Szolnok Megyei Néplap, 1970. november (21. évfolyam, 257-280. szám)
1970-11-05 / 260. szám
Tudomány és termelés megye minden Tároséban terveznek valami szépet, maradandót A z ember, ha nincs közeli kapcsolatban a tudományos kutatóműhelyekkel, intézetekkel, laboratóriumokkal, olykor alig képes fogalmat alkotni: voltaképpen mit jelent a tudományos kutatás. Az érdeklődő megtudhatja, hogy éppen mit csinálnak a kutatók, s ha valamelyes erőfeszítést is tesz, megismerheti az alapkutatások fő irányát és értelmét, de ez a laikus számára gyakran öncélúnak tetszik, hiszen az alapkutatások részeredményeiből esetleg csak évtizedek múltán válik a mindennapi élet, a termelés számára kézzelfogható haszon. Nehéz megfogni azt a pontot, amelyen az elmélet gyakorlattá válik. Másfelől viszont az eredményeket mindenki élvezi, anélkül azonban, hogy megbízható tudása lenne az eredményeket létrehozó, számtalan buktatóval járó kutatómunkáról. Az alkotó tudós ritkán szánja rá magát arra, hogy munkáját a „nagyközönség” számára hozzáférhetővé tegye. Nem is vethető szemére, hiszen a tudomány tolmácsolása sajátos képességeket igényel. P edig bizonyos, hogy a kutatók egyetlen percet sem töltenek olyan problémák feltárásával, amelyeknek ne lenne az ember napi életével összefüggésük. Ez még azokban az esetekben is nyilvánvaló, amikor hosszú éveken át folytatott alapkutatásokról van szó. Kétségtelen, hogy a tudományos kutatás egyik nagy kérdése, hogy miként lehet az elméleti és gyakorlai eredmények „születésnapját” közelíteni egymáshoz. * Tudományos kutatás nélkül nem beszélhetünk fejlett iparról, mezőgazdaságról, egészségügyről, de általában: civilizációról és kultúráról sem. Éppen a minél gyorsabban gyakorlattá váltható eredmények elérése végett fontos, hogy a kutatóintézetek szoros kapcsolatban álljanak a gyakorlati munkát végző intézményekkel, a gyárakkal, a mezőgazdasági termelő üzemekkel. „Növelni kell a nemzeti jövedelemből tudományos kutatásra fordított erőforrásokat, a szellemi kapacitást a távlati fejlesztési céljainknak megfelelő kutatásokra kell koncentrálni, meg kell gyorsítani a hazai és nemzetközi kutatások eredményeinek gyakorlati alkalmazását” — olvashatjuk a párt kongresszusi irányelveiben. Hogyan valósulhat ez meg? Tíz éves a megyei tanács tervező irodája Tíz évvel ezelőtt néhány szolnoki, Szolnok megyei fiatal mérnök hazajött Budapestről. Hívták őket, szerényen, nagy munkára. Ezerkilencszázhatvan július elején harmincöt mérnökkel — építész, statikus, gépész, elektromos szakemberrel munkához kezdett a Szolnok megyei Tanács Tervező Irodája Kezdetben átalakítási, felújítási munkákkal, kisebb létesítmények tervezésével bízták meg őket. Aztán ahogy múltak az évek, gazdagodott a megye, a városok, egyre több és szebb feladatot kaptak. Tíz év, de nagyon kevés idő. A tervező iroda életében azonban de nagyon sok volt ez. Munkájuk, legszebb alkotásaik fényképei, dokumentumai most a székházuk tanácstermében láthatók. Csak ízelítő ez a kiállítás, s nagyon egyszerű. Mégis benne van az eltelt tíz év sók- sok megyei öröme, büszkesége. Érdemes megnézni a kiállítást s érdemes belelapozni abba a kis kiadványba, amelyet erre a tizedik évfordulóra jelenttettek meg. — Örömmel teszek eleget a kérésnek, hogy tíz éves munkáinkat reprezentáló kiállításukat megnyissam — mondta tegnap, az ünnepi percekben Soós István, a megyei tanács vb-elnökhe- lyettese. — Nagy utat tett meg ez a kollektíva 1960. óta. Munkájukat dicséri a megyeszékhely sok új lakóháza, a Kossuth téren, a Várkonyi István téri lakótelepen, sok intézményünk új székhaza, iskolák, színházunk megváltozott szép új épülete. És nem utolsósorban ez a székház, ahol most vagyunk. A megyében minden városban terveztek valami szépet. maradandót. Gépkocsiból sokszor látom a fegyvernek! Tanácsköztársasági Emlékművet, s megannyiszor megcsodálom. Az ő alkotásaik valósultak meg a Tisza- ligetben — a fürdő, üdülőházak, aztán a karcagi OTP lakások, a kisújszállási pártszékház, a martfűi üzletház. Van mire emlékezniük. Tíz évvel ezelőtt harmincötén voltak — most százhúsz az iroda dolgozóinak száma. S ki gondolná, hogy egy tervező intézetben a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 53. évfordulóján kilenc szocialista brigád is ünnepel? — Feladatuknak megfeleltek, gazdag évtized volt ez az első — mondta a kiállításon Soós István. — A megyei tanács nevében megköszönöm ezt a gondos, sikeres munkát, s a kiállítást megnyitom. Szerdán délelőtt tíz órakor a megyei tanács tervező irodájának székházában szerény ünnepséggel megnyílt a- tíz éves munkát bemutató kiállítás. A megnyitón ott volt Tóth János, a megyei pártbizottság titkára és Fodor Mihály, a megyei tanács vb-elnöke is. A tervező iroda november 4—20. között mindenkit szívesen lát első eme'eti tanácstermében. S aki szereti ezt a megyét, szé- pülő-épülő városait, bizonyosán él az alkalommal! — sj — Kitüntetések a magyar—szovjet barátság ápolásáért Bensőséges ünnepség színhelye volt kedden délután Szolnokon a Barátság klub. Hack Márton az MSZBT megyei elnöke adta át a Magyar—Szovjet Baráti Társaság Országos Elnöksége által a jubileumi évforduló alkalmából alapított „Elismerő levél”, kitüntetéseket. ’ Az országos elnökség a megtisztelő kitüntetésben olyan tizennyolc szolnoki kollektívát és kilenc személyt részesített, akik az elmúlt évtizedekben kiemelkedő munkát végeztek a két nép megbonthatatlan barátságának ápolásában. Befejezésül Sándor László, a városi pártbizottság titkára gratulált a kitüntetetteknek. Ugyancsak kedden délután adták át az elismerő okleveleket a jászberényi járási kitüntetetteknek. Tegnap a törökszentmiklósi, november 6-án pedig a szolnoki járás községeinek kitüntetettjei, vették, illetve veszik át az elismeréseket. A szolnokiakon kívül a megyében húsz kollektíva és személy kapott elismerő levelet az MSZBT országos elnökségétől. A közeljövőben kezdi meg munkáját, például, a szegedi biológiai kutatótelep. Straub F. Brúnó akadémikus, az új intézet vezetője mondta el egy interjújában: „Döntő cél. hogy elérjük az úgynevezett kritikus tömeget, vagyis azt. hogy megfelelő számú magasan képzett szakember elegendő műszerrel, egy helyen, közösen dolgozzék nagy problémákon. Az új intézet elsőrendű célja, hogy szélesebb frontokon művelje az alapkutatásokat, olyan kérdéseken dolgozzék, mint pl. a fotoszintézis, a biokémiai folyamatok szabályozása, a mikroorganizmusok genetikája, a szöveti immunitási folyamatok, sejtszerkezetek. Az alapkutatáso mellett fontos feladat a szakemberképzés. Az intézetben képzett fiatal szakemberek egy része egy idő után alkalmazott intézetekbe megy majd át. Ezáltal és más módokon is, szoros kapcsolatot kívánunk kialakítani az alkalmazott kutatásokat végző intézményekkel és természetesen az egyetemekkel... Létesítünk úgynevezett vendéglaboratóriumot is, ahova — ha kutatási területük úgy kívánja — rövidebb-hosszabb időre átjönnek egyes alkalmazott területek szakemberei, például az agrárkutatók. így alakíthatjuk ki a tematikus kapcsolatokat”. M ás példa: a Budapesti Semmelweis Orvostudományi Egyetem Orvosi Vegytani Intézetében az alapkutatásokat úgy kívánják a gyakorlatban hasznosítani, hogy foglalkoznak majd a környezeti szennyeződés biokémiájával, a tojás-albumin bioszintézisével, a húshibrid csirkék húsfehérje szintézisének és szabályozásának a vizsgálatával, idegbiokémiai kutatásokkal. A példák is mutatják, hogy a kutatómunka és a termelő- tevékenység komplexitásának kialakítására van szükség. A kutatások természetesen, csak reális lehetőségekre támaszkodhatnak. Semmi értelme sem volna olyan kutatásokat erőszakolni, amelyeknek az eredményeit — a gazdasági sajátosságaink folytán — nem használhatnék megfelelően. Hogy milyen módon változott meg az elmúlt huszonöt év során .a hazai kutatás struktúrája, azt néhány jellemző adat illusztrálhatja. A felszabadulás előtt az Akadémiához tartozó, természettudományos profilú kutatóintézetek száma három volt. Ma több, mint két tucat ilyen irányú inézete van az Akadémiának. A végzett diplomásoknak több, mint tíz százaléka kutató-fejlesztő munkahelyen dolgozik, s a kutatási témák száma jóval meghaladja a tízezret, a publikációké pedig megközelíti az évi húszezret 1968-ban a kutatók száma Ötven ezer körül mozgott, ami az aktív keresőknek 1,2 százaléka! S ha idesoroljuk még az egyetemi kutatómunkákat is, akkor a számok jó részét még növelhetjük. A fejlődés ütemére jellemző, hogy a felszabadulás óta a magyar ipar termelése meghatszorozódott, míg a világátlag csak háromszorosára növekedett. Hazánk ma a világ ranglistáján a hatodik—hetedik gyógyszer- termelő ország. Az adatok számát sokkal növelhetnénk. De ennyi is elég. hogy jelezzük hazánk fejlődését a kutatás és a gyakorlat összekapcsolására irányuló folyamat vonatkozásában. Őszinte és tárgyszerű légkör Varsóban Eltemették Wolniakot (KÜLPOLITIKAI TUDÓSÍTÁSAINK A 2. OLDALON)Uj postahivatal épül Álattyánban és Jászfényszarun Hta: Jövedelem- különbségek és szociálpolitika ☆ A Tisza és a hajós élet * Csak a cégtábla marad ? A jászberényi járás több községében a postások bérelt épületekben, mostoha körülmények között dolgoznak. Álattyánban a posta az Oj Élet Tsz székházában van. A szövetkezetnek szüksége lenne az épületre, a posta dolgozói pedig tágasabb, korszerűbb munkahelyen szeretnének dolgozni. A helyi tanács, a tsz és a Debreceni Posta Vezérigazgatóság között figyelemre méltó megállapodás jött létre. A tsz a község központjában díjtalanul átad egy beépítésre alkalmas telket, a tanács és a posta közös beruházással kétszintes postaépületet épít ott. a földszinten a posta- hivatal, az emeleten pedig orvosi lakás lesz. A beruházók részére előnyös ez a megoldás, mert ezzel két gond oldódik meg egyszerre a községben, és a járási tanács költségvetési üzeme — az építkezés kivitelezője. lévén tanácsi építkezésről szó — a megszokottnál jóval alacsonyabb árakkal és rövidebb határidővel végzi el a munkát. Az alattyánihoz hasonló gondokkal küzd a jászfény- szarui postahivatal is. Bérelt. omladozó épületben van évek óta. A tanács ott is közös beruházással kezdte el egy új hivatal építését. Megállapodás született, aminek értelmében a posta 400 ezer forinttal járul hozzá az új létesítményhez. Jászárokszálláson is most tárgyalnak. hasonló közös vállalkozásról. Tervek szerint ott az új posta a Hűtőgépgyár egv vagy két szolgálati lakásával, közös beruházással épül majd meg. I — HÍREK — TUDÓSÍTÁSOK - HÍREK — TUDÓSÍTÁSOK — HÍREK — Megemlékezések az 1956-os ellenforradalom áldozatairól Az 1956-os ellenforradalom áldozatairól kegyelettel emlékeztek meg szerdán a főváros dolgozói. A Köztársaság téren lévő budapesti pártszékház védelmében elesettek emléktáblájánál koszorúzási ünnepséget tartottak. Először a budapesti pártbizottság nevében Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagja, a budapesti pártbizottság első titkára, Katona Imre, Somogyi Sándor, Szépvölgyi Zoltán, a pártbizottság titkárai és dr. Vida Kálmán, a pártbizottság osztályvezetője rótták le kegyeletüket, majd a hősi halált haltak hozzátartozói, s a párbtizottság apparátusának dolgozói helyezték el virágaikat a márványtáblánál. Mező Imrének, a budapesti pártbizottság egykori titkárának emléktábláját szintén megkoszorúzták. Virágokkal díszítették a Kerepesi temető pantheonjá- ban nyugvó mártírok sírjait, majd az ellenforradalom elleni küzdelemben hősi halált halt katonák, rendőrök emlékének adóztak tisztelettel. Búcsú Szabó Páltól Szerda délután a Kerepesi temető díszravatalozójában búcsúztatták a hetvenhét éves korában elhunyt Szabó Pál, kétszeres Kossuth-díjas írót. A gyászszertartáson megjelent és a ravatalánál díszőrséget állt Kállai Gyula, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa és az országgyűlés elnöke, Kisházi Ödön, az Elnöki Tanács helyettes elnöke, dr. Orbán László, a művelődésügyi miniszter első helyettese, Övári Miklós, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a KB osztály- vezetője, dr. Simó Jenő, művelődésügyi miniszter- helyettes, dr. Ortutay Gyula akadémikus, Bencsik István, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára valamint irodalmi életünk számos kiválósága. Erdei Ferenc, az MTA főtitkára, a HNF elnökségének tagja búcsúzott Szabó Páltól. „Az olajipar büszke munkásőreire” Az ellenforradalom utáni konszolidációban sokat segített az akkoriban alakult munkásőrség. S azóta a szocialista brigádmozgalommal együtt a másfél évtizedben kiállta az idő próbáját. Varga Béla a Nagyalföldi Kőolaj- és Földgáztermelő Vállalat igazgatója beszélt erről az alföldi olajipar munkásőreinek találkozóján tegnap este. A két olajipari cég mozgalmi és gazdaságvezetői a Nagy Októberi Forradalom előestéjén köszöntötték az Egerből, Hajdúszoboszlóról, Orosházáról, Kardoskútról, Szegedről, Szánkról érkező és a szolnoki munkásőröket. Rumpf Pál pártbizottsági titkár üdvözlő szavai után Varga Béla idézett a szegedi Gera Sándor munkásőr zászlóalj parancsnokának leveléből, amelyben nagy elismeréssel szól az ott dolgozó olajipari munkásőrökről. A szolnoki olajipari munkásőr- szakasz is kétszer volt már a zászlóalj legjobb szakasza. A gazdasági munkában ugyanilyen példám utatóak. Az olajipar büszke munkásőreire, mondotta a fúró- és a termelő vállalat nevében a* igazgatói-
