Szolnok Megyei Néplap, 1970. november (21. évfolyam, 257-280. szám)

1970-11-03 / 258. szám

19701 november 3, SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Szerelemfoltozó Méretezett fricska. Sem több, sem kevesebb annál, amit könnyedén, némi ön­iróniával az író saját mes­terségéről elmondhat. Gyárfás Miklós darabjá­nak főhőse Dór Mihály, a sikeres vígjátékszerző, aki felesége unszolására hoz­zákezd. hogy végre egyszer valami értékesebbet is al­kosson, (hogy „kanáriból sassá” váljék). De önmaga átalakulásától megdöbben, s végül mégis kanáriként röppen eL Könnyed mulatság ez a játék, cselekménye tulaj­donképpen nem is foglal­ható össze néhány mon­datban. Gyárfás elgondol­kodtató humora, — min­den könnyedsége mellett is — határozott kritikája egyfajta, önmagát írónak tartó, kissé polgári, 'kissé enervált, de nagyon ha- szonatalan magatartásnak. Mesterien bánik a szatíra szinte valamennyi eszkö­zével: irőnikus elemeket éppúgy felfedezünk nála, mint a paródiáét, de nem riad vissza a fantaszti­kumtól sem. Humora soha nem ön­célú. S mégis tudja mind­ezt könnyed és szórakoz­tató dialógusok segítségé­vel tenni, s ha ebben két kitűnő színészünkre is tá­maszkodhat — igazán nincs okunk panaszra. Sinkovits Imre írója pon­tos, precíz alakítás minden nehézkességtől mentes. Ké­pes az önhitt, már-már ne­vetséges figurából is emberi formát faragni. Vass Éva a feleség megszemélyesí­tője méltó társa, hangja sok színnel árnyalt, ki­fejező. A vígjátékot Márton Fri­gyes rendezte, az ő keze között kapta meg a darab végső formáját, pontosan Követve az író által az al­címben meghatározott ta­láló műfaji megjelölést: Szatíra rádióra, több meg­alkuvásban. Szállnak az évek A kényszerleszállásra ítélt szovjet repülőgép pihenője alatt egy húsz éve volt háborús szerelem epizód­jai idéződnek, összefonód­va a jelen gondolataival, történeti folyamatával. Kissé érzelmes történet Vera Panova darabja, de éppen, mert az ember leg­őszintébb vágyairól szól, érdemes volt meghallgatni. Persze színműből rádió­játékot fabrikálni — biz­tosan nem lehet könnyű feladat. A láthatatlan szín­ház egészen más drama­turgiai problémákat vet fel, hiszen a hang az egyet­len, a minden mást pótló: mozgás, gesztus, alkatra utaló eszköz. Különösen nehéz az átdolgozó esete, ha mind időben, mind tér­ben változó cselekményt kell átkomponálnia. Panova színművének — melyet a rádiószínház a Szovjet Kultúra Napjai al­kalmából mutatott be —• sajnos épp átdolgozása hagy kívánni valót maga után. A rendező, Baksa Soós László több gondot fordíthatott volna arra, hogy alakjait a hallgató rögtön „helyükre érezze”, mikor megszólalnak. Mert mire észrevesszük, hogy most éppen hol tart a cse­lekmény. esetleg már érté­kes gondolatokat veszítet­tünk el. — trömböczky — A Jászberényi Hűtőgépgyár fii. üzeme 1969-ben a szocialista munkaműhely ezüst fokozatát érte el. Az üzemben 15 szocialista brigád és 3 munkabrigád készíti a különféle szifonokat és a jászkannákat. • A nemzeti jövedelem egy százalékos növelése érdekében ebben az évben terven felül 25 ezer polírozott szifont gyártanak. Az üzem elsőként csatlakozott az országos felhíváshoz és hívta ki a vállalat többi üzemét. A gömbszifon-gyá rtó automata Az új nyomókar fényesítő dobsor, melyet most állítanak üze mbe A kongresszus előtt Távirat Jásxladányból A jászladányi Petői Tsz párt- és gazdasá; vezetősége, a tsz kom munistái tudatják, hop 1970. évi őszi vetésterve két 3687 kh területen be fejezték. Az őszi beta­karítási munkából hátrí: van még 80 kh kukorica. 5 kh cukorrépa betaka­rítása. November 7-% befejezik, korábban vál­lalásuknál. A őszi mély­szántást november 30. helyett november 20-ig befejezik. Az eredményeket a gondok nem feledtethetik A jászalscszenfgyörgyi Vegyes Ktsz életéből Rövidesen kezdődik a lakásfelmérés Szolnokon Elégedetlen az adott le­hetőségekkel, s alighanem az indokoltnál is türelmetle­nebb saját fejlődésük üte­mével Sályi Sándor, a jász- alsószentgyörgyi Vegyes Ktsz elnöke. S különösen pana­szos a hangja, amikor a szö­vetkezeti ágazat más, hely­beli gazdálkodó egységeinek adottságaival hasonlítja ösz- sze a sajátjukét. Pedig a kétségtelen nehézségek elle­nére is vannak a ktsz-nek büszkeségre jogosító ered­ményei. Nyolc év alatt például a termelés megháromszorozó­dott, s a nyereség több mint hatszorosára nőtt. Ez önma­gában is olyan fejlődésre vall, ami semmiképpen sem lebecsülendő. S ha a szak­mák szerinti tizenegy rész­leg, közül a legjelentősebbek munkájában bekövetkezett minőségi eredményeket vesz- szük szemügyre, azok is di­cséretesnek bizonyulnak. Az asztalos részlegük pél­dául ilyen szempontból szin­te felülmúlta önmagát.. 1965 előtt moziszékeket és szállí­táshoz használandó faládákat gyártott. Ezzel szemben ma a legkényesebb igényeket ki­elégítő szállodai bútorok elő­állítására is bizton vállalkoz­nak. Tavaly a Balatonnál épült Marina Szálló, az idén pedig a Ferihegyi úton át­adott Aero Szálló bútorzatá­nak jelentős részét a ktsz asztalosai készítették és sze­relték be a helyszínen. Ezt követően az Országos Terv­hivatal Számítástechnikai Központjába kerülő bútorzat egy részének gyártására kap­tak megbízást egymillió 850 ezer forint értékben. Jövőre svédországi megrendelésre tv- kávákat fognak készíteni. Aligha kell ezeknél beszéde­sebb példákat említeni az asztalosok szakmai dicsére­tére. Az egykor füstcsöveket és üstöket készítő lakatosok is nagy értékű egyedi szerkeze­tek, gyári berendezések tar­tozékainak előállítására képe­sek, noha felszerelésük, mun­kaeszközeik ma még sok te­kintetben elmaradnak a kö­vetelményektől. De ilyen szempontból sajnos az aszta­losok sincsenek irigylésre méltó helyzetben. Az ő gé­peik jórészét is másutt kise­lejtezett darabokból válogat­ták össze, vásárolták meg hulladék-áron annak idején. A technikai eszközök korsze­rűtlenségét szakmai igyeke­zettel, szorgalommal ellensú­lyozzák. Ezért nincs panasz, minőségi reklamáció az álta­luk luxus színvonalon gyár­tott termékekre. nyéken is jó híre van a te­levízió- és háztartási gép — szervizének, s közmegelége­désre működik a jánoshidai szolgáltatóházuk is, amelyet ez év májusában nyitottak. Fodrász üzleteik berendezé­sének fokozatos korszerűsíté­sével is a lakosság kulturál­tabb kiszolgálásához terem­tenek jobb feltételeket. Valamennyi szakma dolgo­zóinak igyekezetét dicséri az első három negyedévre ter­vezett teljes termelési elő­irányzat csakriefn 120 száza­lékos túlteljesítése. Ennek az értéke az év végéig várhatóan eléri a húsz millió forintot, s így 2,5 millióval több lesz a tavalyinál. S az akkori ré­szesedéshez hasonló várható az idén is. Az pedig nem ke­vés: hat heti fizetéssel volt egyenértékű. S hogy mindezek dacára sem egészen indokolatlan az elnök elégedetlensége, az a kétségtelen hiányosságokkal, nehézségeikkel magyarázha­tó. Azzal, hogy nincs gará­zsuk, megfelelő raktárhelyi­ségük, s hogy nem kaptak beruházási hitelt a tervezett üzembővítésre, korszerűsítés­re. Ugyancsak a gondokat súlyosbítja, hogy építőipari részlegük létszámának jelen­tős része a tsz-be ment dol­gozni, mert ott egyelőre több a kereset. Mindez ténylegesen problé­ma, amivel szembe kell néz­ni, aminek a megoldásáért folyton küzdeni is kell; ám az elért eredményeket e gon­dok sem feledtethetik. M. I. Eredmény a szolgáltatásban Húsz éves a hírlapszolgálat A posta amúgy is sokrétű feladatköre ezelőtt húsz év­vel új üzletággal bővült: fel­adata lett a hírlapterjesztés is. Ezt elsőként — 1950. no­vember 1-től a Pécsi Posta- igazgatóság területéhez tar­tozó postaszerveknél vezették be. Az itt elért eredmények alapján 1951 januárjától a posta az ország többi részén is fokozatosan átvette a hír­lapterjesztést. A hírlapok példányszámá­nak és az olvasótábor növe­kedésének illusztrálására ér­demes idézni néhány ada­tot: 1952-ben 417 millió 700 ezer hírlap kelt el, az el­múlt évben pedig több mint egvmilliárd darab. Míg 1957- ben 54,4 lapszám esett egy lakosra éves szinten, addig — az előzetes számítások szerint — idén 101,3. 1957- ben 45 forint 35 fillért köl­töttünk fejenként hírlapra, ebben az évben viszont már 145 forint 12 fillért. E néhány kiragadott adat is bizonyítja, — hogy ered­ményes munkát végeztek a hírlapterjesztők az elmúlt húsz év alatt. Többszörösére emelkedett az előfizetők szá­ma, jelenleg az olvasók ha­vonta több mint 60 millió fo­rintot fizetnek újságra előre. Igaz. hogy a lapterjesztő­ket sok bírálat érte és éri a kézbesítés fogyatékossága miatt, ettől függetlenül azon­ban sikerült elérni, hogy az olvasók 70 százaléka már a hajnali, illetve a korareggeli, órákban, a többi pedig — négy százalék kivételével — még aznap kézhez hapja a napilapot. Jelenleg közel 15 ezer pos­tai dolgozó foglalkozik hír­lapterjesztéssel, akiket ma már — a társadalombiztosí­tási és nyugdíj kérdésében is — éppen olyan jogok illetnek meg, mint a többi dolgozót. A postai hírlapszollgálat bevezetésének 20 évforduló­ja alkalmából mi is szere­tettel köszöntjük mindazo­kat, akik az elmúlt két évti­zed alatt szorgalmas és hoz­záértő munkával járultak hozzá a lapterjesztési felada­tok eredményes megoldásá­hoz. Köztudott, hogy a lakbér­rendezésre jövőre kerül sor. Az új lakbérek megállapí­tásának egyik — talán leg­fontosabb — fázisa a laká­sok felmérése. Az előkészü­letek minden városban foly­nak már, és rövidesen meg­kezdődik a felelősségteljes munka. ­Az é “tésügyi és városfej­lesztési miniszter 20/1970-es rendelete Szolnokon 4481 la­kást érint, ez azt) jelenti, hogy ff­az Igatlankezelő Vállalat embereinek körülbelül 20 ezer helyiség pontos fel­mérését kell elvégezni 1971. március 31-ig. A zökkenőmentes munka érdekében az ingatlankezelő minden bérlőt értesít a fel­mérés időpontjáról, a meg­jelölt időben a bérlő, vagy házastársa, vagy írásbeli meghatalmazással ellátott megbízottja — aki 18 év­nél nem lehet fiatalabb — köteles otthon tartózkodni. A lakásra és a lakásban végzett átalakításra, korsze­rűsítésre vonatkozó iratokat, számlákat a felmérőknek be kell mutatni. (Korszerűsí­tésnek számít előtér. zárt veranda, konyha, főzőfülke kialakítása, vagy a lakás fű­tési módjának megváltozta­tása.) Az esetleges visszaélések elkerülésére az Ingatlanke­zelő Vállalat megbízólevél­lel látja el a felmérőket és a lakók minden esetben kérjék ennek a felmutatását. A bérleti díjakkal kapcso­latban még nem jelent meg a rendelet, így arra vonat­kozóan a felmérést végzők nem tudnak felvilágosítást adni. Mivel a lakások mérete, elhasználtsági foka nagyon különböző, a legkiscebb el­térések pontos rögzítése is fontos lesz a lakbérek meg­állapításánál. Valószínű, hogy előfordulnak maid olyan ese­tek, amikor a bérlő nem ért egyet a kérdőíven feltüntetett adattal, éppen ezért az Ingatlankezelő Vállalat külön fogadóórákat tart az liven panaszos ügyek ren­dezésére. Hogy a felmérés milyen gyorsan, milyen zökkenő- mentesen zajlik maid le, az nemcsak az Ingatlankezelő Vállalat embereitől függ, hanem a lakóktól is. Pusztít a mezei pocok A megyei növényvédő állomás felhívása A Szolnok megyei növény­védő állomás már korábban felhíva a figyelmet, hogy a mezei pocok ismét elszaporo­dott, s az évelő pillangósokat károsítja. Most már arról adtak hírt a szakemberek, hogy az őszi vetésekben a réteken, a legelőkön,, az árok­partokon, a töltések oldalá­ban is nagy számban talál­ható a kártevő. Megjelené­sük a megye több helyén ve­szélyes. sőt néhol már ka­tasztrofális méretű. A leg­jobban Kunszentmárton és Törökszentmiklós környékét veszélyeztetik. Növényvédelemi szakem­berek szerint a jelenlegi fer­tőzés, ha a tél is segíti, elő­idézője lehet a hat évvel ez­előtti kártételnek, a mezei pockok tömeges elszaporodá­sának. Ezért a növényvédő állomás azt javasolja, ahol az őszi vetések szomszédsá­gában évelő pillangós van, vagy fertőzött a terület, — azonnal védekezzenek a gaz­daságok. A pocok ugyanis az említett területekről most te­lepszik át a kelő vetésekre. Vegyszernek az Arvalin és a Polytanol tabletta alkal­mazását javallják. Általános fertőzött táblákon viszont holdanként másfél-két kilo­gram Thiodan, vagy Thionex permetezését ajánlják. Mivél e vegyszerek tartós hatású erős mérgek, az óvórendsza­bályok szigorú betartására figyelmeztet a növényvédő állomás. Arra is felhívják a figyelmet, hogy a vadnusz- tulós megelőzésére az Arva­lin szemeket gondosan he­lyezzék el a pocoklyukakba, a permetezett területeken riasszák a hasznos vadakat, szükség esetén őriztessék a a táblákat. — KURALI FERENC elv­társ, a Hírlapkiadó Vállalat megyei osztályának a Mun­kaérdemrend ezüst fokoza­tával kitüntetett vezetője, hosszas betegség után 45 éves korában, október 31-én elhunyt. A Hírlapkiadó Vál­lalat saját halottjának te­kinti. Temetéséről később történik intézkedés. Faládák után — luxus színvonalon Ä lakosságnak nyújtott szolgáltatások tekintetében szintén eredményes munkát végez a ktsz. Ma már a kör-

Next

/
Thumbnails
Contents