Szolnok Megyei Néplap, 1970. december (21. évfolyam, 281-305. szám)

1970-12-24 / 301. szám

XXI. évf. 301. sz. 1970. dec. 24 csütörtök. Tervinduló K ét ötéves tervidőszak határpontja, népgazdaságunk mérföldköve az 1970-es esztendő vége, s az 1971-es év kezdete. Öt évre visszatekinteni nem egyszerű, mert bár sokat mondanak az összefoglaló adatok, nem tük­rözhetnek mindent. Az erőfeszítéseket a gazdasági reform bevezetéséért és kibontakoztatásáért, a kezdeményezéseket a termékszerkezet megváltoztatására, a küzdelmet a mostoha időjárással a mezőgazdaságban nem részletezheti egyetlen tervjelentés sem, ám örömeink és fáradozásaink mérlegéből nem hiányoznak. A népgazdaság eredményeit és gondjait — ha csak tört, milliomod részben is — minden ember érzi, vi­seli, tehát nem szemlélője, hanem részese azoknak. E közös érdekeltség fűz szoros szálakat a termelő és a nem termelő ágazatok, a népgazdaság valamennyi területének dolgozói között, s e közös érdekeltség magyarázza, hogy az országos számadás a mi saját számadásunk is, a terv a mi tervünk is. Ma fnár — az előzetes adatok alapján Is — tény, hogy a harmadik ötéves terv célkitűzései megvalósulnak, sőt, több területen túlteljesítésre is mód nyílott. A nemzeti jövedelem 30—32 százalékos növekedése, a beruházásoknál — 1968-as árakon számítva — az 50 milliárd forint körüli túlteljesítés megvalósítása, az ipari termelés 33—33 százalékos emelkedése nemcsak azt bizonyítja, hogy erősödött a népgazdaság, az ország, hanem azt is, hogy a források ésszerűbb, hatékonyabb kihasználásával, a munka gazdaságosságának előtérbe helye­zésével sikerült az eredeti tervcélok egy részét túlhaladni. Ennek köszönhető, hogy a lakosság reáljövedelme 31—32 szá­zalékkal emelkedett á harmadik ötéves terv esztendeiben, a foglalkoztatottak száma elérte az ötmilliót, s bevezetésre kerülhettek az életkörülményekre jelentősen kiható intézke­dések, mint például a 44 órás munkahét, a gyermekgondozási segély. N A z eredmények elérésében fontos szerepet játszott a gazdasági reform, de nem kétséges: nem oldhatott meg rövid idő alatt mindent. A munka termelé­kenységének lassú emelkedése, a beruházási piac feszültsége, a műszaki haladás nem kielégítő üteme olyan ismert prob­lémák, amelyekre egyaránt rámutatott az országgyűlés ülés­szaka a negyedik ötéves terv tárgyalásakor, s a párt X, kongresszusa is, a következő évek teendőit elemezve. Az ered­mények mellett tehát a gondok is indokolják, hogy az 1971— 1975 közötti években, a negyedik ötéves terv időszakában olyan fejlődés menjen végbe, amit a tervtörvényben így fogalmaztak meg: „A népgazdaság olyan dinamikus fejlődését kell elérni, amely lehetővé teszi a lakosság életszínvonalának rendszeres és viszonylag gyors növelését, életkörülményeinek és kulturális ellátottságának további javítását, a termelésnek a korszerűség követelményeivel, összhangban álló fejlesztését, a nemzeti vagyon gyarapítását. A növekedés üteme teremtsen kedvező feltételeket a társadalmi termelés hatékonyságának fokozásához, biztosítsa a népgazdaság arányos fejlődését”. Korábban már rámutattunk: a tervtörvények tömören fo- galmazottak, nem részletezhetik mindazt, ami az eredmények, sikerek elérésében közrejátszik. Az áldozatkészséget, az al­kotókedv és cselekvés serkentését — vagy éppen lelohasztását — mindazt, amit termelés, gazdálkodás emberi tényezőinek nevezünk. Aligha lehet e tényezők szerepét, jelentőségét túl­becsülni! Mert éppen az emberi s a közgazdasági érdekek, indokok, szempontok közössége az, ami sikert kovácsol, ám nem könnyű e közös alapot helyben megértetni, megmagya­rázni. Nem könnyű, de: elengedhetetlen! A negyedik ötéves terv ugyanis nem kevesebbet tűzött ki célként, mint azt. hogy szemben a mai — összehasonlításként átszámított — 750 dol­lárral, a tervidőszak végén az egy főre jutó nemzeti jövede­lem elérje az 1000 dolláros színvonalat, s ezzel átlépjünk azon a küszöbön, amely a közepesen fejlett és a fejlett orszá­gok csoportját elválasztja. Azaz: gazdaságfejlesztésünk inten­zív szakaszának kibontakoztatásával megkezdjük felzárkó­zásunkat a gazdaságilag fejlett országok közé. E nagy, össze­foglaló célon belül világosan meghatározni a részleteket, meg­mutatni az egyes ember szerepét, tevékenysége fontosságát, helyi feladat. Minden kollektíva dolga, hogy egészt és részt egyaránt lásson és láttasson, megvilágítva a becsületes munka és a nemzeti vagyon gyarapodása közötti összefüggéseket. B ecsületes munka. Sokszor leírjuk, sűrűn kimondjuk. Mégis, a cselekedetekben a lehetségesnél, a szüksé­gesnél kevésbé tükröződik. Emberi gyengeségeknek éppúgy szerepe van ebben, mint a szervezési, technikai fel­tételek hiányainak. Am aligha tévedünk, ha azt állítjuk: a következő öt esztendőben csak az együttes tökéletesítéssel, az emberi gyengék csökkentésével, s a szervezési, technikai feltételek javításának egyidejűségével juthatunk előbbre. indenki jobban akar élni. mindenki terveket dédel­get, álmokat .sző. Egészséges, érthető emberi törek­vés ez, csak éppen érvényesülésének útin nem mindegy, Tapintat és szigor, etvliű becsületesség és nyílt ke­ménység kell, hogy formálja az utat egyéni törekvések és közös feladatok összhangjának megteremtéséért, azért, hogy a társadalmilag hasznos munka, s csakis ez fialja a több fi­gyelmet, az egyéni boldogulást. Jusson több pénz, nagyobb megbecsülés, fokozott tisztelet azoknak, akik — akármilyen poszton állnak — értékesebb produktummal szolgálják a tár­sadalmat s érezzék a fegyelmező szigort azok, akik csak mar­kukat nyújtják. Két tervidőszak határpontján állunk. Nem­zetünk önbizalmát erősítő, jólétét emelő sikerekkel zárjuk a harmadik ötéves tervet, s bizakodva kezdhetjük a negyediket Bizakodva- erőnkben, tehetségünkben, s céljaink országgyara­pító, népjólétet emelő eredményeiben. (KS) Nincsenek hóakadályok a vasútnál Négy hellyel előbbre léptünk Jelentősen fejlődött a megye egészségügyi ellátottságé Értekezletet tartottak teg­nap Szolnokon a járási, vá­rosi főorvosok részvételével. A tanácskozáson értékelték a/, 1970-es év eredményeit és megvitatták a következő év feladatait. Ezt követően dr. Büttner Károly megyei főorvos is­mertette az Egészségügyi Mi­nisztérium leiratát. A mi- nisztérium a megyék és a megyei jogú városok egész­ségügyi ellátottságának fej­lődését vizsgálva Szolnok megyét az előkelő harmadik helyre sorolta. (Az elmúlt évben hetedik vblt.) A sor­rend eldöntésénél a táppén­zes állomány alakulását, a közegészségügy, járványügy, az anya-, csecsemő- és ifjú­ságvédelem helyzetét vették alapul. Hasonló Szempontok alap­ján rangsorolták a megye városait és járásait is. Ez szerint Szolnok város lett az első, mind­három „kategóriában” nagy­szerű eredményeket érve el. Második a szolnoki járás, harmadik a jászberényi já­rás, negyedik a törökszent­miklósi járás, míg az ötödik és hatodik helyen a kun­szentmártoni járás és Török- szent mi klós város osztozott. Szolnok megye az egész­ségügyi ellátottság fejlődésé­ben elért szép eredményeiért az Egészségügyi Miniszté­riumtól tekintélyes pénzju­talmat kapott, — amelyből megjutalmazták azokat az egészségügyi dolgozókat, akik az év során kiemelkedő mun­kát végeztek. A MÁV főmenetirányítója közölte, hogy az • országos havazás,a vasúti közlekedés­ben szerda estig nem okozott fennakadásokat. A KPM útügyeletének szerda esti tájékoztatása szerint az ország területén eddig nem okozott forgalmi akadályokat a hó. Kisebb átfúvások voltak ugyan a 32-es számú úton — Szol­nok megye területén, — de forgalmi akadály nem kelet­kezett. Az útügyi szervek csak­nem 400 őrjáratos és szóró kocsit irányítottak az or­szágutakra, s néhány ko­csi már URH adó-vevő ké­szülékkel van felszerelve. Me?> a^ikust a fiatal közgazdászok köre A szerszámgépio és a külkereskedelem együttműködése Hétfőn este a Nemzeti Bank kultúrtermében talál­koztak a megye fiatal köz­gazdászai. hogy megalakít­sák a fiatal közgazdászok körét. A kör a Magyar Köz- gazdasági Társaság Szolnok megyei tagozatán belül és annak segítségével fög mű­ködni, tevékenysége kapcso­lódni fog a társaság egyes szakosztályainak munkájá­hoz. Ezen túlmenően azon­ban a fiatal közgazdászok —, akik legtöbbje csak 1-—3 éve , dolgozik a gyakorlati élet­ben — külön feladatokat is kapnak, megszervezik ér­dekvédelmüket és tovább­képzésüket. Az elfogadott program sze­rint először felmérik a me­gyében dolgozó közgazdá­* szók, ezen belül is elsősor­ban a fiatalok helyzetét, a gazdasági életbe való beil­leszkedését, s tanulmányt készítenek a termelőszövet­kezetek fiatal üzemgazdá­szainak szerepéről, lehetősé­geiről is. Lehetőséget kap­nak a különböző pályázato­kon való részvételre, me­lyeken jelentős díjazást és erkölcsi elismerést érhetnek el, s a doktori cím meg- szerzését,- anyagilag is hono­rálják: a megyai témában ­írt disszertációért 2000 — más témájúért 10Q0 forintot kapnak. Ä fiatal közgazdászok rendszeresen, kéthetenként jönnek össze, s e célra a kö­zeljövőben klubhelyiséget is kapnak. Kuti Lajos, a Szerszám­gépipari Művek. Morvái La­jos, a Csepeli Szerszámgép- gyár és Nagy István, a Tech- noimpex külkereskedelmi vállalat vezérigazgatója szer­dán a Technoi mpex székha­zában hosszúlejáratú export- együttműködési szerződést írt alá. Ez megszabja a há­rom vállalat együttműködé­sének feltételeit az 1971—75- ös évekre. Alapgondolata, hogy az együttműködést egy­más érdekeinek figyelembe­vételével alakítják ki. és mindegyikük úgy gyakorol­ja saját . tevékenységét, hogy az a másik érdekeit és elő­nyeit is szolgálja. Első esetben fordul elő, hogy a Technöimpex, amely jelenleg a világ 50 országá­ba exportál szerszámgépe­ket, ilyen hosszúlejáratú szerződést köt termelő vál­lalatokkal. Az esemény je­lentőségét aláhúzza, hogy a szerződő két iparvállalat ad­ja a szerszámgép-export csaknem kétharmadát. A tervek szerint a szerszám- gépipari művek gyártmá­nyainak forgalma a tőkés or­szágokban a következő öt év alatt mintegy 50 száza­lékkal; míg a csépeli szer­számgépgyáré —' amely ed­dig is igen nagy tételekben exportált tőkés relációban — évi 5 százalékkal növekszik. A hatékony külkereske­delmi tevékenység érdekében a szerződők időszakonként közös piacértékeléseket vé­geznek s érmék alapján kö­zösen határozzák meg a piacpoli likai célkitűzéseiket szorosabb együttműködésnek a műszaki és a gyártrttány- | fejlesztés területén is. Egymillió csendőr — ítélet előtt Burgosban (KÜLPOLITIKAI TUDÓSÍTÁSAINK A 2. OLDALON — HÍREK - TUDÓSÍTÁSOK — HÍREK - TUDÓSÍTÁSOK - HÍREK Dr. Erdei Ferenc köszöntése Dr. Erdei Ferencet, a Ma­gyar Tudományos Akadémia főtitkárát 60. születésnapja alkalmából köszöntötte Kádár János és átadta az MSZMP Központi Bizottsága és a kor­mány üdvözlő levelét, vala­mint ajándékát. A bensősé­ges hangulatú üdvözlésen je­len volt Aczél György, a Köz­ponti Bizottság titkára és Aj- tai Miklós a Minisztertanács elnökhelyettese. Űj üzem Szabolcsban A hódmezővásárhelyi di­vatkötöttárugyár 600 dolgozót foglalkoztató telephelyet léte­sít a Szabolcs megyei Tísza- lökött. A telephelyen a Hód­mezővásárhelyen megkötött anyagokat dolgozzák fel kész felsőruházati cikkekké. Az új szabolcsi üzem a .jövő év har­madik negyedében már ter­mel. A Hódikötnek ez lesz az ötödik vidéki telephelye. „Tájfun” az építkezéseken A hazai állami építőipari .vállalatok közül elsőként a Komárom megyeiek vásárol­tak az elmúlt télea osztrák gyártmányú hő légfúvó be­rendezéseket. A „Tájfun” el­nevezésű olajtüzelésű légfú­vók megkönnyítik a téli mun­kát: egy-egy berendezés órán­ként 170 000 kilogramm ka­lóriát juttat a munkahelyekre. A Komárom megyeiek ked­vező tapasztalatai alapján már több megyei építőipari vállalat és egyéb ipari üzem is vásárolt, illetve vásárol osztrák hőlégfúvókat. Besze­reztek ilyen berendezést a köztisztasági vállalatok Is, mert alkalmas az utakat bo­rító vastag hótakaró megol­vasztására is. Iloang Luong búcsúlátogatása magyar vezetőknél Kádár János az MSZMP KB első titkára, LosonczJ Pál. az Elnöki Tanács elnöke. Föck Jenő, a Forradalmi Munkás-Parászt Kormány el­nöke, Kailai Gyula, az or­szággyűlés elnöke és Péter János külügyminiszter búcsú- látogatáson fogadta Hoang Luongot. a Vietnami Demok­ratikus Köztársaság nagykö­vetét, aki a közeljövőben végleg távozik Magyarország­ról. Péter János külügyminisz­ter vacsorát adott Hoang Luong, a VDK nagykövete tiszteletére abból az alkalom­ból, hogy a közeljövőben vég­leg távozik Magyarországról. A Partizán Szövetség Országos Bizottságának ülése Szerdán, ülést tartott a Ma­gyar Partizán Szövetség Or­szágos Bizottsága. A tanács­kozáson meghallgatták az utóbbi hónapokban a szövet­ség képviseletében külföldön járt delegációk jelentéseit. Az Országos Bizottság ál­lást foglalt amellett, hogy egyetért a Belgrádban tartott előkészítő értekezlet felhívá­sával, amelynek értelmében a volt európai frontharcosok, ellenállók, a fasizmus üldö­zöttel 1971. májusában talál­kozót rendeznek azzal a cél­lal, hogy segítsék az európai béke és biztonság további megszilárdítását, a földrész országainak békés egymás mellett élését, gyümölcsöző együttműködését, a fasizmus újjáéledésének megakadályo­zását. Jóváhagyták a Magyar Partizán Szövetség 1971-re tervezett rendezvényeit is. Kitört a termálkút Tiszakécske hátárában, az újbögi tsz területén 1958- ban termálvíz forrásra buk­kantak az alföldi olajkuta­tók. Mivel szénhidrogént nem -találtak, a kutat „kise­lejtezték” és hasznosítás cél­jából átadták a Földtani Hi­vatalnak. A lezárt kutat ké­sőbb a tiszakécskei tanács vette át. A szakszerűen le­zárt kút — eddig ki nem de­rített okokból kitört. Per­cenként ezer liter, negyvenöt —ötven fokos, erősen homo­kos, és s2énsav"*zö$ víz tör fel. Az erőteljes kitörés csaknem teljesen tönkretette az elzáró szerkezetet. A községi tanács nem ren­delkezik m'"’"'elelő pénzVazé szeggel a kút újabb szak­szerű elzáráséhoz, így az éré tékes termálvíz elfolyik. ;

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents