Szolnok Megyei Néplap, 1970. december (21. évfolyam, 281-305. szám)

1970-12-03 / 283. szám

A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXI. évi. 283. sz. 1970. dec. 3., csütörtök. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Ara: 80 fillér „Igen biztatóak az eredmények..." Szolnokra látogatott a tbc megelőzésével foglalkozó nemzetközi bizottság Tanácskozás Berlinben Mint hivatalosan bejelentették, szerdán 10 órakor Berlinben, az NDK fővárosában megkezdődött a Varsói Szerződéshez tartozó országok testvérpártjai és kormá­nyai vezető személyiségeinek tanácskozása. A tanácskozásról kiadott közleményt a 2. oldalon közöljük. Ma: „Ki tanyája ez a nyárfáö?“ a A Nemzetközi TBC Unió a közelmúltban több évig tartó programot szervezett a tüdőbetegségek megelőzési le­hetőségeinek kutatására. A Korányi Frigyes tbc és tü­dőgyógyász társaság útján a magyar egészségügyet is felkérték, hogy orvosaink vegyenek részt ebben a szé­leskörű kutatómunkában. Hazánkban 3 tbc gyógyintézetben foglalkoztak eddig az Unió irányelvei alapján a kutatás­sal. Jelentős eredményekkel zárult a szolnoki és a jász­berényi tüdőgondozó intézet orvosainak másfélhónapos vizsgálatsorozata. November 30-tól Budapesten ülésezett a tbc megelőzésével foglalkozó nemzetközi bizottság, majd tagjai Szolnok megyébe is ellátogattak. Tegnap délelőtt dr. Fe- renczi György, a szolnoki tü­dőgondozó igazgatója fogad­ta a tapasztalatcserére me- gyéhkbe érkezett bizottság tagjait. Meglátogatta az in­tézetet dr. Paul Steinbrück professzor, az NDK közpon­ti tbc kutatóintézetének igaz­gató főorvosa, a bizottság el­nöke, dr. Johns Holm, a Nemzetközi TBC Unió (IUAT) francia ügyvezető igazgatója, dr. Armin Krebs, az NDK tbc kutatóintézeté­nek bakteriológiai osztályve­zetője, dr. Stier és dr. Litke- hörter NDK-beli kutatók. Ott volt dr. Jan Kaleta, a ju­goszláv Szövetségi Közegész­ségügyi Intézet tbc osztály- vezetője, munkatársa, dr. Ni- kolic társaságában, dr. Danu- se Dankova, a csehszlová­kiai tbc kutatóintézet unió- összekötője és dr. Nils Piska professzor Finnország képvi­seletében. Romániát dr. I. Claiciu, az Egészségügyi Minisztérium tbc osztályve­zetője, Lengyelországot dr. Barbara Cyhalibog, a köz­ponti tüdőgondozó intézet igazgató főorvosa, a Német Szövetségi Köztársaságot dr. Karl Bartmann professzor, az orvosi mikrobiológiai in­tézet vezető főorvosa, Svéd­országot pedig dr. G. Dáhls- tröm professzor, az uppsalai tüdőgyógyászati klinika igaz­gatója képviselte. A szolnoki tanácskozás résztvevői megvitatták azo­kat a tapasztalatokat, ame­lyeket a gyógyszeres megelő­zés során szereztek. Megbeszélték azt is, hogv a jövő évben hazánk újabb huszonöt tüdőgondozó intéze­tében vezetik be az új vizsgá­lati módot, s az ott dolgozó orvosok, kutatók, assziszten­sek Szolnokon szerezhetnek gyakorlai tapasztalatokat. Azért határoztak így, mert ebben az intézetben már ré­gen foglalkoznak rendszeres kutatásokkal. Itt már kivá­lasztották a betegség szem­pontjából legveszélyeztetet­tebb csoportokat, s gondos­kodtak megfelelő megelőzésről is. Tizenkét év óta kísérik figyelemmel az előírt gyógy­szer hatását a beteg- és a beteggyanús személyek szer­vezetére. s erről pontos ada­tokkal rendelkeznek. Dr. Vadász Imre, a Korá­nyi Figyes tbc intézet tudo­mányos fömunkatársa, a Szolnokon járt küldöttség magyar tagja elismeréssel szólt a megyei gyógyintézet­ben tapasztaltakról. Elmond­ta. hogy az itt lefolytatott 163 vizsgálat eredményei igen biztatóak, s jó alapot jelentenek az eljárások or­szágos méretű el térvesztésé­hez. Dr. Holm, és dr, Krebs is az elismerés hangján nyi­latkozott. a Szolnokon tapasz­taltakról. A tanácskozás után a ven­dégek felkeresték az újszá- szi tbr szanatóriumot, ismer­kedtek az ott dolgozó orvo­sok munkájával. Végül tájé­koztatót hallgattak meg a tuberkulin-vizsgálatok jelen­legi állásáról, maid este el­utaztak a megyéből. E. G. Ismét Gárdonyi diáknapok Négy megye — Heves, Nógrád, Pest és Szolnok —, valamint Budapest tanulóif­júságának részvételével 1971. május 23-tól 26-ig ismét megrendezik Egerben — ez­úttal harmadik alkalommal a hagyományos Gárdonyi Géza-diáknapokat. Az elő­készítő bizottság szerdán tar­totta alakuló ülését Egerben. A téli tanácskozás Brüsszelben Konzulrablás Spanyolországban (KÜLPOLITIKAI TUDÓSÍTÁSAINK A 2. OLDALON) Vállalták — túlteljesítették Tovább folytatják a kongresszusi munkaversenyt a Szolnok meggyei Víz* és Csatornamű Vállalatnál „A vállalat vezetősége, társadalmi szervei, a dolgo­zók összessége vállalja, hogy pártunk X. kongresszusa tiszteletére indított szocialista munkaversenyben részt vesz. Vállaljuk, hogy az 1970. évi termelési és szolgál­tatási tervünket 1970. noverííber 30-ig teljesítjük... A munkaverseny felhíváshoz való csatlakozás arra kötelezi a Szolnok megyei Víz- és Csatornamű Vállalatot, hogy az éves tervet 6—7 millió forinttal túlteljesítse”. A jegyzőkönyv, amelyből a fenti idézetet vettük, ez év május 15-én íródott. Nemrégiben ismét fölke­restük a vállalat igazgató­ját, dr. Polónyi Szűcs La­jost, aki arról számolt be. hogy vállalásukat nemcsak teljesítették, hanem jelentő­sen túl is teljesítették. — Az éves tervünk 90 mil­lió 882 ezer forint, a tavalyi­nál majdnem tízmillió fo­rinttal több. Ennek ellenére a november 5-i számvetés sze­rint 91 millió 624 ezer forin­tot „hoztunk”, vagyis már akkor 742 ezer forinttal töb­bet teljesítettünk a terve­zettnél. Igaz, hogy az időjá­rás is segített; az építőipari részlegeink kedvező körül­mények között dolgozhattak, a jó eredmény elsősorban mégsem ennek köszönhető, hanem a vállalat szinte va­lamennyi dolgozója által végzett becsületes munká­nak. A dolgozókat a terme­lési tanácskozásokon, brigád­értekezleteken rendszeresen tájékoztattuk az üzem életé­ről. az eredményekről és a további feladatokról. Ennek a kölcsönös bizalomnak — mint a számok mutatják — meg is van a gyümölcse. Hadd mondjak erre egy konk­rét példát. Amikor dolgozó­ink megtudták, hogy az éves tervet már teljesítettük, a 19 szocialista brigád felaján­lotta, hogy a kongresszus je­gyében zajló munkaverseny minél nagyobb sikere érde­kében év végéig a szabad szombatokon is dolgozni fog­nak. — Nálunk a munka ver­senynek már hagyományai vannak — veszi át a szót Nagy Miklós párttitkár. — Rákóczifalván például a terv szerint 1972-ben fejeződik be a vízmű építése. Az idén a faluig akartunk elérni a vízvezeték építéssel, de a Május 1 szocialista brigád három kilométerrel hosszab­ban fektette le a 200 milli­méteres vezetéket a terve­zettnél. Munkájuk eredmé­nyeként hét közkifolyón már jön a víz Rákóczifalván. A vállalat ebben az évben jelentősen fejlesztette a gép­parkját is, ami által 20 ezer forinttal nőtt az egy dolgo­zóra jutó termelési érték. * — A gépesítés fokozásával az volt a fő célunk, hogy megkönnyítsük a nehéz fizi­aki munkát— mondja ismét az igazgató. — Vásároltunk többek között öt Pionír tí­pusú kisgépet, amelyek föld­tömörítésre, vízszivattyúzás­ra egyaránt alkalmasak. Vet­tünk egy német gyártmányú „Panter” rakodógépet, amit csővezetékek beépítésére is lehet használni. Nyolcszáz- ötvenezer forintért beszerez­tünk egy árokásó gépet, — amely négy és fél méter mély munkagödröt is ki tud ásni, tehát csatornafektetés­hez is használható. Ezenkí­vül az utóbbi két évben két magasnyomású csatornamosó gépkocsit is munkába állí­tottunk. Tavaly 13 millió forintos nyereséggel zárta az évet a vállalat. Az idén nehéz lesz ezt megközelíteni, mert 6 millió forintot tulajdonkép­pen elvontak a nyereségből. Hogyan is történt ez? — Eddig egy köbméter víz után egy forint ötven fillért fizettünk be a központi alap­ra, ebben az évben viszont már két forint tíz fillért kell. Tekintve, hogy lo mil­lió köbméter vizünk fogy el, így ez nekünk az eddigiek­hez viszonyítva 6 millió fo­rint veszteséget jelent. En­nek ellenére optimisták va­gyunk, az előzetes számítá­sok szerint az éves tervet 107—110 millió forintra tel­jesítjük. Ez azt jelenti, hogy a nyereségünk el fogja érni a 11 millió forintot. — Zámbó — [ hírek — TUDÓSÍTÁSOK — HÍREK — TUDÓSÍTÁSOK — HÍREK — TUDÓSÍTÁSOK — HÍREK - TUDÓSÍTÁSOK Zárójelentés az árvízről A tavaszi árvíz okozta se­bek begyógyítására indított országos mozgalom eredmé­nyeként — a tervezett 250 millió forint helyett — 336 millió 500 ezer forint gyűlt össze, s a külföldi adomá­nyok összege csaknem 44 mil­lió forint — jelentette be az árvízkárosultak megsegítésére alakult országos társadalmi bizottság szerdai záróülésén Rostás István, a Magyar Vö­röskereszt főtitkára. A Vö­röskereszt székházában meg­tartott tanácskozáson az ár­vízkárosultak társadalmi se­gélyezéséről készült záróje­lentés elismerően szól a meg­feszített építőmunkáról, a la­kosság áldozatkészségéről, a különféle társadalmi szervek összefogásáról. Tűz a hordógyárban Tegnap délután két óra kö­rül tűz ütött ki a kisújszállá­si hordóüzem festőműhelyé­ben. A tüzet sikerült gyorsan eloltani, de a keletkezett kár — nem hivatalos becslések szerint — meghaladja a 100 ezer forintot. Földgázból készítik az acetilént A kazincbarcikai Borsodi Vegyikombinát történetében új fejezet kezdődött a párt tizedik kongresszusának he­tében. A magyar és külföldi szerelők közös összefogásával elkészítették a „PVC II” program utolsó és legfonto­sabb létesítményét, a parciá­lis oxidációs üzemet. Ebben a gyáregységben már nem kar­jaidból, hanem hazánkban először az olcsóbb földgázból állítják elő a PVC egyik alapanyagát, az acetilént. Az ^vi tizenhatezer tonna telje­sítményű üzem berendezései­nek nagyobb részét egy olasz cég licenciója alapján a Cseh­szlovák Szocialista Köztársa­ságban gyártották le és sze­relésüket is olasz és csehszlo­vák szakemberek irányításá­val végeztéit Az új üzem gyártási technológiájának bo­nyolultságára jellemző, hogy a végtermék, vagyis az aceti­lén előállításához háromszáz- hatvan berendezés precíz és pontos együttműködése szük­séges. Az új üzemben a hé­ten kezdték meg a termelést és a dolgozók a pártkongresz- szusi versenyt folytatva vál­lalták. hogy óránként tizen­négyezer köbméter földgáz felhasználásával az év végéig ötszáz tonna acetilént gyárta­nak. Építészla bora tórium A budapesti műszaki egye­tem új létesítménnyel gazda­godik a következő években: 1973-ig mintegy 100 millió fo­rintos beruházással felépül a háromszintes épiteszlabora- tórium. amely a maga nemé­ben egyedülálló oktatási lé­tesítmény lesz Európában. A mérnökképzés új „felleg­vára” a lágymányosi Duna- parton, a jelenlegi' központi épület mellett emelkedik majd, s modern vonalvezeté­se szervesen egészíti ki a Duna-parti városképet. Befejeződött az aknászok tanácskozása Módosult a vájárok tevé­kenysége: a hagyományos csákányok és fúrók helyett korszerű, automatizált beren­dezésekkel tárják fel a föld kincsét. A megváltozott kö­rülmények megkövetelik a szakismeretek folyamatos bő­vítését, ehhez pedig az eddi­ginél több és színvonalasabb továbbképző tanfolyamokra, előadássorozatra van szüksé­gük — hangoztatták szerdán Várpalotán a háromnapos aknásztanácskozás záróülé­sén. A nagyszabású eszme­cserén 4 megye 250 földalat­ti üzemvezetője vett részt. A vitában első helyen foglalkoz­tak a munkaerő-hiánnyal, amely — mint hangoztatták — nemcsak a biztonságos ter­melést veszélyezteti, hanem közvetve rontja a munkafe­gyelmet is, hiszen a további elvándorlást többhelyütt laza­ságokkal, szabálytalan enged­ményekkel próbálják meggá­tolni. Az ilyen veszélyes en­gedmények helyett inkább a bányászok anyagi és erköl­csi megbecsülését kell növel­ni. A bányászati aknamélyi- t,ők például hiányolják, hogy béreik meghatározásánál nem veszik figyelembe a rendkí­vüli rossz munkakörülménye­ket­Jubileumi lakás A Délmagyarországi Epito Vállalat 20 éve* fennállásá­nak jelentős állomásához ér­kezett: szerdán volt a műsza­ki átadása a két évtized so­rán általuk épített tízezredik lakásnak. Erre Szegeden a Tárjantelepen került sor az egyik nyolcvan lakásos tömb­ben, amelyet a szolnoki ház­gyár előregyártott elemeiből állítottak össze. A „jubileumi” otthont 10 000-ik feliratú táb­lával jelölték meg. Jó termés paprikából A szegedi Paprikafeldolgo­zó Vállalat felmérése szerint az idén több mint 3000 va­gon, fűszernövény termett a 8400 holdas tájkörzetben. Bár csaknem minden gazdaság belvízkárokat szenvedett és a korai őszi fagyok is ártottak, az idei termés mégis jó köze­pes. A gazdaságok túlnyomó részében a 40 mázsát megha­ladta az átlaghozam, a kis­kundorozsmai József Attila Tsz-ben pedig 83 mázsás hol­danként! rekorderedményt ér­tek eb A szegedi tájkörzet­ben újdonságot jelentett az idén a kalocsai tapasztalatok alapján kipróbált hálós táro­lási módszer. A termelők nem idegenkedtek az új tárolási formátóL Jól helyettesíti a hagyományos, de nagyon munkaigényes felfűzést Pisztrá ngnevel és A hosszúra nyúlt enyhe őszt időjárás hatasara több mint egy hónappal később kezdődött meg a sebespiszt­rángok násza a Bükk hegy­ség hidegvízű patakjaiban. A zuhatagok sziklái között meg­búvó ízletes húsú és sport­horgászásra kiválóan alkal­mas halfajtát a Lillafüred feletti garadnai tógazdaság­ban mesterséges termékenyí­téssel szaporítják. Az anya­halakból kifejt borsószem- nagyságú, narancssárga színű petéket keltctőtálakba helye­zik, majd a hím tejét az ik­rákra fecskendezik. Az így megtermékenyített peték oxi­géndús vízben hat bét alatt kelnek ki. s a vékonytörzsű lárvák másfél hónap múlva formás kis halakká fejlődnek. A telep törzsan.vaállománya már meghaladja a százötven darabot és ezekből szakaszo­san, január közepéig átlag ezer—ezerkétszáz petét fej­nek ki. így az idei télen mintegy kétszázezer sebes­pisztráng ivadékot nevelnek, amelyeket megerősödésük után az ország tisztavízű he­gyi patakjaiban helyeznek cl.

Next

/
Thumbnails
Contents