Szolnok Megyei Néplap, 1970. november (21. évfolyam, 257-280. szám)
1970-11-20 / 272. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1970. november 20. Mammut csontvázat állítottak fel Gyöngyösön A gyöngyösi múzeum tárlatainak gazdagságával a legszebb vidéki múzeumaink egyike. Itt állították fel azt a mammut csontvázat, amelyet korábban Mátraderecs- kén találtak. Képünkön; Az óriás emlősállat csontváza. (MTI foto; Kunkovács László felv. — KS) A „ZÖLD POKOL A mérhetetlenül nagy, Franciaország területénél nyolcszor terjedelmesebb területet „Zöld pokol”-nak nevezik. Sokan hívják így a tudósok, a felfedezők közül is, akik az Amazonas vidékének titkait kutatják. A közvéleményt mindaz érdekli, ami az óriásfák, az áthatolhatatlan indák és bokorsövények, a süppedékes, csalóka, zöld mocsárioltok birodalmában rejtetten történik. Hozzávetőleg tízezerre tehető azoknak a tudósoknak, szakembereknek a száma, akik már behatoltak a „zöld pokol” egy-egy részébe. LegOsztozkodás Az ilyen fajta misszionáriusok közül a legkülönösebbek az úgynevezett ..sterilizátorok”. Maga a dzsungel ugyanis már nem jelent megoldhatatlan feladatot azoknak akik a legújabb technikai eszközök segítségével hatolnak el a „zöld pokol” kincseihez. Nagyobb problémát jelent az ott elszórtan élő indián törzsek tulajdonjogának a kérdése, illetve a velük való esetleges osztozkodás vagy kiegyezés, de ha lehet mind ennek az elkerülése. Ez utóbbi „megoldás” előkészítői az említett sterizá- torok. A brazíliai Golas államban nemrégiben két diók — akiket toborzás útján vettek fel egy sterilizáló misszióba — részleteket mondott él erről a tevékenységről. Elbeszélésük szerint eddig csupán Golas szövetségi állam területén — itt van a „zöld pokol” egy része — az indián törzsekből több ezer asszonyt sterilizáltak. A Maranhao vidékén fekvő Imperatriz nevű településen háromezer nőt tettek terméketlenné. A leleplezések Már 1967-ben megjelentek különböző tájékoztatókban a sterilizálásról szóló leleplezések, amelyek döbbenetét és felháborodást váltottak ki — de ellenintézkedéseket nem. Több tanúskodás szerint már L. B. Johnson volt amerikai elnök kormányzása idején hangzott el egyes közgazdászok szájából a következő számítás- „öt dollár brazíliai befektetés a születésszabályozásra száz dolláros hasznot hoz a gazdasági befektetés területén”. Más többje az Egyesült Államok megbízottjaként kísérletezett a szűz területeken. Geológusok, térképészek, szociológusok, mindenféle modern tudomány kitűnőségei, hiszen e tét még az amerikai nagyipar számára is jelentős. De nemcsak tudósok, hanem különböző térítők, furcsa szekták missziói is részt vesznek az Amazonas vidékének felderítésében. Néha- néha hazatérnek, újabb ösz- szegeket vesznek fel és folytatják az Amazonasba torkoló folyók, patakok, erek kutatását mindenféle hajóikkal, bárkáikkal. és kiegyezés nyilatkozatok szerint a gazdasági térnyerés e formája mögött a Pentagon áll. Megszületett egy grandiózus terv is a „zöld pokol”- ról. Ez a terv a tudományosfantasztikus irodalom terméke is lehetne. A terv szerzője „Hudson Intézet (New York), amely a Pentagonnak dolgozik. A terv az Amazon mérhetetlen körzetéből egy olyan belső tengert akar létrehozni. amely kétszer akkora területet takarna be, mint a Két német állam. A terv titokban maradt, míg az Amazonas állam kormányzója, Cézár Reis le nem leplezte. De minek is ez a tenger? Az indokolás az, hogy a hatalmas víztömeg megváltoztatná a dél-amerikai kontinens egészségtelen részeinek éghajlatát, kifejlesztené a halászatot, az idegenforgalmat, új hajózási vonalakkal köny- nyítene a közlekedésben ott, ahol ma járhatatlan a terep, hozzájárulna egy délamerikai virágzó „közös piac” ki- alkulásához. A valóságban azonban arról van szó, hogy az Amazon-vidék felülete alatt rejlő kincsek stratégiai biztosítása érdekében víz alá akarnak meríteni egy egész kontinensrészt, hogy megőrizze a terv szülői számára azt a gazdasági tartalékot, amelyre később szükségük lesz. A modern technika segítségével a , víz alá merített területekből ma már könnyen kitermelhetők a földalatti kincsek és a tervet 2000-re akarják végrehajtani. Kétezerig pedig van még elég idő, hogy a már agonizáló brazíliai indiai őslakosság, amely a „zöld pokol” lakható területein a világtól el- zártan csendesen kinusztul- jon, illetve az anyák több gyereket ne szüljenek és mindebből megszülessék a gazdasági befektetők „zöld pokolból” kitermelt zöld dollárja. Árvíz a föld gyomrában A karsztvíz betörés legalább olyan félelmetes réme a bányászatnak, mint a sújtólég, vagy a szénpor robbanás. A föld alatti tárnákba nagy erővel és nagy mennyiségben betörő víz gyakran űzi ki az embert egyszer s mindenkorra a föld alatti világbóL A szakemberek világszerte kutatják a rendszerint váratlan vízbetörések okát, s többféle, ma még természetesen csak részben hatásos módszert dolgoztak ki a katasztrófák megelőzésére. A legutóbbi dorogi vízbetörés — amely a hazai bányászkodás történetében példátlan erejű volt — ismét a föld alatti nagy mélységbeli vizek titokzatos viselkedésére fordította a figyelmet, s a geológiai, vízföldtani kutatás újult erővel indult meg. Mi is a magyarázata ezeknek az egyik percről a másikra bekövetkező föld alatti áradatoknak, honnan kerül elő máról holnapra ilyen hihetetlen nagy mennyiségű víz? Hazánkban az Alföld és a Dunántúl egy része alatt hatalmas mészkő hegységek süllyedtek a mélybe az elmúlt évmilliók során. Az egykor felszínen levő hegyekben kiterjedt barlangok keletkeztek, az emelkedéssel — süllyedéssel járó mozgás összetörte, közlekedő edény gyanánt a víz számára járhatóvá tette a hegyek gyomrát. A mélybesüllyedés után ezek a barlangok és az egymással összefüggő üreg- és repedés rendszerek megteltek vízzel. Minél mélyebbre süly- Iyedtek ezek a hegységek, annál nagyobb a bennük lévő víz nyomása. Tudjuk, hogy egy tíz méteres vízoszlopnak egy légköbnyi, vagyis négyzetcentiméterenként egy kilogrammnyi nyomása van. El lehet képzelni, milyen óriási nyomást fejt ki a szikla falak oldalaira egy 400—500 méter mélységbe süllyedt barlang vize. Ebben az esetben minden négyzetméternyi felületre félmillió kilogrammnyi nyomás nehezedik. Ezeket a veszedelmes föld alatti víztárolókat a bányászat óhatatlanul megközelíti vágataival, s amikor a védőfalat képező kőzetek nem bírják a nyomást, elemi erővel tör a tárnákba a víz. A 20—30 atmoszférával betörő áradat hihetetlen erővel nyomul előre. Az acélsíneket staniol papírként göngyölíti fel, a nehéz csilléket papírként lapítja össze, s ilyenkor szerencsés a bányász, ha puszta életét mentheti. Dorogon a legutóbbi példátlan erejű vízbetörésben valószínű, hogy egy mélybe süllyedt, roppant víztömeget tároló barlang lehetett a ludas. Az évszázad legnagyobb természeti katasztrófája Az elmúl hét végén 250 km óránkénti sebességgel száguldó trópusi ciklon és a nyomában fellépő, néhol 20 méteres hullámmagasságot elérő vihardagály az évszázad legsúlyosabb természeti katasztrófáját idézte elő. A vihar végigsöpörte a sűrűn lakott, alacsony fekvésű, vizenyős Gangesz- és Brahma- putra-deltát. Áldozatainak száma egyes források szerint 50 ezer, mások szerint 200— 300 ezer között van, a hajléktalanok száma pedig eléri a 3 milliót. A katasztrófát az idézte elő, hogy a szokásosnál erősebb szélvihar egyidőben jelentkezett a szökőárral és azt vihardaaállyá fokozta, a fo- Ivóágakban pedig a vissza- duzzasztás — a folyóvíz folyásirányának megváltoztatása — által áradásokat idézett elő, — TERRA — Séta a fa-matuzsálemek és a kővé vált legendák között A cédrus 5000 évig él, a sequoia nevű tűlevelű fajta 4000 évig, a fenyők általában átélnek egy-egy évezredet, a tölgy 500 évet, a nyárfa pedig 50—60 évet él meg. A fák világában tehát a legnagyobb ritkaság az évszázados nyárfa; az a nyárfa pedig, amelyik a bulgáriai Dikovo falu szélén, egy rohanó hegyipatak partján áll — európai híresség. Több mint 200 éves. Törzsét hat széttárt karú ember tudja csak átfogni. Szokatlanul magas kora ellenére kitűnő egészségnek örvend és még ma is szépen fejlődik. Az erdészeti- erdőipari minisztérium természeti nevezetességnek és védett természeti műemléknek nyilvánította. A rendelet kibocsátása előtt is különleges védelemben részesült; a falu lakossága úgy vigyázott a csodálatosan szép nyárfára, mint a szeme fényére. A fa közelében még a gyermekeket sem engedték játszani. Bulgária egyébként is bővelkedik élőfa-ritkaságokban. A tulovi erdőben egy királytölgy uralkodik a fák között, kora ezer esztendő. Goljano Drajov falu határában áll Bulgária legöregebb diófája: a viharok, a vad szelek „ideg- rázkódtatásait” 300 éve vészeli át. Európa egyetlen félezer éves diószarvasfáját Szelce faluban csodálhatják meg a látogatók és egyetlen még élő példány a kis Túrija falu nevezetessége is, a több mint 20 méter átmérőjű kör- árnyékot adó, 400 éves, ágas- bogas gyertyánfa, amelyről azt mondják, hogy „egymagában egy egész őserdő”. Érdekesek a bulgáriai „kőfák”. A Gabrovica folyó partján áll az Európa-szerte híres fa-formájú bigomai szikla; alakja gigászi bükkfához hasonlít. A Garevgrad—Torno- vo közötti út fölött, a hegy peremén sorakoznak, mint örökre megmerevedett őrszemek, a fenyő alakú sziklaképződmények, a környék sokszor megcsodált nevezetességei. Moglizs város határában két fatörzs alakú kőtömbről azt tartja a helybeli legenda, hogy villámcsapástól meghalt két erdei lány alakját őrzi. A fák, a sziklák s a természet sok más csodálatos ajándéka és műemléke a környező erdőgazdaságok védelme alatt áll; védelmezik őket mindenfajta esetleges kártevő ellen. A világ nyelvei Spanyolországban nemrégen nyelvészkongresszust tartottak, amelyen a tudósok kiszámították, hogy Földünkön jelenleg 2976 nyelvet használnak. Ebből 1200 nyelvet 17,5 millió amerikai indián beszél. A Föld lakosságának kétharmada mindössze 13 nyelvet használ. Ezek az úgynevezett „nagy nyelvek”, s ezek mindegyikén legalább 50 millió ember beszél. Ez a 13 nyelv a világ 65 országában terjedt el. Kegyetlen kísérlet A Londonban megrendezett kardiológiai kongresszuson derült ki: egy kanadai sörgyáros kobaltot kevert a sörbe, hogy különlegesebb ízhatást érjen el. Az eredmény: mintegy 50 személyt szállítottak kórházba, húszán meghaltak. Valamennyiük szíve abnormális méretűre nőtt. Romlanak a világ legnépszerűbb fogai „Elég látni Fernandel fogait, hogy az ember meghaljon a nevetéstől” — mondotta egyszer Charlie Chaplin Fernandelről, akinek fogai a legjobb francia export cikkek közé tartoznak, mint például a Cammambert sajt, Maigret felügyelő és Brigitte Bardot. Egy párizsi és egy marsellei fogorvos őrzi a világ leghíresebb fogainak lenyomatát, hogy legyen prototípus, ha netán valami baja történne a színész népszerű fogsorának. A kiváló gondoskodás ellenére azonban Fernandelnek újabban két foga is romlásnak indul és bonyolult tömésnek kell alávetnie magát, hogy megőrizze világhírű csúnyaságát. Rekordok A statisztika szerint az Egyesült Államokban minden percben ellopnak egy járművet. A jövő évben rekordra számítanak: az autólopások száma egy millióra fog emelkedni. Válságos helyzet A brit pedagógusok a rendkívül elhanyagolt angliai ok. tatásügy elleni tiltakozásuk céljaira egy kiszuperált londoni emeletes autóbuszt használtak fel. Az autóbuszra ragasztott feliratok szövegei: „Hiányzik negyvenezer tanító”, „Mentsétek meg fizetésünket” stb. Az autóbusa bejárja Londont és így adja hírül a brit oktatásügy válságos helyzetét. Hatékony ellenőrzés 1 Tizenhárom szovjet minisz. teriumban és főhatóságnál állítanak fel olyan automataberendezéseket, melyek matematikai módszerek, elektro- nikus számítástechnika stb, alapján működnek. A berendezések lehetővé teszik a népgazdaság különböző területein folyó termelő és gazdasági tevékenység hatékony ellenőrzését. Drága film Richard Burton és Petét Ustinov társult a „Hammersmith kiszökött” című film munkálataihoz, amelyeket 1971 első hónapjaiban kezdenek meg. Burton játssza az ideggyógyintézetből kiszökő Hammersmith szerepét, míg Ustinov a . kórházigazgatót alakítja. Elisabeth Taylor egy rosszhírű intézetben „tevékenykedő” bárhölgyet játszik. A szerény 4 millió franknyi költséggel készülő film felvételei Mexikóban, Svájcban és az Egyesült Államokban készülnek. Késő bánat A legutóbbi brazíliai nép- számlálás alkalmával felfedezték, hogy Paraiba államban él egy 125 éves asszony, Gliceira Ferreire De Silva. Az interjút készítő újságíróknak bebizonyította, hogy még ma is szemüveg nélkül tud tűbe fűzni. Megkérdezték: „Mit tenne, ha ismét fiatal lehetne?” A válasz: „Megtanulnék olvasni". Tűzevő tanár Kuziri Jamoro ulanbatori lakost „A Mongol Népköztársaság kiváló művésze” címmel tüntették ki. Ma 90 éves és 14 éves kora óta tűzevő- ként szerepel. Jelenleg az állami cirkusz tanára. Mikor alszanak a fák? V. Nyenyuhin szovjet kutató pontos választ adott erre a kérdésre: nyáron — az éjszakai óráktól reggel 5-ig, tavasszal és ősszel pedig olyan időpontban, amikor a hőmérséklet nulla fokig vagy ennél alacsonyabb fokra száll le. Ebben az időszakban a fák szinte egyáltalán nem növekednek. A kutató mindezt saját ta- lálmányú műszerének segítségével állapította meg, amely lehetővé tette, hogy század- milliméternyi pontossággá mérje a növekedést. j-
