Szolnok Megyei Néplap, 1970. november (21. évfolyam, 257-280. szám)
1970-11-26 / 277. szám
SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1970. november 26. Az MSZMP X. kongresszusának szerdai tanácskozása (Folytatás a 3. oldatról) lesztése, a párt és az állam viszonyának további rendezése, valamint a pártellen- őrzés megjavítása az állami munkában. Mindezekkel a feladatokkal körültekintéssel és gondossággal szükséges foglalkoznunk, mert fontos összetevői ezek a munkásosztály, a dolgozó nép ügyének. Tisztelt Kongresszus! Ügy gondolom, az elmondottak megvilágítják, hogy milyen célt követ a párt, amikor elvi síkon és a gyakorlatban egyaránt nagy figyelemmel foglalkozik a pártdemokrácia, a szocialista demokrácia továbbfejlesztésének problémáival. Pártunk a X. kongresz- szuson meghozandó döntésekkel újabb, nagy feladatokra kötelezi el magát. Azt is bizonyosra veszem, hogy dolgozó népünk nagy többsége a párttal együtt vállalja ezeket a feladatokat, amelyeket úgy jellem- zünk, hogy a szocialista társadalom teljes felépítését szolgáló munka magasabb szinten való folytatása. Pártunk munkáját ezekhez a magasabb követelményekhez kell igazitanunk. Párt- szervezeteinkben, társadalmunkban új energiákat kell feltárnunk, amelyek elősegítik, hogy ezeknek az igényes és összetett feladatoknak is jól megfeleljünk. Ennek az energiának bőséges forrása a szocialista demokrácia, amely a társadalom friss erőit segíti bevonni harcunkba, szélesebb utat nyit a dolgozók tehetségének érvényesítése, teremtő gondolataik és építő tetteik előtt. Ezt az erőtöbbletet nem nélkülözhetjük. Meggyőződésünk, hogy a szocialista demokrácia további kibontakoztatásában elért eredmények egyre jobban kitágítják ezt a forrást, s ezzel hozzájárulnak ahhoz, hogy újabb lépésekkel közeledjünk a párt és a nép közös céljainak megvalósulásához, a szocializmus teljes felépítéséhez. Javasolom, hogy a Központi Bizottság és a KEB beszámolóját és a szervezeti szabályzat tervezett módosítását a kongresszus fogadja el és hagyja jóvá azt a politikai vonalat, amelyet pártunk a következő esztendőkben -kíván megvalósítani. Külpolitikánkban a proletár internacionalizmus elve érvényesül Komócsin Zoltán beszéde Tisztelt Kongresszus! Kedves Elvtársak! Felszólalásomban pártunk nemzetközi politikájával kívánok foglalkozni. A marxizmus—leninizmus elvei szerint bármilyen társadalmi rendszerű ország bel- és külpolitikája összefüggésben és kölcsönhatásban van egymással. A mi külpolitikai érdekeinket és törekvéseinket a szocializmus építésének céljai, a nemzetközi munkásosztály ügyének szolgálata határozza meg. Amint a Központi Bizottság beszámolója hangsúlyozta, külpolitikánk fő feladata: kedvező nemzetközi feltételek biztosítása a szocialista Magyar- ország építéséhez. A Politikai Bizottság tagja ezután az imperialista sajtó- orgánumok támadásairól szólott A Magyar Népköztársaság érdekeit és céljait szolgáló, a marxizmus—leninizmus elvei alapján kialakított nemzetközi politikánkban és gyakorlati erőfeszítéseinkben sarkalatos jelentősége van a proletár internacionalizmusnak. Az internacionalizmus jelentősége, a fogalom általános meghatározása nem okoz problémát a nemzetközi kommunista mozgalomban. A testvérpártok, a kommunisták általánosságban azonos felfogást vallanak. Azonban jelenleg olyan a helyzet, hogy az internacionalizmusra hivatkozik mindenki: a marxizmus—leninizmus elveit következetesen vallók csakúgy mint a jobboldali vagy a „baloldali” opportunisták. Az internacionalizmus próbaköve a Szovjetunióhoz és kommunista pártjához való viszony. A Szovjetuniónak és kommunista pártjának szerepe, jelentősége a nemzetközi kommunista mozgalomban és a világfejlődés folyamatában az idő múlásával nemhogy csökkenne, de állandóan növekszik. Nemzetközi politikánkban mindig abból indulunk ki, hogy csak az lehet jó nekünk, ami jó barátainknak is, szövetségeseinknek is, amivel egyaránt erősítjük magunkat és közösségünket. Hazánk, valamint a többi szocialista ország két- és többoldalú kapcsolatai is igazolják, hogy meghatározó szerepe alapvetően annak van, ami bennünket összeköt, egységbe tömörít és nem a szétválasztó tényezőknek. Támogatjuk vietnami testvéreink harcát Az internacionalista elvek érvényesülésének, erejének szép példája a hősiesen har- mellett megnyilvánuló szoli- coló vietnami testvéreink mellett megnyilvánuló szolidaritás. A mi pártunk és kormányunk — népünk egyetértésével — kezdettől fogva azt tartja, hogy vietnámi testvéreink harcát támogatnunk kell anyagi, katonai, politikai és diplomáciai téren, valamint a propaganda eszközeivel, egészen a végső győzelem kivívásáig. Vietnami testvéreink önfeláldozó harcának már elért történelmi jelentőségű eredménye, hogy az egész világnak bebizonyították: a legerősebb imperialista nagyhatalom — az Amerikai Egyesült Államok — sem képes legyőzni a számarányánál, gazdasági erejénél fogva jóval kisebb, de a hazája szabadságáért, függetlenségéért minden áldozatra kész népet. Pártunk, kormányunk, dolgozó népünk éber figyelemmel kiséri az amerikai imperializmus állandó zaklatásaival szemben helytálló koreai, valamint kubai testvéreink küzdelmét. Szolidárisak vagyunk a Koreai Munkapárt, a testvéri koreai nép hazája békés egyesítéséért, az amerikai imperialisták és dél-koreai bábjaik megmegújuló provokációinak elhárításáért folytatott harcával. Együtt vagyunk testvéri szolidaritásban a bátor kubai néppel, kommunista pártjával, abban a hősi harcban, amelyet a jenki imperialistákkal szemben állhatatosan és eredménnyel folytat. Az egységért folytatott erőfeszítéseink közepette reményt keltő az a változás, amely kezdetét vette a Kínai Népköztársaság politikájában. Érlelődnek a lehetőségek Kína. valamint a többi szocialista ország államközi kapcsolatainak javítására. Egy évtized után most kerültünk ismét olyan helyzetbe, amikor nem a távolodás, hanem a közeledés perspektívája elé tekinthetünk nagy várakozással és tettrekészséggel. A közel-keleti háborús tűzfészek felszámolására irányuló politikánk különös élességgel bizonyítja, hogy milyen elvek vezérelnek bennünket; Szolidárisak vagyunk az arab népek igazságos harcával, elítéljük az A gazdasági reform folytatásával jól szolgálhatjuk a nemzetközi gazdasági együttműködést Nyers Rezső felszólalása izraeli agresszorokat és imperialista támogatóikat. — Azért állunk az arab népek oldalán, mert nekik van igazuk és mert harcuk anti- imperialista harc. Az izraeli uralkodó Körökkel azért állunk szemben, mert területrablók. az arab népeket elnyomó politikát folytatnak és az imperialisták céljait szolgálják. Kapcsolatunk rendszeres a kommunista és munkáspártok többségével Pártunk nemzetközi politikájának megvalósításában arra törekszünk. hogy a Magyar Népköztársaság — hasonlóan a többi szocalista országhoz — sokoldalú kapcsolatban legyen a miénkkel ellentétes társadalmi rendszerű országokkal is. — Amikor — a békés egymás mellett élés elve alapján — kapcsolatainkat fejlesztjük a tőKésországokkal, mindig figyelemmel vagyunk szövetségi elkötelezettségünkre. A szocialista országok egységes, összehangolt fellépésében rejlő nagy erő és lehetőségek bizonyítékai azok az erdemények, amelyeket az európai biztonsági érte- Kezlet megszervezésére irányuló kezdeményezésünkkel eddig elértünk. Annak következtében; hogy a testvérpártok megtisztelő bizalmából az 1969- es moszkvai nemzetközi tanácskozás előkészítésének egy hosszú, jelentős időszaka nálunk volt, közvetlen és rendszeres kapcsolatba kerültünk a kommunista és munkáspártok nagy többségével. A moszkvai tanácskozáson — előkészítése alatt és után — a nemzetközi kommunista mozgalomban megerősödött az egység: éppen ebben van a tanácskozás egyik fő eredménye, a jövőre kiható jelentősége. A mi pártunk — meggyőződésem, hogy kongresszusunk ezt támogatja — a jövőben is kész mindent megtenni a közös célok megvalósításáért, a nemzetközi kommunista mozgalom ösz- szeforrottságának továbbfejlesztéséért, az összes anti- imperialista erők akcióegységének megvalósításáért. Pártunk a jövőben !s részt vesz a kommunista és munkáspártok sokoldalú találkozóin. A mi pártunk számára nincs nagyobb és megisztelőbb feladat. mint szolgálni munkásosztályunk, népünk és ezzel együtt a nemzetközi kommunista mozgalom törekvéseit és céljaink valóra váltását — fejezte be tapssal fogadott felszólalását Komócsin elvtárs. Tisztelt Kongresszus! A Központi Bizottság beszámolója nem hosszasan, de úgy érzem, mégis nagy nyomatékkai fejti ki pártunk álláspontját a nemzetközi gazdasági együttműködésről. Felmerül a kérdés: milyen összefüggés van a szocializmus teljes felépítése és a nemzetközi gazdasági együttműködés fejlődése között? A két dolog szorosan és kölcsönösen összefügg egymással. A szocializmus teljes felépítése csak hazánk termelőerőinek növekedésével, a termelőképesség nagymértékű fejlesztésével realizálódhat. Ez persze nem minden, ami szükséges a szocializmushoz, de biztos, hogy a mi esetünkben ez az egyik feltétel. Törvényszerű, hogy a nemzetgazdaságok etxenzív forrásainak fogytával a fejlődésnek egyre inkább forrása lesz a nemzetközi gazdasági együttműködés. Pontosan ez a helyzet most hazánkban; Ha lépést akarunk tartani a világgal, sőt széles területen közelíteni akarunk a világ legjobb teljesítményéhez, akkor — saját erőink koncentráltabb felhasználása mellett — mind többet kell igénybe vennünk más nemzetek tudományát, technikai vívmányait és szervezési módszereit Állami és vállalati érdekek Sem a gazdasági hatékonyságot séma nemzetközi együttműködés ügyét nem bízhajtuk csupán a tervezők vagy az államapparátus jó szándékára, ezen túl egy széles társadalmi érdekrendszernek kell kiváltania a helyes cselekvést. Ezért arra törekszünk, hogy a nemzetközi gazdasági együttműködés fejlődése egyszerre legyen államérdek és vállalati érdek. Harmadik ötéves tervünk teljesítése azt mutatja, hogy a vállalati tevékenység ösz- szességében jól beleilleszkedik az államérdekbe, a népi- gazdasági terv fő céljai teljesülnek, a tervszerűség és az arányosság javuló. A gazdasági reform folytatásával tehát jól szolgálhatjuk a nemzetközi gazdasági együttműködés ügyét. Nyers Rezső ezután a termelés és a kereskedelem kapcsolatairól beszélt. A termelés és a külkereskedelem szervezeti integrálásának különböző formái szintén pozitív eredményt hoztak. A magyar népgazdaság fejlődésének a negyedik ötéves terv időszakában is jellemzője lesz a külkereskedelmi érzékenység fokozódása. A külkereskedelem növekedési üteme felülmúlja a termelés és a nemzeti jövedelem növekedésének ütemét. Minden egy százaléknyi nemzeti jövedelemnövekedés összekapcsolódik legalább 1.5 százaléknyi külkereskedelmi forgalomemelkedéssel. Öt évi távlatban a külkereskedelmi forgalom 43 százalékos növekedésével számolunk. A terv szerint az átlagosnál nagyobb ütemben, 47—48 százalékkal növekszik kereskedelmünk a KGST-országokkaL Nagy jelentőségűnek tartjuk, hogy a KGST XXIIL ülésszaka 1969. áprilisában magáévá tette az integráció eszméjét és megindulhatott a megvalósítás tervének kidolgozása. Éppen mert nagyon nagy kérdésről van szó, a magunk részéről sohasem tekintettük elsőrendűnek a sietséget, sokkal inkább az alaposságot Ma is ezt valljuk. A programkészítés napjainkban még folyik, annak átfogó értékelése nem lehetséges. Az integrációt úgy^ kell felfognunk, hogy abban az eddigi együttműködés folytatódik, a kétoldalú kapcsolatok fejlődnek és a sokoldalú Kapcsolatok fokozatosan bontakoznak majd ki. De persze az integráció nem csupán folytatása valaminek, hanem új fázis. Nyers elvtárs részletesen beszélt az integráció cél- és eszköz rendeszerérőd, majd így folytatta: Lényeges előrelépés mutatkozik a rendszeres gazdaság politikai konzultációk kérdésében. Szintén érdemi haladás mutatkozik a népgazdasági tervegyeztetés fejlesztésében. Eszerint minden tagország ezután is maga dolgozza ki és saját hatáskörében hagyja jóvá népgazdasági tervét, viszont időben kerül sor érdemleges nemzetközi egyeztetésre. Új vonása lesz ennek a munkának az is, hogy a hosszútávú fejlesztési kérdésekben nem öt évre szólóan, hanem 10—15 éves perspektívában egyeztetjük majd terveinket. kalkuláció elve, a jövedelmezőség számítása és a pénz szerepe. Vizsgálatot érdemel az is, hogyan tehetjük vonzóvá külső országok számára a KGST-hez haló csatlakozást, vagy társulást olyan esetben, amikor ebben az érdekek végső fokon egybeesnek. Nyers elvtárs ezután a szocialista és kapitalista országok közötti kereskedelmi együttműködésről beszélt A kereskedelmi kapcsolatok a tőkés országokkal is fejlődtek A fejlett tőkésországok úgyszólván mindegyikével jelentősen emelkedett forgalmunk. Különösen nagy mértékű a fejlődés gazdasági kapcsolatainkban Olaszországgal, Ausztriával, Svédországgal. Az NSZK-val is számottevően nőtt és ugyanakkor sikerült a korábbi nagymérvű passzívumunk helyett exportunkat és importunkat lényegében egyensúlyba hozni. Ahol a kereskedelmi feltételek kedvezőek, ott Franciaországgal és Angliával is fejlődik kereskedelmünk. A közgazdasági szabályozó rendszer jövőbeni szerepe Nagyon fontos dolgok szerepelnek még a nem kellően tisztázott kérdések listáján. További tisztázást igényel a sokoldalú közgazdasági szabályozórendszer jövőbeni szerepe, így az árrendszer, a hitelrendszer, a valu- táris rendszer funkciója, valamint a kereskedelmi módszerek és a valuta-konvertibilitás lehetősége. Közös választ kell találnunk arra a kérdésre, hogy lehetséges-e és ha igen, miképpen történhet a mai nemzeti piacok fokozatos és részleges egy- befonódása. Meg kell találnunk a közös választ arra, hogy jól működhet-e a nemzetközi tervegyeztetés, hatékony lesz-e a termelési kooperáció akkor, ha a tagországok belső gazdaságában és külkereskedelmében különböző marad a gazdasági A kongresszus szerdai ülésén felszólaltak még: Horváth Gyula, a zalaegerszegi járási pártbizottság első titkára, Herczeg Károly, a Fejér megyei pártbizottság első titkára, Uhrin Vendel, Tolna megyei küldött, a dunaköm- lődi termelőszövetkezet elnöke, Kameniczki Antal. a MüM. 212. számú Intézetének igazgatója, Heves megyei küldött, majd dr. Molnár Frigyes a mandátumvizsgáló bizottság elnöke tett jelentést. Felszólalt Frank Ferenc, a Békés mesvei párt- zottság első titkára, Parnicsán László, a 43. sz. Állami Építőipari Vállalat szocialista brigádvezetője, fővárosi küldött, Albert de Coninck, a Belga Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Walter Wachs, Ausztria Kommunista Pártja Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Orosz Ferenc, a Szabolcs-Szatmár megyei tanács vb-elnöke, And- reasz Fantisz. a Ciprusi Dolgozó Nép Haladó Pártjának főtitkárhelyettese, Bencsik István, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára, Ivan Hansen, a Dán Kommunista Párt Központi Bizottságának tagja, Keres Emil színművész, Taisto Si- nisalo, a Finn Kommunista Párt elnöke, Francois Bil- loux, a Francia Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagia. K osztasz Kolijannisz, a Görög Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára, Michael O’Fiordan, Írország Kommunista Pártjának főtitkára, K;ro Gligorov, a Jugoszláv Komm”nisták Szövetsége Elnöksége Végrehajtó Irodáiénak tagja. Dr. Beckl Sándor, a Magvar Testnevelési és Sportszövetség elnöke, Han Ik Szu, a Koreai Munkapárt Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára. Fabio Grobart. a Kubai Kommunista Párt Központi Bizottságának tagia. Po—minug Urhanv. a T nvemhurei Kommunista Párt elnöke. A luxemburgi delegáció vem'ölének tapssal fogadott beszéde után az elnöklő Erdei Lászlóné a szerdai tanácskozást berekesztette. A kongresszus csütörtök reggel 9 órakor folytatja munkáját
