Szolnok Megyei Néplap, 1970. november (21. évfolyam, 257-280. szám)

1970-11-28 / 279. szám

A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYÉI TANÁCS LAPJA XXL évf. 279. sz. 1970. nov. 28., szombat. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Ára: 80 fillér A Magyar Szocialista Munkáspárt X. kongresszusának pénteki tanácskozása Pénteken reggel 9 órakor az építők Ró­zsa Ferenc Művelődési Házában folytatta munkáját a Magyar Szocialista Munkás­párt X. kongresszusa. A vita megkezdése előtt a délelőtti ülés elnöke, Gáspár Sán­dor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a SZOT főtitkára rövid beszédben megemlékezett Engels Frigyes születése 150. évfordulójáról. — Pártunk kongresszusa méltó alkalom arra, hogy megemlékezzünk Engels Fri­gyesről, a tudósról, a nemzetközi munkás- osztály forradalmi elmélete, a tudomá­nyos szocializmus megalapozójáról, aki 150 évvel ezelőtt, — 1820. november 28-án született. Engels Frigyes neve örök időkre összeforrott a forradalmi munkásmozga­lommal. Marx és Engels elévülhetetlen ér­deme, hogy a nemzetközi munkásosztály — megteremtve saját ideológiáját — a szervezett osztályharc, a világ forradalmi megváltoztatásának útjára lépett. Engels alkotó elméleti és gyakorlati szervező munkával kimagasló részt vállalt a mun­kásosztály forradalmi elméletének és osz­tályharcos internacionalista mozgalmának megteremtéséből és védelmezéséből az op­portunista és anarchista áramlatokkal szemben. Marx halála után a nagy mű folytatója volt. Tanításai, eszméi élnek és hatnak a nemzetközi munkásmozgalom mai harcában. Pártunk X. kongresszusa a további tennivalóik marxista meghatáro­zásával, kommunista módon tiszteleg En­gels Frigyes emléke előtt. A megemlékezés után Gáspár Sándor bejelentette, hogy a kongresszushoz újabb üdvözletek érkeztek a testvérpár­toktól. Táviratban köszöntötte a kong­resszust a Bolíviai Kommunista Párt, a Martiniquei Kommunista Párt, a Réunioni Kommunista Párt és a Szíriái Kommunis­ta Párt. Gáspár Sándor a kongresszus küldöttei­nek nagy tapsa közben mondott köszönetét a testvérpártok üdvözleteiért, majd meg­adta a szót a pénteki vita első hozzászó­lójának. A nők alkalmasak a közéleti tevékenységre Erdei Lászlóné felszólalása A Magyar Nők Országos Tanácsa elnöke bevezetőjé­ben hangsúlyozta, hogy az utóbbi négy esztendőben a Pórt Központi Bizottsága nagy horderejű gazdasági, társadalom- és tudománypo­litikai kérdések megoldását tűzte napirendre. E kérdések egyike a nők helyzete, amely közvetlenül társadalmunk felét, közvetve pedig egé­szét érinti. A Központi Bi­zottság erről átfogó, az in­tézkedések egész rendszerét magában foglaló határozatot hozott. Az egyenlő munkáért egyenlő bért elve a női egyenjogúság egyik alaptör­vénye. Több helyen azonban, megsértik a munka szerinti javadalmazás szocialista el­vét. A Központi Bizottság határozata óta már eddig is több üzem és vállalat vizs­gálta felül a nők bérezését. Az egri dohánygyárban pél­dául 5 százalékos béreme­lést hajtottak végre azokon a munkahelyeken, ahol a nők eddig hátrányban voltak, a Vesznrémi Mezőgazdasági Gépjavító Vállalatnál pedig mintegy száz munkásnő bé­rét átlagosan 9 százalékkal emelték. A nők keresete azért is kisebb, mert jelentős részük olyan gazdasági ágazatok­ban. illetve terű1 eteken dol­gozik — a textil- és a ru­házati iparban, a közoktatás­ban, az egészségügyben, a kereskedelemben, stb. — ahol a keresetek általában alacsonyabbak. A bérarány- ta'anságok megszüntetésére még nem kerülhetett sor. az csak a népgazdaság fejlődé­sével. fokozatosan valósítha­tó mes. A nők gvorsütemű munká- baá’lásával nem tartott lé­pést szakmai felvészültsévük növelése. Nagyrészük beta­nított vagy segédmunkás, mindössze is százalékuk szakmunkás. A dolgozó nők többsége kész volna a szak- kéoi-sttság megszerzésére. Mostanában azt a kérdést 5s nekünk szegezik, bogv va­jon helves-e a nők ilyen naevaránvű fo«d»H*e»t»tá*a, hiszen a kettős terhelést ne­hezen viselik- vagy nem tel- , $es értékű munkaerők, vagy — Ma a munkásoknak csaknem 40 százaléka nő — folytatta. — Nemcsak a ha­gyományos női munkaterüle­teken, hanem a legdinami­kusabban fejlődő iparágak­ban, a híradástechnikában, a műszeriparban, a gépgyártás­ban és a vegyiiparban is je­lentős számban dolgoznak. A termelőszövetkezetekben a tagság 35.6 százaléka, a segítő családtagok 75—80 százaléka nő. A szolgáltatá­sok különböző ágai is egyre több nőt foglalkoztatnak. Az államigazgatás , dolgozóinak 42 százaléka nő. _ családi kötelezettségeiket hanyagolják el. Hogy he­lyes-e? Ügy gondolom, erre a kérdésre eddigi eredmé­nyeink birtokában határo­zott igennel felelhetünk. Ez a pozitív folyamat azonban gyorsabb ütemben ment végbe, mint a' hozzá szüksé­ges társadalmi feltételek ki­alakítása: a szociális ellátás, a szolgáltatások fejlődése, a közfelfogás megváltozása. Ez az ellentmondás átmene­tileg valóban fáradságosabbá teszi a nők életét és kettős hivatásuk betöltése áldozat- vállalást követel. A nők többsége azonban egyik hi­vatását sem hanyagolja el a másik kedvéért. A gyermek­gondozási segély egyedülálló politikai vívmány Jelenleg a legnagyobb fe­szültséget a gyermekek intéz­ményes elhelyezése okozza. A kereső nők háromnegyed része 18—45 év közötti kor­ban van. Érthető tehát, hogy egyre nagyobb az igény a gyermekintézmények, első­sorban az óvodák iránt. Sok jelentkezőt azonban a javu­lás ellenére sem tudunk óvo­dában elhelyezni. Vélemé­nyem szerint e tekintetben a negyedik ötéves tervet túl kell teljesíteni, egyrészt köz­ponti erőforrásokból, más­részt a tanácsok és az ipari, mezőgazdasági vállalatok Összefogásából. A továbbiakban a gyer­mekgondozási segélyről, mint egyedülálló szociálpoli­tikai vívmányról beszélt, amely megkönnyítette a nők kettős hivatásának betölté­sét, majd a nők közéleti szerepléséről szólt. — Sok helyen nem ismerik el, hogy a nők alkalmasak a közéleti tevékenységre és vezetésre. Ebben nemcsak a férfiak hibáztathatok, hanem a nők is. Gyakran húzódoznak a nagyobb felelősségtől és ezzel konzerválják a régi né­zeteket. A nők helyzetével foglalkozó központi bizottsá­gi ülésen elhangzott, hogy a párt „nem tud megbékélni ezzel a helyzettel és e néze­tekkel, s ezen változtatni kell”. A párttól, a kommunisták­tól várható elsősorban a pél­damutatás. A X. kongresz- szust megelőző vezetőségvá­lasztáskor a Központi Bi­zottság határozata már szép eredményeket hozott. A párt­vezetőségek tagjai között a nők aránya 2Q százalékról 23,5 százalékra, a párt-vég­rehajtó bizottságok tagjai között pedig 8,8 szá­zalékról 14,7 százalékra nö­vekedett. Kívánatos, hogy ugyanez a szellem érvénye­süljön az országgyűlési, a tanácsi és a szakszervezeti választásokon és a társadal­mi élet más területein is. A kommunisták bátorítsák, ne­veljék a vezetésre alkalmas nőket és a választás, vagy kinevezés alkalmából támo­gassák őket. Nem statisztikai szempontok, nem kirakatpo­litika kedvéért, hanem a tár­sadalmi fejlődés érdekében —, mondotta befejezésül Er­dei Lászlóné. (Folytatás a £ oldalon) A kongresszus csütörtök délutáni ülésén Csáki István, a Központi Bizottság tagja, a Szolnok megyei pártbizottság első titkára elnökölt A munka szerinti javadalmazásért Elutazott hazánkból Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára Pénteken délelőtt elutazott Budapestről Leonyid Brezs­nyev, a Szovjetunió Kommu­nista Pártja Központi Bizott­ságának főtitkára, aki az MSZMP X. kongresszusán résztvevő szovjet pártkül­döttséget vezette. Az SZKP főtitkárával együtt utazott el Viktor Grisin, az SZKP Po­litikai Bizottságának póttag­ja, a moszkvai városi pártbi­zottság első titkára, Grigo- rij Romanov, a Központi Bi­zottság tagja, a leningrádi területi pártbizottság első titkára. Az SZKP Központi Bizottságának főtitkára részt vesz Jerevánban, az örmény Szovjet Szocialista Köztár­saság és az örmény Kommu­nista Párt megalakulása 50. évfordulójának ünnepségein. A vendégeket a Ferihegyi repülőtéren Kádár János, az MSZMP Központi Bizottsá­gának első titkára, Föck Je­nő és Komócsin Zoltán, a Po­litikai Bizottság tagjai, Csa­nádi György közlekedés- és postaügyi miniszter, Púja Frigyes, a Központi Bizottság Mgja, Garat Róbert és dr. Ferjési László, a Központi Bizottság osztályvezetőhe­lyettesei, és Rapai Gyula ha­zánk moszkvai nagykövete búcsúztatták. Az elutazásnál jelen voltak az SZKP küldöttségének tag­jai és a budapesti szovjet nagykövetség képviselői. Vietnami szolidaritási gyűlés a székesfehérvári Videotonban Pénteken a X. pártkong­resszuson résztvevő vietna­mi pártküldöttség Hoang Van Hoannak, a Vietnami Dolgozók Pártja Politikai Bi­zottsága tagjának vezetésé­vel a székesfehérvári Video­ton Rádió- és Televíziógyár­ba látogatott. Elkísérte a de­legációt Kállai Gyula, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, az Országgyűlés elnöke, Csémi Károly altá­bornagy, a honvédelmi mi­niszter első helyettesé és Ja- kus Jenő, hazánk Hanoi-i nagykövete. A gyár tanácstermében Lévai András a nagyüzemi pártbizottság titkára tartott tájékoztatót a 12 000 dolgo­zót foglalkoztató híradás- technikai gyár munkájáról. Többek között elmondotta, hogy sok vietnami fiatal ta­nulja meg, vagy gyakorolja a híradástechnikai szakmát a Videotonban. A tájékoztató után a ven­dégek megtekintették a tele­vízió és a rádió gyáregység üzemeit és a gyár bemutató termét. Az üzemek dolgozói mindenütt szeretettel köszön­tötték ókét. Délután a gyár dolgozói szolidaritási gyűlésen talál­koztak a vietnami nép kép­viselőivel. Német, román, olasz, angol és görög küldöttek látogatásai Az MSZMP kongresszusán résztvevő néhány külföldi delegáció pénteken üzeme­ket látogatott meg. Az Ikarus gyár vendégei voltak a Német Szocialista Egységpárt küldöttségének tagjai, Friedrich Ebertnek, a politikai bizottság tagjának vezetésével. A gyárlátoga­tásra a delegációt elkísérte Szurdi István, az MSZMP Központi Bizottságának tag­ja. A vendégek baráti esz­mecserét folytattak a gyár párt és tömegszervezeti, va­lamint gazdasági vezetőivel, majd megtekintették a sze­reidét. A Román Kommunista Párt küldöttsége Paul Nicu- lescu Mizilnek. a KB Végre­hajtó Bizottságának és állan­dó elnökségének tagjaival, a KB titkárával az élen meg­látogatta a Magyar Hajó és Darugyár angyalföldi gyár­egységét, elkísérte a delegá­ciót dr. Dimény Imre, az MSZMP KB tagja. A vendé­gek megtekintették a gép­műhelyt, a hajóépítő részle­get, ezt követően pedig ba­ráti beszélgetésen vettek részt, ahol megismerkedtek a gyár munkájával, terveivel. Az Olasz Kommunista Párt küldöt+sége élén Agos- tino Novellával, a politikai bizottság tagjával, Veszprém meevéhe látogatott. Ütiuk Vesznrémből. ahol a megyei és iárási oártbizottság veze­tőt feladták őket, a herendi nnrrelánwárha vezetett. Megismerkedtek a nagymúl­tú evár munkájával és meg­tekintették a porcelán mú­zeumot. Az olasz testvérpárt (Heleeérídiát vidéki látogatá­sára elkísérte <Vv<rl Miklós, a KB tagja, a Központi Bi­zottság osztályvezetője US Németország Kommunista Pártjának küldöttsége Max Reimann-nal a Központi Bi­zottság első titkárával az élen meglátogatta az Egye­sült Izzót. A delegációt az újpesti gyárlátogatásra elkí­sérte. Benke Valéria, az MSZMP Központi Bizottsá­gának tagja. Nagy-Britannia Kommunis­ta Pártjának delegációja Bért Pearce, a politikai bizottság tagja, a párt walesi szekció­jának titkára vezetésével fel­kereste a Csepel Vas- és Fémművek szerszámgépgyá­rát. A vendégeket a párt és társadalmi szervek képvise­lői. valamint a Csepel mű­vek gazdasági vezetői fogad­ták és tájékoztatták a gvár múlt iáról, jelenlegi működé­séről. további terveiről. Nyugat-Berlin Szocialista Egységpárt küldöttsége Hans Mahle, a pártelnökség iro­dájának tagja, a Die Wahr­heit főszerkesztője vezetésé­vel Bács-Kiskun megyébe látogatott. Kecskeméten a megvei pártbizottság vezetői fogadták a delegációt és tá­jékoztatták a megve mező­gazdaságának, iparának fej­lődéséről és a IV. Ötéves tervben végrehajtandó cél­kitűzésekről. A OBrög Kommunista Párt küldöttsége Kosztasz Knllan- niszi-nak. a KB etső titkárá­nak vezetésével _. Parin Dalosnak, a KBB tagiának kíséretében a Beloiannisz híradástechnikai pvárba lá­togatott. megismerkedtek a gvár munkáiával és baráti eszmecserét folytattak a evár párt és tömegszervezeteinek képviselőivel, a gazdasági Vezetőkkel, a pártmunkások b szocialista hrigádvezetők légy csoportjával. i f

Next

/
Thumbnails
Contents