Szolnok Megyei Néplap, 1970. november (21. évfolyam, 257-280. szám)

1970-11-04 / 259. szám

A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXL évfolyam, 259. sz. 1970. nov. 4., szerda. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Ara: 80 fillér r Útfenntartás, karbantartás, korszerűsítés A. kunszentmártoni hídépítés érdekessége — Az útépítők gondjai Nagyobb ipari termelés, százmiiliárd forintos kiskereskedelmi forgalom Szolnok megyében 1330 ki­lométer hosszú úthálózat ,,gondnoka” a KPM Közúti Igazgatóság. Ebben az évben 43 millió forintot fordítanak útfenntartásra, karbantartás­ra és 220 millió forintot út korszerűsítésre. — Milyen jelentősebb mun­kákat végeztek, illetve végez­nek az idén? — kérdeztük Helt Lajostól, a közúti igaz­gatóság igazgatójától. — A 4-es út korszerűsítése megyénket 70 kilométeres szakaszon érinti, ami 300 mil­lió forintba kerül. Tavasszal kezdődött és 1972-re fejező­dik be ez a munka. Ebben az évben a Szajol—Törökszent- miklós és a Karcag—Apavár közötti három kilométeres szakasz készül el. A 31-es út jászberényi bevezető szaka­szának és a Kisújszálláson a Rákóczi utca korszerűsítése befejeződött. Elkészült az új- szentgyöfgyi bekötőút és a 442-es úton két. két kilomé­teres szakasz felújítása. A nagyfévi bekötőút korszerű­sítésével decemberben vég­zünk és rövidesen befejező­dik Kőtelek és Tiszasüly kö­zött az útburkolat megerősí­tése. — A 45 millió forintos költ­séggel épülő rékasi felüljáró átadására november 6-án ke­rül sor. 1973-ra befejezzük Kunszentmártonban három híd és 5,5 kilométer út építé­sét. Ennek érdekessége, hogy az országban első alka­lommal készül híd előregyár­tott vasbeton elemekből, ami lehetővé teszi, hogy szubadon, állványok nélkül végezzék a szerelést. — A kisvasút megszűnése miatt néhány helyen autó­busz fordulókat kell építeni és út-korszerűsítést végezni. Hogyan állnak ezzel a mun­kával? — A Kisújszállás—Túrkeve közötti 3,3 kilométeres út előreláthatóan december kö­zepére, a fegyverneki három autóbusz-forduló november 15-re készül el. Fegyvernek és Tiszabő között 4.5 kilomé­ter hosszúságban kellett az utat kiszélesíteni. Igaz, hogy vontatottan és a tervezettnél jóval nagyobb költséggel, de október 14-én átadhattuk azt az utat Is a forgalomnak. A kuncsorba—fegyverneki utat hidegaszfaltterítéssel kellett volna ellátni. Sajnos nemes­zúzalék hiánya miatt éz nem valósult meg. A megyei ta­nács engedélyezte hogy jövő­re készítsük el, mi azonban szeretnénk még az idén meg­kezdeni a munkát, és ha egy mód lesz rá, be is fejezni. — A szállítási nehézségek a KPM-nél is éreztetik hatá­sukat. Befolyásolja-e ez az éves terv teljesítését? — Előreláthatóan 15—20 millió forint lemaradásunk lesz az anyaghiány és a szál­lítás vontatottséga miatt. Kő­ből például a szükséges mennyiségnek még a fele sem érkezett meg. Amit leszállí­tottak azt is jobbára teher­gépkocsival hozták. A 4-es úton végzett korszerűsítésnél ez két-két és fél millió forint többletköltséget jelent. Nem­csak az a problémánk, hogy a közúti szállítás drágább mint a vasúti, hanem az is. hogy egyes építőanyagok néni érkeznek folyamatosan és emiatt néha napokig állnak a gépek. A gyöngyös—jászberé­nyi út korszerűsítésénél pél­dául az árokrendezést nem tudjuk elvégezni, mert az útburkolat a tervezettnél jó­val később készült el. A 46- os úton 10 kilométeres sza­kaszt kellett volna aszfalt szőnyeggel ellátni, de az anyagellátási nehézségek miatt csak öt kilométer ké­szült el. Egyébként a megyé­ben több mint 200 kilométer­nyi út vár korszerűsítésre. A negyedik ötéves tervben er­re a célra 840 millió forintot fogunk fordítani. v Z. A. Jövedelem- különbségek és szociálpolitika ☆ A szerkesztőség postáj'ából A Központi Statisztikai Hi­vatal adatai szerint az év első háromnegyedében a belföldi és külföldi kereslet változatlan élénksége jelle­mezte a népgazdaság fejlő­dését, s a lakosság ellátása javult. A szocialista ipar hét százalékkal többet termelt, mint a múlt év hasonló idő­szakában. Valamennyi ipari ágazat többet termelt, mint tavaly ilyenkor. A lakosságnak 10.8 száza­lékkal több pénzt fizettek ki, mint 1969 első háromnegye­dében, kilenc hónap alatt a kiskereskedelem körülbelül százmilliárd forintos forgal­mat bonyolított le, 11.1 .mil­liárd forinttal nagyobbat, — mint tavaly ilyenkor. ván a városi pártbizottság titkára kért szót, s köszön­tötte a szolnoki kommun's- ták nevében a jók között is a legjobbakat, a faipari szo­cialista brigádok vezető’ t Vetélkedő A brigádvezetők tanácsko­zásán délelőtt a gyáregysé­gek párt-, szakszervezeti és gazdasági vezetői szóltak az eredményekről, a gondokról. Délután a bútorgyárban folytatódott a program. A brigádvezetők mondták el javaslataikat, véleményüket a munkaverseny eredményei­nek további javítása, a ha­tékonyabb vállalati gazdál­kodás érdekében. Este került sor a nap leg­izgalmasabb programjára. A faipari brigádok politikai, szakmai vetélkedőjét rendez­ték meg. Megkezdődtek a lengyel—nyugatnémet tárgyalások - Súlyos harcok Indokínában (KÜLPOLITIKAI TUDÓSÍTÁSAINK A 2. OLDALON) Csongrádi, szegedig budapesti és sátoraljaújhelyi brigád­vezetők Szolnokon Tegnap a délelőtti órák­ban hatvankilenc szocialis­ta brigádvezető, s megannyi brigádtag ült tanácskozó­asztalhoz az építők munkás- szállójának kultúrtermében. A Tisza Bútoripari Válla­lat valamennyi gyáregysé­géből jöttek a faipar leg­jobbjai, brigadérosok kétna­pos látogatásra Szolnokra. Ha Szolnokkal ismerkednek így érkeztek Szolnokra autóbuszokkal, vonattal, sze­mélygépkocsival. Kétnapos a látogatás. Ma a várossal is­merkednek, Tegnap tanácskozással kez­dődött a találkozó. A bútor­ipari Vállalat 4-es számú gyáregységének nevében dr. Szilassy József igazgató kö­szöntötte az ünneplő társa­ságot. Huszonegy szolnoki szocialista brigád mintegy négyszáz tagja nevében kí­vánt jó munkát a brigádve­Lassan szokás lesz ennél a nagyvállalatnál, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom évfordulóját minden évben együtt ünnepük a brigádok. Mivel a csongrádi központi telepen kívül négy helységben dolgoznak a „ti- szások”, mindig más gyár­egység a vendéglátó házi­gazda. zetőknek s a brigád küldöt­teinek. Természetesen az árvíz nemcsak több és szokatlan munkát, kötelességet adott, hanem a gyáregységek mun­káját is nehezítette. A há­rom árvizes gyáregység még mindig hem tudja pótolni az akkor keletkezett lemara­dást, s ha csak néhány ti­zeddel is, de háromnegyed­éves tervteljésítésük elma­rad a száz százaléktól. A vállalati igazgató tájé­koztatója után 'Brezvái Ist­| — HÍREK — TUDÓSÍTÁSOK - HÍREK - TUDÓSÍTÁSOK — HÍREK — g * Uj üzemet alapítottak Szolnokon A megyei tanács vb üléséről jelentjük A különböző előterjesztések között hagyta jóvá tegnapi ülésén a Szolnok megyei tanács végrehajtó bi­zottsága a megyeszékhelyen egy új költségvetési üzem létesítését. Az üzem neve: Szolnok városi tanács vb Tiszaligeti Üzeme, működési területe az egész liget. Az üzem feladata több irányú lesz. Fejlesztenie és fenntartania kell a Tisza- liget parkjait, ideértve a Felszabadulási emlékmű parkját is. Fenntartja a liget útjait, járdáit, de egyúttal az út- és járda­építés is feladata lesz. Ke­zelésébe megy át a Vidám­park és az úttöfővasút. Ez az üzem hivatott parkoló­helyeket létesíteni, fenntar­tani : karbantartani a tisza­ligeti gátat; üzemeltetni a sportlétesítményeket. — s egyúttal a kisebb építke­zéseket is ott elvégezni; A megyeszékhely új üze­me november 1-én már megkezdte munkáját, de az előbb felsorolt felada­tokat teljes egészében csak 1971. február végétől lát­ja eL A végrehajtó bizottság elé kerülő előterjesztés­ben részletesen megfogal­mazódott: a Tiszai igetet azért építették, hogy ott Szolnok lakói kulturált kö­rülmények között pihenje­nek, üdüljenek, szórakoz­zanak. A jelentős áldozat- vállalással létrehozott in­tézmények, komplex mó­don történő fejlesztése és fenntartása a jelenlegi szer­vezeti formában nem old­ható meg, csak egységes szervezettel. E feladatot ellátni hivatott a tiszali­geti költségvetési üzem. A költségvetési üzem működéséhez erre az évre mintegy 200 ezer forintot biztosított fejlesztési alap­jából a városi tanács. Schröder látogatása Győrben Dr. Gerhard Schröder, a Német Szövetségi Köztársa­ság szövetségi gyűlése kül­ügyi bizottságának elnöke és dr. Hermann Jung, a szö­vetségi gyűlés titkára ked­den Győrbe látogatott és megtekintette a Győri Va­gon- és Gépgyárat. Pályázat szociális otthon tervezésére A jelenlegi szociális ott­honok nagyrésze korszerűt­len, üzemeltetésük nem gazdaságos, nem ad megfe­lelő lehetőséget az idős em­berek magas színvonalú egészségügyi ellátására. Ezért határozta el az Egész­ségügyi Minisztérium, hogy olyan intézményt hoz létre, amely tudományos bázisa lehet a gondozási fonnák továbbfejlesztésénék. Ez az intézmény lesz az országos vezető módszertani szociális otthon, amelynek megterve­zésére most közös pályázatot hirdetett az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztéri­um és az Egészségügyi Mi­nisztérium. A megtervezendő, központi intézményben 200 személyes szociális’ otthont helyeznek el, 100 idős ember részére általános és 100- részére be­tegotthont. Ebben az épület­ben kap helyet az öregek 50 személyes napközi otthona, a házi gondozószolgálat, s más részleg a tudományos kutatások, vizsgálatok el­végzésére. A pályzati kiírás már át­vehető az ÉVM gazdasági hivatalában, s a kész terve­ket 1971. február 8-ig kell postára adni. A legjobb tervek díjazására és megvá­sárlására összesen 180 000 forintot irányoztak elő. A bírálóbizottság 1971. már­cius 20-án hirdeti ki a pá­lyázat eredményét. Emberfeletti küzdelem Csongrádban sohasem kö­vetelt olyan emberfeletti küzdelmet az őszi mezőgaz­dasági munka, mint az idén. A legnehezebb a dolguk a szántó traktorosoknak. 30 000 hold olyan „víznyo­mott föld” van a megye ha­tárában, amelyet kétszeres elemi csapás — belvíz és árvíz — pusztított. Végig a Tisza és a Maros mentén, a Hármas-Körös torkolati tér- gégében a töltések mindkét oldalán kiterjedt területet árasztottak el június—július hónapban a fakadó vizek. Ügy összetömítették a talajt, hogy most a szó igazi értel­mében hősies helytállást kö­vetel a szántás. A szentesi, a csongrádi és a mákói tsz- ek folyómenti tábláiban a hallatlan erőfeszítések elle­nére is gyakran 5—6 holdat kénytelenek kihagyni any- nyira „szurkos”, összeprése­lődött a talaj. A megerőlte­tés következtében sorra meg­hibásodnak a traktorok, az ekék és kezdenek elfáradni, kimerülni az emberek is. Ez nem is csoda, hiszen már két hónapja alig volt pihe­nőnapjuk. Mégis vállalják a rendkívül nehéz munkát, s nem csupán a többletkere­setért, hanem becsületből. Ugyanúgy, mint a nyáron a gátakon, a nagy árvízi véde­kezés idején, most is éjt nappallá téve dolgoznak. 5 ezer olajtüzelésű cserépkályha Az esztergomi kályha­csempe gyártó- és építő vál­lalat idei tervében 7000 ve­gyes és 5000 olajtüzelésű cserépkályha szerepel. Nem­rég azonban kéréssel for­dultak a gyárhoz: készítse­nek az árvízsújtotta terület lakossága részére terven fe­lül ezer olajkályhát. A dolgozók elhatározták, teljesítik a kívánságot, és azóta többségében nyújtott műszakban dolgoznak. Eddig 200 kályhát készítettek ter­ven felül. Az év hátralévő heteiben azonban rendkívül nagy feladatok várnak rá­juk, ugyanis ha ígéretüket teljesíteni akarják, tervükkel együtt 1800 olajtüzelésű kályhát kell 2 hónap alatt elkészíteniük. Új gázgyár Kedden új gázgyárat, avat­tak Szombathelyen. Pécs és Győr mellett ez az ország harmadik benzinbontó rend­szerű gázműve. Két másik hazai ..társával” egyült — európai viszonylatban is — az elsők közé tartozik. 80 millió forintba került. A ter­mészetes földgázlelőhelyek­től távoleső 65 000 lakosú város számára benzinből gyárt naponta 100 000 köb­méter városi gázt. Az avatóünnepségen be­jelentették, hogy a negye­dik ötéves terv során to­vábbi 150 millió forintot költenek Szombathely gáz­ellátására. Szombathely az ország legdinamikusabban fejlődő kilenc városa közé tartozik s a fejlődéssel a gázellátásnak is lépést kell tartania.

Next

/
Thumbnails
Contents