Szolnok Megyei Néplap, 1970. december (21. évfolyam, 281-305. szám)

1970-12-01 / 281. szám

1970. december 1. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A bemutatkozás sikerült A Tisza Cipőgyár kiállítása és divatbemutatója a fővárosban Hegérett a változásra a társadalombiztosítási ügyintézés Sok az elavult, időszerűtlen jogszabály és rendelet A béke védelmezői 25 éve» a Nemxetköxi Demokratikus Nősxövetség * •• Ot világrész 93 országá­nak egy híján száz nőszer­vezete ünnepel: 25 éve e na­pon, 1945. december 1-én bontott zászlót a í'iemzet- közi Demokratikus Nőszö­vetség. Párizsban összegyűlt asszonyok és lányok hatá­rozták el: a világ minden részén tömörítik erőiket, hogy soha többé ne zúdul­jon háború az emberiségre, s békében nevelhessék gyer­mekeiket. Az eltelt negyedszázadban sikerült mozgósítani a nők millióit nemcsak a béke megvédésére, hanem más, nem kevésbé fontos célok el­érésére is. Sok helyütt a női egyenjogúság kivívásáért küzdött — többfelé sikerrel — a nőmozgalom, másutt a nemzeti függetlenségi harc­ba kapcsolódtak be a har­cos nőszervezet tagjai. Szin­te nem múlt el hét, hogy a világ valamely pontján ne emelték volna fel szavukat a nőmozgalom képviselői a szociális haladásért, a de­mokráciáért. Nem hiányoz­tak nagyszabású nemzetközi akcióikból sem; a Hanoiban felállítandó anya- és gyer­mekvédelmi központ költ­ségeire például rövid idő alatt 50 ezer dollárt gyűj­töttek. Hazánk abban a kitünte­tésben részesült, hogy nem­rég a Nemzetközi Demokra­tikus Nőszövetség jubileumi tanácsülésének házigadája lehetett. A budapesti kong­resszus 260 küldötte — 91 ország képviseletében — október első napjaiban a Gellért Szállóban hat bi­zottság javaslatát fogadta el. A többi között felszólították a világ asszonyai.}; és nőszer­vezeteit: nyújtsanak politi­kai és erkölcsi támogatást, anyagi segítséget a függet­lenségükért küzdő indokínai népeknek, támogassák az amerikai és más országok asszonyainak erőfeszítéseit, amelyekkel rá akarják bírni kormányaikat az agresszió haladéktalan megszüntetésé­re. Szolidaritást vállalt a világ legtekintélyesebb és legnéoesebb nőszervezete az izraeli agresszió ellen küzdő arab népekkel. Határozatban mondták ki Budaoesten azt is, hogv támogatják az euró­pai biztonsági értekezlet összehívását. Hedfta Kuusi- nen, a szövétség elnöke a tanácskozás befeieztével ki- ie’entette: hajlandók eavütt- mőködni minden haladó erővel a béke megvédésére, a világ gyermekeinek szebb, boldogabb jövőjéért. Sxebk, magasztosabb célokat nem tűzhetett volna zászlóiára a jubiláló nem­zetközi nőmozgalom. (KS) „Cukorrépa szerelvények” A MÁV szegedi igazgató­ságának öt megyére kiter­jedő területén vasárnap mintegy 1500 vasúti kocsit raktak ki és 800-at megra- kottan indítottak útnak. A legtöbb vagont most is a cukorrépa szállítása igé­nyelte: a székkutasi. a ma­kói, a csorvási és a tisza- föidvári állomásról a mező­hegyest. a sarkadi és a szol­noki feldolgozó üzembe in­dultak a „cukorrépa szerel­vények'’. — A legnagyobb mennyiséget Székkutasról indították. A'győröí kőolajat szállítottak Százhalombattá­ra és Almásfüzitőre. Különösen jól segítette va­sárnap is a vasút munkáját a délmagyarországi építő vállalat. A telephelyeire ér­kezett szerelvények kocsijait késedelem nélkül rakták ki. Egy hétre Budapestre, a Divattervező Vállalat Jó­zsef körúti munkatermébe szállították a Tisza Cipő­gyár idén készült és jövő­re gyártásra tervezett ci- pőmodelljeit. A mintaterem­ben 130 lábbelit helyeztek kiállító pultokra és vitri­nekbe a martfűiek. A kiál­lítás persze nemcsak cipő­ket, csizmákat, egészségügy: és sport lábbeliket mutat be, a martfűiek elhozták gyáruk, gyártelepük szép, színes fotóit is. Valamennyi cipőn egy szá­mot láthatnak a kiállítás megtekintői. A mintaterem- kis szavazóumájába e szá­mok szerint minden látoga­tó bedobhatja szavazatát. Véleményt mondanak a ci­pőkről, s megjelölik azt, amelyik nekik legjobban tetszik. A kiállítás hétfői megnyitója után kedden már a legtöbb szavazatot ka­pott cipőt árusítják a hely­színen. A kiállításon elsősorban a kismama- és egészségügyi cipők arattak nagy sikert. A kismama cipők szára vala­mivel hosszabb lett, színes, szép olasz import-textilből készül a felsőrésze. Ára vál­tozatlanul 190 forint alatt van. A másik egyaránt nagy si­kert aratott martfűi termék Hetvenedik születésnapját ünnepli a Magyar Autóklub, amely az elsők között ala­kult Európában, 1900 no­vember 30-án. Azzal a céllal, hogy szaktanácsokat adjon, túrákat és versenyeket ren­dezzen és képviselje az autó­sok érdekeit. Először 1901- ben rendezett autós kiállí­tást és autóversenyt és még ebben az évben kiadta az első KRESZ-szabályzatot. A klub nemzetközi sikerei között tartja számon az 1929. éri versenyt, amelyen Hartmann László világre­kordot ért el. Bugatti gépkocsijával az 1 kilométeres állórajtos ■futamot 29,3 másodperc alatt — 124 kilométeres átlaggal!!! — teljesítette. Bár nem gyártunk személy- gépkocsikat. a Magyar Autó­klub nemzetközi sikereit jegyzik a nemzetközi sport­naptárban. Európa vala­mennyi számottevő klubjá­val szoros kapcsolatot tart, s két világszervezetnek is tagja. Az alakulásakor mindössze 4S, s ma már 70 ezer tagot számlál az autóklub. Szolgáltatásai közül a leg­népszerűbb a műszaki se­gélyszolgálat. Csaknem 3 ezer kilométeres útvonalon közlekednek hétvégén a „sárga angyalok”, amelyek a magyar és külföldi autó­(s hozzá egyik legújabb gyártmány) a labdarúgó- es edzőcipő. A Tisza Cipőgyár jövőre már minden hazai igényt kielégít ebből a szép, tartós és sportra nagyon al­kalmas lábbeliből. A kiállí­táson hallottuk, hogy már­is van olyan magyar labda­rúgócsapat, amelyik sikerrel használja a cipőt. Így a Bu­dapesti Honvéd és a Ferenc­város (a martfűiek nagyon szeretnének „góleredmé­nyes” cipőket is készíteni, dehát ez nemcsak a cipőn múlik...). Az ízléssel és nagy gond­dal készült kiállítás sze­rény. a martfűiek nem min­tatermükből válogatták ösz- sze a legszebb termékeiket, hanem azokat hozták csak el, amelyeket ebben az évben gyártottak és jövőre gyárta­ni fognak. És ha már a jö­vőről beszéltünk, mindjárt azt is elmondjuk, hogy örömmel láttuk a sok szép gyermekcipőt, amelyek va­lószínűleg sok örömet sze­reznek majd nemcsak a gyerekeknek, hanem a szü­lők pénztárcájának is. A martfűi Tisza Cipőgyár első önálló fővárosi kiállítá­sát hétfőn délben dr. H. Nagy Mihály, a Tisza Cipő­gyár kereskedelmi főosztály- vezetője nyitotta meg a meghívott szakmai közön­ség előtt. klubok tagjait egyaránt húz­zák ki a bajból. Az elmúlt 3 évben 22 321 'kocsit javí­tottak meg az országutakon. A balesetek megelőzése ér­dekeben állandó fényszóró beállító szolgálatot szervez­tek. amelyet az elmúlt 3 évben 36 ezer autós vett igénybe. A touring szolgálat külföldi és hazai túrákat szervez. Így tavaly 600 ezer, idén 700 ezer külföldi személyautót kalauzoltak hazánkban, s érdekes útiprogramokat ál­lítottak össze, az évente több mint 50 ezer kocsival kül­földre látogató magyar au­tósoknak is. Mint ismeretes a magyar- országi személygépkocsik száma a jelenlegi 200 ezer­ről 1975-re félmillióra, 1980- ra pedijí 750 ezerre emelke­dik. Ezért a klub vezetői arra törekednek, hogy vala­mennyi megyeszékhelyen műszaki , bázist és segély­támaszpontot létesítsenek. A Közlekedés -s Postaügyi Mi­nisztérium támogatásával országos harkácsrnűhely hálózatot szerveznek, hogy a magánautósok megtanul­ják a legegyszerűbb hibá­kat kijavítani. Megkezdte működését Bu­dapesten a klub diagnoszti­kai állomása, ahol a magán- gépkócsik műszeres felül- vizsgálatát végzik. A népi ellenőrök Szolnok megyében 31 vállalatnál, szövetkezetnél, intézmény­nél ás a Társadalombiztosí­tási Igazgatóságon végeztek vizsgálatatot szeptemberben és októberben. A vizsgálat célja az volt, hogy megálla­pítsák: a társadalombiztosí­tási intézmények működése, szervezettsége milyen fejlő­dést mutat, — megfelelően szolgálja-e az igényjogosul­tak érdekeit? zetésének módja csaknem teljesen ismeretlen a dolgo­zók előtt. Ezen nem is lehet csodálkozni, hiszen a mozgó bérrészek és a bérezési for­rnak változása, a szabad szombatok bevezetése és a 20—30 féle munkarend az ügyintézők számára is sok helyen szinte megoldhatat­lan problémát okoz a táp­pénzek számfejtésénél. Nem egységesen számít­ják be a szabad szombato­kat sem, egyes helyeken kap a dolgozó táppénzt szabad szombaton, másutt nem. A jogi túlszabályozottságra jel­lemző az is, hogy ha a ke­resőképtelenség hónapjában a dolgozó munkahelye meg­változik, a jogszabály kü­lönbséget tesz a 15 napnál rövidebb, vagy 15 napnál hosszabb megbetegedésnél. Ez egyes esetekben jogtalan előnyökhöz juttatja, máskor pedig hátrányosan érinti. A dolgozói érdekvédelem körébe tartozik a kórházi táppénz is. Aki kórházi ápo­lás alatt áll, 50—80 száza­lékkal kevesebb táppénzt kap, pedig — a vizsgálati jegyzőkönyvek tanúsága sze­rint — költségei így sem ke­vesebbek a betegnek. Elavult és formális az a rendelet is, amely egyes gyógyszeren kiszolgálását fő­orvosi engedélyhez köti. — Nem jobb a helyzet azonban a gyógyászati segédeszközök felül kellene lenni a zöld­ség- és gyümölcsárudának. De Tiszabőn is egy van tu- lapdonképpen. A termelő- szövetkezet felszámolta a sajátját. — Megszüntették —mond­ja Tóth Pál, a tsz párttit­kára. — Kin szüntették meg, hogy Tóth elvtárs nem is tudott róla? — Hát úgy is kifejezhet­jük, hogy megszüntettük. — — Na de, ha a Petőfi Tsz néni termel, akkor ki ter­meljen Tiszabőnck zöld­séget? — Igaz — kapcsolódik be Vincze László, az új főagro- nómus is. — Én most köl­töztem Tiszabőre. a magam bőrén érzem, mit jelent az áruhiány. Jövőre mi diny- nvét. burgonyát fejeskáposz­tát ígérünk a falunak. Vagy részes kertésszel, vagy havi­díjassal, de megművel tétjük a területet. Igaz, az árusítás­ról meg nem gondolkoztunk. — Egy idényárudával. — akár egy pavilonnal meg le­het csinálni — mondja is­mét Tóth Pál. Vagyis hát, amit akar az ember, azt meg tudja tenni. A tejellátás is akarat dolga. — Valóban nem szóltunk még Pólyák elvtársnak — ismeri el a tanácselnök, Strapecz Pál. Ügy tervez­zük, a községi pártvezetőseg megbeszélésére meghívjuk az ÁFÉSZ-t is, s más érin­tetteket Ott mondjuk el, mit kíván a Község. Tarnavölgyi Sándor, a ta­nácstitkár közben kiszámít­ja: az óvoda körülbelül 20 liter tejet fogyaszt naponta. Az még most kap a kende­kiadásánál sem. Hadd idéz­zünk erre a jászberényi já­rási NEB összefoglaló jelen­téséből egy példát. Ha kör­nyező községekben valaki­nek mankóra van szüksége, akkor be kell utaznia Jász­berénybe az utalványért, — utána pedig Szolnokra a mankóért. Se táppénz, se f zetés Közismert, hogy a szakor­vosi rendelők csaknem min­denütt túlzsúfoltak. Nagyon gyakran előfordul, hogy a vidékről a szakorvosi rende­lésre beutazó dolgozó nem jut aznap a szakorvos elé. Megtörténhet, hogy csak a második, vagy a harmadik nap kerül vizsgálatra. Beteg- állományban azonban nincs még, de nem is dolgozik, mert orvosi rendelésre jár. Ezekre a napokra sem fize­tést, sem táppénzt nem kap. A társadalombiztosítási ügyintézés káoszából csak néhány példát ragadtunk ki. Ezek is jól bizonyítják azon­ban, hogy a társadalombiz­tosítási szolgáltatásokkal kapcsolatos jogszabályok, — utasítások és rendelkezések bonyolultak, szerteágazók. Az ügyintézés emiatt nehéz­kes, sok időt vesz igénybe. A rendelkezések és jogsza­bályok egy része elavult, időszerűtlen, változásra szo­rul. Azok a törekvések, amelyek a régi jogszabályo­kat az új körülményekhez próbálták alakítani nemcsak hogy nem oldották meg a problémákat, hanem sok esetben még bonyolultabbá, áttekinthetetlenebbé tették az ügyintézést. Zámbó Árpád resi tsz-től. De a lakosság­nak nem adhat a szövetke­zet, közegészségügyi okok- ból. Mármost, akinek tej kell, az próbál szerezni te­héntartóktól, vagy a kör­nyékbeli falvakból. vagy anélkül marad. Csak annyi kellene: hozzon az ÁFÉSZ egy Kanna tejet naponta, vagy palackos, vagy csoma­golt tejet. A töltelékáru. Éppen ettől a hétfői kezdve 70 kilót kap­nak hetenként. S ehhez miig Kuhnhegyesről tudnak vala­mennyit hozni. — Tulajdonképpen nem is tudjuk, mit tudna megen­ni a község. Főként a . vörös­áru hiánycikk. Szalámit mi csak akkor kapunk, ha le­megy a turistaszezon a vá­rosokban A parizerre, s más vörösárura azt mondja a Szolnok megyei vágóhíd, volt az árvíz ideién, előre megettük a fejadagot. Jövünk el Tiszabőről. — Eszembe jut az ÁFÉSZ el­nök. Pólyák Márton egy megállapítása. Azt mondta: Minden falu úgy van ám. hogy egyből Corvin áruhá­zát szeretne magának. Csak­hogy annak nincs meg a fel­tétele. Van ebben igazság. Abban is. hogy a tiszaböiek is túloztak kissé sérelmeik felsorolásában. De az is igaz: egyik vezető arra pa­naszkodott, elöregszik a fa­lu. mind elmennek a fia­talok. Tény, hogy nagyon sokan elmennek. Csakhogy: amíg azt a választ kapják, pieget- ték az árvízkor a húsárut... S amíg alapvető dolgot, te­jet nem lehet kapni... Minden ember ott szeret élni, ahol tisztességes az el­látás. _ borzák «-* A népi ellenőrök hatvanöt nyugdíjast kérdeztek meg, hogy például olvasták-e a nyugdíjrendeletet? Erre a kérdésre mindössze húszán ■válaszoltak igennel. Sok nyugdíjasnak problé­mát okozott, sőt nem egy­nek megoldhatatlan felada­tot jelentett a nyugdíjigé­nyek teljesítéséhez szüksé­ges időigazolások beszerzé­se. Mindez azt bizonyítja, hogy egyszerűbb, egysége­sebb és áttekinthetőbb sza­bályokra lenne szükség. Sokan sérelmezik, hogy az ipari tanulók után nem jár családi pótlék, ha a gyermek kollégiumban lakik. Ha hazulról jár be az isko­lába, akkor viszont a szülőt megilleti a családi pótlék. Kifogásolható az a rende­let is, mely szerint ha a csa­ládban két gyermek van és az egyik elveszti igényjogo- sultságát, akkor már a má­sik gyermek után sem jár családi pótlék. Ez mégin- kább érzékenyen hat azok­ra, akiknek idősebb gyerme­kük ipari tanuló lesz és el­tartásáról továbbra is gon­doskodni kelL \ Labirintus a táppénz körül A táppénz megállapításá­nak, számfejtésének és kifi­A nyugdíjazottaknak fele tájékozatlan saját nyugdíjügyében Tiszabőn ? Mi kapható, mi nincs és mi lehetne Tiszabőn tavaly nyár óta nincsen tej. így mondta el Poós István községi párttit­kár, a törökszentmiklósi já­rási pártértekezleten. Hozzá­tette még: kevés a töltelék­áru, nincs zöldáru választék, régóta kéri a falu a meleg­konyhás büfét, s takarmányt sem mindig kapnak a ház­táji állattartók. Másképpen szólva: kis falu Tiszabő, kis gondot fordítanak ellátásá­ra is. 0 A község ellátásának nagygazdája a fegyvernek! ÁFÉSZ. — Igazgató-elnöke, Pólyák Márton maga is ti- szabői lakos. — Ott voltam a pártérte­kezleten. Túl szubjektív fel­szólalás volt az. Utána mi azonnal hozzá kezd tünk, te­gyük meg, amit lehet. Meg­hirdettük: ha harminc, de legalább huszonöt ember je­lentkezik, a déli melegételt a fegyverneki étkezdéből át- visszük kisautóval. — Igaz, hogy kész ráfizetés, de meg­csináljuk. Hanem mindössze tizenhárom ember kért vol­na ebédet. Ez így nem megy. A tejellátás tudomá­som szerint eddig a kende- resi Vörös Csepel Tsz dolga volt. Nekünk a községi ta­nács mind a mai napig er­ről hivatalosan nem szólt. A zöldség? Van a faluban egy MÉK bizományos áruda, volt a tsz-nek is egy zöld­ségboltja. Tiszabőnek két­ezerháromszáz lakója van. Az emberek egy része a konvhKkertben, a háztáiiban megtermeli a zöldárut. Hogy még mi is nyissunk egy zöldségboltot, ésszerűtlen. — Tessék csak ezt arányaiban Szolnokhoz hasonlítani. Valóban. A lakossághoz arányítva Szolnokon százon A kiállításon mutatták be először a Tisza Cipőgyár lab­darúgó- és edzőcipőit. (Foto; Nagy Zsolt) •« Ünnepel az autóklub

Next

/
Thumbnails
Contents