Szolnok Megyei Néplap, 1970. december (21. évfolyam, 281-305. szám)

1970-12-15 / 293. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1970. december 15. Foglalkozásuk: szőrszálhasogatás — Foglalkozásuk? — Szőrszálhasogatás. — Hány szálat hasították eddig? — Aligha akad matemati­kus, aki kiszámítaná. Fél- percenént vagy százezret. A munkások máris veszik a köteget, és a gépben 52 tű metszi finommá a durva ló- és disznósörtéket- így lesz selymes tapintású az ecset­nek való. A szegedi Ecset- és Sep- rűgyárban sok millió ecset készül évente. Jóformán min­den elképzelhető méretben. A legkisebb iskolaecsettől a hatalmas korongecsetig bő a választék. Legalább száz­féle. : ^ A világkiállítások cseh­szlovák pavilonjának újab­ban egyedülálló kiállítási tárgya az úgynevezett Vv- sehrádi Kódex másolata. Eredetije egy evangelistári- íim, amelyet 1085-ben írtak Vratiszláv, az első cseh ki­rály koronázása alkalmából. A kódex Európa legértéke­sebb középkori könyvei kö­zé tartozik. Az ősrégi könyvet a cseh­szlovák állami könyvtár­ban őrzik. Három évvel ez­előtt még csak a szakértők kaptak néha engedélyt a kódex átnézésére, hiszen a könyvnek árt a sötétség és a világosság, vagy a száraz és a nedvesebb, párásabb környezet változása. Töké­letes másolatot kellett ké­szíteni ahhoz, hogy a mű­kincset többen láthassák, ugyanakkor az eredeti se sérüljön meg." 900 éves ujjlenyomatok A másolat kiadásával a PRAGOPRESS-t bízták meg, amely már régebben fel­adatául tűzte ki, hogy a régi nyomdatermékek gyűj­tőit megismerteti a cseh­szlovák múzeumok, könyv­tárak és levéltárak páncél- szekrényeiben őrzött ritka műkincsekkel. Tadeás Hájek cseh csillagász, író (II. Ru­dolf császár orvosa volt) ..Egy új, eddig ismeretlen csillagról” című szép köny­vecskéje, a jezsuita rézkarc­gyűjtemény, valamint a tro- jáni krónika és egy bibliofil kiadások után most napvi­lágot látott a Vysehrádi Kó­dex és a nem kevésbé hí­res, IV. Károly cseh király és római császár idejében festett Veliszlav biblia. Nehéz feladatot jelentett hűen lemásolni a 9 évszá­zaddal ezelőtt kézzel festett könyvet. A hajdani művész pergamenen dolgozott. Most az a kérdés merült fel, ho­gyan lehetne az eredeti anyagot úgy helyettesíteni, hogy a kötet vastagsága is Gépexport cukorgyáraknak A Lengyel Népköztársaság a cukortermelés tekintetében az elsők között van a vilá­gon. Külföldön nagy a ke­reslet a lengyel cukoripari gépek iránt. Az utolsó tíz évben Lengyelország 32 cu­korgyár részére exportált gépi berendezést; ezek a gyárak a Szovjetunióban és Csehszlovákiában, Spanyol- országban és a Vietnami Demokratikus Köztársaság­ban, Indonéziában és Pa­kisztánban, Ghánában és Marokkóban dolgoznak. Va­lamennyi gyárban nagyfokú a termelő folyamatok gépe­sítése és automatizálása. — Miből készül az ecset? — Tiszta disznósörtéből, marha- és lófarokból, lósö­rényből. Esztendőnként majdnem ötszáz mázsa a szükséglet. — Mennyi hasznosítható egy-egy állat szőréből? — Egy sertésből 6—8, ló­farokból, sörényből és mar­hából 20—25 deka­A szükséges mennyiséghez 700 ezer sertés vagy 200 ezer ló, szarvasmarha kellene. Ennyi semmi esetre sincs. Ho­gyan oldják meg? — Korszerű technológiá­val. A műanyag teret hódít nálunk is- Keverjük valódi megfeleljen. Hagyják-e a krétapapírt tisztán, avagy maradjanak meg rajta az ujjnyomok ugyanúgy, mint az eredetin. Végül is a hat­színes könyvnyomás mellett döntöttek, amely a könyv kopását is utánozza. kirág; nedv és lepkessárny Néhány probléma jelent­kezett a színeknél; hogyan készítsék elő az eredetinek megfelelő keverékeket. Az elemzés pontosan nem mu­tatta meg, hogy miképpen érték el a hajdani színár­nyalatokat; préselt virágok nedvével vagy pillangók szárnyainak porával. Sok találgatásra adott okot a kötés is. Az eredeti kódexet hímzésbe kötötték, amely­ből kilencszáz év elteltével természetesen csak foszlá­nyok maradtak meg. A mű­vészettörténészek szerint a hímzés közepén, ma már alig kivehetően, Krisztus alakját ábrázolták. A mai kötés virágmintáit az ere­deti hímzésről másolták le. Európa első képes Bibliája A kódex másolat elkészí­tésére bizottságot szervez­tek. Vannak köztük történé­szek, művészettudósok, mu­zeológusok, könyvszakértők, természettudósok. A nagy tudományos felkészültség­gel rendelkező és tapasztalt történészeknek köszönhető, hogy a történ lem valóban hű formában elevenedett meg a kódexnél és a Velisz­lav bibliánál is. Ez utóbbi Európa első képes bibliája. A, 747 kép — jelenetek az Ótestamentumból, az Anti- krisztust ábrázoló képsoro­zat, a passió-ciklus töredé­kei — mindmáig a XIV. század öltözetét, erkölcsét, szokásait szemlélteti. A bib­lia megrendelője — Vali- szláv — IV. Károly cseh királynak és római császár­nak volt a nótáriusa. szőrrel, de mind gyakrabban készül ecset tiszta műszálból is. És hogy mennyire kapós a magyar ecset szerte a vilá­gon, ime a bizonyíték: több tucat ország vásárolja rend­szeresen a szegediek termé­két. Az igazi „világsztár” azonban a cirokseprű. A Ti- sza-parti metropolisban ki­zárólag exportra készítik. A békési földeken honos másfél méteres növény ,,bajszából” készült kis ruhaseprű a ten­gerentúlra vándorol. Nagy testvérét, a szobaseprűt is több százerer európai asszony várja, vásárolja minden esz­tendőben.. Évi négymillió liter bolgár borpárlat Öt csillagos címke a „Pliszka” borpárlat üvegén: a legkeresettebb italféleség Európában. Hol is kezdődik ennek a „csábító üvegnek” az út­ja? Az ország jelenlegi leg­nagyobb szeszfőzdéje az óbolgár fővárosban, Presz- lavban van. Különleges fel­tételek között itt készül a Pliszka, az ötcsillagos .., Pincék mélyén, hatalmas tölgyfahordókban, normál hőmérsékleten (télen 9—10 °C, nyáron 18—20 °C) érle­lődik a Dimjat szőlőből nyert borpárlat. Egy-egy csillag a címkén egy-egy esztendei „rabságnak” fe­lel meg a gyár pincéjében. A borpárlat klasszikus tech­nológiával készül, azzal amelyet Franciaországban, Örményországban és Grú­ziában — tehát olyan orszá­gokban, amelyek a borpár­lat terén világhírűek — is alkalmaznak. Évente egy­szer megkóstolják és két­szer vegyelemzik minden hordó tartalmát. A borpár­lat különleges aromája, „bouquet”-je onnan ered, hogy ez erjedő folyadék egyesül azokkal a cserző­anyagokkal, amelyeket a tölgyfahordók választanak ki magukból. Egy-egy hordó 20—25 évig „életképes”. Magas fokú „termelőtulaj­donságai” miatt a bolgár tölgyfa keresett cikk számos borpárlat készítő országban. A pincékben mindenkor 8— 10 tonnányi megérlelt kész­letet tárolnak, amelynek már csak hat hónapot kell várnia, míg üvegekbe töltik. Az 1953—54-es esztendő­ben kezdték el a kísérleti munkát; az első Pliszka 1963-ban jelent meg a pia­con; a mai Pliszka már „hótcsillagos”, tehát hetedik éve „raboskodik”, érlelődik a pincék mélyén. BECS Több mint 500 beatzene­rajongó rohamozta meg a bécsi Konzerthaus-t szomba­ton este, miután nem kapott jegyet az ott fellépő „Frank Zappa” együttes koncertjére. Szabályos csata alakult ki a fanatikus potyanézők és a rendőrség között, ennek so­rán tíz rendőr megsebesült, több fiatalt letartóztattak. A hangversenyt — a betört aj­tók, ablakok és tükrök elle­nére — a betolakodók eltá­volítása után megtartották. WASHINGTON Edward Kennedy demokra­tapárti gzenátor szemére ve­tette az amerikai kormány­nak, hogy valótlan és nem teljes adatokat terjeszt a dél- vietnami háború polgári ál­dozatairól. Az amerikai poli­tikus Washingtonban kijelen­tette, hogy a vietnami hábo­rú az amerikai katonák ki­vonása ellenére tovább tart és „hihetetlenek az ember­veszteségek is”. A szenátor ezzel kapcsolatban egy kor­mánybeszámolóra hivatko­zott, amely megállapítja, hogy még csak megközelítőleg sem lehet megállapítani a Dél- Vietnamban meghalt, illetve megsebesült polgári szemé­lyek számát. MOSZKVA Jenei Jenő munkásságát méltatja a Pravda hétfői száma abból az alkalomból, hogy a leningrádi filmklub­ban megnyílt a magyar szár­mazású szovjet művész gyűj­teményes kiállítása. Mint a lap hangsúlyozza: Jenei Jenő díszlettervezőként több mint ötven szovjet film alkotásá­ban működött közre. Olyan remekművek díszletét ter­vezte, mint a Makszim ifjú­sága, a Makszim visszatéré­se, a Don Quijote, a Hamlet és még sok más mű. Jenéi Jenő az osztrák— magyar hadsereg volt kato­nája a polgárháború éveiben egész életre eljegyezte ma­gát a lenini eszmékkel, a for­radalommal. A nyolcvan éves művész, a Leninfilm stúdió legidősebb kommunistája, — emeli ki a Pravda — ma is újabb és újabb alkotásokon munkál­kodik. GENOVA Genovában vasárnap meg­kezdődött a „Szovjetunió He­te”, amelyet az, olasz-szovjet baráti társaság rendez. Ebből az alkalomból a nemzetközi vásár területén a Szovjetunió életét bemutató fotókiállítás nyílt és szovjet filmhét kez­dődött. MÜNCHEN Egy ötéves kisfiú 60 ezer márkát talált a müncheni ut­cán egy homokládában. , A nyugatnémet rendőrség fel­tételezi, hogy a pénz valame­lyik közelmúltban elkövetett rablásból származhat. Egy hete ugyanis egy mikulásnak öltözött férfi 183 ezer márkát rabolt egy müncheni nagy­áruház főpénztárából, a hét­végén pedig egy bankból 553 ezer márka tűnt el. BELGRAD Jugoszláv gazdasági szak­emberek bátorító jelenség­nek tekintik, hogy a gazda­ság pénzügyi helyzete — az ismert nehézségek ellenére — kedvezőbbek, mint ahogyan azt várták. Ez év első kilenc hónapjában például megnö­vekedett a vállalatok bank­betétállománya, annak elle­nére, hogy bérekre 15 szá­zalékkal többet fizettek ki. mint tavaly. Jelentős eredménynek te­kintik azt is, hogy a jugosz­láv építőipari vállalatok mint­egy 200 millió dollár értékű munkát végeztek külföldön, 30 százalékkal többet, mint tavaly. Az ebből származó bevételek enyhítik Jugoszlá­via igen nagy deviza-nehéz­ségeit. TOKIO Az idei népszámlálás ada­tai szerint a japán főváros lakossága 11 millió 398 ezer fő. Visconti rendez „Halál Velencében" „Ábrázolni szeretném a halál küszöbére sodródott nagy szellemet és a nagy várost — mondotta Luchino Visconti, a „Halál Velencé­ben” Thomas Mann-novella megfilmesítéséről szólva. A novellában Gustav Aschenbach, az öregedő író leli halálát Velencében, má­„Ai eltűnt idő nyomában" Visconti, aki a film „nagy történésze” szeretne lenni, a Thomas Mann novella meg­filmesítésével párhuzamosan már bele is kezdett újabb munkájába, a Marcel Proust regénysorozatából készült „Az eltűnt idő nyomában” c. filmbe. ra azonban maga a laguna- város elkerülhetetlen meg­semmisülése lett tragikus realitás. A Visconti-film Velencéje így sokkal inkább a halál- közelségben élő mai város­ra, Gustav Aschenbach fi­gurája pedig megalkotójára, Thomas Mannra emlékeztet majd. A rendező Lawrence Oli- viert választotta ki de Char- lus báró szerepére, a továb­biakban pedig a hírek sze­rint Annie Girardot-val és Brigitte Bardot-val is szer­ződést szeretne kötni. Egy 900 éves kódex újjászületése Automatizált. irányítási rendszerek a szovjet vállalatoknál A termelés irányításának automatizált rendszereit (rö­vidítve ASZUP) már jóné- hány szovjet vállalatnál be­vezették. Ennek a rendszer­nek az első szakaszát nemrég a novocserkaszi mozdony­gyárban is felszerelték. A rendszer segítségével naponta elvégzik a tervezést, az ügy­vitelt az elszámolást és a termelési folyamatok szabá­lyozását. Ez a gyár újtípusú villanymozdonyokat, hozzájuk való alkatrészeket és szerel­vényeket gyárt. Elektronikus számítástechnika nélkül, amely az automatizált irányí­tási rendszer alapja, a gyár nem tudna sikeresen meg­birkózni bonyolult feladatai­val. Ennél az óriási vállalat­nál az automatizált irányítási rendszer a folyamatos opera­tív üzemi tervezés ismert módszerére épül. Az üzemi számítóközpontot modern „Minszk—23” elektronikus szá­mítógépekkel látták el. Ezen­kívül a vállalatban széleskö­rűen alkalmazzák a kicsi, asztali számítógépeket. „A termelés irányításának automatizált rendszerét sike­resen alkalmazzák az olyan nagy dél-oroszországi üze­mekben, mint a rosztovi Elektroapparat és a taganrogi Krasznij Kotyelscsik. Üj szigetelő anyag A pozsonyi Stavoindustria építési vállalat kísérleti ku­tató műhelyében nemrég új szigetelő anyagfajtát állítot­tak elő, amelynek az < a ren­deltetése, hogy az acél-szer­kezeteket megvédje a tűztől. Az új szigetelő anyag, ame­lyet sibatermnek neveztek el, az 1200 °C hőmérsékletnek is ellenáll, kiváló térfogat- és formatartó tulajdonságokkal rendelkezik. A Stavoindustria dolgozói nemcsak ennek az új szigete­lő anyagnak a „receptjét” ké­szítették el, hanem előállítá­Termométer indáimból A Varsói Műegyetemen a szilárd testek elektronikája tanszék tudományos munka­társai elkészítették indiumból a lapos hőmérők hgy soroza­tát. A hőmérő nem más, mint üveg- vagy csillámlap, amely­re vákuumban vékony in- diumréteget visznek fel. A hőmérő gyártási technológiá­ja igen egyszerű, minthogy az Hormon, alacsony tern sának és felvitelének módsze­reit is kidolgozták. A siba- term nem tartalmaz rozsdáso­dó anyagokat. Megakadályoz­za a penész keletkezését és a vízpára lecsapódását. A siba- term ellenáll a dinamikus be­hatásoknak és a vibrációnak. A Stavoindustria már meg­kezdte azoknak az új perme­tező' készülékeknek a gyártá­sát, amelyekkel az új szige­telő anyagot felviszik az acél- szerkezetekre. A sibaterm iránt a csehszlovák vállalato­kon kívül külföldi cégek is érdeklődnek. indium viszonylag könnyen felvihető az üveglapra. A mű­szer igen nagy hőmérséklet- ingadozásokat is jelez: —190 G-tól +100 fokig, mérete vi­szont mindössze néhány mil­liméter. Ennek különösen nagyjelentősége van ott, ahol egy; nagyméretű termométer alkalmazása megváltoztatja a hőmérséklet megoszlását. .otj A t ellen A varsói központi szérum­laboratórium munkatársai olyan hormonkészítményt ál­lítottak elő, amely megaka­dályozza a törpeséget. A hormont halottak hipofí­ziséből vonják ki. E készít­mény előállításánál a legna­gyobb nehézséget az jelenti, hogy a hormon csak tiszta ál­lapotban használható, azaz nem keveredhet bele más olyan hormon elegyanyaga, amely megakadályozhatná a gyógyulás folyamatát az által, hogy mellékhatásokat vált ki a paciensnél. Most tovább kutatják a nö­vekedési hormon molekulájá­nak szokatlanul bonyolult ve­gyi szerkezetét Mérhető az egy voltnál Leningrádi mérnökök ki­dolgoztak egy műszert, amely a testek hőmérsékletét az ál­taluk keltett elektromos za­jok alapján méri. A műszer működési elve azon a fizikai jelenségen alapul, amelynek létezését Albert Einstein már száza­dunk elején jelezte. A kiváló fizikus megállapította, hogy a testek hőmérséklete meg­határozható az általuk keltett elektromos hőzajokból, ame­lyek az elektronok és ibnok mozgása következtében min­Számítógépek tervezik kiaknázását A Szovjetunió egyik legna­gyobb gázkitermelő területén, a Kizil-kum sivatagban fekvő Gazliban elektronikus számí­tógépek segítségével állapít­ják meg a földgáz kiaknázá­sának legkedvezőbb feltéte­leit. Az Uzbég Tudományos Akadémia kibernetikai inté­zetének tudósai olyan adatok­hoz jutottak, amelyek lehető­vé teszik, hogy Gazli vidékén a gázt maximálisan kiaknáz­hassák. Geológusok megálla­pították, hogy a földgáz kész­letei több trillió köbméterre rúgnak. Gyilkos levegő Ha a levegő szennyezettsé­gét felére lehetne csökkente­ni, az Egyesült Államok, leg­nagyobb városaiban 25 szá­zalékkal kevesebb veserák, 10 —15 százalékkal kevesebb szív- és érmegbetegedés for­dulna elő, és 4,5 százalékkal milliárdszorta kisebb zaj den áramotvezető közegben fellépnek. Az új műszerrel már oly csekély zajszintek is mérhe­tők, amelyeknek erőssége nem nagyobb néhány ezer­milliomod voltnáL Az impulzusos zajtermomé­ter mérési tartománya 100 és 1 Kelvin fok között van. A mérés során összehasonlítási alapnak az eddigi megfigye­lések szerint zavarónak szá­mító elektromos zajszinteket tekintik. meg a földgáz A több évre szóló előszámi- tások mellett a számító auto­maták információkat szolgál­tattak a gazdasági beruházá­sokról és a fúrórudazat ere­jéről. Ezt a módszert a föld­gázlelőhelyek tervezésénél a Szovjetunió többi területein is felhasználják. így például az egyik elektronikus számí­tógép 20 000 változat közül a legjobb megoldást találta meg a nyugat-szibériai Tyu- meny környékén felfedezett földgázlelőhely kiaknázására. csökkenne az egyéb megbe­tegedések száma. A most vi­lágra jövő gyerekek életkora 3—5 évvel meghosszabbod­nék. Ezt állapították meg a nemrég Washingtonban meg­tartott orvosi szimpozion résztvevői.

Next

/
Thumbnails
Contents