Szolnok Megyei Néplap, 1970. december (21. évfolyam, 281-305. szám)

1970-12-22 / 299. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1970. december 22. Grönland olajat ígér Üjabban fokozott remé­nyekkel tekintenek Grön- landra, Dánia óriás sziget­gyarmatára, ahol ezen a nyáron először nem keve­sebb, mint hét cég kezdte meg az olajmezők kutatását. A kutatási munkálatok a nyugat-grönlandi Disko- öbölben összpontosulnak, ahol geológiai, földtani ku­tatásokkal együtt egyszer­smind szeizmikus vizsgálato­kat is végeznek, hogy már jövőre alkalmas helyet talál­janak a fúrásra. Sokat ígérő jelek Olyan „üledékes kőzetré­tegek” találhatók, amelyek geológiailag rövid idő alatt tetemes vastagságban hal­mozódtak fel. Ebben a kö­zegben az olajkutatók ta­pasztalata szerint -a kevésbé szétroncsolódott állatok és növények szervezetéből ke­letkezett kőolaj van a leg­nagyobb mennyiségben. A Disko-öböl területén kimu­tattak egy egységes, a kréta korból származó, 1500—2000 méter, vagy még annál is vastagabb geológiai formá­ciót. Itt likacsos kőzetréte­gek, durva homokkő, vagy akár kavicsrétegek találha­tók, amelyekben a keletke­zett kőolaj összegyűlhet. A kutatás szempontjából na­gyon biztató, ha emellett még az olaj jelenlétére val­ló felületi jelekkel is talál­kozunk, így a bitumentar­talmú kőzetekből kibuggya- > nó olajjal vagy gázzal. Nos, ezek a felszíni jelek Grön- landban különösen sokat ígérőek, épp annyira, mint az egyébként igen ritka Iszapvulkánok Ezek a bitumenpalák, bi­tumentartalmuk vizsgálata alapján legalább részben va­lódi kőolaj anyakőzetek. A szovjet mező- gazdaság 1972-ben Az első arra irányuló ter­vek, hogy olajat nyerjenek a Disko-öböl térségéből, egészen 1951-ig nyúlnak vissza, de csak ezen a nyá­ron került sor az első konk­rét kutatási munkákra — repülőgépek és hajók be­vetésével. A koppenhágai geológiai szolgálat beható vizsgálatai bebizonyították, hogy a tér­ségben az olaj jelenlétének valamennyi lényeges felté­tele- megvan: „klasszikus” olajterületeken, a melegebb övezetekben. A legszembetűnőbb jelen­ség a csodálatos „égő pala”, a Diskó-öböl partján: feke- tés színű bitumentartalmú paláról van szó, amelyként is tartalmaz és igen gyak­ran fordul elő az olajlelő­helyeken. Feltehetően e kéntartalom miatt lobban­nak oly könnyen lángra a bitumenpalák, úgy hogy a Disko-öblön keresztül uta­zóknak mindig része lehet abban a látványban, ame­lyet a Nugssuag-félsziget meredek sziklafalairól gő­zölgő és füstölgő színjáték nyújt. A kiégett pala vö­rös maradékot hagy vissza és elveszti szilárdságát, s emiatt száz méteres magas­ságokból hatalmas hegycsu- szamlások zúdulnak le. Sok jel arra vall, hogy ezeket a hegyeket már a vikingek is látták. A történelem előtti korból származó eszkimó falvakban 2000 évesnél ré­gibb kiégett vörös palada­rabokat találtak. Ezeket a jeleket kiegészíti még az a tény is, hogy a Disko-öböl körüli félsziget völgyeiben egy sím: ú. n. TOKIÓ Az amerikai légierők egyik Phantom típusú vadászbom­bázója ibaraki japán tarto­mány partjaitól mintegy 40 kilométerrel délkeletre a tengerbe zuhant. A gép két pilótája katapultált és meg­menekült, mivel egy japán mentőhidroplán kimentette őket a tengerből. (TASZSZ) ☆ NEW YORK Véget ért a New York-i taxisofőrök mintegy két hét óta tartó sztrájkja, miután a gépkocsivezetők háromötö- dös többséggel a munka folytatása mellett szavaztak A város alkalmazásában ál­ló mentők, tűzoltók és köz- tisztasági dolgozók képvise­lőinek béremelések céljából a munkáltatóval folytatott tárgyalásai eddig eredmény­teleneknek bizonyultak, s le­hetséges, hogy rövidesen sztrájk kezdődik, amely — tekintettel arra, hogy a New York-i rendőrök is tá­mogatják e követeléseket — a világvárost teljes káosz­ba taszíthatja, (UPI, AFP) MONTREAL A montreali nemzetközi repülőtéren őrizetbe vették a rendőrségi jelentés szerint „jó családból származó” Ja­mes Horvath 22 éves fiatal­embert, aki Párizsból érkez­ve, nagymennyiségű hasist hozott bőröndjében. (AFP) HAVANNA Egy tengeri rákok után kutató kubai halász 12 mé­teres bálnára akadt, ame­lyet hajnaltól napnyugtáig üldözött Kuba északi part­jai előtt. Miután szigonnyal nem boldogult, golyókat lőtt a hatalmas állat testébe. Kétszáz lövést adott le, mi­re az állat kimúlt (Reuter) RÓMA Megegyezés született va­sárnap reggel Rómában az újságírók kollektív szerződé­sének megújításáról az Olasz Üjságírószövetség és a Lap­kiadók Szövetségének képvi­selői között Az új megállapodás jelen­tős béremelést irányoz elő, bár nem teljesíti az újság­írók eredeti követeléseit (AFP) LONDON A rossz időjárási viszo­nyok és a dolgozók munka­lassító sztrájkja miatt csak­nem hét órát késtek vasár­nap az utasszállító repülő­gépek Londonban, a Heath­row repülőtéren. A postai és teherforgalomban még na­gyobb a késés, a szombati postaj áratok egy része még vasárnap délben sem indult el úticélja felé. (Reuter) BASEL Röviddel zárás előtt egy ismeretlen vevő két értékes Picasso-nyomatot lopott szombaton egy baseli könyv- kereskedésből. A 8000 svájci frankot érő nyomaton a mű­vész sajátkezű aláírása sze­repel. (UPI) BAD KTSSINGEN Három álarcos betörő ha­tolt be szombat este egy Bad Kissingen-i ékszerüzlet­be. Az egyik bandita fegy­verrel sakkban tartotta a személyzetet, a másik kettő pedig összeszedte a keze ügyébe kerülő ékszereket. Több mint 400 ezer márkás zsákmányukkal egy lopott gépkocsin menekültek eL (DPA) CONAKRY A guineai hadsereg fő­parancsnoksága közleményt hozott nyilvánosságra, amely szerint a portugál zsoldosok újabb támadásra készülnek a Guineai Köztársaság el­len. A zsoldosok a szom­szédos gyarmaton, Portugál Guineában (Bissau) összpon­tosítják erőiket. A guineai fővárosban a közleménnyel egyidejűleg behívták az 1966 és 1969 között szolgált .tartalékosokat, Mint ismeretes, az SZKP Központi Bizottsága júliusi plénumán előterjesztették a mezőgazdasági termelés in­tenzív fellendítésének a leg­közelebbi öt évre szóló prog­ramját. A Szovjetunió Leg­felső Tanácsának legutóbbi ülésszakán szintén behatóan megvizsgálták a mezőgazda­ság 1971. évi fejlesztésének problémáit. Természetesen az új ötéves terv első évé­nek népgazdasági tervezeté­ben is jelentős helyet kap­tak ezek a kérdések. A sajtó széleskörűen kom­mentálta az idei mezőgazda- sági év előzetes eredmé­nyeit. Gabonafélékből, gya­potból és más mezőgazdasá­gi termékekből is jó a ter­més. A mezőgazdasági ter­melés volumene eléri a 84 milliárd rubel összeget. Mit ad 'tehát az ország­nak a szovjet falu 1971-ben? Az éves terv szerint a me­zőgazdasági termelés volu­menét 88,6 milliárd rubel­re kell emelni, vagyis a múlt évhez viszonyítva, 5,5 százalékkal. Várható, hogy jelentősen növekszik a ga­bonafélék, a cukorrépa, a gyapot terméshozama, a hús­termelés, a tejtermelés, és főképp a zöldségtermelés. Az állam a tervszerint és terven felül (felemelt fel- vásárlási árakon) 75 millió tonna gabonát, több mint 77 millió tonna cukorrépát, 6 millió 200 ezer tonna nyersgyapotot, mintegy 25 millió tonna burgonyát és zöldséget, továbbá több mint 13 millió tonna húst, 43 millió tonna tejet és egyéb terméket szándékszik felvá­sárolni a mezőgazdaságtól. Ezt a jelentős termés- és terméknövekedést 1971-ben úgy érik el, hogy növelik a kolhozok és az állami gaz­daságok műszaki felszerelt­ségét, több műtrágyát biz­tosítanak, javítják a földek kihasználását, bővítik aa öntözött területeket, növelik a földművelés kultúráját és emelik az áttattenyésztés produktivitását. A mezőgazdaság fejleszté­sére 1971-ben 13 milliárd rubelt, vagyis 12,2 százalék­kal többet fordítanak, mint ebben az évben. A szovjet ipar a jövő évben 316 500 traktort, 168 500 teherautót, 99 000 kombájnt és több, mint 50 millió tonna mű­trágyát szállít. Jelentősen növelik a mezőgazdaság energia-ellátottságát is. Ezek az adatok a szovjet ipar állandóan növekvő le­hetőségeit és azt .bizonyít­ják, hogy az ipar igenis ké­pes biztosítani a tudomá­nyos és műszaki fejlődést a mezőgazdaságban. A mező- gazdaságnak szükséges fon­tosabb erőgépek gyártása tekintetében a Szovjetunió ma már az első helyen áll a világon. A földtekén dübör­gő traktorok közül minden negyedik szovjet gyár kapu­ján gördült ki. Gleb Szpiridonov APN íszapvulkán helyezkedik el: ezekből az iszap­vulkánokból földgáz bu­zog fel, amely vizet és isza­pot sodor magával és a kitörési helyek körül kráter­sánccal körülvett, vízzel töl­tött iszaplyukak keletkeznek. Ezek a gázkitörések vagy földalatti földgázelőfordulá­sokból erednek, vagy a kő­olaj készletek környezetéből különülnek el (a kőolaj csaknem mindig földgázzal együtt választódik ki). Mivel (többek között) a bakui, a romániai és a já- vai kőolajmezők felszínét is ilyen iszapvulkánok borít­ják, ezeknek létezése való­színűvé teszi, hogy a mély­ben kőolaj előfordulások van­nak. Lávatakaró Ennek előrebocsátása után sokkal meglepőbb lenne, ha eredménytelenül végződnék a megkezdett feltárás, mint az, ha a következő évben új olaj körzet ' nyílnék meg Nyugat-Grönlandon. Min­denesetre egyelőre a feltá­rási munkáknak keskeny partszakaszra kell korláto­zódniuk: a szárazföld felé beljebb gleccserek . fedik a potenciális lelőhelyeket, a tenger felé eső kőzetrétege­ket nagyrészt vastag lávata­karó borítja, amelyeket mintegy 50 millió évvel ez­előtt Grönland ismeretlen óriásvulkánja halmozott fel. Helyenként ez a bazalttá merevedett láva 5 kilométer vastagságot is elért és a nagy költségek miatt nem lehet szó átfúrásáról. Min­denesetre a Disko-öböl né­hány tízezer négyzetkilomé­ternyi területén igen kedve­zőek a felületi jelek és jó­val több esélyt kínálnak a sikeres kőolajnyerésre, mint pl. az egész nyugatnémet északi-tengeri partvidék. Közlekedési Múzeum Mint ismeretes a Minisz­tertanács legutóbbi ülésén országos múzeummá minő­sítette a Közlekedési Mú­zeumot. Az intézmény ezzel jogot kapott a megyei mú­zeum közlekedési anyagának szakmai ellenőrzésére. A Közlekedési Múzeum anyaga már régen kinőtte az épületet, hiszen csak a 16 gépből álló repülő gyűj­temény kiállítása is óriási helyet igényelne. Űj otthon kellene a 30 ezer darabos fotonegatív gyűjteménynek, a százezernyi képnek, mű­szaki rajznak, dokumentum­nak és a 60 ezer kötetes könyvtárnak is. A IV. ötéves tervben ezért korszerű rak­tárépületet építenek, ahol a restaurálok is helyet kap­nak. Jövőre a 75 éves Köz­lekedési Múzeum már a vi­déki múzeumokat is ellátja kiállítási anyaggal Már egy hete tartott Lon­donban a Christie cég ár­verési csarnokában a vásár. És egy pénteki napon meg­született a világrekord: 2 millió 310 ezer font. Eny- nyiért kelt el Velázquez Juan de Pareja-ról készí­tett arcképe. Ugyanez a kép 1801-ben ugyanebben az árverési csar­nokban 40 font 19 shillin­gért talált vevőre. A világcsúcsot eddig egy 1961-ben New Yorkban el­adott Rembrandt kép: „Arisztotelész Homérosz mellképét szemléli” tartotta 820 ezer fonttal. Hová is fog kerülni a világa legdrágább festmé­nye? Közvetlenül az üzlet meg­kötése után a vevő, Alec Wildenstein kijelentette, hogy ezzel az ügylettel Na­than nevű ükapjának régi álma teljesült. Ez az öreg­úr alapította ugyanis 80 évvel ezelőtt Párizsban a festményekkel kereskedő Wildenstein céget. Alec ki­jelentése szerint, őse a vi­lág legszebb festményének Juan de Pareja képét tar­totta. Ennek megfelelően, ha a cég most végre rátette a kezét Velázquez remekmű­vére, akkor azt meg is fogja tartani saját gyönyörűségére. Ez is gyógyítható Nem újdonság már a mű­tőasztal felett elhelyezett tv- kamera, amely az egyetemi auditóriumba továbbított képpel lehetségessé teszi, hogy „közvetlen közelből” fi­gyelhessék az operációk me­netét. Űj viszont a tv-készü- lék, amely a műtőasztal mel­let áll, s amelynek ernyőjén a sebész a saját munkáját .kísérheti figyelemmel. Ezt az érdekes módszert dr. Rai­mund Wittmoser, a düsseldor­fi sebész eszelte ki, csaknem tíz évvel ezelőtt és igen figye­lemreméltó sikereket ért el vele. Módszerét először egy csi­nos, intelligens fiatal lányon alkalmazta, aki laboránsnő Előrejelzés 1990-re Az előrejelzést Anglia 40 kiemelkedő orvosából álló bi? zottság állította össze. A szak­emberek véleménye szerint erre az időre a vegyi érzés­telenítést fel fogja váltani a villamos érzéstelenítés és az operáció alatt a beteg végig öntudatánál lesz. Az agy- és a gerincvelő kivételével min­den testrész átültethető lesz. Az átültetendő szerveket kü­lön erre a célra kitenyésztett állatok fogják szolgáltatni. akart lenni, ám hiperhidrózis nevű betegsége ebben meg­gátolta. A hiperhidrózis nem egyéb, mint mértéktelen izza- dás: a benne szenvedők ke­zéről gyakran akkor is csep- pekben hull a veríték, ha mozdulatlanul állnak. A betegség tehát rendkí­vül kínos, de nem különösen veszélyes, legfeljebb akkor, ha a kéz vérellátásának ko­molyabb zavarai kísérik. Wittmoser dr. azonban kije­lentette, hogy alig van még egy betegség, amelyet oly ma­radéktalanul meg lehetne gyógyítani. „Többszáz pácienst megope­ráltam és egyetlen egynél sem következett be visszaesés”, mondja a düsseldorfi sebész. Az öregedési folyamat fel- tartóztathatóvá, sőt részlegesen visszafordíthatóvá is válik. Az emberek átlagos életkora meg fog növekedni. Bár az előre­jelzés általában jelentős vív­mányokkal számol, mégsem túlzottan optimista. Rámutat többek között arra, hogy a kábítószerfogyasztás komoly társadalmi problémává válik. A neuratikus betegek száma is jelentősen emelkedik. Üj szemsebészeti eljárás a lublini klinikán A lublini szemklinika tit­kárnőjének íróasztalán nagy halom levél fekszik. Tarka bélyegek, különböző nyelvű címzések, városnevek és pos­tabélyegzők latin, görög és arab betűkkel. A címzés — „Lublin Chmielna 1” — még ott is ismert, ahol az em­berek nem tudják pontosan, hogy ez a lengyel város hol található a térképen. Néha a cím egyszerűen így hangzik: Tadeusz Krwawicz professzor úrnak, Lublin, Lengyelország. Idegen országokból, főleg szemorvosok, e területen dol­gozó tudósok írnak; kérik, hogy a professzor ismertesse legújabb vizsgálati eredmé­nyeit, tanácsért fordulnak hozzá, lehetőséget szeretnének kapni arra, hogy Lublinban gyakorlati képzésben része­sülhessenek, hogy a profesz- szor operációs eljárásait job­ban megismerhessék. A beteg tehetetlenül ismét­li: „Egy hártya vonta be á szemem”. A vizsgáló orvos már tudja, hogy mi ez — a szemhályog, a csarnokvíz el- homályosodása először csak korlátozza a látóképességet, azután teljesen elveszi a fényt. A beteg úgy véli, hogy a hártyát eltávolítják, és ez­zel elmúlt a baj. A profesz- szor: „A szemlencsét el kell távolítani”. — „Láthatok majd újra?” — kérdezi a be­teg. A professzor: „Ön bizto­san látni fog.”i Az 1957-ben egyetemi ta­nárrá kinevezett Tadeusz Krwawicz professzor tudomá­nyos eredményeiről több mint 100 kiadványban számolt bei 90 művében kutatásait ismer­teti, a többi pedig ismeretter­jesztő munka, előadás és re­cenzió. A legtöbb munkájá­ban a kísérleti sebészettel foglalkozik, másik terület a fagyasztásos sebészet, amely az alacsony hőmérséklet mű­téti alkalmazásán alapszik. A, fagyasztásos műtéti éljárás alkalmazhatóságának felfede­zése a professzor számára új kísérleti periódus kezdetét je­lentette: miképpen lehet a szöveteket fagyasztással kon­zerválni. A beavatkozás any- nyira hatásos volt, hogy a professzor elhatározta; tovább vizsgálja a módszer alkalma­zásának lehetőségeit. A mun­ka eredménye: új, hihetetle­nül egyszerű és rendkívül biztos eljárás a hályog eltá­volítására. Orvosról, betegről — (Hírességek mondásai) Vajon az orvos, aki a be­tegét ápolja, nem ápolja-e egy kissé páciense betegsé­geit is? / & — Ez a doktor D. elragadó ember! Ha tudnád, milyen könnyen veszi az életet! — A más életét? ☆ — A gyógymód kiváló, csak a betegség hagy sok kívánni­valót maga után! * Az egészség olyan szó, amelyet minden nehézség nélkül törölhetnénk szótá­runkból. Régóta élek már és még nem találkoztam egész­séges emberrel. Többé vagy kevésbé mindenki szenved valamilyen betegségben. A különbség csak a betegség stádiumában van. Ultrahangos termométer Ultrahangos termométert nusz 251 foktól plusz 271 fo­szerkesztettek a Szovjetunió- kig hőmérséklet mérésére, ban. A műszer alkalmas mí­A tajga a tengernél volt ötvenezer évvel ezelőtt az északi tajga a Fekete-tenger partjainál húzódott. E tudo­mányos felfedezés V. P. Lu­bin szovjet régésztől és geo­lógustól ered, aki Szocsi köze­lében végzett ásatásokat. JÁSZLAD A NY1 VEGYESIPARI KTSZ azonnali belépéssel gyakorlattal rendelkező gyors és gépírót keres Jelentkezés: Jászladány, Kossuth Lajos u. 106. Milliók egy Velázquez-ért

Next

/
Thumbnails
Contents