Szolnok Megyei Néplap, 1970. december (21. évfolyam, 281-305. szám)
1970-12-19 / 297. szám
A SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1970. december 19. EZ IS ITÁLIA Mészáros Lajos rajza 4. Ravenna felé haladva egy olasz rendszámú kocsi szorított az útszélre, amelyből egy hosszúhajú lány integetett és „állj”-t kiabált. Felpattant a kocsiajtó és a csinos, fiatal kislány nevetve szaladt Skodánk felé. — Magyarok! — Istenem, de rég nem beszéltem magyarokkal. Mikor jöttek? Hova mennek, meddig maradnak? — pattogtak kérdései. Lassan kikászálódott kocsijukból egy negyven körüli mosolygó férfi és egy idősebb bácsi. Kiderült, hogy a kislány egy belvárosi KERAVILL üzletben dolgozott, ott ismerkedett össze a kocsi vezetőjével, aki a közeli „Balaton” szálló tulajdonosa. Egy hónapja házasodtak ösz- sze és azóta itt él Ravenná- ban férje és apósa társaságában. Hosszú idő ez, mi vagyunk az első erre tévedő magyarok. És milyen itt az élet? — kérdeztük. A kislány, illetve „asszony” elhúzta az orrát. — Hát kívülről sokkal szebbnek látszott. Szomorú pillantása és utolsó mondata még sokáig kísért. Hát igen. Nem mind arany, ami fénylik. Dehát ez egy magyar közmondás. HIÚ ZPUlltok. kiállítások Olaszország gazdag képtárairól, rómaitól a barokk korig bővelkedő műemlékeiről, régészeti kincseiről, köztéri szobrairól minden útikönyv megemlékezik. Mi is átestünk a naponként ismétlődő csodálkozáson, amikor valamelyik reprodukcióról ismert alkotás egészen más hatású eredetijével találkoztunk. Mi is rájöttünk, hogy a pisai Campanile valóban ferde, hogy az antik Róma valóban „nagy”. Álltunk kitekert nyakkal naphosszat a Sixtina freskói alatt, s felfedeztük nemtudni hányadikként Tarquinia és a római Etruszk Múzeum gyűjteményének izgalmas, eleven szellemet. Képtárlátogatásaink közben több olyan apró, feljegyzésre méltó momentummal találkoztunk, amelyekből néhányat nem érdektelen megemlíteni: Caravaggio kiállítás a Pit- tiben: mind a kiállítás rendezése, mind témája szempontjából érdekes anyagot mutatott be Firenze egyik legnagyobb galériája. A XVI—XVII. század egyik nagyhatású korabarokk realista mestere, Caravaggio tiszteletére gyűjtötték össze iskolájának és utánzóinak munkáit. A tárlat különös vonzása volt, hogy mindössze egyetlen eredeti Caravaggio kép szerepelt, az „Alvó Ámor” és két Caravaggio copia, a „Hitetlen Tamás” és a kisméretű „Zarándokok Madonnája”. Követői azonban annyira ca- ravaggista szelleműek, hogy az egész anyag egységes képet mutat. A sötét alaptónusból fényforrásokkal kiemelt zsánerképek, az átlós kompozíció, fény-árnyékok raffinált mozgása, az öltözékek gazdag anyagszerűsége, s a testek plasztikus finomsága híven tükrözi a mester sajátosságait. Téma szerint is ivók, koncertezők, kártyázok, vidám, kalpagos mulatozók, valamint allegorikus jelenetek Caravaggio stílusában követik egymást. Egy-eg'y mester a fémvázas, szürke bársonnyal bevont, variálható paravánokból 4— 5 méteres felületet kapott, így a láncszerűen összekapcsolt terek egységes sorában mégis minden művész viszonylag különválasztható volt. Többek között találkoztunk Guido Reni manierista munkáival, a holland Ghe- rardo Honthorst rejtett gyertyafénnyel megvilágított zsánerképeivel, áld Caravaggió- nál tanult, s közvetítette a mester stílusát Hollandiába. Riminaldi szép „Szent Cecíliájával”, amelyet egyébként a kiállítás plakátján is üdvözölhettünk. A nápolyi barokk festő, Battistello Car- racciolo művein lemérhető Caravaggio munkásságának továbbhullúmzása, s ugyanez a későbbi, névtelen követők bemutatott munkáin. Caravaggio 1588—89-ben Rómában képmásolással tartotta fenn magát. Tulajdonképpen egy Caravaggio munkát láttunk, s mégis az volt az érzésünk, hogy tökéletesen megismerkedtünk a művész stílusának jellemzőivel. Egy komoly történészi munkával összeállított, mély elméleti és tartalmi koncepciót szellemes, ismeretterjesztő formában közönség elé tátaR kiállítást élvezhettünk. A rendesés Á régi anyagot klasszikus rendezési elvek szerint láthattuk a Vatikánban, az Uf- fiziben vagy egyéb múzeumokban. Figyelemre méltó Volt azonban az a módszer, ahogy egy-egy jelentősebb műalkotást kiemelt a rendező. A jelén "képző-, ipar- vagy fotoművészetét bemutató kiállítások rendezése természetesen egészen más jellegű. A környezet is alakul a témához. Velencében a Canale Grandén véletlenül akadtunk rá Elio Mariani kiállítására. Az alacsony boltozatos helyiség köivet- lenül a vízpartra nyílik, ajtaja előtt néhány konstruktív szoborkompozíció jelzi hogy a galéria közelmúltban készült műveket mutat be. A fiatal fotóművész nevével már találkoztunk a bienná- lén. Tulajdonképpen hasonló szürrealisztikus fotókat láttunk itt is. A fehérre meszelt, egyhelyiséges kiállítóterem paravánjai szinte alagútszerűen vezetnek végig a tárlaton. Mindegyik Sálon egy-egy nagyméretű fotó. A művész különbözőképpen megcsonkított testeket variál, de a montírozás alaposan átgondolt, szobor- szenien plasztikus kompozíciókat eredményez. Pénzünk nem lévén, hosz- szas manőverezéssel szereztünk egy katalógust. S mikor távozófélben a fiatal művész szerényen átnyújtott egy dedikált példányt, mindhárman szégyenkeztünk. Katalógusából kiderült, hogy 965 óta rendszeresen szerepel munkáival különböző biennálékon, s évente több ízben is rendez önálló kiállítást. Ezért hatódtunk meg szerénységén, kedvességén. Mondhatjuk úgy is __ számunkra kissé s zokatlan volt. (Folytatjuk) Egri Mária Elítéltek két csempészt A burgosi A Wiener Walzer és az Orient expressz legismertebb „törzsvendége” hosszú ideig egy Nemetovics Bahtijar nevű utas volt, aki hetenként néha többször is átruccant Bécsből Budapestre. Nemcsak a vonatok személyzete, hanem a vámőrök is jól ismerték, vitájuk azonban sohasem volt. Csomagjaiban sohasem volt 4000 forintnál nagyobb értékű áru, így holmiját nemcsak átengedték a határon, de vámot sem kellett fizetnie, az illetékes szervek már régóta gyanították, hogy az egyébként szabályosan behozott holmi haszonnal cserél gazdát Magyarországon. Erre bizonyítékot a 117. utazása alkalmával találtak. Kiderült, hogy az egyébként jugoszláv állampolgárságú csempész Bécsben bérelt lakást, és ‘ 1969 májusa óta kisebb tételekben összesen több mint 400 000 forint értékű árut hozott be és értékesített Magyarországon. Apránként 172 férfiinget, 131 kiló fonalat, 194 szívacskabátot es kosztümöt, 310 blúzt, 138 garbót, 110 ingpulóvert, 61 tranzisztoros rádiót és több más árut adott el ismerőseinek. Egyik honfitársnőjének, a 18 éves Santov Nurijá-nak szintén megtetszett az ötlet: Jugoszláviából ő is bekapcsolódott a Bécs—Budapest ingajáratba. A Pesti Központi Kerületi Bíróság Nemetovics Bahti- jart egy év és három hónapi, Santov Nuriját pedig nyolchónapi szabadságvesztésre ítélte vám- és devizabűntett miatt. Felelősségre vonták és megbüntették a csempészeknek azt a négy ügyfelét is, akik az árut átvették és azt haszonnal továbbadták. Az illetékes szervek több más, hasonló esettel is foglalkoznak. Nem kevés külföldi visszaél ugyanis azzal a lehetőséggel, hogy 400Ö forintig bármikor, akár naponként is, vámmentesen hozhat be külföldről ajándéktárgyat. Kígyó mentette meg egy kisfiú életét A burgosi katonai bíróság elé állított 16 baszk hazafi ellen folyó per és a Guipúz- coa tartományban kihirdetett rendkívüli állapot nem csupán a jogaiért küzdő népcsoport, hanem valamennyi spanyolországi demokratikus erő megfélemlítését célozza. A Baszkföld és tágasabb környezete — az astú- riai szénmedence — ugyanis az ország legiparosodottabb vidéke, egyben a spanyol munkásmozgalom fellegvára is. A Baszkföldről származik a vasérc, valamint a vas- és acéltermelés fele, a cellulóztermelés egvharmada. Bilbao a körnvék legnagyobb városa, egyben a gyorsan feilődő hpiíS- Q$ irtpr. terrorper ágak központba is. Az óceáni éghajlatú partvidéken és völgyekben az országos átlagnál magasabb színvonalon folyik a mezőgazdasági termelés. Jelentős foglalkozási ágazat a tengeri halászat is. a tengerpart híres fürdőhelye San Sebastián. A történelem előtti korok óta a Vizcayai -öböl délkeleti szögletében élő, körülbelül 1 millió lelket számláló, magát euszkualdonnak nevező népcsonort (73 százalékuk Spanyolországban, 14 százalékuk Franciaországban él, 13 százalékuk nedig Latin- Amerikába emigrál ti önrendelkezési jogát először 1936- 39 között a köztársasági kormány ismerte el. Ez a magyarázata annak, hogy a demokratikus jogokat eltínró Franeo-rendszerrél szemben ebben az országrészben a legerősebb az ellenállás, amelynek vezető ereje az ETA (Euskadi Ta Aksatasuna= Baszkföld és Szabadsági baloldali nacionalista szervezete. A valamennyi antifasiszta erővel egviittműködő óért egves csoportiai azonban délamerikai stílusú akciókkal okot szolgáltatnak a kormánynak a fellendült munkásmozgalom kíméletlen leFöldi paradicsom gazdagoknak A „Pajgam” című bengá- liai lap jelenti, hogy Kelet- Pakisztán egyik tengermel- léki körzetében egy kisfiú a közelmúltban ciklon előidézte áradás elől menekülve felmászott egy fára. Hasonló okból ugyancsak azon a fán keresett menedéket egy nagy mérgeskígyó is. öt nap múlva, amikor apadt a víz, a parasztok észrevették a „kígyó-megszállta” fán a kisfiút és beletörődtek, hogy már halott. Kiderült azonban, Hogy a fiú él, csak elvesztette az eszméletét a félelemtől és az éhségtől. Csak a kígyónak köszönhető, hogy életben maradt, mert az állat testével odaszorította egy faághoz, s így magatehetetle • nül sem esett le a földre. A lap szerint a kígyó felhasználta a kisfiú testének melegét, s ezért nem bocsátotta mérges fullánkját a gyermekbe. Mint a L’Humanité közölte. az egyik francia magazinban megjelent az amerikai „Houston” cég karácsonyi ajándék-katalógusa, benne felfújható ház reklámjával, amelyet „eszményi mikroklímát” biztosító légtisztító berendezéssel láttak el. A reklám szerint ez „va- üóságos földi paradicsom”. De ezt a paradicsomot nem könnyű megszerezni: 1,7 millió frankba kerül. A L’Humanité irónikusan megjegyzi: ne csüggedjenek azok, akiknek pillanatnyilag nincs erre pénzük. A munkásnegyedek füstös levegőjében elábrándozhatnak arról: mi lenne, ha ezt a pénzt a levegő szennyezettsége elleni harcra és a dolgozók életviszonyainak javítására fordítanák? Tervezés és nyereségelosztás Romániában A román kormány nemrégen határozatot hozott a tervezésnek és a nyereség elosztásának, a forgóeszközök és a beruházások finanszírozásának új rendjéről, továbbá a vállalatok rövidlejáratú hitelekkel való ellátásáról és a vállalatok közötti elszámolásról. A tervezett intézkedéseknek az az egyik legfőbb céljuk, hogy a nyereség, mint az önelszámolás gazdasági hajtóereje, valamint a vállalatok önfinanszírozásának, s bankhitel elszámolásainak jelentős forrása nagyobb szerephez jusson. Ezekre a célokra csakis a tervezett nyereséget lehet felhasználni. A vállalatok a terven felüli nyereségből törleszthetik a kisebb berendezések és gépek beszerzésére felvett kölcsönöket és további összegeket fordíthatnak premizálásra. A terven felüli nyereség fennmaradó részét az állami bevételek számlájára írják át. Korábban a tervezett jövedelem maximálisan 90 százalékát utalták át az állami költségvetésbe, most pedig országos átlagban nem több mint 65 százalékát. A nyereségnek a vállalatoknál és a» ipari egyesüléseknél hagyott, fennmaradó részét prémiumalap képzésére, a kisebb gépesítés és beruházás céljaira kapott kölcsönök, valamint a forgóeszközök növelése céljából felvett bankhitelek törlesztésére használják feL A gazdasági propaganda „becsületkódexe” Ez az első olyan kísérlet, hogy Jugoszláviában egységesen szabályozzák a gazdasági propaganda kapcsolatait, s közös szabálygyűjteményben határozzák meg a gazdasági propagandában követendő normákat, mind a nyilvánosságra, mind a szakemberekre vonatkozóan. A gazdasági propaganda jugoszláv becsületkódexe tartalmazza a szakma etikai szabályainak és követendő szokásainak gyűjteményét. Mindazok, akik valamilyen vonatkozásban résztvesznek a gazdasági propagandában (megrendelők, a propaganda megrendelések és propaganda eszközök készítői vagy hirdetői) e szabályok szerint kötelesek eljárni. Az elképzelések szerint a kereskedelmi propaganda jugoszláv becsületkódexét el kell fogadnia minden gazdasági szervezetnek, amelyik résztvesz a gazdasági propagandában. A kódex olyan társadalmi szerződés, amely megállapítja e szervezetek kapcsolatait és szabályozza tevékenységüket a nyilvánosság vonatkozásában. Olaszország 1971. évi gazdaságfejlődési prognózisa M. Ferrari Aggradi olasz miniszter egy parlamenti felszólalásban bejelentette, hogy az ország gazdasága 1971-ben hasonló ütemben fejlődik majd, mint az utóbbi öt évben átlagosan; ezek szerint a bruttó nemzeti termék egy év alatt 6 százalékkal emelkedik majd. A kihasználatlan termelési kapacitások és az elmúlt két évben végrehajtott jelentős ipari beruházások biztosan kínálják a stabil növekedés lehetőségét, annak ellenére, hogy az építkezésekben észrevehető visszaesés tapasztalható — mutatott rá a miniszter. Az állami és magántermelő befektetések a becslések szerint 10 százalékkal növekednek és 14 000 milliárd olasz lírát tesznek ki. Az olasz gazdaság tőkeigénye összesen 17 000 milliárd líra. A személyi fogyasztás a miniszter becslése szerint 7 százalékkal fog emelkedni. Az állami vállalatok ellenőrzése alatt eszközölt befektetések, amelyek az idén előreláthatólag 45 százalékkal növekednek, jövőre 11 százalékkal haladják meg majd az ezévi szintet. Az amerikaiak felmérést készítenek nyersanyag-forrásaikról A legutóbbi időkben az Egyesült Államokban létrehoztak egy országos bizottságot, amelynek az a feladata, hogy kimutatást készítsen az ország szükségleteiről és forrásairól a 2000. évig. Ennek a bizottságnak a létrehozása azt a félelmet tükrözi, hogy az Egyesült Államok egy napon nélkülözni fog az iparához szükséges bizonyos anyagokat. Űj aggodalom ez az Egyesült Államokban, ahol megszokták, hogy országuk területén majdnem minden szükségest megtalálnak, vagy ellenőrzésük alatt tartják a külföldi területeket. Egy idő óta az amerikaiak bizonyos nehézségekbe ütköztek a nikkel, réz és szénellátás területén, egyre nagyobb mértékben függnek a külföldtől olyan alaptermékeket illetően, mint az ón, mangán és krómérc. Erős külföldi tőkebeáramlás Dél-Afrikába A dél-afrikai Reserve Bank a napokban közzétett jelentése szerint az 1969. július kezdetétől 1970. június végéig számított üzleti évben az előző évi 255 millió randdal szemben 276 millió rand tiszta tőke áramlott be az országba. Ez volt a hatodik egymást követő év, amely nettó beáramlást mutatott, úgy. hogy ez alatt az idő alatt a teljes tiszta beáramlás 1400 millió randra becsülhető. Ebből 750 millió rand hosszúlejáratú. 650 millió rand pedig rövidlejáratú befektetésekre esik. Külföldi tőkebefektetések Indonéziában Az indonéz kormány már 1966-ban orientálódni kezdett külföldi tőke után. 1967-ben kiadta az 1. sz. beruházási törvényt. Az alacsony hazai felhalmozás ugyanis nem teszi lehetővé, hogy Indonézia 1967 óta először saját erejéből fejlessze iparát. A kormány fenti erőfeszítéseit lényegében siker koronázta és 1969 végén az indonéz szigetcsoport területén a külföldi beruházási tervek értéke elérte az 1 milliárd dollárt.' Kína és a Szovjetunió képviselői kereskedelmi és fizetési egyezményt írtak alá Pekin gben. Az AFP értesülése szerint jövőre a két ország áruforgalmának értéke kétszer akkora lesz, mint tavaly volt, amikor mindössze 56 millió dollárt tett ki. Tavaly a szovjet—kínai áruforgalom mindössze 2 százalékát tette Kína külkereskedelmének, 10 évvel ezelőtt pedig mintegy 50 százalékát, azaz egymil- liárd dollárnál is nagyobb értékű volt. A kínai—szovjet egyezmény az első gazdasági szerződés a két ország között 1967 óta. ]
