Szolnok Megyei Néplap, 1970. december (21. évfolyam, 281-305. szám)

1970-12-17 / 295. szám

Í97Ö, december IT. SZOLNOK MIÍGVEI NÉPLAP s Az OTS vezetői Martfűn Az ország költségvetése (Tudósítónktól) A martfűi Tisza Cipőgyár legújabb termékkel, a külön­böző felsőrészből készülő sportcipők iránt a sportszer­vezetek is érdeklődnek. Az érdeklődés első megnyilvá­nulása szerdán Martfűn az a bemutató és tanácskozás volt, amelyre az OTS és a TRIAL Nagykereskedelmi Vállalat képviselőit hívták meg. A kora reggeli órákban a nagy köd ellenére is vala­mennyi sport- és nagykeres­kedelmi . szakértő megérke­zett a gyár művelődési házá­ba. A kerekasztal beszélge­Befejeződtek az állatorvosi tudományos napok. Szerdán a MEDOSZ szék­házában befejeződött az ál­latorvosok kétnapos tudomá­nyos tanácskozása. A szak­emberek a sertéstenyésztés állathigiéniai kérdéseit vitat­ták meg. A tanácskozás munkájáról dr. Kovács Fe­renc egyetemi tanár, a Ma­gyar Agrártudományi Egye­sület sertésegészségügyi szakosztályának elnöke az MTI munkatársának elmon­dotta: A korszérű követelmé­nyeknek megfelelően ma már a korábbinál lényege­sen nagyobb, 600—1000—1500 kocát befogadó telepeken tartják az állatok nagy ré­szét. Az ilyen, iparszerű jel­leggel működő telepeken nagy feladatok várnak az állatorvosokra, mert ha va­lamilyen járvány üti fel a fejét, akkor a zárt rendszer­ben működő telepeken nagy lehet az állat-elhullás. Ezért újabban már az új létesít­ményeket a járvány-egész­tés során a gyáriak bemu­tatták bőr-, velúr-, műbőr- és textilfelsőrészű saját márká­jukkal ellátott, labdarúgó- edző-, kosárlabda-, valamint teniszcipő j ükét. A különböző használati értékű sportcipők nagy tet­szést arattak a sportvezetők körében. A legnagyobb si­kere a cserélhető „stoplis” labdarúgó cipőknek volt, amelyeknek máris nagy jö­vőt jósolnak a zöld gyepen. A gyár sok értékes javasla­tot kapott a sportcipők kö­zös forgalmazására, megis­mertetéséire. , ségügyi követelményeinek megfelelően képzik ki. A hizlaldákat teljesen elzárják a külvilágtól, a kerítéseken kívül építik fel az irodákat, öltözőket. Ezeken át lehet csak bejutni a telepre, és csak gondos fertőtlenítés után. Bizonyos esetekben még a járművek abroncsai is vészélyesek lehetnek. Ezért a takarmánytárolókat — ahova gyakran Idejárnak a gépkocsik — a telepek kül­ső részén helyezik el. A nagy telepeken az álla­tokat mesterséges klímában tartják, gondoskodnak arról, hogy egyenletes legyen a hőmérséklet és a páratartal­mat is az állatorvosok és a tenyésztők útmutatása sze­rint szabályozzák. Az állat- állományt ezeken a telepe­ken olyan „becsben” tart­ják, hogy még a levegő por­talanításáról is gondoskod­nak. Az állatorvosok szerint az állathigiéniai előírások megtartásával a jelenlegi 20 százalékos malacveszteséget a felére lehet csökkenteni. Az országos könyvtár­ügyi konferencia második napja Szerdán a TIT természet­tudományos stúdiójának épü­letében folytatta munkáját a III. országos könyvtárügyi konferencia. A tanácskozá­son résztvett dr. Orbán Lász­ló, a művelődésügyi minisz­ter első helyettese is. György Károly, a magyar agrártudományi egyesület fő­titkára érdekes adatokat kö­zölt egy felmérés alapján arról, hogy miként tart lé­pést az agrárértelmiség a ha­ladással. A beérkezett véle­ménykutató lapokból kitűnt, hogy a vezető beosztásúak mintegy 50 százaléka olvassa rendszeresen a szakirodal­mat. A szakemberek fokozot­tan igénylik a kutatási ered­mények, az új termelési mód­szerek alapján készülő tech­nológiai leírások minél gyor­sabb eljuttatását a felhaszná­lókhoz. Egyidejűleg kérik, hogy vonják ki a forgalom­ból az elavult kiadványokat és csak frisseket ajánljanak. Füleki Mihály százados, a Honvédelmi minisztérium kulturális osztályának kép­viseletében szólalt fel és egyebek - közt arról számolt be. hogy a hadsereg szemé­lyi állományának 60 százalé­ka könyvtári tag, s rendsze­resen igénybe vesz könyvtá­ri szolgáltatásokat. Megemlí­tette azt is, hogy a néphad­seregben szintén kialakuló­ban van a tudományos és szakkönyvtári hálózat, vala­mint a hadtudományi doku­mentáció. ' A kialakult gyakorlat sze­rint várható, hogy az ország- gyűlés holnap kezdődő ülés­szakán vitatja meg a követ­kező évi állami költségvetést. A költségvetés összeállítása több hónapos előkészítő mun­kát igényel. Idén ez a tevé­kenység a korábbinál is ala­posabb volt, mert összekap­csolódott a IV. ötéves terv ki­dolgozásának munkáival. Ez azt jelenti, hogy már az 1971. évi feladatokat is ötéves táv­latra előretekintve határozták meg. A költségvetés előirány­zatai részben a l özéptávú tervidőszak gazdaságpolitikai céljainak megalapozását is elősegítik. Középtávra kellett előrete­kinteni azért is, mert az idén tárgyalásra kerülő törvényja­vaslat tartalmazza a tanácsok 1971-—75. évi pénzügyi tervét. A középtávú pénzügyi terv, — amelynek készítésében ak­tívan közreműködtek a kü­lönböző szintű tanácsok — figyelembe Veszi, hogy az 1971-től érvényes közgazdasá­gi szabályozóknak megfelelő­en bővül a tanácsok saját be­vételeinek köre és az elő­irányzat az egyes' területeit fejlettségében mutatkozó el­térések fokozatos csökkenté­sére is megfelelő fedezetet biztosít. A költségvetés összeállítása elsősorban — de nemcsak — a Pénzügyminisztérium fel­adata. Ebben a munkában résztvettek a különböző testü­leti szervek, a minisztériu­mok. a népgazdaság ágazatai­nak képviselői, a tanácsok és kifejezésre juttatták elkép­zeléseiket, észrevételeiket. (A Pénzügyminisztérium jelentős feladata volt az igények ösz- szehangolása a terv céljaival és a reális pénzügyi lehető­ségekkel.) Már az előkészítő munka egyes fázisaiba be­kapcsolódtak és útmutatást adtak az előirányzatok kiala­kításához az országgyűlés bi­zottságai, a megyék képvise­lőcsoportjai is. A szakbizott­ságok megtárgyalták: az ál­lami költségvetés általános kérdéseit, fő arányait, vala­mint a minisztériumok és a területek elképzeléseit tartal­mazó tájékoztatókat, majd az előkészítés befejező részében" a konkrét előirányzatokat is. Az állami költség- vetés bevétele'ntek több mint 80 százaléka az ál­lami vállalatok befizetéseiből származik. A költségvetés vállalatoktól származó bevé­teleinek tervezése a gazdasági fejlődés sokrétű elemzése és értékelése alapján történhet, mivel a felsőszintű pénzügyi tervezést végző szervek ren­delkeznek azokkal az infor­mációkkal (évközi beszámo­lók, adóbevallások, pénzfor- . galmi jelentések stb.), ame­lyekkel megalapozhatók a reális előirányzatok. Ehhez kellő biztonságot nyújt a közgazdasági szabályozók rendszere, amelynek alapve­tő elemei több évre érvénye­sek. Ilyen körülmények kö­zött már nincs szükség arra, hogy a vállalati tervek össze­gezésével kerüljenek kialakí­tásra a központi költségvetési előirányzatok. A szövetkezeti szektorban létrehozott tisztajövedelem és az állampolgárok jövedel­mének egy részéből származó adóbevételek tervezésénél számos sajátosság érvénye­sül. Így például a szövetke­zetek befizetésének mértéké­nél és részben az elvonás for­máinál is kifejeződnek a cso­porttulajdonból adódó kü­lönbségek, míg az állampol­gárok befizetéseinél figyelem­mel kell /.enni az állami adópolitika érvényesülésére. Minden for­rás tervezésének közös voná­sa azonban az, hogy az álla­mi pénzbevételek számításba- vételének alapja a népgazda­sági terv. Ez ugyanis a gaz­dasági fejlődés 'mellett meg­határozza a jövedelmek kép­ződését is. Az állami költségvetés ké­szítésénél a várható bevéte­lek mellett megtervezik s várható kiadásokat is. Ennek kapcsán elsőrendű feladat az •! államra háruló | kötelezettsé­gek reális felmérése és az el­ismert szükségletek rangsoro­lása. Ennek keretében kell figyelembe venni, hogy még mindig az állam finanszíroz­za a termelés bővítésének je­lentős részét, a társadalmi kö­zös fogyasztásnak csaknem egészét, jelentős összegeket juttat a mezőgazdasági ter­melőszövetkezetek és a vál­lalatok támogatására, továb­bá jelentős részt kell magára vállalnia a bel- és külföldi ár­színvonal különbségeinek ki- egyenlítésében is. A költségvetési kiadások legnagyobb összege a társa dalmi közös fogyasztásra — egészségvédelemre, nyugdíjel­látásra, közoktatásra, kultu­rális kiadásokra, igazgatás és honvédelem céljaira stb. — nyújt, fedezetet. Éppen ezért az ellátási színvonal elemzé­sére, a különböző igények in­dokoltságának vizsgálatára különös figyelmet kell fordí­tani. A Pénzügyminisztérium ebben a témában már július­ban tervezési irányelveket és keretszámokat közölt a jövő évi költségvetési előirányzat összeállításához. Ezek képez­ték alapját a minisztériumok­kal'és a megyei szintű taná­csokkal folytatott tárgyalá­soknak, amelyeken meghatá­rozták a költségvetési szervek bevételeit és kiadásait. Felére lehet csökkenteni a sertéselhullást Befejeződtek az állatorvosi napok Döntsön a kollektíva Megállt egy camion A társadalmi bíró­ság mellett nem nehéz ér­velni. A munkahelyi kollek­tíva megbízásából — annak nevében — mond ítéletet A hatása több irányú: szigorá­val neveli a törvénysértőt, a nyilvános ítélethozatal visszatartó erejével segít megelőzni a jogsértéseket. Ha jól forgatják ezt a ha­tásos „fegyvert” a munka­helyeken, olyan légkört te­remthetnek segítségével, amelyben tűrhetetlenné vá­lik a fegyélemsértés, lopás, önbíráskodás. A társadalmi bíróságokra tehát szükség van. Ezt az igényt szentesítette az 1962-ben keltezett 24-es számú törvényerejű rende­let, amelyik intézkedett a társadalmi bíróságok létre­hozásáról. Szolnok megyében 1968- ban százkilenc szakszerve­zeti alapszervnél működött társadalmi bíróság, kilenc- százhetvenhat dolgozó köz­reműködésével, 1969-ben a társadalmi bíróságok száma százhuszonháromra emelke­dett, a tagok száma azonban hatszázhetvenhét főre csök­kent Megyénkben 1968-ban 2420 ügy került a bíróságok elé, 1969-ben már 2650 ügyet tárgyaltak a munkahelye­ken, A számok szépek, azonban nem tükrözik híven a való­ságot. Kétségtelen, hogy vannak példásan működő társadalmi bíróságok, jelen­tős részükről azonban elfe­ledkeztek. A jászberényi Hűtőgépgyárban egy „nagy- fcöizségnyi” ember dolgozik. Aj elmúlt évben egyetlen egyszer sem ült össze a tár­sadalmi bíróság, az idén is mindössze egyetlen ügyet tárgyalt. „Nem ad munkát az igaz­gató” — mondják legtöbb helyen a bíróságok vezetői. Ez. elképzelhető, mivel egy fegyelmi ügyet az igazgató a saját hatáskörében gyor­sabban és egyszerűbben el­intéz, mintha egy bírósági tárgyaláson alapos előkészí­tés után születne meg a dön­tés. A két. „ítélet” hatásos­sága azonban nem azonos. Azok a dolgozók, akik már álltak a „kollektíva ítélő­széke” előtt, érthetően nem lelkesednek a munkahelyi igazságszolgáltatásért. In­kább állnak a hivatásos bí­róság előtt — mondják —, mintsem, hogy vállalják a munkahelyi „vesszőfutást”. Egyrészt ez a visszatartó erő, másrészt a munkatár­sak nyilvános állásfoglalása — amely során saját magá­val is szembenéz az, aki elítéli a fegyelemsértőt — szinte nélkülözhetetlen egy közösségben. A vállalati vezetőle közül csak nagyon kevesen fejte­nek ki ellenállást a társa­dalmi bíróságokkal szemben. Ha ez előfordul a szakszer­vezeti bizottság ezt sem néz­heti tétlenül. A vállalat fel­sőbb szervéhez fordulhatnak, ahonnan — jogos igényük esetén — minden bizonnyal támogatást kapak. Ahol pe­dig nincs ellenállás a veze­tők részéről, ott azon múlik az ügyek társadalmi bíróság, elé vitele, hogy a szakszer­vezeti bizottságok szorgal­mazzák a megfelelő esetek kiválasztását. A társadalmi bírósá­gokra szükség van, nem szabad elfeledkezni róluk. w pt « — Már örülünk, meg büsz­kélkedünk. Tegnap reggel még nem volt ilyen jó ked­vünk. Egy, a legfontosabb, vállalásunk teljesítése nem látszott biztosnak. Pedig ar­ra a feladatra szocialista szerződést is kötöttünk. A BVM szentendrei gyárának rekonstrukciójáról van szó. A ránk eső feladatokat csak úgy tudtuk volna teljesíteni, ha a berendezésekhez szük­séges hajtódobokat idejében megkapjuk Magdeburgból. A külkereskedelem nem iga­zolta vissza a megrendelést, illetve csak a jövő évre vál­lalkozott Hát nekünk az se- hogyse lett volna jó. Ragó József, a párttitkárunk úgy elkeseredett, mérgelődött emiatt, hogy felment Pestre. Telexen onnan, a Külkeres­kedelmi vállalattól felhívta a magdeburgi elektromos be­rendezések gyárának párt- bizottságát. A titkár megér­tette a bajunkat. Azt vála­szolta, ha csak tud, segít. —■ Aztán jött a levél, s benne a jó hír: december 15-ig itt lesz a kért alkatrész! — Magyar Gyula igazgató mondja ezt. — Ebédelek kedden" dél­ben, s jönnek a szakiK. Hogy, no tizenötödike van, hol a hajtódob? Mondom nekik, hogy még estig, épfélig is tizenötödike van, várjátok ki! Alig mondom, jönnek a portáról. Jöjjek már, meg­állt egy camion, itt van egy német, nem értik a szavát! Hármasban ülünk a vas­ipari vállalat igazgatójának dolgozószobájában. Ragó Jó­zsef, a párttitKár, Magyar Gyűla, az igazgató és én. Az asztalon táviratok, levelek. Nagy dolog ez, valóban táv­iratot érdemló esemény. A vállalat dolgozóinak nagy sikere. — De megdolgoztunk érte, de megérte... Az öröm ilyen keresetlen szavakban bujkál még. A vállalat december 14-én teljesítette éves árube­vételi tervét. Sokat javult, mintegy 3.5 százalékkal a termelékenység, tizenhat jó újítás született ebben az évben. Olyan verseny, ami még nem volt. Rég meghirdetett verseny. Tavaly október 7-én, SzolnoK felszabadulásának 25. évfor­dulóién hirdette meg hu­szonhat szocialista brigád. Az 1970. év. a felszabadulás, a Lenin-centenárium jegyé­ben példás esztendő legyen. Aztán máiusban újabb fel­hívás, újabb kezdeménye­zések: a kongresszus tisz­teletére. Már 45 a brigádok száma. A vállalat dolgozóinak több mint ötven százaléka szocia­lista brigádok tagja. Es de­cember 15-én már a plusz tervteljesítés. Mindenütt. — Hat gyáregységben, s a szol­noki központban is. Mi volt a legnagyobb, a legjobb eredmény? A szentendrei gond megoldása. Aztán a mezőtúriak. A karcagi BéKe Tsz-nek olyan üvegházakat készítettek. amilyet még nem csináltak. Szorított az idő, a tsz külön kérte, — meglett. A szászbereki üzem­ben új technológiát vezettek be. Sikerült, jó az eredmény. Volt kongresszusi hét és Kongresszusi műszak. Sok áldozattal építettek tavasz- szal—nyáron Szabolcsban. Fáradtak? Bizony, azok. Nem is tagadják. A derű, a békesség azonban már ott­honos a központban is, a gyáregységekben is. Távira­tokban írják meg a vidéki üzemek a jó hírt. Az igazga­tó szép, merített levélpapí­ron válaszol. Gratulál és kö­szöni — Ezt nem lehet pénzzel megfizetni, ezért nem jár külön fizetség, prémium se nagyon. Ez kilencszáz ember akarata volt — s annyi igye­kezete. De nagyon jó, hogy így van! — sj — Á kereskedők munkakörül­ményei, bér- és létszám gondok Szerdán a szakszervezet Jókai utcai székházában ülést tartott a kereskedelmi, pénzügyi- és vendéglátóipar! dolgozók szakszervezetének központi vezetősége. A ta­nácskozáson Szurdi István belkereskedelmi miniszter és Ligeti László, a KPVDSZ fő- ' '"’-ára heszélt a kereskede­lem jövő évi tennivalóiról, a szakszervezet és a miniszté­rium ezzel kapcsolatos fel­adatairól. Szóba kerültek a kereske­delem munkakörülményei, létszámhelvzete és gondjai, a bérfeüesztés problémái. Az idén harmincezerrel növeke­dett a belkereskedelmi dol­gozók létszáma, s a iövő évi nagv feladatokhoz további, legalább 22 000 dolgozót kell munkába állítani. A minisz­ter be Í el ént pite. h ív.tv jövőre szprénv mértékű bérkorrekci- ót terveznek e két kereske­delmi szakmában, a szak­szervezet vezetni hanssú Ivozták. hogy a lakosság tnbb áruellátása érdekében to­vább kell erősíteni a kancso- latot az üzemek, az ioari tárcák szakszervezeti szer­veivel. Az ülés végül személvj kérdésedet táréval!; a köz­ponti vezetőség vészi I,ász­iónét megválasztotta a KPVDSZ titkárának. HIRDEMENY Kétpó Község Tanácsa 1/1970 sz. alatt tanácsren­deletet alkotott a Község renderéaérŐl. A tanácsrende­let 1971. január 1-én léo ha­tályba megtekinthető 1970. december 24-ig minden mun kanap 8—16 óra között, a tanácsháza tanácstermében; Kozáh Ilona vb-titkár JÁSZLADÁNYI VEGYESIPARI KTSZ azonnali belépéssel gyakorlattal rendelkező gyors és gépírót keres Jelentkezés: Jászladány, Kossuth Lajos u. 106. A kunszentmártoni Általános Fogyasztási ég Értékesítési Szövetkezet megvételre keres egy vagy két db TÖRPE BENZINKÚT OSZLOPOT, vág”? GAZOLAJ KIEMELŐ OSZLOPOT

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents