Szolnok Megyei Néplap, 1970. november (21. évfolyam, 257-280. szám)
1970-11-24 / 275. szám
ft SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1970. november 24. Az MSZMP Központi Bizottságának beszámolója a X. kongresszuson (Folytatás a 7. oldalról) ellenség egyformán tudja, hová kell besorolni a Magyar Népköztársaságot, és állásfoglalásainkkal. mint elvi alapokon nyugvó, szilárd állásponttal számolhat mindenki. Világos álláspontunk az európai kérdésekben is. A Varsói Szerződés tagországaként társszerzői voltunk a budapesti felhívásnak. Ebben a nyilatkozatban felhívtuk Európa népeit és valamennyi európai ország kormányát, egy, a kontinens békéjét megszilárdító és védelmező kollektív biztonsági rendszer megteremtésére. Ehhez szükséges, hogy valamennyi európai ország ismerje el a realitásokat, a fennálló határokat, a Német Demokratikus Köztársaság létét, Nyugat-Berlin különleges státusát. A Varsói Szerződés országainak felhívása általában kedvező fogadtatásra talált. A felhívást kiadó szocialista országok, közöttük hazánk, továbbá Finnország és más országok kormányai diplomáciai lépésének eredményeként érik a helyzet egy összeurópai biztonsági tanácskozás összehívására. Mi már a közeljövőben össze- hívhatónak tartjuk, és kormányunk kész mindent megtenni a maga részéről ennek létrejötte és sikere érdekében. Európa biztonságának sajátos problémáját jelenti, hogy a II. világháború befejezése nincs békeszerződésben rögzítve, s a levert fasiszta hitleri Németország helyén hét német állam jött létre. Létrejött az első német munkás—paraszt állam, szövetségesünk és barátunk, a Német Demokratikus Köztársaság. A Német Demokratikus Köztársaság Európa békéjének egyik fontos tényezője, és nem utolsó sorban a szocializmus építésében elért nagyszerű eredményei nyomán nemzetközi tekintélye méltán és állandóan nö- vekszik A Magyar Népköztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság kapcsolatai testvériek, szilárd, internacionalista, elvi és politikai alapokon nyugszanak. Együtt küzdünk a szocializmus, a haladás, az európai biztonság érdekében. A realitásokhoz való közeledést tapasztaljuk a Német Szövetségi Köztársaság kor- ^ mányának politikájában, amely hozzájárulhat az európai viszonyok normalizálásához. Európa számára előnyös lépésként üdvözöltük a Szovjetunió és az NSZK szerződését, hasonlóan a Lengyel Népköztársaság és az NSZK közötti, a napokban parafáit szerződést. Sok függ a legaktuálisabb nyitott kérdések megoldásától. Az NSZK-nak ratifikálnia kell még a Szovjetunióval és a Lengyelországgal kötött szerződést, meg kell állapodnia az ismert konkrét kérdésekben a Csehszlovák Szocialista Köztársasággal. Nem utolsó sorban, az NSZK-nak a nemzetközi jog alapján meg kell találnia a békés egymás mellett élés megfelelő módozatait az önálló és szuverén Német Demokratikus Köztársasággal. Ha a Brandt—Sheel kormánynak, szembeszállva saját országa reakciós, soviniszta erőivel, lesz kellő politikai állhatatossága, hogy folytassa a viszonyok rendezésére tett kezdeményezését, ami Nyu- gat-Németország lakossága életbevágó érdekeinek is pontosan megfelel, akkor nem lesz akadálya a szocialista országokkal való államközi kapcsolatok teljes értékű rendezésének. A Magyar Nép- köztársaság elvben az NSZK-t illetően is, mindenkor az államközi kapcsolatok normalizálásának híve volt és ma is az. Kölcsönös előnyökkel járó széles körű gazdasági kapcsolataink épültek ki évek során, most kötöttünk hosszúlejáratú kereskedelmi szerződést, hivatalos kereskedelmi képviseletek működnek a két országban. Mi, ha a helyzet erre megérik, készek vagyunk kapcsolatainkat az NSZK-val tovább építeni, végső fokon ideértve a diplomáciai kapcsolatok rendezését is. Ez összefüggésben van a Magyar Népköztársaság azon szándékával, hogy mind kétoldalú, mind sokoldalú kapcsolatok révén a továbbiakban is kivegye részét az európai béke és biztonság megteremtésére irányuló erőfeszítésekből. Az egész világot sok éve foglalkoztatja és felháborítja az Egyesült Államok vietnami háborúja, a nemzetközi jog elemi normáit lábbal tip- ró nyílt agresszió. Az állandóan ismétlődő provokációk újabb ténye az a kalóztámadás, amelyet a minap amerikai légikötelékek követtek el a Vietnami Demokratikus Köztársaság ellen. Ez a háború egyben az imperialista politika kilátástalanságának is meggyőző bizonyítéka; az ag- resszorok hosszú éveken át elkövetett kegyetlenkedések, háborús bűntettek sorozatával sem tudták megtörni a vietnami nép hősi ellenállását. Az amerikai kormány hol taktikai módosításokkal, hol megtévesztő, úgynevezett „békekezdeményezésekkel” próbálja leplezni agresszív politikájának célját és zsákutcáját. Továbbra is szabotálja az érdemi tárgyalásokat Párizsban, sőt, a kiút keresése helyett, kiterjesztette agresszióját egész Indokínára. Az indokínai igazságos béke érdekében az amerikai kormánynak ki kell vonnia intervenciós csapatait és csatlósait Vietnamból. Távozzék Laoszból és Kambodzsából. Az amerikai nép érdekében is meg kell szüntetni beavatkozását ezen országok bel- ügyeibe és tiszteletben kell tartania Indokína valamennyi népének azon jogát, hogy maga oldja meg saját problémáit. E cél felé mutatják az utat a Vietnami Demokratikus Köztársaság kormányának és az 1969 nyarán kormányunk által diplomá- ciailag elismert Dél-Vietnami Ideiglenes Forradalmi Kormánynak a politikai rendezésre vonatkozó javaslatait. Minden téren szolidárisak vagyunk a vietnami néppel, Indokína népeivel, szabadságharcukkal és meggyőződésünk, hogy igazságos ügyük győzni fog. Agresszió mérgezi a helyzetet Közel-Keleten is. Az USA célja, hogy megakadá- lvozza az arab világ haladását, a régi és új gyarmatosítás módszereivel visszaállítsa a nemzetközi tőke pozícióit a világ e térségében. A nemzetközi imperializmus eszközeként s annak érdekében robbantotta ki Izrael az 1967- es agresszív háborút. A magyar nép szolidáris a szabadságukért küzdő arab népekkel és segítséget ad az ag- resszor visszaszorításához. Felfogásunk szerint Izrael államot és népét elsősorban saját kormányának imperializmusa és az országban felszított nacionalizmus fenyegeti létében. Ezt az agresszív politikát el kell utasítania mindenkinek, tekintet nélkül nemzeti hovatartozására, éljen Izraelben, vagy bárhol a világon. A kommunista mozgalom, a szocialista országok, amelyek szemben állnak Izrael agresszív háborújával, határozottan elítélik az antiszemitizmust, amely a népek nacionalizmusának legotrombább formája. Elítéljük a cionizmust is, mint reakciós, antikommunista, a nemzetközi imperializmust szolgáló mozgalmat. A cionizmus és az antiszemitizmus egyaránt reakciós irányzat, mindkettő, mindig az elnyomók fegyvere volt a dolgozó osztályok és az elnyomott nemzetek szabadságharcával szemben. Jelenleg az izraeli csapatok változatlanul bitorolják az agresszióval elrabolt területeket. A közel-keleti helyzet normalizálása csak akkor következhet be, ha a csapatokat kivonják az összes megszállt arab területről és megállapodás születik olyan béke megteremtésére, amelyben tiszteletben tartják és elismerik valamennyi közel-keleti állam területi épségét és függetlenségét. Támogatjuk a Biztonsági Tanács 1967-es határozatát, a politikai rendezést tartjuk szükségesnek és törvényesnek; igazságosnak tartjuk a Palesztinái menekültek jogát arra, hogy ne földönfutókként, hanem teljes egyenjogúságban, békés, biztos körülmények között élhessenek, dolgozhassanak ősi hazájuk földjén. Az imperialisták agresszióit mindenütt vissza kell verni, az imperializmust kényszeríteni kell a békés egymás mellett élésre, azt önként nem fogadja el. E cél érdekében a szocialista országok minden más haladó erővel együtt lépnek fel az agresszió erőivel szemben, hogy megakadályozzanak egy új, termonukleáris világháborút. Csak a békés egymás mellett élés elvének győzelme és gyakorlati realizálása mentheti meg az emberiséget egy önmegsemmisítő új világháborútól. Ahhoz, hogy ezt elérjük, a szocialista országoknak, a szabadságukért harcoló anti- imperialista népeknek, a világ minden haladó és békeszerető erejének egységes frontot kell szembeállítaniuk az imperializmussal. A népek sorsára, a világpolitikai események alakulására döntő hatást gyakorol a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom, amely az elmúlt években fejlődésének eredményes időszakát élte át. Történelmi küldetésének megvalósítását a mozgalomban jelentkező elvi-politikai véleményeltérések sem akadályozhatták meg. Mozgalmunk az elmúlt években előbbre lépett az egység megerősítésének útján, erősödött az imperializmus elleni közös harc. A kommunista világmozgalom az egység megerősítésén munkálkodva mindenekelőtt a marxizmus—leniniz- mus elveiből indul ki, valamint abból, hogy a közös ellenség, az imperializmus, minden elnyomottat, minden népet egyformán fenyeget. A nézeteltérések vizsgálatánál gondolni kell az egyes pártok helyzetében, körülményeiben, feladataiban meglevő nagy különbségekré is, amelyek bonyolultabbá teszik az egységért vívott harcot. Az egység újbóli megterem- téséneK módja a szilárd elvi politika, az elhajlások elleni következetes harc. az elvtársi nyíltság, az összefogásra irányuló készség. A nemzetközi kommunista mozgalom egységének megszilárdításában rendkívüli jelentőségű a proletárinternacionalizmus eszméje, amely egy évszázada a nemzetközi tőke támadásaival szemben vívott harcban született, azóta erősödik, edződik, ellenáll minden olyan próbálkozásnak, amely a munkásosztály kezéből ki akarja csavarni ezt a fegyvert. Ma, amikor a kommunista mozgalom az egész világra kiterjed, a megvalósult szocializmus világrendszerré vált, és a testvérpártok nagyon különböző feltételek között dolgoznak, a proletár internacionalizmus eszméjéhez való hűség fontosabb, mint valaha. A proletár internacionalizmus eszméje valamennyi testvérpárttól megköveteli a marxizmus—le- ninizmus eszméihez való ragaszkodást, a nemzeti önzés és elzárkózás, a nacionalizmus különböző megnyilvánulási formáinak leküzdését, az áldozatkész szolidaritást. Pártunk és kormányunk, az internacionalizmus elvéből indult ki. amikor —más szocialista országokkal együtt — a testvéri, szövetséges, szocialista Csehszlovákia haladó erőinek megsegítésére sietett. Az akkori, veszélyekkel terhes helyzetben az a szándék vezérelt bennünket, hogy támogatást nyújtsunk Csehszlovákia dolgozó népének a szocialista vívmányok, a hatalom megvédésében. Nem önző célokat követtünk, mi az események mentében mindvégig csak egyet kívántunk és kívánunk ma is azt, hogy szocialista módon oldódjanak meg a párt és a társadalom kérdései Csehszlovákiában. őszintén örülünk, hogy csehszlovák elvtársaink határozottan kézbe vették és intézik ügyesket, annak, hogy pártjuk és országuk ismét ott van, megbecsült, egyenjogú harcosként a szocializmus nemzetközi seregében. Őszintén nagy sikereket kívánunk a szocialista haza építésében a csehszlovák testvérpártnak, a Husák elvtárs által vezetett Központi Bizottságnak, a testvéri Csehszlovák Szocialista Köztársaság népeinek. A Központi Bizottság, a Magyar Szocialista Munkáspárt a IX. kongresszus határozatai alapján, s a testvérpártok nemzetközi tanácskozásain közösen kialakított állásfoglalásokhoz tartva magát végezte nemzetközi tevéKenységét, erősítette internacionalista kapcsolatait. Pártunk képviselői a beszámolási időszakban részt vettek a kommunista mozgalom Különböző nemzetközi értekezletein; 54 testvérpárttal folytattunk kétoldalú megbeszéléseket. Pártunk erejéhez mérten igyekeztünk kapcsolatokat kiépíteni antiimpe- rialista pártokkal, szervezetekkel és mozgalmakkal; s kapcsolat létesült több szocialista párttal is. Ehhez járult az a megtisztelő megbízatás, hogy pártunk házigazdája lehetett az 1968-as budapesti kozultatív találkozónak és részt vett a Kommunista és munkáspártok 1969. évi moszkvai nemzetközi találkozójának előkészítésében. Nemzetközi mozgalmunk kiemelkedő fontosságú nagy eseménye volt a beszámolási időszakban, a kommunista és munkáspártok 1969-es moszkvai tanácskozása, — amely jól szolgálta a testvérpártok egységtörekvéseit, kapcsolataik javulását, az imperializmus elleni Körös harci platform kialakítását. Pártunk a tanácskozás állás- foglalásait teljes mértékben magáévá tette, és harcol megvalósításukért. Minden testvérpárttal internacionalista egységre, a haladás összes erőivel akcióegységre törekszünk az imperialista ellenséggel szemben. Pártunk megítélése szerint nélkülözhetetlen a Kommunista és munkáspártok közös. széleskörű nemzetközi véleménycseréje, mozgalmunk nemzetközi tapasztalatainak összegezése, a közös elvi állásfoglalások ki- alaKítása. Jelenleg, amikor a kommunista mozgalomnak nincs nemzetközi szervezete, a széleskörű, rendszeres nemzetközi tanácskozások szolgálnak erre megfelelő keretül. Ezért pártunk mindenkor támogatta a kommunista és munkáspártok nemzetközi találkozóinak összehívását, és támogatni fogja a jövőben is. A Központi Bizottság megítélése szerint pártunk nemzetközi tevékenysége, kormányunk külpolitikája az elmúlt négy évben eredményes volt. Pártunk továbbra is mindent megtesz azért, hogy elvi, internacionalista politikával biztosítsa népünk számára a szocialista építés nemzetközi feltételeit. és becsülettel kivegye részét a haladásért világméretekben folyó küzdelembőL Ennek érdekében: tovább erősítjük a Szovjetunióhoz, a Szovjetunió Kommunista Pártjához, a Varsói Szerződés és a KGST-országaihoz, a szocialista világrendszerhez, a testvérpártokhoz fűződő szoros, baráti, internacionalista kapcsolatokat; szolidárisak vagyunk a tőkés országokban harcoló osztálytestvéreinkkel; támogatjuk a nemzeti felszabadító mozgalmakat, fejlesztjük az együttműködést Ázsia, Afrika és Latin-Amerika független országaival; a kapitalista országokkal a béKés egymás mellett élés megvalósítására, normalizált viszonyra, kölcsönösen előnyös kapcsolatokra törekszünk; védjük építőmunkánk legfőbb feltételét, a békét. Tisztelt Kongresszus! Kedves Elvtársak! A Központi Bizottság beszámolójának végéhez értem. Pártunk eleget téve a társadalom eszmei, politikai vezetőjeként reá háruló feladatoknak, nagy és eredményes munkát végzett az elmúlt négy évben. Munkásosztályunk, dolgozó népünk odaadó, szorgalmas munkájának, a kommunisták és párton- kívüliek együttműködésének köszönhetjük, hogy a IX. kongresszus határozatait végrehajtva, újabb lépést tettünk előre a szocialista társadalom építésének útMost fel kel] mérni a megtett utat és előre kell tekintenünk. Szocialista építőmunkánk hazai és nemzet* közi feltételei adottak. Pártunk a marxizmus—leniniz- mus elveihez hűen, a munkásosztállyal, a dolgozó néppel összeforrva, nemzetközi osztálytestvéreinkkel együtt küzdve nagy feladatokat oldott meg a múltban, és még nagyobb feladatok megoldására képes a jövőben. A Központi Bizottság úgy véli, minden feltétel adva van ahhoz, hogy munkánkat az eddiginél magasabb színvonalon folytassuk. A legutóbbi négy évben elért eredményeinkre támaszkodva erősítsük tovább pártunk vezető szerepét, szilárdítsuk a munkáshatalmat, fejlesz- szük tovább államelméletünket, szélesítsük a szocialista demokráciát, erősítsük a marxizmus—leninizmus pozícióit, a szocialista közfelfogást és közerkölcsöt, hajtsuk végre népgazdasági terveinket, a IV. ötéves tervet, emeljük tovább népünk élet- színvonalát. Ezt követeli pártunk célja, munkásosztályunk, népünk, nemzetünk érdeke; ez egyben a mi legfontosabb hozzájárulásunk nemzetközi osztály testvéreink harcához. A Központi Bizottság kéri a kongresszust, vitassa meg és hagyja jóvá a beszámolót, a Szervezeti Szabályzat módosítására előterjesztett javaslatokat. A Központi Bizottság javasolja a kongresz- szusnak, hogy erősítse meg pártunk eddigi főirányvonalát és határozatában mondja ki: pártunk és népünk társadalmi programja a legközelebbi négy esztendőben a szocializmus teljes felépítésének magasabb szinten való folytatása legyen. A Központi Bizottság mélyen meg van győződve arról, hogy pártunk X. kongresszusa hivatása magaslatán, eredményesen elvégzi azt a munkát, amelyet az egész párt, dolgozó népünk bizalommal vár tőle: kijelöli az előrevezető utat! Éljen a Magyar Szocialista Munkáspárt, és annak X. kongresszusa. Éljen munkásosztályunk, népünk, hazánk, a Magyar Népköztársaság! Éljen a proletár internacionalizmus, a kommunizmus, a béke! Kádár János beszédét gyakran szakította félbe a résztvevők tetszésnyilvánítása, s a Központi Bizottság beszámolójának elhangzása után hosszan zúgott a lelkes, ütemes taps. A napirend szerint ezután Brutyó János, a K 'EB elnöke előterjesztette a Központi Ellenőrző Bizottság beszámolóját. (A kongresszus folytatja munkáját.) ján. Az MSZMP X. kongresszusa Budapesten az Építők Rózsa Ferenc székhazában ülésezik (MTI foto: Vigovszki Ferenc felvétele — KS)
