Szolnok Megyei Néplap, 1970. november (21. évfolyam, 257-280. szám)

1970-11-19 / 271. szám

1970. november 19. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 7 Opálerdő a hamu alatt Időről időre szenzációs lát­ványban lehet része annak a szerencsés turistának, akinek a fűzérkomlósi kőfejtő előtt visz el az útja. A csaknem száz méterre meredeken fel­szökkenő bányafal fehéren csillogó felületén egy-egy rob­bantás után olykor különös ábrák jelennek meg. Mintha óriások rajzolták volna, téli tájat idéző ágas-bogas fák fekete kontúrja tűnik elő a fehérségből. E különös jelenség nem op­tikai csalódás, mért valóban a természet grafikus műhe­lyében megörökített, illetve konzervált erdőt rejtett ma­gában az itteni kőzet. Riolit tufát, az építő és a vegyipar e fontos alapanyagát fejtik ebben a bányában, s e kőzet eredetét tekintve nem más, mint vastagon leülepedett, összecementálódott vulkáni hamu. A tanúfalként egymásra ra­kódott kőzetrétegek egy év­milliókkal ezelőtt lejátszódott természeti katasztrófa drámai emlékét őrzik, s szemünk elé tárják a tűzhányók boszor­kánykonyhájának izgalmas technikáját. Az egykor talán órák, vagy napok alatt le­hullott vulkáni hamu egy li­getes erdőt temetett maga alá. A sűrűn szitáló tűzhá­nyók porának hőmérséklete is változó lehetett, mert he­lyenként teljesen elszenese­dett, másutt pedig az ősfák eredeti színét megtartó tör­zsek, ágak bukkannak nap­fényre. Az évmilliókra tartós konzerváló munkát — a lá­vaömlés, hamuszórás csilla­podásával — a mélyből fel­törő melegvízű források vé­gezték el. A repedéseken fel­nyomuló víz kovasavval itat­ta át a hamuba zárt erdőt, s lényegében faopállá vará­zsolta a szerves eredetű ás­ványokat. A természetnek ez az évmilliós földtörténeti ese­ményeket érzékletesen láttató „múzeuma” ." sájiibs egyre pusztul. Nem tudni mekkora kiterjedésű lehetett ez a ha­muba zárt opálerdő, s egy szép napon az utolsó fa is megsemmisülhet. Míg nem késő, érdemes volna legalább egy reprezentatív darabját helyszíni bemutató helyként megmenteni az utókornak. Nemzetiségi estek Bács-Kiskuri megye nem­zetiségiek lakta déli vidékén művészeti esteket rendez a Magyarországi Délszlávok Demokratikus Szövetsége. E héten Bácsalmáson, Csiké- rián, Csávolyon és Dusnokon lesz délszláv est. Premier előtt a komputer Ismerkednek as új berendesésekkel a megyei statisztikai hivatalban Augusztusban egy rövid tudósításban már hírt adtunk arról, hogy a Gazdasági Bi­zottság határozata alapján a Központi Statisztikai Hivatal megyei igazgatóságain gépi adatfeldolgozó központokat hoznak létre. Ezekre azért van szükség, mert országo­san, s egyes megyékben is egységes beszámoltatási, tá­jékoztatási rendszereket kí­vánnak kialakítani. E cél megvalósítása érde­kében megyénkben is meg­teremtették a feltételeit an­nak, hogy a gazdasági élet számadatait folyamatosan, s az eddiginél jóval szélesebb körben, saját apparátussal gyűjtsék be és dolgozzák fel a KSH igazgatóságon. A jövő év elejétől lénye­gesen bővíteni kell a sta­tisztikai igazgatóság infor­mációs tevékenységét is, mivel a szövetkezetekre vonatkozó adatok összesí­tése is a KSH feladata lesz. Az igazgatóságoknak kell az egyes szakminisztériumokat, a tanácsokat, pártszerveket rendszeresen tájékoztatniok. A megnövekedő feladatok ellátására természetesen meg kellett változtatni a techni­kai feltételeket is a KSH Szolnok megyei Igazgatósá­gán. Az adatfeldolgozás kor szerűsítésére az olasz Olivetti cégtől vásároltak három nagyteljesítményű adattároló és feldolgozó berendezést. A két AUDIT 1642 R—2 típus jelű automatikus adatrögzítő berendezést és az AUDITRO- NÍC 770 típusú kis kompu­tert már felszerelték, s sor került kipróbálásukra is. A számítógép adatok és részeredmények tízezreit képes — előre betáplált program alapján — lyuk­szalagon rögzíteni. Egy másodperc alatt ugyanis 60 írásjelet tud lyukasztani. Egyúttal képes folyamatos gépi karton-könyvelésre, s két matematikai alapműve­let; összeadás és kivonás végzésére is. A berendezés mágneses szalagra ' rögzített program­nak megfelelően a lyukszalag által. vagy kézzel, billen­tyűkkel betáplált adatokat dolgoz fel. Kezelésére spé- ciális személyzetet képez­tek ki. Jelenleg a megye szövet­kezeteinek adatait összesítik kísérletképpen a berendezé­sekkel. Ezzel párhuzamosan a szövetkezetekben is elvég­zik a számításokat, összesí­téseket, a hagyományos mód­szerekkel. Ha elkészülnek a munkával, összevetik a kom­puter eredményeit a hagyo­mányos számítás eredmé­nyeivel. Az AUDITRONIC úgy programozható, hogy a gép csak többszörös ellenőrzés után, a végérvényesen he­lyes adatokat dolgozza fel. Nemcsak egyes összegek he­lyessége ellenőrizhető a be­rendezéssel. A nagy terjedel­mű statisztikai jelentések valamennyi számadatát és lo­gikai összefüggését is rend­kívül rövid idő alatt képes ellenőrizni. A komputer által összesí­tett, ellenőrzött adatokat egy automatikus másolóberende­zés egyetlen lyukszalag te­kercsre rögzíti. ' Ez a szalag kerül aztán a Központi Statisztikai Hi­vatal nagyberendezéseibe, hogy azok ismét számokká, betűkké alakítva a jeleket, átfogó képet adhassanak a megye gazdasági életéről. A Szolnok megyei igazgató­ság adatrögzítő és feldolgozó berendezései ez év végéig még próbafeladatokat végez­nek, s 1971. január elsején kezdik hivatalosan a munkát. E. G. Előískola a katonasághoz Fiatalok a volán mögött Magnószalagon a csapágykopogás — Vizsga csúcsforgalomban Szolnok, Törökszentmik- lós, Mezőtúr, Kisújszállás, Karcag, Kunszentmárton és Jászberény utcáin már meg­szokott látvány a T betűs oktató gépkocsi, oldalán az MHSZ felirat. Aki jobban odafigyel, az tapasztalhatja, hogy az oktatókocsik volán­jai mögött kizárólag fiatalok, szinte gyerekemberek ülnek. Most, hogy Szolnokon az ok­tatóközpontban is alaposan körülnéztünk, viszakoznunk kell a gyerekember megha­tározással, mert az ugyan­tény, hogy 17—18 éves a tanulók zöme, de ami tudást szereznek, az felnőttnek is becsületére válna. Egy kis ízelítő az öt és fél hónapos programból; Közlekedés-eti­ka, gépjármű szerkezettan, üzemeltetési ismeretek, ve­zetéstechnika, hibaelhárítás. És mindehhez a hagyományos tárgyak felemelt óraszámban — 70 óra gyakorlati vezetés, 64 óra KRESZ tanulás. Ösz- szesen 365 óra az iskolán, ebből 90 az elméleti. Hogy önálló szakma legyen Vajon mit takar ez a sok óra? Mennyire képzetten kapják kézhez jogosítványu­kat a fiatalok? Emeljünk ki egy tantárgyat, a hibaelhá­rítás, Karbantartást: Nyolcvannégy órai oktatás alatt a gépkocsi teljes sze­relésének munkáit megtanul­ják. Hengerfej cserét végez­nek! Nagyon érdekes a mag­nósoktatás. Szalagról kísérő­szöveggel hallják a gépkocsi rendellenes működésének hangjait. Fülükben rögződik g. csapágykopogás hangja, felismerik, hogy mikor hagy ki a motorban egy-egy hen­ger. A vezetéstechnikai is­meretekhez tartozik a fizi­kai tényezők megtanulása, vezetés jeges, csúszós úton, a fordulók biztonságos véte­lének elméleti-gyakorlati is­merete. A gyakorlati tár­gyakból hatósági vizsgát tesznek, s csak ezzel együtt érvényes jogosítványuk ál­lásvállalásra. Ez a forma nagy lépést jelent, hogy a hi­vatásos gépjárművezetés tel­jes értékű, önálló szakma le­gyen. Megváltozott a vizsga rend­je is. Régebben 2—3 perc alatt, szinte futószalagon vé­geztek egy-egy vizsgázóval, most lényegesen nagyobbak a követelmények, átlagban fél óra jut egy-egy új vezetője­löltre. És nem is akármilyen. Csakis munkanapokon, tel­jes forgalomban ülhet volán mögé a vizsgázó. A gépko­csiszerelési vizsgára is közel fél óra jut személyenként. Világszerte milliók tanulják az orosz nyelvet Nem teljes adatok" szerint 87 országban mintegy 200 millió ember tud és tanul oroszul. Magyarországon pél­dául a lakosság 10 százaléka, Bulgáriában 12 százaléka ta­nulja az orosz nyelvet. Meg­nőtt az érdeklődés az orosz nyelv iránt Csehszlovákiá­ban, az NDK-ban, Ausztriá­ban, Franciaországban és Lengyelországban is. Az utolsó tíz évben kétszeresére nőtt az Egyesült Államokban és a Német Szövetségi Köz­társaságban azoknak az isko­láknak a száma, amelyekben az orosz nyelvet tanítják — közölte Mihail Hrapcsenko akadémikus, neves szovjet irodalmár. Az orosz nyelv és irodalom tanárainak nemzet­közi szövetsége nemrég tar­totta meg Moszkvában első közgyűlését és ezen Mihail Hrapcsenkot választotta meg a szövetség elnökévé. A szövetség jelenleg 24 ország szervezeteit egyesíti. A szervezet nagy figyelmet for­dít olyan orosz nyelv- és iro­dalom-tan tervek és tanköny­vek összeállítására, amelyek megfelelnek az egyes népek nyelvi sajátosságainak. A következő három évre elő­irányzott munkatervben sze­repel az orosz nyelvtanárok nemzetközi konferenciája, a különböző országok oroszul tanuló iskolásainak nemzet­közi vetélkedője és más kü­lönféle rendezvények. 1 A falunak nincsen háza Amit elmondok, tulajdonképpen része csak egy hosszabb körutazás­nak, illetve az út során szerzett ta­pasztalataimnak. Pusztán kíváncsi­ságból vettem nyakamba a Tiszántúl néhány községét, hogy lássam, ho­gyan telik a szombat este, van-e élet a művelődés és a szórakozás ottho­nában; ha van, milyen. Így esett utamba Rákócziújfalu. Mire oda értem, alaposan rám es­teledett. A fehér falú, emeletes, mo­dern művelődési házat a sötétben is már jó előre észrevettem. Az ajtó nyitva volt, az előtér kivilágítva. Be­léptem. Senki. A pénztárfülke is üres volt — a függöny mögött sem ült senki. Felmentem az emeletre. Hátha ott találok embert. Ajtók nyíltak a folyosóról. Több is. Megnyomtam mindegyik kilincsét, de egyik sem engedett. Végül a gépházban meg­találtam az igazgatót. Kedvesen fo­gadott. Filmvetítés van — mondta. Azért nincs senki a folyosón. A Ha­lálos tévedést vetítjük. Mindenki ott van. Hányán? — kérdem. Hát úgy hatvanam A gép zúg, a film pereg. Én elköszönök. Még nincs kilenc óra. A szemközti cukrászda zárva. Nézelődöm egy ki­csit. Csend, az út lámpái hunyorog­nak. Akkor veszem észre, hogy az üvegpalotára emlékeztető művelődési otthon mellett hosszú, sárga falú földszintes ház. minden ablaka vilá­gos. Benézek az ablakon. Füst. aztán jól kivehetően két asztalnál kártyáz­nak. lehetnek vagy tizenöten; odébb négy fiú asztali teniszezik; a terem végében pedig nagy biliárdcsata; a biliárdasztal teljesen körülvéve: élet. Körülmegyek az épületen, hogy be­jussak. Egy rozoga ajtóra találok. Belülről hangok. Kopogás nélkül be­nyitok. Vágni lehetne a füstöt. Kicsi szoba, lyuk inkább, két oldalt pad, falnál középen egy ócska asztal. Sört isznak, üvegből. Mindjárt látom, hogy eltévedtem. A nagy terembe akartam jutni. Mentegetőzöm. Leültetnek. Be­szédbe elegyedünk. Ök a helyi labda­rúgó csapat tagjai — készülnek a holnapi mérkőzésre. Afféle taktikai megbeszélés ez. Mikor megtudják, hogy én is rúgtam valamikor a lab­dát, megkérdezik, mit játszottam, mármint melyik poszton. Jobbhátvéd voltam. A következő kérdés: voltam-e csatár is. Igen. Belemelegszünk. He­ves vita támad. Melyik poszton nehe­zebb? Csatárnak lenni, vagy hát­védnek? Egymás között vitatkoznak. Végül felkérnek döntőbírónak. Már úgy érT zern magam, mint-ha én is a csapa­tukba tartoznék. Elmondom, hogy én hogy csináltam, amikor jobbszélsö voltam. Aztán, hogy a gyorsaság mi­lyen fontos dolog. A sör közben nem fogy, nem is gondol vele senki. Kö­rülnézek jobban. Elég nagy a rendet­lenség — papírdarabok a földön, a falon csak úgy feltéve néhány okle­vél; a csapat szerezte. Mert csak szép az, hogy ilyen kis falu a megye má­sodosztályában játszik. Szép, bizonyí­tom én is, majd váratlan fordulat­tal azt kérdem: Miért nem odaát, a szép, tiszta művelődési házban tart­ják a megbeszéléseiket? Valamelyik kisebb termében? Lenne ott hely, nem? Csönd támad. Aztán megszólal az egyik: igényház az. Majd rögtön rá vág ja a másik: egy császár, senki más. Próbálkoztunk, nem ment — veszi át a szót a' harmadik. Nekünk ott nem lesz soha helyünk! Maradunk hát itt a büdös lyukban. Már meg is szoktuk. Jó itt nekünk. Irónia van a hangjában. Nem firtatom tovább. Ehhez halla­ni kellene a másik feiet is. A csá­szárt, az igazgatót, aki „egymaga” trónol a szórakozás és a művelődés házában. Inkább győzelmet kívánok a másnapi Olajbányász II elleni mér­kőzésre. Elbúcsúzom. Vissza akarok menni a művelődési házba: de akkor már a ház teljesen sötét: visszanézek a szomszédos földszinti épületre, s amint nézem, az ablakai még erő­sebben világítanak; az élet fényei vi­lágítják ki. Nem furcsa — gondolom magam­ban. Itt a szép. tiszta hajlék, s nincs benne élet. Mellette, néhány lépés, elavult éntilet. s ott meg „pezseg” az élet. Fordítva mennyivel szebb lenne — és egyszerűbb. V. M. Iskola, vagy munka?! Arról már szó esett, hogy a tanulók döntő többsége fiatal. És ez a lényeg. Az. itt ilyen eset fordul elő. A ta­nulók 5—6 százalékát elkül­dik munkahelyéről, vagy Az első percek a volán mögött. végzettek képzett gépkocsi- vezetőként ' vonulnak be a hadseregbe, ahol egyre in­kább uralkodóvá válik a gé­pesítés, a technika. Nyilván­való, hogy mindkét félnek jó „üzlet” ez. A hadsereg már képzett- szakembereket kap, leszerelésük után pe­dig tárt karokkal várják őket a közlekedési vállala­tok. vagy akár a tsz-ek. S közös az áldozatvállalás is. Az államnak minden egyes tanuló iskoláztatása 4 ezer forintba kerül, s ebből a je­lölt csak ezer forintot fizet. Feláldozza viszont szabad­idejének nagy részét, heten­ként 5—6 alkalommal. Egy érdekes adat: a tanulók átla­gosan 30 kilométerről utaz­nak, szinte naponként az ok-, tatásra. Az ember azt hinné, hogy minden érdekelt örömmel jobb esetben áthelyezik olyan helyre, ahonnan kép­telen rendszeresen iskolába járni. Érthetetlen ez az ál­láspont, hiszen statisztika bizonyítja, hogy az iskolát végzett fiatalok ötven száza­léka továbbra is munkahe­lyén marad, de most már mint képzett gépkocsivezető. Az MHSZ nemcsak kato­naköteles korú fiatalokkal foglalkozik. Figyelembe ve­szi azt a tényt, hogy már az általános iskolások között is egyik legfőbb téma a gép­kocsi. A mai tizenévesek motorhang után felismerik az egyes autómárkákat, típu­sokat. Ezt a nagy érdeklő­dést ügyesen kapcsolja ösz- sze az előképzéssel az MHSZ. Az általános és középisko­lákban gépjárműbarát szak­kört alakít. Tankönyvek, ok­Nézzük mi van belül. fogadja a fiatalok kedvez­ményes oktatását. Sajnos nem így van. A munkahelyi vezetők sok esetben menehe- zítik fiataljaik továbbképzé­sét. Az még csak enyhébb eset amikor kizárják őket a prémiumból jutalomból, de van olyan vezető is, aki nyíltan felteszi a kérdést; vagy az iskola, vagy a mun­ka. És nem csak egy-kéí tatótáblák, metszetek korlát­lanul állnak a fiatalok ren­delkezésére. Jelenleg kilenc általános, egy közép- és két iparitanuló iskolában műkö­dik ilyen szakkör. Ez bizony nem sok, de nem az MHSZ- en múlik, s bizonyára a diá­kokon sem. & Gy;

Next

/
Thumbnails
Contents