Szolnok Megyei Néplap, 1970. november (21. évfolyam, 257-280. szám)
1970-11-04 / 259. szám
A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXL évfolyam, 259. sz. 1970. nov. 4., szerda. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Ara: 80 fillér r Útfenntartás, karbantartás, korszerűsítés A. kunszentmártoni hídépítés érdekessége — Az útépítők gondjai Nagyobb ipari termelés, százmiiliárd forintos kiskereskedelmi forgalom Szolnok megyében 1330 kilométer hosszú úthálózat ,,gondnoka” a KPM Közúti Igazgatóság. Ebben az évben 43 millió forintot fordítanak útfenntartásra, karbantartásra és 220 millió forintot út korszerűsítésre. — Milyen jelentősebb munkákat végeztek, illetve végeznek az idén? — kérdeztük Helt Lajostól, a közúti igazgatóság igazgatójától. — A 4-es út korszerűsítése megyénket 70 kilométeres szakaszon érinti, ami 300 millió forintba kerül. Tavasszal kezdődött és 1972-re fejeződik be ez a munka. Ebben az évben a Szajol—Törökszent- miklós és a Karcag—Apavár közötti három kilométeres szakasz készül el. A 31-es út jászberényi bevezető szakaszának és a Kisújszálláson a Rákóczi utca korszerűsítése befejeződött. Elkészült az új- szentgyöfgyi bekötőút és a 442-es úton két. két kilométeres szakasz felújítása. A nagyfévi bekötőút korszerűsítésével decemberben végzünk és rövidesen befejeződik Kőtelek és Tiszasüly között az útburkolat megerősítése. — A 45 millió forintos költséggel épülő rékasi felüljáró átadására november 6-án kerül sor. 1973-ra befejezzük Kunszentmártonban három híd és 5,5 kilométer út építését. Ennek érdekessége, hogy az országban első alkalommal készül híd előregyártott vasbeton elemekből, ami lehetővé teszi, hogy szubadon, állványok nélkül végezzék a szerelést. — A kisvasút megszűnése miatt néhány helyen autóbusz fordulókat kell építeni és út-korszerűsítést végezni. Hogyan állnak ezzel a munkával? — A Kisújszállás—Túrkeve közötti 3,3 kilométeres út előreláthatóan december közepére, a fegyverneki három autóbusz-forduló november 15-re készül el. Fegyvernek és Tiszabő között 4.5 kilométer hosszúságban kellett az utat kiszélesíteni. Igaz, hogy vontatottan és a tervezettnél jóval nagyobb költséggel, de október 14-én átadhattuk azt az utat Is a forgalomnak. A kuncsorba—fegyverneki utat hidegaszfaltterítéssel kellett volna ellátni. Sajnos nemeszúzalék hiánya miatt éz nem valósult meg. A megyei tanács engedélyezte hogy jövőre készítsük el, mi azonban szeretnénk még az idén megkezdeni a munkát, és ha egy mód lesz rá, be is fejezni. — A szállítási nehézségek a KPM-nél is éreztetik hatásukat. Befolyásolja-e ez az éves terv teljesítését? — Előreláthatóan 15—20 millió forint lemaradásunk lesz az anyaghiány és a szállítás vontatottséga miatt. Kőből például a szükséges mennyiségnek még a fele sem érkezett meg. Amit leszállítottak azt is jobbára tehergépkocsival hozták. A 4-es úton végzett korszerűsítésnél ez két-két és fél millió forint többletköltséget jelent. Nemcsak az a problémánk, hogy a közúti szállítás drágább mint a vasúti, hanem az is. hogy egyes építőanyagok néni érkeznek folyamatosan és emiatt néha napokig állnak a gépek. A gyöngyös—jászberényi út korszerűsítésénél például az árokrendezést nem tudjuk elvégezni, mert az útburkolat a tervezettnél jóval később készült el. A 46- os úton 10 kilométeres szakaszt kellett volna aszfalt szőnyeggel ellátni, de az anyagellátási nehézségek miatt csak öt kilométer készült el. Egyébként a megyében több mint 200 kilométernyi út vár korszerűsítésre. A negyedik ötéves tervben erre a célra 840 millió forintot fogunk fordítani. v Z. A. Jövedelem- különbségek és szociálpolitika ☆ A szerkesztőség postáj'ából A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint az év első háromnegyedében a belföldi és külföldi kereslet változatlan élénksége jellemezte a népgazdaság fejlődését, s a lakosság ellátása javult. A szocialista ipar hét százalékkal többet termelt, mint a múlt év hasonló időszakában. Valamennyi ipari ágazat többet termelt, mint tavaly ilyenkor. A lakosságnak 10.8 százalékkal több pénzt fizettek ki, mint 1969 első háromnegyedében, kilenc hónap alatt a kiskereskedelem körülbelül százmilliárd forintos forgalmat bonyolított le, 11.1 .milliárd forinttal nagyobbat, — mint tavaly ilyenkor. ván a városi pártbizottság titkára kért szót, s köszöntötte a szolnoki kommun's- ták nevében a jók között is a legjobbakat, a faipari szocialista brigádok vezető’ t Vetélkedő A brigádvezetők tanácskozásán délelőtt a gyáregységek párt-, szakszervezeti és gazdasági vezetői szóltak az eredményekről, a gondokról. Délután a bútorgyárban folytatódott a program. A brigádvezetők mondták el javaslataikat, véleményüket a munkaverseny eredményeinek további javítása, a hatékonyabb vállalati gazdálkodás érdekében. Este került sor a nap legizgalmasabb programjára. A faipari brigádok politikai, szakmai vetélkedőjét rendezték meg. Megkezdődtek a lengyel—nyugatnémet tárgyalások - Súlyos harcok Indokínában (KÜLPOLITIKAI TUDÓSÍTÁSAINK A 2. OLDALON) Csongrádi, szegedig budapesti és sátoraljaújhelyi brigádvezetők Szolnokon Tegnap a délelőtti órákban hatvankilenc szocialista brigádvezető, s megannyi brigádtag ült tanácskozóasztalhoz az építők munkás- szállójának kultúrtermében. A Tisza Bútoripari Vállalat valamennyi gyáregységéből jöttek a faipar legjobbjai, brigadérosok kétnapos látogatásra Szolnokra. Ha Szolnokkal ismerkednek így érkeztek Szolnokra autóbuszokkal, vonattal, személygépkocsival. Kétnapos a látogatás. Ma a várossal ismerkednek, Tegnap tanácskozással kezdődött a találkozó. A bútoripari Vállalat 4-es számú gyáregységének nevében dr. Szilassy József igazgató köszöntötte az ünneplő társaságot. Huszonegy szolnoki szocialista brigád mintegy négyszáz tagja nevében kívánt jó munkát a brigádveLassan szokás lesz ennél a nagyvállalatnál, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulóját minden évben együtt ünnepük a brigádok. Mivel a csongrádi központi telepen kívül négy helységben dolgoznak a „ti- szások”, mindig más gyáregység a vendéglátó házigazda. zetőknek s a brigád küldötteinek. Természetesen az árvíz nemcsak több és szokatlan munkát, kötelességet adott, hanem a gyáregységek munkáját is nehezítette. A három árvizes gyáregység még mindig hem tudja pótolni az akkor keletkezett lemaradást, s ha csak néhány tizeddel is, de háromnegyedéves tervteljésítésük elmarad a száz százaléktól. A vállalati igazgató tájékoztatója után 'Brezvái Ist| — HÍREK — TUDÓSÍTÁSOK - HÍREK - TUDÓSÍTÁSOK — HÍREK — g * Uj üzemet alapítottak Szolnokon A megyei tanács vb üléséről jelentjük A különböző előterjesztések között hagyta jóvá tegnapi ülésén a Szolnok megyei tanács végrehajtó bizottsága a megyeszékhelyen egy új költségvetési üzem létesítését. Az üzem neve: Szolnok városi tanács vb Tiszaligeti Üzeme, működési területe az egész liget. Az üzem feladata több irányú lesz. Fejlesztenie és fenntartania kell a Tisza- liget parkjait, ideértve a Felszabadulási emlékmű parkját is. Fenntartja a liget útjait, járdáit, de egyúttal az út- és járdaépítés is feladata lesz. Kezelésébe megy át a Vidámpark és az úttöfővasút. Ez az üzem hivatott parkolóhelyeket létesíteni, fenntartani : karbantartani a tiszaligeti gátat; üzemeltetni a sportlétesítményeket. — s egyúttal a kisebb építkezéseket is ott elvégezni; A megyeszékhely új üzeme november 1-én már megkezdte munkáját, de az előbb felsorolt feladatokat teljes egészében csak 1971. február végétől látja eL A végrehajtó bizottság elé kerülő előterjesztésben részletesen megfogalmazódott: a Tiszai igetet azért építették, hogy ott Szolnok lakói kulturált körülmények között pihenjenek, üdüljenek, szórakozzanak. A jelentős áldozat- vállalással létrehozott intézmények, komplex módon történő fejlesztése és fenntartása a jelenlegi szervezeti formában nem oldható meg, csak egységes szervezettel. E feladatot ellátni hivatott a tiszaligeti költségvetési üzem. A költségvetési üzem működéséhez erre az évre mintegy 200 ezer forintot biztosított fejlesztési alapjából a városi tanács. Schröder látogatása Győrben Dr. Gerhard Schröder, a Német Szövetségi Köztársaság szövetségi gyűlése külügyi bizottságának elnöke és dr. Hermann Jung, a szövetségi gyűlés titkára kedden Győrbe látogatott és megtekintette a Győri Vagon- és Gépgyárat. Pályázat szociális otthon tervezésére A jelenlegi szociális otthonok nagyrésze korszerűtlen, üzemeltetésük nem gazdaságos, nem ad megfelelő lehetőséget az idős emberek magas színvonalú egészségügyi ellátására. Ezért határozta el az Egészségügyi Minisztérium, hogy olyan intézményt hoz létre, amely tudományos bázisa lehet a gondozási fonnák továbbfejlesztésénék. Ez az intézmény lesz az országos vezető módszertani szociális otthon, amelynek megtervezésére most közös pályázatot hirdetett az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium és az Egészségügyi Minisztérium. A megtervezendő, központi intézményben 200 személyes szociális’ otthont helyeznek el, 100 idős ember részére általános és 100- részére betegotthont. Ebben az épületben kap helyet az öregek 50 személyes napközi otthona, a házi gondozószolgálat, s más részleg a tudományos kutatások, vizsgálatok elvégzésére. A pályzati kiírás már átvehető az ÉVM gazdasági hivatalában, s a kész terveket 1971. február 8-ig kell postára adni. A legjobb tervek díjazására és megvásárlására összesen 180 000 forintot irányoztak elő. A bírálóbizottság 1971. március 20-án hirdeti ki a pályázat eredményét. Emberfeletti küzdelem Csongrádban sohasem követelt olyan emberfeletti küzdelmet az őszi mezőgazdasági munka, mint az idén. A legnehezebb a dolguk a szántó traktorosoknak. 30 000 hold olyan „víznyomott föld” van a megye határában, amelyet kétszeres elemi csapás — belvíz és árvíz — pusztított. Végig a Tisza és a Maros mentén, a Hármas-Körös torkolati tér- gégében a töltések mindkét oldalán kiterjedt területet árasztottak el június—július hónapban a fakadó vizek. Ügy összetömítették a talajt, hogy most a szó igazi értelmében hősies helytállást követel a szántás. A szentesi, a csongrádi és a mákói tsz- ek folyómenti tábláiban a hallatlan erőfeszítések ellenére is gyakran 5—6 holdat kénytelenek kihagyni any- nyira „szurkos”, összepréselődött a talaj. A megerőltetés következtében sorra meghibásodnak a traktorok, az ekék és kezdenek elfáradni, kimerülni az emberek is. Ez nem is csoda, hiszen már két hónapja alig volt pihenőnapjuk. Mégis vállalják a rendkívül nehéz munkát, s nem csupán a többletkeresetért, hanem becsületből. Ugyanúgy, mint a nyáron a gátakon, a nagy árvízi védekezés idején, most is éjt nappallá téve dolgoznak. 5 ezer olajtüzelésű cserépkályha Az esztergomi kályhacsempe gyártó- és építő vállalat idei tervében 7000 vegyes és 5000 olajtüzelésű cserépkályha szerepel. Nemrég azonban kéréssel fordultak a gyárhoz: készítsenek az árvízsújtotta terület lakossága részére terven felül ezer olajkályhát. A dolgozók elhatározták, teljesítik a kívánságot, és azóta többségében nyújtott műszakban dolgoznak. Eddig 200 kályhát készítettek terven felül. Az év hátralévő heteiben azonban rendkívül nagy feladatok várnak rájuk, ugyanis ha ígéretüket teljesíteni akarják, tervükkel együtt 1800 olajtüzelésű kályhát kell 2 hónap alatt elkészíteniük. Új gázgyár Kedden új gázgyárat, avattak Szombathelyen. Pécs és Győr mellett ez az ország harmadik benzinbontó rendszerű gázműve. Két másik hazai ..társával” egyült — európai viszonylatban is — az elsők közé tartozik. 80 millió forintba került. A természetes földgázlelőhelyektől távoleső 65 000 lakosú város számára benzinből gyárt naponta 100 000 köbméter városi gázt. Az avatóünnepségen bejelentették, hogy a negyedik ötéves terv során további 150 millió forintot költenek Szombathely gázellátására. Szombathely az ország legdinamikusabban fejlődő kilenc városa közé tartozik s a fejlődéssel a gázellátásnak is lépést kell tartania.