Szolnok Megyei Néplap, 1970. november (21. évfolyam, 257-280. szám)

1970-11-26 / 277. szám

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1970. november 26. Az MSZMP X. kongresszusának szerdai tanácskozása (Folytatás a 3. oldatról) lesztése, a párt és az állam viszonyának további rende­zése, valamint a pártellen- őrzés megjavítása az állami munkában. Mindezekkel a feladatokkal körültekintés­sel és gondossággal szüksé­ges foglalkoznunk, mert fontos összetevői ezek a munkásosztály, a dolgozó nép ügyének. Tisztelt Kongresszus! Ügy gondolom, az elmon­dottak megvilágítják, hogy milyen célt követ a párt, amikor elvi síkon és a gya­korlatban egyaránt nagy fi­gyelemmel foglalkozik a pártdemokrácia, a szocialista demokrácia továbbfejleszté­sének problémáival. Pártunk a X. kongresz- szuson meghozandó dönté­sekkel újabb, nagy fel­adatokra kötelezi el magát. Azt is bizonyosra veszem, hogy dolgozó népünk nagy többsége a párttal együtt vállalja ezeket a feladato­kat, amelyeket úgy jellem- zünk, hogy a szocialista tár­sadalom teljes felépítését szolgáló munka magasabb szinten való folytatása. Pár­tunk munkáját ezekhez a magasabb követelményekhez kell igazitanunk. Párt- szervezeteinkben, társadal­munkban új energiákat kell feltárnunk, amelyek elősegí­tik, hogy ezeknek az igényes és összetett feladatoknak is jól megfeleljünk. Ennek az energiának bő­séges forrása a szocialista demokrácia, amely a társa­dalom friss erőit segíti be­vonni harcunkba, szélesebb utat nyit a dolgozók tehet­ségének érvényesítése, te­remtő gondolataik és építő tetteik előtt. Ezt az erőtöbb­letet nem nélkülözhetjük. Meggyőződésünk, hogy a szo­cialista demokrácia további kibontakoztatásában elért eredmények egyre jobban kitágítják ezt a forrást, s ezzel hozzájárulnak ahhoz, hogy újabb lépésekkel kö­zeledjünk a párt és a nép közös céljainak megvalósu­lásához, a szocializmus tel­jes felépítéséhez. Javasolom, hogy a Köz­ponti Bizottság és a KEB beszámolóját és a szerveze­ti szabályzat tervezett mó­dosítását a kongresszus fo­gadja el és hagyja jóvá azt a politikai vonalat, amelyet pártunk a következő eszten­dőkben -kíván megvalósítani. Külpolitikánkban a proletár internacionalizmus elve érvényesül Komócsin Zoltán beszéde Tisztelt Kongresszus! Kedves Elvtársak! Felszólalásomban pártunk nemzetközi politikájával kí­vánok foglalkozni. A marxizmus—leninizmus elvei szerint bármilyen tár­sadalmi rendszerű ország bel- és külpolitikája össze­függésben és kölcsönhatásban van egymással. A mi külpoli­tikai érdekeinket és törekvé­seinket a szocializmus építé­sének céljai, a nemzetközi munkásosztály ügyének szol­gálata határozza meg. Amint a Központi Bizottság beszá­molója hangsúlyozta, külpo­litikánk fő feladata: kedvező nemzetközi feltételek bizto­sítása a szocialista Magyar- ország építéséhez. A Politikai Bizottság tagja ezután az imperialista sajtó- orgánumok támadásairól szó­lott A Magyar Népköztársaság érdekeit és céljait szolgáló, a marxizmus—leninizmus elvei alapján kialakított nemzet­közi politikánkban és gyakor­lati erőfeszítéseinkben sarka­latos jelentősége van a pro­letár internacionalizmusnak. Az internacionalizmus jelen­tősége, a fogalom általános meghatározása nem okoz problémát a nemzetközi kom­munista mozgalomban. A testvérpártok, a kommunisták általánosságban azonos fel­fogást vallanak. Azonban je­lenleg olyan a helyzet, hogy az internacionalizmusra hi­vatkozik mindenki: a marxiz­mus—leninizmus elveit kö­vetkezetesen vallók csakúgy mint a jobboldali vagy a „baloldali” opportunisták. Az internacionalizmus pró­baköve a Szovjetunióhoz és kommunista pártjához való viszony. A Szovjetuniónak és kommunista pártjának szerepe, jelentősége a nem­zetközi kommunista mozga­lomban és a világfejlődés fo­lyamatában az idő múlásával nemhogy csökkenne, de ál­landóan növekszik. Nemzetközi politikánkban mindig abból indulunk ki, hogy csak az lehet jó nekünk, ami jó barátainknak is, szö­vetségeseinknek is, amivel egyaránt erősítjük magunkat és közösségünket. Hazánk, valamint a többi szocialista ország két- és többoldalú kapcsolatai is igazolják, hogy meghatározó szerepe alapvetően annak van, ami bennünket össze­köt, egységbe tömörít és nem a szétválasztó tényezőknek. Támogatjuk vietnami testvéreink harcát Az internacionalista elvek érvényesülésének, erejének szép példája a hősiesen har- mellett megnyilvánuló szoli- coló vietnami testvéreink mellett megnyilvánuló szoli­daritás. A mi pártunk és kor­mányunk — népünk egyetér­tésével — kezdettől fogva azt tartja, hogy vietnámi testvé­reink harcát támogatnunk kell anyagi, katonai, politikai és diplomáciai téren, vala­mint a propaganda eszközei­vel, egészen a végső győzelem kivívásáig. Vietnami testvéreink ön­feláldozó harcának már el­ért történelmi jelentőségű eredménye, hogy az egész világnak bebizonyították: a legerősebb imperialista nagy­hatalom — az Amerikai Egyesült Államok — sem képes legyőzni a számará­nyánál, gazdasági erejénél fogva jóval kisebb, de a ha­zája szabadságáért, függet­lenségéért minden áldozatra kész népet. Pártunk, kormányunk, dolgozó népünk éber figye­lemmel kiséri az amerikai imperializmus állandó zak­latásaival szemben helytálló koreai, valamint kubai test­véreink küzdelmét. Szolidá­risak vagyunk a Koreai Munkapárt, a testvéri koreai nép hazája békés egyesíté­séért, az amerikai imperialis­ták és dél-koreai bábjaik meg­megújuló provokációinak el­hárításáért folytatott harcá­val. Együtt vagyunk testvé­ri szolidaritásban a bátor kubai néppel, kommunista pártjával, abban a hősi harcban, amelyet a jenki imperialistákkal szemben állhatatosan és eredménnyel folytat. Az egységért folytatott erőfeszítéseink közepette re­ményt keltő az a változás, amely kezdetét vette a Kí­nai Népköztársaság politiká­jában. Érlelődnek a lehe­tőségek Kína. valamint a többi szocialista ország ál­lamközi kapcsolatainak ja­vítására. Egy évtized után most kerültünk ismét olyan helyzetbe, amikor nem a távolodás, hanem a közele­dés perspektívája elé tekint­hetünk nagy várakozással és tettrekészséggel. A közel-keleti háborús tűzfészek felszámolására irá­nyuló politikánk különös élességgel bizonyítja, hogy milyen elvek vezérelnek bennünket; Szolidárisak va­gyunk az arab népek igaz­ságos harcával, elítéljük az A gazdasági reform folytatásával jól szolgálhatjuk a nemzetközi gazdasági együttműködést Nyers Rezső felszólalása izraeli agresszorokat és im­perialista támogatóikat. — Azért állunk az arab népek oldalán, mert nekik van igazuk és mert harcuk anti- imperialista harc. Az izraeli uralkodó Körökkel azért ál­lunk szemben, mert terület­rablók. az arab népeket el­nyomó politikát folytatnak és az imperialisták céljait szolgálják. Kapcsolatunk rendszeres a kommunista és munkáspártok többségével Pártunk nemzetközi poli­tikájának megvalósításában arra törekszünk. hogy a Ma­gyar Népköztársaság — ha­sonlóan a többi szocalista országhoz — sokoldalú kap­csolatban legyen a miénk­kel ellentétes társadalmi rendszerű országokkal is. — Amikor — a békés egymás mellett élés elve alapján — kapcsolatainkat fejlesztjük a tőKésországokkal, mindig fi­gyelemmel vagyunk szövet­ségi elkötelezettségünkre. A szocialista országok egysé­ges, összehangolt fellépésé­ben rejlő nagy erő és lehe­tőségek bizonyítékai azok az erdemények, amelyeket az európai biztonsági érte- Kezlet megszervezésére irá­nyuló kezdeményezésünkkel eddig elértünk. Annak következtében; hogy a testvérpártok meg­tisztelő bizalmából az 1969- es moszkvai nemzetközi ta­nácskozás előkészítésének egy hosszú, jelentős idősza­ka nálunk volt, közvetlen és rendszeres kapcsolatba kerültünk a kommunista és munkáspártok nagy többsé­gével. A moszkvai tanácsko­záson — előkészítése alatt és után — a nemzetközi kom­munista mozgalomban meg­erősödött az egység: éppen ebben van a tanácskozás egyik fő eredménye, a jövő­re kiható jelentősége. A mi pártunk — meggyő­ződésem, hogy kongresszu­sunk ezt támogatja — a jö­vőben is kész mindent meg­tenni a közös célok megva­lósításáért, a nemzetközi kommunista mozgalom ösz- szeforrottságának továbbfej­lesztéséért, az összes anti- imperialista erők akcióegy­ségének megvalósításáért. Pártunk a jövőben !s részt vesz a kommu­nista és munkáspártok sok­oldalú találkozóin. A mi pártunk számára nincs na­gyobb és megisztelőbb fel­adat. mint szolgálni mun­kásosztályunk, népünk és ezzel együtt a nemzetközi kommunista mozgalom tö­rekvéseit és céljaink valóra váltását — fejezte be tapssal fogadott felszólalását Komó­csin elvtárs. Tisztelt Kongresszus! A Központi Bizottság be­számolója nem hosszasan, de úgy érzem, mégis nagy nyoma­tékkai fejti ki pártunk állás­pontját a nemzetközi gazda­sági együttműködésről. Felmerül a kérdés: milyen összefüggés van a szocializ­mus teljes felépítése és a nemzetközi gazdasági együtt­működés fejlődése között? A két dolog szorosan és kölcsönösen összefügg egy­mással. A szocializmus tel­jes felépítése csak hazánk termelőerőinek növekedésé­vel, a termelőképesség nagy­mértékű fejlesztésével reali­zálódhat. Ez persze nem minden, ami szükséges a szocializmushoz, de biztos, hogy a mi esetünkben ez az egyik feltétel. Törvényszerű, hogy a nemzetgazdaságok etxenzív forrásainak fogy­tával a fejlődésnek egyre in­kább forrása lesz a nemzet­közi gazdasági együttműkö­dés. Pontosan ez a helyzet most hazánkban; Ha lépést akarunk tartani a világgal, sőt széles terü­leten közelíteni akarunk a világ legjobb teljesítményé­hez, akkor — saját erőink koncentráltabb felhasználá­sa mellett — mind többet kell igénybe vennünk más nemzetek tudományát, tech­nikai vívmányait és szerve­zési módszereit Állami és vállalati érdekek Sem a gazdasági haté­konyságot séma nemzetközi együttműködés ügyét nem bízhajtuk csupán a tervezők vagy az államapparátus jó szándékára, ezen túl egy széles társadalmi érdekrend­szernek kell kiváltania a helyes cselekvést. Ezért ar­ra törekszünk, hogy a nem­zetközi gazdasági együttmű­ködés fejlődése egyszerre le­gyen államérdek és válla­lati érdek. Harmadik ötéves tervünk teljesítése azt mutatja, hogy a vállalati tevékenység ösz- szességében jól beleilleszke­dik az államérdekbe, a népi- gazdasági terv fő céljai tel­jesülnek, a tervszerűség és az arányosság javuló. A gaz­dasági reform folytatásával tehát jól szolgálhatjuk a nemzetközi gazdasági együtt­működés ügyét. Nyers Rezső ezután a ter­melés és a kereskedelem kapcsolatairól beszélt. A ter­melés és a külkereskedelem szervezeti integrálásának különböző formái szintén pozitív eredményt hoztak. A magyar népgazdaság fejlődésének a negyedik öt­éves terv időszakában is jellemzője lesz a külkeres­kedelmi érzékenység fokozó­dása. A külkereskedelem nö­vekedési üteme felülmúlja a termelés és a nemzeti jö­vedelem növekedésének üte­mét. Minden egy százalék­nyi nemzeti jövedelemnö­vekedés összekapcsolódik legalább 1.5 százaléknyi kül­kereskedelmi forgalomemel­kedéssel. Öt évi távlatban a külkereskedelmi forgalom 43 százalékos növekedésével számolunk. A terv szerint az átlagosnál nagyobb ütem­ben, 47—48 százalékkal nö­vekszik kereskedelmünk a KGST-országokkaL Nagy jelentőségűnek tart­juk, hogy a KGST XXIIL ülésszaka 1969. áprilisában magáévá tette az integráció eszméjét és megindulhatott a megvalósítás tervének ki­dolgozása. Éppen mert na­gyon nagy kérdésről van szó, a magunk részéről soha­sem tekintettük elsőrendű­nek a sietséget, sokkal in­kább az alaposságot Ma is ezt valljuk. A programkészítés nap­jainkban még folyik, annak átfogó értékelése nem lehet­séges. Az integrációt úgy^ kell felfognunk, hogy abban az eddigi együttműködés folytatódik, a kétoldalú kap­csolatok fejlődnek és a sok­oldalú Kapcsolatok fokozato­san bontakoznak majd ki. De persze az integráció nem csupán folytatása valami­nek, hanem új fázis. Nyers elvtárs részletesen beszélt az integráció cél- és eszköz rendeszerérőd, majd így folytatta: Lényeges előrelépés mutat­kozik a rendszeres gazdaság politikai konzultációk kérdé­sében. Szintén érdemi haladás mutatkozik a népgazdasági tervegyeztetés fejlesztésében. Eszerint minden tagország ezután is maga dolgozza ki és saját hatáskörében hagy­ja jóvá népgazdasági tervét, viszont időben kerül sor ér­demleges nemzetközi egyez­tetésre. Új vonása lesz ennek a munkának az is, hogy a hosszútávú fejlesztési kérdé­sekben nem öt évre szólóan, hanem 10—15 éves perspek­tívában egyeztetjük majd terveinket. kalkuláció elve, a jövedel­mezőség számítása és a pénz szerepe. Vizsgálatot érdemel az is, hogyan tehetjük von­zóvá külső országok számá­ra a KGST-hez haló csatla­kozást, vagy társulást olyan esetben, amikor ebben az ér­dekek végső fokon egybees­nek. Nyers elvtárs ezután a szo­cialista és kapitalista orszá­gok közötti kereskedelmi együttműködésről beszélt A kereskedelmi kapcsolatok a tőkés országokkal is fejlődtek A fejlett tőkésországok úgyszólván mindegyikével jelentősen emelkedett forgal­munk. Különösen nagy mértékű a fejlődés gazdasági kapcsolatainkban Olaszor­szággal, Ausztriával, Svéd­országgal. Az NSZK-val is számottevően nőtt és ugyan­akkor sikerült a korábbi nagymérvű passzívumunk helyett exportunkat és im­portunkat lényegében egyen­súlyba hozni. Ahol a keres­kedelmi feltételek kedvező­ek, ott Franciaországgal és Angliával is fejlődik keres­kedelmünk. A közgazdasági szabályozó rendszer jövőbeni szerepe Nagyon fontos dolgok sze­repelnek még a nem kellő­en tisztázott kérdések listá­ján. További tisztázást igé­nyel a sokoldalú közgazdasá­gi szabályozórendszer jövő­beni szerepe, így az árrend­szer, a hitelrendszer, a valu- táris rendszer funkciója, va­lamint a kereskedelmi mód­szerek és a valuta-konverti­bilitás lehetősége. Közös vá­laszt kell találnunk arra a kérdésre, hogy lehetséges-e és ha igen, miképpen tör­ténhet a mai nemzeti piacok fokozatos és részleges egy- befonódása. Meg kell talál­nunk a közös választ arra, hogy jól működhet-e a nem­zetközi tervegyeztetés, haté­kony lesz-e a termelési koo­peráció akkor, ha a tagor­szágok belső gazdaságában és külkereskedelmében kü­lönböző marad a gazdasági A kongresszus szerdai ülé­sén felszólaltak még: Hor­váth Gyula, a zalaegerszegi járási pártbizottság első tit­kára, Herczeg Károly, a Fe­jér megyei pártbizottság első titkára, Uhrin Vendel, Tolna megyei küldött, a dunaköm- lődi termelőszövetkezet elnö­ke, Kameniczki Antal. a MüM. 212. számú Intézeté­nek igazgatója, Heves me­gyei küldött, majd dr. Mol­nár Frigyes a mandátum­vizsgáló bizottság elnöke tett jelentést. Felszólalt Frank Ferenc, a Békés mesvei párt- zottság első titkára, Parnicsán László, a 43. sz. Állami Épí­tőipari Vállalat szocialista brigádvezetője, fővárosi kül­dött, Albert de Coninck, a Belga Kommunista Párt Po­litikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Walter Wachs, Ausztria Kom­munista Pártja Politikai Bi­zottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Orosz Fe­renc, a Szabolcs-Szatmár me­gyei tanács vb-elnöke, And- reasz Fantisz. a Ciprusi Dol­gozó Nép Haladó Pártjának főtitkárhelyettese, Bencsik István, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitká­ra, Ivan Hansen, a Dán Kommunista Párt Központi Bizottságának tagja, Keres Emil színművész, Taisto Si- nisalo, a Finn Kommunista Párt elnöke, Francois Bil- loux, a Francia Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagia. K osztasz Kolijannisz, a Görög Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára, Michael O’Fiordan, Írország Kommunista Pártjá­nak főtitkára, K;ro Gligorov, a Jugoszláv Komm”nisták Szövetsége Elnöksége Végre­hajtó Irodáiénak tagja. Dr. Beckl Sándor, a Magvar Testnevelési és Sportszövet­ség elnöke, Han Ik Szu, a Koreai Munkapárt Politikai Bizottságának tagja, a Köz­ponti Bizottság titkára. Fabio Grobart. a Kubai Kommu­nista Párt Központi Bizott­ságának tagia. Po—minug Urhanv. a T nvemhurei Kom­munista Párt elnöke. A luxemburgi delegáció vem'ölének tapssal fogadott beszéde után az elnöklő Er­dei Lászlóné a szerdai ta­nácskozást berekesztette. A kongresszus csütörtök reggel 9 órakor folytatja munkáját

Next

/
Thumbnails
Contents