Szolnok Megyei Néplap, 1970. november (21. évfolyam, 257-280. szám)
1970-11-29 / 280. szám
6 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1970. november 29. B efej earődött az MSZMP X. kongresszusa (Folytatás azt 5. oldalról) X Központi Bizottság osztályvezetői A Központi Bizottság meg" . erősítette, illetve kinevezte a KB apparátusának osztályvezetőit. A párt- és tömegszervezetek osztályának vezetője: Jakab Sándor: az agitációs és propaganda osztály vezetője: Katona István; ;i tudományos, közoktatási és kulturális osztály vezetője: Nagy Miklós; a külügyi osztály vezetője: Erdélyi Károly; a gazdaság- politikai osztály vezetője: Bálint József; a közigazgatási és adminisztratív osztály vezetője: Borbándi János; a pártgazdasági osztály vezetője: Kozári József; a központi iroda vezetője: Sándor József. A Központi Bizottság megerősítette Nemes Dezsőt a politikai főiskola rektori, Lakos Sándort a társadalomtudományi intézet igazgatói és Vass Henriket a párttörténeti intézek igazgatói tisztében. A központi pártsajtó vezetői: a Népszabadság főszerkesztője Sarlós István; a Társadé Imi Szemle szerkesztő- bizottságának vezetője Benke Valéria; a Pártélet szerkesztő ! bizottságának vezetője: Lajtai Vera. A Központi Bizottság vezető szerveinek megválasztására és az apparátus vezetőinek megerősítésére, illetve kinevezésére vonatkozó döntések ismertetése után Kádár János mondott zárszót. Kádár János szárszava Kedves Elvtársak! Kedves Elvtársnők! A Magyar Szocialista Munkáspárt X. kongresszusa munkájának végéhez értünk. A pártkongresszus betöltötte hivatását. A végzett munkáért köszönetét mondok a kongresszus küldötteinek, a tanácskozási joggal meghívott elvtársaknak, a szervezőknek, és közreműködőknek. Köszönetét mondok párttagságunknak, munkás- osztályunknak és népünknek, mert támogatásukat a kongresszus egész munkája alatt is éreztük. Külön hálás és őszinte köszönetét mondok testvérpárjainknak, amelyek küldöttséggel képviseltették magukat kongresszusunkon, a küldöttségek vezetőinek és tagjainak, köszönjük internacionalista szolidaritásukat. (Nagy taps.) Kedves Elvtársak! Kedves Elvtársnők! Most a párt X. kongresz- szusának befejezésekor teljes joggal mondhatjuk: a pártnak világos politikája meghatározott, világos célja van. Ezután a munka következik, hogy a kongresszus elgondolásaiból valóság legyen. A párt teljes és egységes erejével, összeforrva a tömegekkel. .munkásosztályunkkal, népünkiitel, a testvéri kommunista--, és munkáspártokkal, a kommunizmust építő szovjet rléppel, a szocializmust építő valamennyi testvéri néppel, a világ összes haladó ereiével együtt dolgozzunk nrtgy céljainkért, a szocializmusért, a nemzetek függetlenségéért és szabad fejlődéséért, a békéért. (Nagy taps.) Bízunk erőinkben, bizalommal nézünk a jövőbe. Előre, elvtársafe, a Magyar Szocialista Munkáspárt X. kongresszusa határozatainak megvalósításáért’. (Nagy taps.) Tovább előre a lenini úton a szocialista Magyar- országért. (Nagy taps.) Éljen pártunk, munkásosztályunk, népünk, virágozzék drága hazánk, a Magyar Népköztársaság! (Nagy taps.) Éljen a proletár .internacionalizmus, a szocializmus, a kommunizmus, a béke! (Nagy taps.) Ezután a kongresszus részvevői elénekelték az Inter- nacionálét, majd Kádár János a jelenlevőknek jó egészséget, sok sikert, kívánt, s a kongresszust berekesztette. Az MSZMP Központi Bizottságának fogadása A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága a X. pártkongresszus befejezése alkalmából a kongresszuson részt vett külföldi pártküldöttségek tiszteletére szombaton délután fogadást adott a Magyar Néphadsereg Központi Klubjának nyári helyiségében. A meleg, baráti hangulatú fogadáson Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára pohárköszöntőt mondott. Molnyija—1 November 27-én a Szovjetunióban újabb Molnyija—1 típusú hírközlő mesterséges holdat bocsátottak fel. A szputnyiK rendeltetése a hosszútávú telefon- és távíró rádiókapcsolatrendszer működésének biztosítása, továbbá a szovjet központi televízió műsorának továbbítása a távoli északon, Szibériában, a Szovjet Távol-Keleten és Közép- Ázsiában elhelyezett „Orbita” televíziós hálózat állomásai számára: Iparművészet — lakáskultúra Az Aba Novak Terem legújabb kiállítása Az Iparművészeti Vállalat és a Képcsarnok közös rendezésében született kiállítás tulajdonképpen a Képcsarnok Vállalat céljait; az iparművészet hétköznapjaink esztétikusabb környezetté alakításában betöltött szerepét hangsúlyozza. A Különböző bemutatótermekben mgerendezett iparművészeti. vagy képzőművészeti egyéni kiállítások csak egy-egy műfajt érinthetnek. Ezzel szemben ez a komplex kamarabemutató a képző- és főleg iparművészeti alkotások összehangolt, harmonikus, a belső terek művészi kialakításánál betöltött együttes hatására hívja fel a figyelmet. Valamely kor művészeti ágazatai szerves egységben fonódnak össze, azonos jelentőséggel egészítik ki egymást. A terek tagolását szolgáló építőművészet éppúgy tükre a kor társadalmi és művészeti arculatának, mint a belső terek, — intézmények, vagy lakóhelyiségek belső kialakítása. A festmények, szobrok mellett egy- egy virágtartó, faliszőnyeg, állólámpa, ülőbútor vagy szőnyeg magán viseli a kor esztétikai követelményét, s ezek összehangolása, elrendezése ma már nálunk is speciális szakterület kialakulását eredményezte. A belsőépítészet térformáló tevékenysége mellett egyre jelentősebb a különböző bútorzat, a kiegészítő díszítmények. lámpák, készletek s az ehhez simuló képző- és iparművészeti alkotások elhelyezésével foglalkozó lakáskultúra. A jelen helyzetet vizsgálva, azonnal felmerül két probléma. Képes-e a műkereskedelem kielégíteni ebben a vonatkozásban a nálunk felmerült igényeket, másrészt a vásárólközönség esztétikai ízlésének jelenlegi fejlettségi foka elég érett-e. Ha az első problémát nézzük, az utóbbi évtizedben jelentős fejlődés tapasztalható. A lakásépítés ütemének megfelelően növekszik a Kislakások konyha- és szobaberendezésének esztétikus, színben és formában különböző választéka, a kiegészítő műtárgyak válo- zatos műfajú és stílusú variációja. Még a szériabútoroknál is megvan a lehetőség az egyéni elrendezés érvényesítésére, a különböző darabok más és más módon való kombinálásával. A díszítményekben talán még nagyobb a választék. Akár népművészeti textíliákkal, kerámiával vagy fatárgyakkal, akár iparművészeti alkotásokkal Kívánja valaki otthonát lakályossá tenni. A népművészéti boltok, nagyobb városokban működő Képcsarnok bemutatótermek bőven kínálják a választékot. Az Aba-Nováliterem most megnyílt kiállítása öt fiatal iparművész anyagát ismerteti. Jusztin Júlia rendezésének köszönhető, hogy a különböző tárgyakat funkciójuk közben mutatja be, a lakás környezetébe helyezve. így szinte vonzzák a közönséget Kováts Sándor (Borz) nagyszerű álló- és asztali lámpái. Nemes Mária fotelokba helyezett hívogató párnái, Székely Ildikó dohányos készlete, bájos tükrei. S a környezet természetes kiegészítőjeként mosolygunk Balczó Edit kedves kerámia falképein, s próbálgatjuk képzeletben saját szobafalunkra Máté János rafinált fali bronzait. A rendezés éppen a lényeget hangsúlyozta, a műtárgyak szerepét kör- nyezetalakítáisunKban. Külön érdeme, hogy a bemutató iparművészeti jellege mellett Tamás Ervin festményével jelezte a képzőművészeti alkotások elngedhetetlen jelenlétét mindennapi életünkben A kiállítás a szolnoki bemutatóterem állandó tárgyaival kiegészítve tanáccsal, ötletekkel szolgál ahhoz, hogyan tehetjük minél lakályosabbá, esztétiKu- sabbá otthonunkat. — egri — Jezabel ’70 A színésznő nagy művésznő volt. Interjúalany lexikonkorban. A balatoni üdülő különszobájában fogadott. Kávé. szokványkérdés, unalom-felelet, búcsúmosoly, indulás. A shakes- pearei Karola váratlanul utánam szólt: — Fiatalember... Pardon, szerkesztő... elvtárs, kérhetek magától valamit? Vigyázzon, nagy kérés. — Parancsoljon. — Ha kellemetlen, mondja meg, s akkor... — Tessék nyugodtan. — Maradjon itt nálam egy órát, negyven percet, vagy legalább húszat. — Kérem, ameddig... — Nem kell megijedni, kedves... Mi is a vezetékneve? Igen, tudom már, eszembe jutott... Foglaljon helyet. A házitelefonhoz lépett. — Halló... Lénártka? Egy kis üveg konyakot kérek... Első emelet négy... És két poharat. Igen: kettőt!... Mea egy doboz Faintost. Kopogtattak. A művésznő az ajtót félig nyitotta. — Tessék. Italt, szivart, gyufát hoztak. Átvette. Köszönte. A szobalány lesett. Én zavartan igazgattam nyakkendőmet. Kattant a zár. Karola zsebretette a kulcsot. Leült. Velem szemben. Töltött. Szivarral kínált. Nem kértem, ö rágyújtott. Pöfékelt, karikát fújt. Nyolcast is tudott. A hamut leszórta a szőnyegre. A pongyola zsebéből passziansz-kártyát vett elő. Keverte, kirakta, a játszma nem sikerült. A szivar elaludt. Sötétedett. Nem gyújtott lámpát. Szomorkásán, cinkosan suttogta: — Még húsz perc... Jó? Bólintottam. Felállt. Az ablakhoz lépett. Kinézett. Behúzta a függönyt, leengedte a redőnyt, Jezabel-mosollyal, elégedetten állapította meg: — Lesnek! Az ajtóhoz ment. Hallgatózott. Pu- tifárné-kacsintással nevetett: — Fülelnek! Nem szóltam. Karola beszélni kezdett, halkan, tagoltan, messzecsen- gően. — Szeretlek... Drága... drágám... édes kicsim... Te! — felnevetett, hirtelen elfúlt a hangja. A pléh hamutartót a földre dobta. A lemez csattant a parketten. Már az ágynál volt, a vánkost gyűrte- gyűrögette, a paplan egyik végét a padlóra csúsztatta. Kattant a kis villany az éjjeliszekrényen. Visszajött. Leült. Ivott Én is. — És most elmondom, mindez miért történt... Nekem meglehetősen rossz a hírem. Karola évtizedek óta bestia. Magának bevallhatom, hiszen jóbarátok lettünk: manapság nincs kedvem férfifaláshoz, fáradt vagyok. Azonban tartanom kell a megszerzett renomét, különben híre megy: kiégtem, elpletykálják: nem találok sőt, nem is keresek új partnert a régi játékhoz. És ettől mentsen engem a mennyei szufiták mögött az a fe- hérszakállú agg fővilágosító... Látom, nem nagyon ért, most még nem. Hány éves? Hát úgy huszonöt esztendő múlva rájön, miért ragaszkodott Karola a színházhoz az életben... és igazat ad nekem... Még egy pillanat... Hozzám lépett. Hajamba túrt. ösz- szekócolt, lesimított. A nyakkendőmet picit félrerántotta. Halántékomat parfőmcsöppel frissítette, az orrom és az ajkam közöt rúzsos kendőt húzott, púderrel fedte, a púdert letörölte. — Így... Köszönöm a szívességét. A kulcs előkerült, fordult. A művésznő az órát nézte. — Na. rendben vagyunk... Most már mindenki tud, beszél Karola legújabb kalandjáról, s ami fő, tovább is adja. Hiába tagadnánk, ki hinné el?... Egyszer lehet, hogy nyomtatásban is olvas majd kettőnk szerelméről, s akkor már talán maga sem tiltakozik. László Miklós „Ki tud többet Tallinnról ?” NÉPLAP-TOTÓ Kulturális kérdések Savanyúság 29 millióért A közepes termés ellenére is jó eredménnyel zárja majd idei gazdasági évét a kecskeméti konzervgyár tiszakürti 3-as számú telepe. — A savanyító üzem szovjet, NDK, NSZK és angol exportra, valamint a belföldi igények kielégítésére termel. Áruikat a 200 literes hordóig mindenféle kiszerelésben — évi 29 millióért — értékesítik. Háromszáz hektoliteres alumínium tartályokban tárolják a télen feldolgozásra kerülő félkész árukat Lezárják az üvegeket X. Hányán beszélik az észt nyelvet? — 0,5millió (1), 1,2 millió (x), 4,5 millió (2). ’ 2. Melyik nyelvcsaládba tartozik az észt nyelv? — Latin (1), szláv (x), finnugor (2). 3. Melyik az észt nép nemzeti eposza? — Kalevipoeg (1), Niebelung ének (x), Kalevala (2). 4. Ki írta az „Aki eladta a feleségét” című észt regényt? — Eduard Vilde (1), Anton H. Tammsaare (x), Friedebert Tuglas (2). 5. Mikor rendezték meg először az azóta hagyományossá vált észt dalosünnepet? 1869 (1), 1890 (x), 1932 (2). ___________ 6 Melyik évben rendezték meg Szolnokon az észt kulturális napokat? — 1958 (1), 1964 (x), 1968 (2). 7. Milyen kiállítás nyílt 1969. szeptember 21-én a Damjanich Múzeumban? — Észt grafikai kiállítás (1), észt ötvösművészeti kiállítás (x), észt fotokiállí- __________ tás (2). 8. Kinek az emlékmúzeuma van a tallinni Kadriorg parkban?'— Kutuzov (1), I. Péter (x), Tammsaare (2). • 1 ............ A pályázóknak a kérdések után megadott három válasz közül kell kiválasztaniuk a helyes megfejtést. A válaszokat I—x—2-vel jelöltük, a megfelelő jelet (1—x—2-est) kell beírni a kérdések mellett lévő üres kockába. Kérjük olvasóinkat. hogy a kitöltött szelvényt vágják ki és nevük, valamint pontos lakcímük feltüntetésével a megjelenést követő hét péntekjéig küldjék be szerkesztőségünkbe. A borítékra írják rá „Ki tud többet Tallinnról?” A helyes megfejtést következő vasárnapi számunkban közöljük. • • « Múltheti rejtvényünkre is sok helyes megfejtés érkezett, viszont a megfejtők mind szolnokiak, ezért a könyvjutalmakat is kénytelenek vagyunk Szolnokra postázni. Örömmel üdvözölnénk, ha vidéki olvasóink nagyobb számban és több sikerrel kapcsolódnának be pályázatunkba. A telitalálatos szelvények tulajdonosai között ezen a héten is öten kapnak könyv- jutalmat és belépőt a televízió Tallinnról és Szolnok megyéről készítendő műsorának felvételére a szolnoki Ságvári Endre megyei Művelődési Központba. A második forduló telitalálatos szelvénye a következő: 2, 1, x, 2, 2, x, x, x. • • • A második fordulóban a következő öt pályázó kap könyv- jutalmat és meghívót a televízió felvételére: Csendes Antal, Márhoffer Józsefné Kalmár Jánosné, Mohácsi Anna, Bódi Béla. Valamennyien szolnoki lakosok. A könyveket ezen a héten postára adjuk, a meghívókat később küldjük el. __
