Szolnok Megyei Néplap, 1970. november (21. évfolyam, 257-280. szám)
1970-11-21 / 273. szám
1970. november 21. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Volt, nincs. Vajon lesz-e filmklub Szolnokon? Neurológiai múzeum egy KÖNYVTÁRI KÖRKÉP A tiszafüredi járásban Miközben pereg a film, a rendezőből, operatőrökből, szereplőkből és az ismerősökből verbuválódott közönség feszülten figyel. A teremben minden egy „igazi mozira” emlékeztet: a vetítővásznon színes képek jelennek meg, az alakok mozognak, beszélnek, a filmnek még kísérő zenéje is van. Amikor vége a vetítésnek, a ..stáb” tagjai fogják a vásznat, hangszórót, vetítőgépet és szállítják a rendező lakására. Ott még megvitatják a látottakat, aztán másra terelődik a szó. A fő téma: miért nem lehet Szolnokon egy filmklubot létesíteni? ÜT Az amatőr filmezés nem új keletű, az' országban sok ezren űzik már. Legtöbben csak családi fölvételeket készítenek, vagy egy-egy kirándulást örökítenek meg a celluloid szalagon. Vannak azonban olyanok — és elég szép számmal — akiknek ez már nem hobby, hanem szinte szenvedély. Tegyük mindjárt hozzá; Jövőre is megrendezik Salgótarjánban a már hagyományosnak számító amatőr könnyűzenei fesztivált. A fiatal zenészek és énekesek dzsessz, hagyományos tánczene, beat, pol-beat, folk beat, valamint könnyűzenei hangszerszóló és dal kategóriában versenyezhetnek. Az indulás feltétele az együttesek átlagos életkora. A felső korhatár 26 év. A salgótarjáni fesztivált megyei és területi döntők előzik meg. Sok jelentkező esetén városi-járási fordulót is tartanak. Az országos rendező bizottság a területi döntőn nyújtott produkció alapján hívja meg az együtteseket és nem éppen olcsó szenvedély, hiszen csak a filmfelvevő és vetítő is jó pár ezer forintba kerül. Sokan ennyit is hajlandók áldozni, de nem mindenkinek olyanok az anyagi körülményei, hogy a drága berendezéseket meg tudná vásárolni. Ennél is nagyobb probléma azonban, hogy ezek a lelkes fiatalok Szolnokon teljesen magukra vannak hagyatva. Nincs egy szerv sem, amely összefogná, segítené őket, sőt még olyan helyiség sincs, ahol' rendszeres ösz- szejöveteleket tarthatnának. Van egy tizenkét tagú csoport, résztvevői időnként találkoznak valamelyikük lakásán, időnként az úttörőházban termet kapnak, ahol levetíthetik filmjeiket, de ők ennél többet szeretnének. Vágyuk az, hogy az ország más városaihoz hasonlóan Szolnokon is szervezzenek egy filmklubot. Állítólag volt már ilyen, de az fölbomlott. A „mostaniak”, ha nehezen, problémákkal küszködve, de így is dolgoznak. Ha még klubjuk is lenne... A. szólistákat az 1971. április 23 25. közötti fesztiválra. A résztvevők 10—15 perces műsort mutathatnak be. A pol-beat és folk beat kategóriában két saját szerzeményű számot vagy feldolgozást kell előadni. A legjobbak arany-ezüst- bronz diplomát kapnak, illetve elnyerhetik a rendező szervek által alapított külön- díjakat. A díjazottak legjobbjai részt vesznek a díszbemutatón, amelynek műsorát a Magyar Rádió is felveszi. A fesztiválon szerepelni szándékozó együttesek és szólisták a KISZ városi-járási bizottságain jelentkezhetnek december 15-ig. magánlakásban A Wloclawekben élő Józef Arentowicz már több mint harminc éve foglalkozik metrológiai tárgyak gyűjtésével. Az eddig összegyűjtött 1000 tárgy valóságos múzeumot alkot. A legérdekesebb kiállítási tárgyak: 2500 éves, föníciai súlyok, egy 500 esztendős, aranyozott kínai mérleg, az első lengyel taxióra. zsebben hordható napóra iránytűvel, barokk mérleg, s több tizennyolcadik századi mérőszerszám Európa különböző országaiból. Józef Arentowicz a mérőeszközökről több érdekes cikket publikált. Mostanában fejezte be egy tanulmányát a XIX. századi Wloclawekben használatos mértékekről. A wloclaweki gyűjtő lakását számos szakember és rengeteg kiváncsi kiránduló keresi feL Néhány héttel ezelőtt zárult Budapesten, a Szépművészeti Múzeumban a külföldön élő magyar származású művészek első kiállítása. Az anyag rendezése, postázása is befejeződött, s a világ minden részéből Budapestre küldött művek hamarosan visz- szaérkeznek a tulajdonosaikhoz. A mintegy 630 műtárgy közül azonban több mint 120 Budapesten maradt. A kiállító művészek közül 30- an ugyanis úgy határoztak, hogy megajándékozzák a budapesti és néhány vidéki múzeumot, ahová korábbi emlékeik, munkásságuk köti őket. A Szépművészeti Múzeum az ajándékba kapott értékes művekkel kiegészítheti a jövőre megnyíló modern tárlatát. A műalkotásoknak nehéz pontosan megszabni az árát, tény azonban, hogy a neves TISZASZÖLLÖS Nem térünk ki hosszan a könyvtáros jó munkájára, aki vezető óvónői beosztása mellett legalább 10 éve dolgozik a könyvtárban. Az idén már a lakosság 20 százaléka olvas. Az öreg kultúrház egyik 12 négyzetméteres zugából átkönyörögjük a másik 20 négyzetméteresbe a könyvtárat. Kölcsönzés csúcsforgalmában vásári a hangzavar, alig lehet mozdulni. Két gyermek a létrán tart szolgálatot, hogy a kért könyvet ők próbálják megkeresni. A megértő tanácselnök hozzájárult, hogy az eddig tv-szobának használt szomszédos kis helyiséget is megkapjuk. Azt hittük, végre majd a két helyiség együtt megfelelő lesz. Szomorú valóság, a jelenlegiből sürgősen ki kell költözni, mert életveszélyessé vált. TISZASZENTIMRE Itt csak két dolog hiányzik: könyvtáros és könyvtári helyiség. A könyvtári munkával megbízott idős házaspár már félév óta szeretne nyugdíjba menni. A helyiség a legkultúrálatlanabb a járásban: a rossz vályogfal télen szakértőkből álló zsűri véleménye alapján az ajándékozott művek értéke körülbelül három millió forint. Vasarely Viktor három festményét ajánlotta fel a Szép- művészeti Múzeumnak, s ezek össz-értéke egymillió 325 ezer forint. Kepes György 200 000 forint értékű festményt hagyott Budapesten kiállítási anyagából. Pán Márta 120 0Q0 forintot érő szobrával ajándékozta meg a múzeumot. Freund Tibor ajándékba hagyott szobrát 123 000 forintra értékelte a zsűri. Peterdy Pál összesen 15 művét hagyta Budapesten, egy festményt és 14 metszetét, amelynek összértéke meghaladja a 200 000 forintot. Kolos-Vary Zsig- mond egy-egy festményt hagyott a Szépművészeti Múzeumnak és a pécsi múzeumnak, s ezek összértéke szinte kisírja oldalából a nedvességet. A két méterről leemelt könyv is penészes. A padló cementes, a kályha úgy füstöl, hogy az olvasó ezt látva, visszafordul — majd máskor jövök. TOMAJMONOSTOKA A néhány éves modern kultúrház pénztári zugát és a mellette levő kis helyiséget vették igénybe könyvtári célra. Azóta szinte szétfeszítik a polcokat, a roskadásig megtöltő könyvek — a könyvtárnak nem nevezhető helyiségben. Az olvasók látogatják, de míg a falon kifüggesztett 1966-os vb-határozat háromszázhúsz olvasóért dicséri a könyvtárost, 1969-ben már csak kétszázhatvanhét olvasója van — most az 1970-es év végén pedig százkilencvenhétre csökkent. A gazdálkodási előadó szerint a nagytermet csak a karácsonyi és húsvéti bálok alkalmával használják ki. Saját bevételből még meszelni sem tudják. A járás tervezte a nagyterem szétválasztását, a művelődési ház igazgatója szerint erre nem kerül sor. Van még egy klubszoba, metöbb mint 60 000 forint. Vörös Béla három szobrával ajándékozta meg a szülőföldet, 70 000 forintot érő művekkel, gazdagította a szépművészeti, az esztergomi és a pécsi múzeumokat. Nemes Endre nyolc grafikát és egy festményét adta ajándékba több mint 150 000 forint értékben. Székely Péter szobrát pedig 48 000 forintra értékelte a zsűri. Ney Lancelot 100 000 forintot érő festményét ajánlotta fel a Szépművészeti Múzeumnak. Több más neves művész is, így például Judit Cassab és Orbán Dezső ajándékozott egy-egy értékes festményt a budapesti múzeumnak, nyilvánvaló azonban, hogy a magyar származású művészeknek e nagyszerű gesztusa túlnő a pénzbeli értékelésen. N. L. lyet a tv-nézők foglalnak 1 Van tehát modern művel dési otthon kihasználati; nagyteremmel és oly; könyvtári zug, amelybe a olvasók is alig tudnak bt nyitni... TISZABURA Gyönyörű park közepéi régi kastélyból modernizá épületben van együtt a mű velődési otthon és a könyv tár. Az előbbit a tsz vette ke zelésébe és azóta megélénkül ott az élet. A könyvtár a ta nács kezelésében maradt s ha nem is bővelkedik költség vetési kerettel és nagy helyiséggel, kevés fejlesztéssel bt tudja tölteni feladatát. Fűtés november 11-ig nem volt. P gazdálkodási előadó addig nem vesz szenet, míg új takarítót nem fogadnak. Milyen kép fogadja a látogatót? Mint ahol két hónapja nem takarítottak. A parkett fekete a piszoktól, az ablakon nehéz kilátni a szennytől. A tanácstitkár ígérte, szenet vitet, s személyesen is megnézi a könyvtárat és intézkedik. Szomorú kép ez, de valóságos. Nagy János járási könyvtárigazgató Építőanyagként hasznosított hulladékok A világ lakosságának gyors növekedése különösen a nagyvárosokban egyre élesebben veti fel a hulladékok, melléktermékeik és szennyeződések eltávolításának problémáját. Az Egyesült Államokban abban látják a megoldás egyik útját, hogy a kemény hulladékokból autóutak, stadionok, vasútvonalak és egyéb létesítmények felszíni takarására használható zúzalékot készítenek. A hulladékokból hengerelt szóróanyagokat olyan nagy tömörségűvé lehet termi, ami meghaladja a természetes talajból készült anyagok keménységét. Megrendezik az országos Amatőr Könnyűzenei Fesztivált Ajándék a szülőföldnek A kapitányság előtt posztóié őrszem megpróbálta szétoszlatni a tömeget: — Oszoljunk, jóemberek... Nincs itt semmi látnivaló... Ne bomoljanak... De senki sem mozdult. Kerekes Gergely, Zsoldos és Saci előrefurakodtak: — Jelentse az őrnagy elvtársnak, hogy a város küldöttsége kér tőle kihallgatást — mondta Gergely bácsi. Hangja ércesen csengett, hallatára elnémult a tér és különösen az idősebbek a történelmi idők szelét érezték fujdogálni. Az őr becsengetett egy rendőrért, hogy továbbítsa ezt a szokatlan és mulatságos kérést. Lillácska — ezúttal őszes- fekete hajjal — ott állt a tér szélén, mivel a Levendulában >s kimondták a zárórát. Ügy képzelte, hogy nemsokára megjelenik az er- kélven az őrnagy és felmutatta a szatírt. Aztán észrevette, hogy valaki figyeli. A tömegtől, kissé távolabb, félszegen és gyámoltalanul, ott állt Karcsi. Rögtön nem érdekelte az egész ostoba história. Odalépett a fiúhoz: — Rám vár. Karcsika? A fiú nem válaszolt. — Ne legyen már olyan mulya. Most sötét van, de látom, hogy maga elpirult. — Ráér. Lillácska? — Magának mindig — felelt a lány és belekarolt. — Eljön velem sétálni... mondiuk a kiserdőbe? — Maga kis buta? Minek néz engem? Egy kis diáklánynak? Semmi szükség az erdőbe menni. Jöjjön, meghívom egy feketére a lakásomra. Ne féljen, nem olyan kávét kap, mint a Levendulában... — Én inkább sétálni szeretnék... — Jöjjön, majd megbeszéljük... Farkas közben megkezdte a kihallgatást. A minden ízében reszkető nőt lefektették egy szobában és orvost hívtak. j ■— Neve? — Borzák József — felelt a letartóztatott férfi, akinek adataiból kiderült, hogy 40 éves, nős, két gyermek apja, a gyárban raktárosként dolgozik. — Ismerte a sértettet? — Kit kérem? — kérdezte felettébb ostoba tekintettel. — Hát azt a nőt, akit ma este a kiserdőben megtámadott. — Ismertem, kérem... Már régóta figyeltem... És nem is tudom, mi történt velem... Már csak azt vettem észre, hogy Ica sikoltozik, és vérzik az arca. El akartam hallgattatni... — Hogyan? — Megfenyegettem... nagyon meg voltam ijedve... — Most először fordul elő magával ilyesmi? — Igen... — Gondolkozzon —■ csattant fel Farkas őrnagy hangja. — Esküszöm, kérem... Csak nem tetszik gondolni? — Én nem gondolok semmit... És most vezessék a fogdába! Borzákot Sípos tizedes kí- tuszkolta. Egy rendőr jelentette, how Kerekes egy küldöttéé élén be akar jönni. — Farkas a gvőzelem mámorában még ezt is el tudta viselni. — Engedjék be... — Ömagv elvtárs! Lent a tér feketéllik az emberektől. Tudni akarják az igazat. Megígértem nekik, hogy tájékoztatjuk őket... — Semmit nem tudunk mondani... Korai lenne. — De a város népének inga van megtudni az igazságot. — Akkor írd: „Ma este közegeink előállítottak egy személyt más személy sérelmére elkövetett testi sértés alapos gyanúja miatt. A nyomozás folyik...’’ Kerekes csalódott arcot vágott: — Ennyi? — Egy szóval sem több... Gergely bácsi kiállt az erkélyre. Már egyedül volt. mert a fiatalok elszeleltek mellőle. — N.-iek! Polgárok! Felhatalmazásom van, a következők közlésére... — harsogta és szóról szóra felolvasta Farkas nyilatkozatát. Lent az emberek kicsit morogtak, de jól elszórakoztak Kerekesen. Végre egy espett ki az épületből. Igaz, hogy nem teljesült az álma. Nem ő fogta el a szatírt. De nem is Farkas őrnagy. A dicsőség helyben maradt. Sípos tizedesé az érdem, aki mégis csak az ő embere, a városi rendőrség tagja. Szétnézett az elnéptelenedett téren. Valami azt súgta neki, hogy Ildikó megvárja. Ettől hirtelen nagyon boldog lett. De a tér vigasztalanul üres volt. Ettől hirtelen nagyon boldogtalan lett. Aztán hazament. Kerekes természetesen a Levendulában ült. Ő volt a központ. De az örök fecsegő most méltóságteljesen hallgatom! szfinx fcsendes kofa. Így aztán hatvanötévesen tanulta meg, hogy néha a jóidőben alkalmazott hallgatás nagyobb tekintélyt szerez, mint a sok beszéd. Pedig szeretett volna áradozni, lelkesedni, ezen a nagyszerű estén, amikor sikerült megmozgatni ezt az álmos közönyös embertengert. Dehát kötötte a becsületszó, kötötte a szigorú titok, amelynek nem is vol részese. De őt tulajdonképpen nem is az a bűnöző érdekelte, hanem az ellene felvonuló közösség. Aztán a Levendula is bezárt. Elcsendesedett a város. Hajnalodott. Lillácska — ezúttal jellegtelen, seszínű tüskehajával, mely azonban a sajátja volt — boldogan feküdt az ágyban. Nem tudott aludni. Szerelmes volt, ami már régen fordult elő vele. Nemrégen engedte ki Karcsit. Most is hallotta a fiú szavait: — Köszönöm... Nem is tudod, mit tettél velem... — Eljössz holnap is? — Mindig — felelte a fiú és elszaladt. Kovács melyen aludt. Anyja — mint mindig, ezen a reggelen is hatkor kelt. Lacit hétkor kell kelteni. Csendesen motyogott magában, amikor meghallotta, hogy a szobában csörög a telefon. Laci felvette a kagylót. — Értettem, őrnagy elvtárs! Tíz perc múlva bent leszek — mondta, majd még mielőtt az anyja megszólalt volna; — Tudom, ha a mamára hallgatok, most nyugodtan aludhatnék, hacsak nem hívnának beteghez, vagy, utolsó kenetet feladni..; J (Folytatjuk) te, amikor történt valami, ami kizökkenti ezt a2 álmos kisvárost megszokott tunyaságából. A Levendulát újra kinyitot*ák. Kovács is elégedetten lé-. tott és egy szóval sem mondott többet, mint amit a papírra lediktált neki Farkas. Mindenki úgy érezte, hogy az öreg többet tud. Kapacitálták, itatták, de Gergely bátyánkhoz képest egy egyipá ŐSZ FERENC s
