most úira átszervezik. Az elneve­zés megmarad. eljarhen az etfdie mnVndött 1*>0 ilven epvesöiést hatvanötre von­ják össze. Magyarázatként azt hang­súlyozzák, hogy az eddigi forma, — amely közbeeső láncszem volt a termelő vál­lalatok és a minisztériumok között — elősegítette ugyan a fejlődést, a termelés sza­kosodását és koncentrálását, a termelés és irányítás új, tudományos módszereinek bevezetését, hátránya volt azonban, hogy az egyesülé­sek nem viseltek semmiféle felelősséget sem a vállalatok­nál folyó termelés gazdasági sikereiért, sem a külkeres­kedelmi eredményért. Az új megnagyobbodott ál­lami gazdasági egyesülések­ben az egyes vállalatok el­vesztik jogi és gazdasági önállóságukat. Az egyesülé­sek tehát nemcsak iránvító szerenet tödének be, mint eddig, hanem hatalmas gaz­dasági egvsáppWé is válnak. Feladataikat most már nem a minisztériumoktól, hanem egyenesen a minisztertanács­tól kapják. Beruházási joga is csak az egyesüléseknek lesz a jövőben. f>

Next

/
Thumbnails
Contents