Szolnok Megyei Néplap, 1970. december (21. évfolyam, 281-305. szám)

1970-12-20 / 298. szám

Jó lesz felkötni a féríialsót! Én mondom, férő futbal­listák, jó lesz iparkodni a bizony már jó pár éve óhaj­tott formábalendüléssel. Mert üddig-addig, hogy végképp lemaradtok, mint a Samu nadrágja. Mégiscsak a ti szé­gyenetek, hogy nehány esz­tendeje már azt latolgatják labdarúgó-szakemberek. — nem kellene-e megváltoztat­ni a kapuméreteket. Egy francia sportbarát például 10 méter hosszú és 3 méter magas kaput javasol. Szó. ami szó, elképzelhető, milyen pánikban ugrabugrál, osongál a kapus egy ekkora porta gólvonalán, amikor nagylövő csatár közeledik. Kicsit komikus is lesz, meg kissé embertelen is: pont a kapus készüljön ki a sok szaladgálástól, ha a közép­pályások, védők lazsálnak? Szerintem a kolosszális ka­pu sem fogja megszüntetni a gólínséget. Mert ugye, a je­lenlegi siralmas gólszegény­ség is elkényelmesedés kö­vetkezménye. Ha ez a ten­dencia marad, a maxi-kapu csak tovább rontja a lábak célzóérzékenységét. Eljutunk oda, hogy végül teljesen ki­iktattuk a kaput a pálya vé­géből, s azt esengi a szur­kolótábor: Semmi se érde­kes már, aranylábú fiúk! Azt érjétek el csuDán, hogy az alaovonalon, teljes pálva- szélességet számítva, bárhol sikerüljön átlőni a bőrt. De milyen sivár futball lesz az, amikor nem zörög többé a háló, nem csattan a kapufa! Emberei jétek hát meg magatokat Mert lassan a hoppon maradtok, a druk­kerok hátat fordítanak nek­tek. Miért? Olvassatok csak el más labdarúgó tudósítá­sokat is, ne csak férfi- mérkőzésekről szólót. Ha jól odafigyelnétek, rájöttetek volna eddig is, hogy lassan- lassan nem lesz olvan hét, amikor ne futballoznának női csapatok. Jóllehet ná­lunk hivatalos női futball­csapat alakulására még nincs precedens, de amolyan ad hoc együttesek mind gyak­rabban mérik össze erejü­ket. Eljön az idő, amikor a férfi futball illetékesei kény­telenek lesznek meehaiolnl a fejlődés követelményei előtt. Annyi lesz a női fut- ballösszecsaDás, hogy ná­lunk Is kitárul a kaou a női egyenjogúság érvényesülésé­nek erre a csatornájára. (De szépen Is hangzik ez, iste­nem!) Megindulnak majd a női futball-bajnokságok, egyre több jó höJgycsapatot, bele­való focista amazont ismer meg az ország. Átesünk a sztárkultusz kikerülhetetlen időszakán a női labdarúgás­ban is. Eljutunk odáig, hogy egy-egy bajnoki évad lezá­rása közeledtén „bundát” adnak a lányok a kiesés szé­lén állóknak. Mindegy, csak az a fontos, hogy afutball- kapukon mind erőteljeseb­ben dörömbölnek a nők. Mi­lyen elképedt ovációval üd­vözöltük a megyénkben alig pár éve pályára lépett első női futballcsapatokat! Üd­vözlet a pioníroknak! A há­lás utókor hősökként fog emlegetni benneteket! — Ilyeneket mondtunk s ír­tunk. Azóta? Két kezünk se volna elegendő a sok­sok női futballmeccs össze- számlálására, — amiben ed­dig részünk volt Ha igazán reprezentatívvá akarnak tenni egy rendezvénysoro­zatot, női futtballmérkőzést feltétlenül iktatnak közbe. Anélkül nincs derű, szín, s Igazi mulatság. Jó lesz hát, ha összesze­dik magukat a férfi futbal­listák. Hogy még mást is mondjunk: Spanyolország­ban már rutinos trénernek számít az a bizonyos Ame­lia nevű kislány, aki pár éve kiváló eredménnyel tett edzői vizsgát Madridban. A szövetségi kapitányok, férfi edzők se higgyék most már, hogy trónjuk örök és Adóm­tól az idők végezetéig tart. Mi férfi drukkerok pedig kezdjünk átállni a női fut­ball iránti elvárásokra. Biz­tosan több esztétikummal édesítik majd meg a leen­dő két-félidőket a hölgyek, mint ma a sok — tisztelet a kivételnek — kétballábas, cammogó.' saját lábában fel­bukó férfi matador... Csak egyetlen kívánságunk van a drága futballista hölgyek Irányában, de az aztán rop­pant lényeges: Ne változ­tassák majd úgy a futball- mez-divatot, mint ma a szok­nyáikat! Legyen a zöld gye­pen örökre érvényes a mi- ni-klottnadrág. Hajmeresztő rágondolni, milyen látvány lenne egy női futballcsapat térden alul érő, háromnegye­des, testhezállónak se test­hezálló, vagy uram bocsá’!, bokáig érő lengemagyar­ban... Hogy néznének azok ki még a ruhaszárítóköté­len Is! Tóth István Korai öröm — Végre megszabadultunk attól a komisz Segédtől, Elvira drágám... AFORIZMÁK Az embert mindenképpen becsapják. Otthon a felesé­ge, a boltban a kereskedő, a hivatalban a főnöke. Vé­gül önmagát csapja be az­zal, hogy mindez nem is igaz. ☆ A házasság olyan, mint a vonat, amely soha sem azon az állomáson áll meg, ahol le szeretnénk szállni. it Ne nézd le a gyalogost, még a sakkban sem. Ha egy csók oly tokai mond, miért fecsegnek any- nyit a nők? •ír Nem Is olyan fekete az ördög, amilyen tarkák, az angyalok. H A pénztárca sokszor sok­kalta nagyobb csábító a tu­lajdonosánál. «• Ha borban az Igazság — mi van a pálinkában... MAXI >- Mondtam már, hogy nem én vagyok a Mikulás! As árulkodó papagáj Ilyen ez cl haráeiöttyt krónika ÜNNEPI SÜTEMÉNY Olvasók levelesládájával az amerikai újságokban is ta­lálkozunk, például a Western Review című népszerű folyó­iratban. Itt a minap az egyik olvasó sürgős tanácsot kért: „Mivel tudok a patkányok­tól a leggyorsabban és legbiz- tosabban megszabadulni? Gondolja, hogy sztrichinnel sikerülhet?” Egy másik olvasó fölaján­lotta sürgős segítségét: „A sztrichnin nevetséges. Sokkal jobb eszközt ismerek, amellyel ön határozottan si­kert ér el: patkányirtás cél­jaira elküldöm, a feleségem által karácsonyra készített sü­temény maradványait!” TAPASZTALAT KUTATÄS Robyn Moore ausztrál író új, könyvéhez nem mindenna­pi módon szerezte meg az el­múlt, hetekben qz élmény­anyagot. Egy vendéglátói kombinátban és otthon kere­ken tízezer tányért mosoga­tott el,, hogy alaposan átélje egy vendéglő mosogatónőinek munkakörülményeit. A napokban keresték laká­sán. Az ajtót nyitó feleség a konyha felől hallatszó edény csörömpölés felé intve, így szólt: — Nem lehet a férjemet zavarni, új könyvén dolgo­zik... TÜZOLTÖNÖK Piber osztrák község arról nevezetes, hogy itt volt az egyetlen olyan önkéntes tűz­oltótestület, amelynek csak nők lehettek tagjai. A neve­zetes egyesület most, kará­csony előtt kénytelen volt kimondani önmaga feloszlá­sát,, mert egyetlen biztosító- társaság sem volt hajlandó a község lakóival tűzkár elleni biztosítást kötni... CSÚCSFORGALOM Felmérték a párizsi kará­csony előtti csúcsforgalom adatait. Ezek szerint a fran­cia fővárosban a legnagyobb forgalom délután 5—7 óra között bonyolódott le. E, két óra alatt kerekszámban há­rommillió ember utazott a városban. A közúti, járműve­ken 1 620 000, a magángép­kocsikon 1 100 000, az újból rendkívül divatba jött kerék­páron pedig 270<000 ember utazott csúcsidőben. KARÁCSONYI TARSASUTAZAS Különleges céllal futott ki egy luxushajó, fedélzetén kétszáz utassal. A karácsonyi társasutazás részvevői vala­mennyien szenvedélyes dohá­nyosok, akik tizenhárom na­pos körutat töltenek a Karib- tengeren. Az úton hét pszi­chológus hipnózissal szoktatja le az utasokat a káros szen­vedélyről... VESZÉLYES CSŐK Rómában egy fiatalember a nyílt utcán átkarolt és erő­szakosan. megcsókolt egy rendkívül csinos ifjú nőt. A karácsonyi ünnepeket a rabkórházban tölti, ahol gon­dosan ápolják és az ügyeletes sebészek azon. tanakodnak, miként lehetne visszavarrni — nyelvének leharapott ré­szét... FELFÜJHATÖ KALAP Tokióban a karácsonyi ün­nepek előtt hozták forgalom­ba a japán ipar legújabb ta­lálmányát, a. felfújható mű­anyagkalapot A tarka kala­pokat egy különleges ceruza- nagyságú mini-pumpával fúj­ják fel. Használat után a ka­lap összerakható és mint a zsebkendő, betéhető a kézi­táskába... VILÁGCSÚCS Az Egyesült Államokban tíz év alatt 174 százalékkal, nőtt az áruházi tolvajlások száma. A Pinkerton detektívügynök- ség arra figyelmeztette az áruháztulajdonosokat, hogy az USA-ban az idén a ka­rácsonyi vásár alatt világre­kordként hatszáz millió dol­lár értékű árunak vész. maid nyoma az önkiszolgáló pul­tokról. Legfrissebb hírek szerint az „illetékesek” túlteljesítették a bejelentett hatszáz milliót... Böngészte: Révész Tibor Éles szem — Papa, igaz, a piros arc­szín a jó egészség jele?-«- Igen, így van. — Érdekes; tegnap talál­koztam Bodóval és az egyik arca, egészségesebb volt, mint a másik. Bizalom A tanító: — Most pedig gyerekek, be- | bizonyítom nektek a Pitago- j rasz-tételt. I A kis Pityu, a leghátsó pad- { ból így szól: ! — Hát szükséges, ez? Mk elhisszük önnek, tanító úr. — Drágám, most már menned kell. Az uram minden percben hazajöhet vacsorázni... Drágám, most már men­ned kell. (A „Quick” karikatúrája) Csókoljunk9 vagy ne Ahogy az ember elhagyja a harmincat, már minden pisz- licsár ügyből elefántot csinál. Aztán, mondjuk, mondjuk a magunkét És mondjuk, mondjuk az ellentétét is per­sze. Mert itt van mindjárt példának okáért a, kézcsók ügy. Csókoljunk-e kezet a höl­gyeknek, vagy csak úgy lök­jük oda a jattunkat Lökjük- oda nekik, vagy ne? Nem olyan egyszerű dolog ez. Merthát kéz puszilkózás ese­tén egyszer kihúzhatjuk mar- gunkat, hogy itt van most ez a nödivat, hát mi élünk vele, mert mi vagyunk az udvarias Janik. Ezt így kell csinálni ugy-e? Igen, de mit mond ám az ellentábor? Hát. mit Is mond. Azt hogy... Khm, khm. Lát­tátok a. majmot a köszönű- kövön? Nyalogatja a nők mancsát mint valamikor a . főjegyző az ispánasszonynak. i ■ Már csak ez hiányzott, hogy visszajöjjön, ez a kispolgári ! szokás. Urizálgat, urizálgat a ; ; fickó. Kivakarózott a trágyá- j ból, aztán most már azt hi- i szi, ő a walesi: herceg, alakít- | ja a Csekonicsbárót. ! Szóval elvileg el lehet vág- I ni a kézfejlehelő urak nya- . I kát. Oda lehet a torkukra for- , rasztani a szpícset: Oda lehe­tett. Csakhogy nemrégen ülök , | a tévé előtt és nézem. Ven­dégünk volt a. szovjet, művé- lődésügyi miniszterasszony. Fogadtuk illendően, nagy ün­nepségen szólhatott, közvetí- ! tette a népművelő varázsdo­boz. De még azt is- közve- [ títe*>*>, hogy... Magyar kollé­csőkoljunk ? gája, a férfi művelődésügyi miniszter illendően meghajolt s kezet csókolt a miniszter* asszonynak. Kezet csókolt!- Höhő,. mi lesz ebből,, mondom. Nem tudtam, leülni, mert egyébé ként is ülve nézem a tévét De másnap reggel minden na­pilapot megvásároltam, hogy ki, lesz az új- művelődésügyi miniszter. Egy büdös szó sincs benne róla. Mert úgy látszik, már nem kézcsók sze­rint mérjük az embert. S er­ről a. miniszteri kézcsókról se esett egy mukk se. Így aztán _ nem lettünk okosabbak. A vi­ta dúlhat,, kerekedhet* tere­bélyesedhet tovább. Mert, most aztán, ember legyen a talpán aki ki meri mondani: csókoljunk vagy ne csókol­junk? — borzák — Delirium tremens — A Kolozsvári út merre van. biztos úr. .?

Next

/
Thumbnails
Contents