Szolnok Megyei Néplap, 1970. december (21. évfolyam, 281-305. szám)

1970-12-23 / 300. szám

I WO. december 23, SZOLNOK MEGVEI NÉPLAP 3 A bajokról is szólni kell A napokban tájékoztatást akartam kérni megyénk egyik termelőszövetkezeté­ben. Az előzetes információ szerint ebben a gazdaságban mérleghiány ■ várható. Tény az is, hogy a tsz 2,8 millió forint óvadék hitelt kapott legszükségesebb kiadásainak fedezésére. Az elnök személyes isme­rősöm, a „napfényes idők­ben”, amikor rendben volt a szövetkezet szénája, min­dig készséggel fogadott Ha valahol találkoztunk min­dig hívott, sőt kifogásolta-: rég jártunk már náluk. Ez­úttal megtagadta a tájékoz­tatást. Azt is hozzátette: a szövetkezet más vezetői sem tájékoztathatnak. (Pedig ez kötelességük lenne. Ezt a párt és a Minisztertanács határozata is előírja.) Az évvégi mérleg ezután készül. Akkor derül ki, hogy mennyi lesz az alap-, illetve a mérleghiány. De nem is erről akartam beszélgetni, inkább a bajok okairól. Azok viszont ismertek a szövetkezet vezetői előtt. E példa egyedülálló, de a jelenség nem. Egyes gaz­dasági vezetők szívesen ve­szik, ha a jót, a szépet meg­írják róluk. A kudarcokról inkább hallgatnak. Az a ki­sebbik hiba, hogy a sajtó munkatársai előtt, nagyobb a baj, amikor saját tagságuk előtt is titkolóznak. Ahelyett, hogy nyíltan, őszintén be­szélnének a bajokról és idejében kérnének tőlük se­gítséget azok leküzdéséhez. A szövetkezeti tagok — főként az idősebbek — jól tudják, hogy az ideihez ha­sonló, kedvezőtlen időjárás ritkán van. Ez okozta el­sősorban a visszaesést, a ter­méshozamok csökkenését, a mérleghiányt Távol áll tő­lünk. hogy mindezt a szö­vetkezeti vezetők nyakába varrjuk. A bajok objektív eredetűek, a hozzáértő ve­zetők ezeket csak enyhíteni tudták, elhárítani nem. Ezért is érthetetlen az a szaladgálás, kilincselés, ami egyes helyeken az utóbbi hónapokban, sőt jelenleg is folyik. Pénzt, jogtalan elő­nyöket hitelt próbálnak „szerezni”. Latba vetik eh­hez az ismeretséget divatos szóval élve a „szocialista összeköttetést”. Tudunk olyan esetről is, amikor egész falka — 600 — süldőt, a jövő évi hfzóalapanyagot eladták. Másutt' pénzzé te­szik a félig hízott bikákat módosabb termelőszövetke­zetnek. S ennek vezetői ki­használják a bajbajutotta­kat s igyekeznek előnyös üzletet kötni. Vajon mit segítenek ezzel? Számukra előnyös, de a mérleghiányt az említett esetben nem tudják megszüntetni. Viszont csökkentik a jövő évi ter­melési alapjukat s közben eladják a jövőjüket is. Korábban azt is szóvátet- tük, hogy a tsz-ek több tíz­ezer tonna műtrágyát mond­tak vissza az Agroker-nél. Tehát eleve lemondtak arról, hogy jövőre holdanként pár mázsával nagyobb termést takarítsanak be. Helyes és szükségszerű az ésszerű ta­karékosság, de ner* menjen az a közösség rovására. Az állam segít a bajba­jutott szövetkezeteken. A kötségvetési garanciára jut­tatott hitel is ezt a célt szolgálja. A helyzet nem tra­gikus, a sok vihart átélt szövetkezeti tagság nagyobb bajokon Is úrrá tudott len­ni. Most is leküzdi maid a nehézségeket. Nincs szükség az „ügyeskedésre”, a tényle­ges gondok elkendőzésére. Elítélendő az a törekvés is, I hogy a módosabbak a bajok vámszedői legyenek. Máthé László Második: Szolnok megye Értékelték az „Úttörők az árvízkárosult iskolákért" akciót Milliós értékek váltak az Á KNEB irányelveinek megfelelően A Szolnok megyei Népi Ellenőrzési Bizottság 1971. évi munkatervéből árvíz martalékává. Gyárak, gazdaságok, családi otthonok és iskolák. Sok falusi, köz­ségi iskola. Olyan községek­ben, amelyeknek nevét a ne­héz órákban tanulta meg az ország: Csengersima, Fehér- gyarmat, Kisar. Szeptember­re új iskolák kellettek. Se­gítő akciók indultak, hogy a kisdiákok az új tanévet már új falak közt, megfelelő kör­nyezetben kezdhessék. Gyűl­tek a forintok, a százezrek, a milliók. A Magyar Vöröskereszt Országos Elnöksége, a Mia­gyar Üttörők Szövetsége or­szágos elnöksége és a MÉH tröszt „Úttörők az árvízká­rosult iskolákért” — jelszóval segítő akciót indított. Ennek nyomán mindenütt az or­szágban úttörő pajtasok száz­ezrei mozdultak meg, kezd­tek hulladékanyagokat gyűj­teni, s az ezért kapott forin­tokat felajánlották iskolák építésére. December húszadikán, Bu­dapesten, a Madách Szín­házban tart ttsk óz országos akció záróünnepségét, s ott ismertették a gyűjtések ered­ményeit. Rostás István a Magyar Vöröskereszt főtit­kára az ünnepségen meleg­hangú köszönetét mondott az akcióban résztvett úttörők­nek, s bizosítóttá őket arról, hogy forintjaik jó helyre ke­rülnek. A Magyar úttörők Országos Szövetsége nevé­ben Szabó Ferenc elnök kö­szönte meg a futásoknak az önzetlen segítséget. A meghívottak érdeklődés­sel hallgatták a MÉH tröszt vezérigazgatója, Balassa Já­Sok idős ember számára a nyugdíjazás korántsem örven­detes dolog. Kevesen örülnek a megérdemelt pihenésnek. Nehéz megszokni, hogy reg­gelenként nem csörög az óra: nehéz megszokni, hogy a teg­napi munkatársak csak ven­dégként fogadják a régi mun­kahelyre látogatót □ A párttag számára kétsze­resen nehéz a nyugdíjazás. — Alapszervezetünknek nyolcvanegy tagja van. A többség nyugdíjas. Az átlag­életkor ugyan csak ötvenhét, de a negyvenöt legidősebb elvtársé hatvannyolc év. Básti Ágoston, a szolnoki 2. sz. körzet alapszervezetének titkára maga is nyugdíjas. — Különbözőek az emberek — mondja. — Van, aki azt gondolja, amikor nyugdíjba megy, és a munkahelyi alap­szervezet is búcsút vesz tőle: „megszűnt a párfmunkám”. De a többség nem ilyen. A fáradtság nem tudja elnyom­ni a tettvágyat. Keresik, hogy mit lehetne tenni a körzeti aiapszervezetben. Aki tud és akar dolgozni, annak igyek­szünk munkát adni. Szolnokon körülbelü nyolc­száz kommunista tartozik a körzeti alapszervezetekhez. Többségük régi párttag, évti­zedek alatt felhalmozott ta­pasztalatok birtokosa. — Gyakran jönnek hozzánk a kerület lakói, párttagok és pártonkívüliek is. Sok logos panasz, kérelem elintézésében segítettünk már — mondia Básti Ágoston. — Szeretnénk évente egyszer-kétszer össze­hívni a tanácstagokat. Nem mindig sikerül. Vagy eljön­nek, vagy nem. Szerintem a nos szavait, amikor ismertet­te az akció eredményeit. Be­jelentette, hogy az „Úttörők az árvízkárosult iskolákért” akció összesen ötszáz millió forintos eredménnyel zárult. A MÉH tröszt vezérigazga­tója ezután ismertette az út­törőcsapatok között, az ak­ció során indított verseny eredményeit. Az ötszáznál több tagot számláló úttörő- csapatok kategóriájában or­szágos második helyezett a karcagi csapat lett. Az ezért járó oklevelet és az ezzel iá­ró ajándék 'televíziókészülék utalványt Márkus Magdolna, a karcagi 160. számú II. Rá­kóczi Ferenc úttörőcsapat tagja vette át. Tegnap délelőtt Szolnokon a Szigligeti Színházban is bensőséges ünnepséget tartot­tak. Bede Lászlóné, a KISZ Szolnok megyei Bizottságának titkára, megyei úttörőtitkár ismertette a megyei akció eredményeit. Az országos ver­senyben második helyezést elért karcagi úttörőcsapaton kívül a megye pajtásai össze­sítésben is a második helyen végeztek. A megye 125 úttörőcsapata összesen 260 ezer forintot fi­zetett be az árvízkárosult is­kolák számlájára. A pajtások az eddigi hasonló akciókhoz viszonyítva hatezer tonnával több vasat gyűjtöttek. A leg­jobb eredményt elért úttörő- csapatok emléklapot kaptak; öt úttörőt és öt őrsöt a „Ki­váló fémgyűjtő” miniszteri kitüntetésre terjesztették fel. Az ünnepélyes eredményhir­detés után neves fővárosi művészek közreműködésével a Csim-bumm cirkusz szóra­koztatta a pajtásokat tanácsnak jobban kellene tá­maszkodnia a körzeti párt- szervezetekre. Sokat tudnánk segíteni, még többet is, mint eddig. Akadna jónéhány téma: a közlekedés, a közel­látás, a közbizlonság, a tö­megszervezetek munkájának segítése; részvétel a nagyobb városi rendezvények előké­szítésében, lebonyolításában. A körzeti pártszervezet a terület központja lehet ahol megtarthatják a tömegszerve­zetek, mozgalmak rendezvé­nyeit, a tanácstagi beszámoló­kat, jelölőgyűléseket — A nőtanács szépen dol­gozott az elmúlt időszakban, klubja is volt, de a titkár férjhez ment azóta nagyon elfoglalja a család. Januárban újra elkezdjük a munkát. Ugyanúgy a Vöröskereszt­ben is. 0 A nyugdíjasok egy része sokat szenved a magányos­ságtól. Ha a család szeretet­tel veszi is körül, az i(iős em­ber valójában a nap nagyob­bik részét egyedül tölti. A családtagok dolgoznak, a gye­rekek iskolában vannak. A körzet érdekében végzett munka így nem áldozat, in­kább igény, amely összefonó­dik a közösség iránti vagy- g.val. Régóta napirenden van a városban a nyugdíjasok klub­jainak létrehozása. A körzeti pártszervezetek, ahol erre módjuk van, igyekeznek biz­tosítani az együttlét alapvető feltételeit A végső megoldás majd az ebédet iS adó nap­közi lesz. a klubszerűén szer­vezett összejövetelek azon­ban addig is sokat segíthet­nek. — Jövőre hetenként kétszer, délután fogjuk megnyitni a klubot a nagyteremben — Hétfőn a megyei tanács hagyta jóvá a megyei Népi Ellenőrzési Bizottság 1971. I. félévi munkatervét, amely­nek összeállításánál a KNEB irányelveit vették alapul. A különböző feladatok kijelö­lésénél arra törekedtek, hogy vizsgálataik mindenkor kap­csolódjanak gazdasági és tár­sadalmi életünk időszerű kérdéseihez. Ugyanakkor fi­gyelembe vették, a megye vezetőszerveinek, a járási és városi NEB-ek javaslatait is. Az, hogy a KNEB milyen feladatokkal bízza meg a megyei bizottságot, még nem ismeretes. Saját feladatként azonban öt vizsgálat elvégzé­sét határozták el. Februárban és márciusban „A sertés- és baromfitermé­kek termelése, feldolgozása és forgalmazása” című té­mát vizsgálják meg. Meg akarják állapítani, hogy a népgazdasági tervvel össz­hangban hogyan alakult a megyében a sertés- és ba­romfitermékek termelése, feldolgozása, forgalmazása; hogy a jelentkező feszültsé­gek levezetését milyen ténye­zők gátolják és hogy a kö­vetkező évek termelési és forgalmazási biztonságának megteremtéséhez milyen in­tézkedések szükségesek. A következő téma. amely­nek vizsgálatára 1971. ápri­lisában és májusában kerül sor, a helyiipari és kereske­delmi vállalatok árpolitiká­ja. E vizsgálat célja annak megállapítása, hogy a helyi­ipari és kereskedelmi válla­latok az árképzés során be­tartják-e a vonatkozó rende­leteket és irányelveket? — említi Básti Ágoston. — Módot ad majd a tájé­kozódásra. eszmecserére. Ott­hon ugyan majdnem minden­ki tévét néz, rádiót hallgat, újságot olvas, de mindez nem helyettesítheti a közvetlen emberi kapcsolatokat. Szép, modem épületben ka­pott otthont a kerületi párt- szervezet, a Bokányi Dezső utcában. Itt működik egy fiókkönyvtár, s az irodán kí­vül még egy nagyobb terem van benne, ahol a pártszerve­zet rendezvényeit tartják. A falon, a Lenin-kép alatt kék, kisdobos nyakkendő, rajta vö­rös csillagok. Mindegyiken egy osztály neve áll. Básti Ágoston elmosolyodik, amikor erről kérdezem. — A Kassai úti iskolások készítették. Nagyon rendes gyerekek. A Nyűi utcaiakkal együtt gyakran eljönnek hoz­zánk bemutatnak egy-egy kis műsort. 0 — Ml lesz a legfontosabb munka a következő eszten­dőben? — A választás — feleli Bás­ti Ágoston. Megpezsdül itt az élet hamarosan — teszi hoz­zá. — Ebben az épületben ugyanis két alapszervezet működik, a kettes és a tizen­egyes. Képzelje csak el. Egye­dül a mi körzetünkben tizen­két választókerület van. Meg­alakítjuk a választási bizott­ságokat, tizenkét jelölőgyű­lést tartunk. Előbb azonban összehívjuk a körzet kommu­nistáit, s velük tárgyaljuk meg a teendőket. Sok munka lesz. de szívesen csináljuk, örülünk neki. Bistey András Mennyire tartják szemelőtt a vállalati és társadalmi ér­dekek összhangját, mind­emellett fel akarják mérni, hogy az árazás megfelelő színvonalon történik-e. meny­nyire vannak biztosítva ah­hoz a személyi és anyagi fel­tételek. A vizsgálat az 1968— 69—70-es évekre terjed ki. Napirendre került a NEB- nél a diáKszállások és diák­otthonok. valamint a kollé­giumok helyzetének vizsgá­lata is. Felmérik hogy a diák szociális intézmények — diákszállások, diákotthonok, kollégiumok, menzák stb. — hogyan töltik be szerepüket az ott elhelyezett hallgatók nevelésében, a tanulási lehe­tőségek megteremtésében. Arra is szeretnének választ kapni, hogy az oktatás re­formja, a tanintézetek meg­növekedett önállósága ho­gyan befolyásolta a szociális — kulturális szolgáltatások színvonalát. A két évre ki­terjedő vizsgálatban a me­gyei NEB-en kívül résztvesz- nek a jászberényi, a szolno­ki, a törökszentmiklósi, a karcagi, a mezőtúri járási-, városi NEB-ek is. Napjainkban egyre jobban Az idén a szokásosnál jó­val kevesebb szőlő termett és gyengébb a bor minősé­ge is. A Csongrád—Szolnok megyei Állami Pincegazda­ság tiszakürti pincészete 40— 45 ezer mázsa borszőlő he­lyett csak 33 ezer mázsát tudott felvásárolni. Ezen­kívül 1800 hektoliter mus­tot és 500 hektoliter bort vettek át, főként a háztáji gazdaságoktól. Ennek ellenére megtelt a pár évvel ezelőtt korszerűsí­tett, bővített tiszakürti pin­ce. összesen 48 ezer hektoli­ter bort tárolnak, a pincé­szet Csongrád megyei telepé­ről szállítottak bort. Tőzsér József telepvezető arról tájékoztatott bennün­ket; a decemberi forgalom Visontán kedden munkás- gyűlésen ismertették a Gaga­rin hőerőmű építésének és üzemeltetésének helyzetét, ta­pasztalatait. Rámutattak, hogy a gazdasági bizottság határozata szerint az épülő Gagarin hőerőmű első és má­sodik. egyenként 100 mega­wattos blokkját 1970. őszén kellett üzembe helyezni, a 3 számú, 200 megawatt telje­sítményű blokk párhuzamos kapcsolását pedig december 15-ig kellett megoldani. Vi- sonta építői teljesítették e fel­adatokat. s ez azt jelenti, hogy az idei év tennivalóinak ma­elterjed a másodállás és mel­lékfoglalkozás. A tapasztala­tok azt mutatják, hogy egyes népgazdasági ágakban, ága­zatokban a másodállások és mellékfoglalkozási munkavi­szonyok létesítése jogszabály ellenesen történik, eseten­ként a bérek nincsenek arányban a végzett munká­val. Betartják-e a gazdálko­dó szervek a másodállású és mellékfoglalkozású dolgozók alkalmazásánál a vonatkozó jogszabályokat, a szerződés­ben foglaltakat és hogyan értékelhető a végzett mun­ka? Ezt kutatja a másodál­lások és mellékfoglalkozások jogszabályszerűségének, tar­talmának vizsgálata, melyet májusban' és júniusban vé­geznek el. A jövő év első feleben sor kerül egy utóvizsgálatra is: a csökkent munkaidőre való áttérés előkészítése és eddi­gi tapasztalatai címmel. A , megyei NEB célja, hogy megállapítsa: e témában az 1969. II. félévében végzett alapvizsgálatuk óta az érin­tett gazdálkodó szervek mi­lyen intézkedéseket tette« a feltárt hiányosságok, mulasz­tások pótlására. kétszerese a korábbi hóna­pokénak. Most 200 hektoli­ter bor eladására számíta­nak. öt fajta hordós- és 12 fajta palackozott bort tárol­nak a pincében. Egy év óta ugyanis saját üzemben pa­lackozzák a bort Szegeden. Az Igényeknek megfelelően kielégítik a szövetkezeti vendéglátó egységek igé­nyeit. Azelőtt csak az állami és szövetkezeti vendéglátó egy­ségeknek adhattak bort Ti- szakürtön. Most a magáno­sokat is kiszolgálják, ha 5 liternél nagyobb mennyisé­get kérnek. Méghozzá ol­csóbban adják, mint a ter­melők. A tiszakürti kövidin- kát például 13,50 forintért literenként. radéktalan teljesítése mellett a korábbi években bekövet - kezett lemaradást is behoz­ták. A kongresszusi versenyben produkált nagyszerű teljesít­mények eredményeként a 800 megawattosra tervezett Ga­garin hőerőmű üzem behelye­zése eljutott a félidőig: 400 megawatt teljesítménnyel be­lépett az országos villamos­energia hálózatba. A Gagarin hőerőmű építé­sére a harmadik ötéves terv időszakában 4 milliárd forin­tot költöttek. Felveszünk nyugdíjasokat éj eltörnek Jelentkezés: Elektrometál Kereskedelmi Vállalat — Szolnok, Vöröshadsereg u. 4. Telefon: 12—456, Nyugdíjban, de nem nyugdíjasok Linnep előtti borforgalom Tiszakürtön Félidő Visontán

Next

/
Thumbnails
Contents