Szolnok Megyei Néplap, 1970. november (21. évfolyam, 257-280. szám)

1970-11-18 / 270. szám

A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Ara: 80 fillér Á tanácsi vállalatok, kisipari és fogyasztási szövetkezetek mérlege A gazdálkodás háromnegyedéres adatai A megyei tanács vb pénzügyi osztálya a mérlegek alap­ján összegezte a tanácsi felügyelet alá tartozó vállalatok, a ktsz-ek és ÁFÉSZ-ek háromnegyedéves gazdálkodásának főbb jellemzőit. É szervek árbevétele több mint 500 millió forinttal nőtt a múlt év hasonló időszakához képest. A szö­vetkezetek gazdálkodása dinamikusabban fejlődött, mint a tanácsi vállalatoké. A kisipari szövetkezetekben az állóesz­közállomány is gyorsabban fejlődött. A különböző termelési alapok nevelésére hatékony intézkedéseket tettek. A befeje­zetlen beruházások állománya a bázishoz viszonyítva jelen­tősen nőtt. Ez a gazdálkodó egységek fokozódó beruházási tevékenységét mutatja. Tanácsi vállalatok A tanácsi vállalatok terme­lése és áruforgalma ez év el­ső háromnegyedében — a bá­zishoz viszonyítva — növe­kedett. A vállalatok nettó árbevétele 9 százalékkal emelkedett. A fejlődés a sze­mély- és lakásszolgáltatásban volt a leggyorsabb. Ezt a ke­reskedelmi forgalom növeke­dése követi. Az ipari vállalatok nettó árbevétele 6,5 százalékkal emelkedett. A gépipari válla­latok teljes egészében lekö­tötték termelési kapacitásu­kat, terhiékeík keresettek, piackutató tevékenységük szélesedik. A szolgáltatás iránti igény növekszik a la­kosság részéről. A szolgálta­tást azonban mennyiségileg és minőségileg is fokozni kell. Az építőipari vállalatoknál 2,7 százalékos a lemaradás. A termelés csökkenése a kedve­zőtlen anyagellátással függ össze. Az anyaghiány, illetve a munkák sorozatos átszeiVe- zése miatt csökkent a terme­lékenység. A kereskedelmi forgalom a várható szinten növekedett. A fogyasztási cikkek forgalmá­ban a vegyesiparcikkek, ja­vára arányeltolódás tapasz­talható. A forgalomra kedve­zően hatott, hogy az iparcikk kiskereskedelmi vállalat áz ipartól közvetlenül is szerzett be árut. A kereskedelem kész­lete a harmadik negyedév végén 7,4 százalékkal halad­ta meg a bázis időpont volu­menét. A tanácsi vállalatok ered­ménye összességében csak egy százalékkal haladta meg a múlt év hasonló időszakáét. Az egyes népgazdasági ágak között azonban nagy az arányeltolódás. A kereskede­lem a személy- és lakásszol­gáltatás 20 százalékkal na­gyobb nyereséget ért el a bá­zishoz viszonyítva, az építő­ipar 34,1 százalékkal keve­sebbet A kereskedelem jelentős arányú nyereségnövekedése az árbevétel és az árrés töme­gének növekedéséből, vala­mint az árrés szintjének emelkedéséből származik. Az építőipar eredményét befo­lyásolta az árbevétel csökke­nése és a bérköltségek emel­kedése. Az állóeszköz és kész­letállomány növekedésével összefüggésben nőtt az eszköz­lekötési járulék volumene is. A költségvetési befizetések kötelezettsége is emelkedett. A nyereségadó volumene kü­lönösen a kereskedelemben nőtt. A forgalmiadó összege Is — az iparvállalatokat ki- réve — emelkedett. Úgyszin­tén az illetményadóé is, mely a bérfejlesztéssel, létszámnö­vekedéssel függ össze. A ke­reskedelmi adó a bázisszintet 26,8 százalékkal haladja meg. Kisipari termelő- szövetkezetek A kisipari termelőszövetke­zetek első háromnegyedéves termelésének volumene meg­haladja a múlt év. hasonló időszakáét. A termelés növe­kedése, a személyi szolgálta­tásban, lakásellátásban, to­vábbá az ipari ágazatban volt jelentős. Az össztermelés több mint 77 százalékkal emelkedett. Az építőipar fej­lődésének Üteme elmaradt a tavalyitól. A ktsz-ek termelésnöveke­dése összefügg a piac szabá­lyozó szerepével. A szövetke­zetek a korábbi években, en­nek megfelelően változtattak termelésük szerkezetén. Ru­galmasabban alkalmazkodtak a tényleges igényekhez. A befejezetlen beruházások állománya — az előző év ha­sonló időszakához képest — több mint kétszeresére nőtt. A beruházásoknál az iparban a növekedés tömege, az épí­tőiparban és a szolgáltatás­ban pedig a növekedés ará­nya jelentős. A ktsz-ek szintén eredmé­nyesen zárták az első három­negyedévet. A nyereség össze­ge, növekedésének üteme az előző évi magasszintet is meghaladja. A nyereség több mint 28 százalékkal nőtt. Az eredménynövekedés a szövet­kezeti iparban még jelentő­sebb: 37,1 százalék. A terme­lés szerkezete a jövedelme­zőbb termékek irányába to­lódott el. Az építőipar ered­ménye az előző év azonos időszakának szintjén van. Az eredmény növekedésé­vel összefüggésben a nyere­ségadó összege csaknem 33 százalékkal emelkedett. Ezt a nyereségrész progresszív adóztatása eredményezte. A bértömeg növekedésével az illetményadó 10 százalékkal emelkedett. Az eszközállo­mány gyarapodása után 6 százalékkal nőtt az eszközle­kötési járulék befizetését Fogyasztási szövetkezetek A fogyasztási és értékesítő szövetkezetek árbevétele az első háromnegyedév során 14 százalékkal emelkedett. E szövetkezetek állóeszköz ha­tékonysága is nőtt, mivel az állóeszközállomány csak 5.7 százalékkal emelkedett. A készletek forgási sebessége is meggyorsult. A fogyasztási szövetkezetek jövedelmezőségi szintje csak­nem azonos a tavalyival. A nyereség növekedése a net­tó árbevétel emelkedését csak 0,4 százalékkal haladja meg. A költségvetési befizetések is emelkedtek. Ez az italfor­galom, továbbá a létszám- és bérszínvonal emelkedésével függ össze. A szövetkezetek gazdálkodása összességében eredményes volt. — m. 1. — A Holdra érkozott a Lima 17 Önjáró« nyolckerekű Lunahod — Francia fényvisszaverő — Televíziós ellenőrzés Kedden moszkvai idő szerint 6 óra 47 perckor (magyar idő szerint 4 óra 47 perckor) — a Luna—17 automatikus űrállomás sima leszállást hajtott végre a Hold felszínén az Esők-tengerének térségében. Az állomás leszállófokozatán elhelyeztek egy önjáró be­rendezést, a „Lunohod—l”-et. Az űrhajózás történetében először a Holdra juttattak egy Földről irányított önjárót, amely megkezdte a tudományos kutatómunkát. Ahhoz, hogy biztosítsák az állomás leszállását a Hold felszínének megadott térségében, november 16-án végre­hajtottak egy manővert a holdkörüli pályán. így juttatták az állomást olyan eliptikus pályára, amelynek 19 kilométer volt a Hold felszínétől való legkisebb távolsága. Egységesített le­szállófokozat segítségével hajtották végre azt a műveletet, amelynek eredményeképpen a Lúna—17 letért a mesterséges holdpályáról és sima leszállást hajtott végre a Hold fel­színén. A leszállás, a fedélzeti rendszerek működésnek ellenőr­zése s a Hold felszínének megtekintése után földi parancsra moszkvai idő szerint 9 óra 28 perckor a Luna—17-ről külön­leges csapóajtón át kilépett a Lunohod—1 automatikus be­rendezés. A Lunohod egy nyolckerekű futómű segítségével végzi mozgását. A Lunohod—1-re és a leszálló fokozatra zászlókat, valamint a Szovjetunió címerét és Lenin arcképét ábrázoló szovjet felségjeleket erősítettek. Műszerekkel, irá­nyítórendszerekkel ellátott tudományos berendezés, rádió- és televíziós kapcsolat biztosítja, hogy a leszállási helytől kü­lönböző. távolságokra tudományos kutatásokat végezhesse­nek a Hold felszínén és ellenőrizhessék a Lunohod mű­ködését. Annak a megállapodásnak az értelmében, amely szerint a Szovjetunió és Franciaország együttműködik a világűr bé­késcélú tanulmányozásában és meghódításában, a Lunohod fedélzetén elhelyeztek egy francia visszaverő berendezést a Hold felszínének lézer segítségével történő meghatározására. A Lunohod—1 húsz méterre távolodott el a leszállófoko­zattól és megkezdte a tervezett kísérletek végrehajtását. A Lunohod—1 mozgását a kozmikus távösszeköttetési központ irányítja, felhasználva a berendezés helyzetéről és a környe­ző holdfelszín domborulatairól kapott televíziós informá­ciókat. A telemetrikus adatok szerint a Lunohod—1 fedélzeti rendszerei szabályszerűen működnek. A szovjet tudomány új, hatékony eszközhöz jutott a Holdnak automatikus berende­zésekkel történő tanulmányozásához. (Folytatás a 2. oldalon) , I. Megyei Uttörőparlament Jubileumot ünnepelnek a% úttörők 1919-ben a Tanácsköztár­saság idején a kommunista párt ifjúsági szervezetein belül alakult az első úttörő- csapat Budapesten, a Rot- tenbiller utcai iskolában — Marx Károly néven. A kom­munista párt a Tanácsköz­társaság bukása után is küz­dött az egységes gyermek­szervezet létrehozásáért. — 1930-ban a KIMSZ-en belül meg is alakultak az első pionír sejtek, de a növekvő terror miatt három év múl­va ezek a párt utasítására feloszlottak. 1945-ben újra szerveződ­tek úttörőcsoportok az üze­mekben dolgozó munkások gyermekeiből, de a mozga­lom az akkori egyházi isko­lákba nem tudott behatolni. A nyilvánosság előtt csak 1946. június 2-án a Ma­gyar Ifjúság napján je­lentek meg első ízben szervezetten az úttörők. Ez a nap Volt tulajdonkép­pen az úttörőszöve ség meg­alakulásának a napja. Ebben a tanévben a moz­galom létrejöttének negyed- százados évfordulóját ünnepük az úttörők. A 25 éV történe­téről, fejlődéséről járási, vá­rosi és tegnap megyei út­törőparlamenten emlékeztek meg a Szolnok megyei paj­tások. Az I. Megyei Üttörőparla- ment résztvevői megvitat­ták, hogy a csapatok milyen tettekkel köszöntsék a jubi­leumi évet, az őrsök, rajok hogyan teljesítek a jubileu­mi próba követelményeit, a pajtások hogyan kutatják föl csapatuk történetét. A küldöttek elfogadták a jubileumi év programját, — mely szerint 1971. áprilisában a mozga­lomban kiemelkedő mun­kát végző felnőtt úttörőve­zetők találkozóját rendezik meg. Május 29—30-án kétnapos megyei úttörőtalálkozó lesz, melyre valamennyi csapat elküldheti képviselőjét. A találkozóval egyidőben a megye úttörőtörténetét be­mutató jubileumi kiállítás nyílik. A résztvevők egy­hangúlag elfogadták azt a javaslatot is, hogy a megyei úttörőoarlamentet évente legalább Két alkalommal összehívják. Ezután megválasztották azt a tizenhárom pajtást, akik a november 20-án kez­dődő III. Országos Űttörő- parlamenten Szolnok megye úttörőit képviselik. Ma: Budapestre érkezett a török külügyminiszter Együtt a pártonkívüliekkel Pannika néni, jó amit csináltam? Munkáskéz — munkásösszefogás Nyomoz a város Szerkesztőség postájából Jogi tanácsadó Krimi és politika [ - HÍREK TUDÓSÍTÁSOK - HÍREK — TUDÓSÍTÁSOK — HÍREK — Nagy a szárazság, nehezen kelnek ki a gabonák Felemás helyzetet tükröz­nek a vidéki mezőgazdasági nagyüzemekből érkező jelen­tések. A korábban elvetett gabo­nafélék a nagy szárazság miatt nehezen kelnek ki. Ezekben a napokban már or­szágszerte elkelne az eső. A Dunántúlon és az északi vi­dékeken novemberben ugyan kisebb csapadékot kapott már a talaj, mindez azonban korántsem elég, jóval több esőre lenne szükség. Még rosszabb a helyzet a Duna— Tisza közén és a déli ország­részeken, itt ugyanis nyolca­dik hete tart a szárazság és a csapadékhiányt megsínylik a fiatal növények. Rendkívül kedvező viszont az időjárás az őszi betakarí­táshoz. A derűs, napsütéses idő megkönnyítette a mun­kát. a felszáradt talajon min­denhol könnyen mozognak a gépekkel. így országszerte jó Ütemben halad az egyik leg­fontosabb őszi munka, a ku­korica törése. A talajelőkészítésnek nem kedvezett az idő. A felszáradt földdel csak nehezen tudtak megbirkózni a traktorok és a mezőgazdasági gépek. A mélyszántásnak több mint fele még hátra van. Békemozgalmi papok találkozója A Hazafias Népfront buda­pesti elnöksége — Népköztár­saság úti székhazában — kedden baráti találkozón lát­ta vendégül a budapesti ka­tolikus papok békebizottságá­nak tagjait. Az összejövetelen megjelent dr. Horváth Ri­chard. az Elnöki Tanács tag­ja, a budapesti katolikus pa­pok békebizottságának elnö­ke. dr. Bozó Gyula, a bizott­ság titkára, dr. Szabó Imre püspök, esztergomi apostoli kormányzó és a papi béke- mozgalom több más kiemel­kedő személyisége. Dr. Trautmann Rezső, a HNE budapesti bizottságának elnöke köszöntötte az egyhá­zi személyiségeket, majd sok­oldalú véleménycsere bonta­kozott ki, amelyen részt vett dr. Prandtner József ál­lamtitkár, az állami egyház­ügyi hivatal elnöke, Miklós Imre, az ÁEH első elnökhe­lyettese és dr. Beresztóczy Miklós, az országgyűlés alel- nöke is. Kedvezményes rádióakció Sajtótájékoztatót tartott kedden Nyíregyházán a Sza- bolcs-Szátmár megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága dr. Czimbalmos Béla, vb-elnök- helyettes a november 20-án kezdődő és 1971. január 31-ig tartó „szabolcs-szatmári ked­vezményes rádióakciót ismer­tette. Utalt arra, hogy az 592 ezer lakosú megyében csak 100139 rádióelőfizetőt tartanak nyilván, kevesebbet mint a kisebb lélekszámú Hajdú és Szolnok megyében. A száz családra jutó rádió­előfizetőle s2áma is 59, az or­szágos 77'tel, illetve a vidéki 66-tal szemben. Mindent egy­bevetve a megyében hozzáve­tőlegesen 50—60 ezer család­nak nincs rádiókészüléke. Ismerve a rádió informá­ciós, szórakoztató és tudatfor­máló szerepének jelentőségét, országos és megyei szervek, a gyártó és kereskedelmi egy­ségek közös akciót indítanak Szabolcsban a rádiók számá­nak gyarapításáért. Az akció ideje alatt Sza- bolcs-Szatmár megyében a tí­pusától és az árától függetle­nül bármilyen rádió megvá­sárolható OTP részletre. Pénzügyminiszteri rendelet a földadóról A Magyar Közlöny 99. szá­ma közli a kiadott pénzügy- miniszteri rendeletet a föld­adóról szőlő kormányrendelet végrehajtására. Ennek értelmében tovább­ra is a mezőgazdasági és er­dőterületek földminőségének aranykorona értéke alapján állapítják meg az adókötele­zettséget. Lényeges változás azonban, hogy az adómen­tességet kiterjesztik azokra a mezőgazdasági üzemekre, amelyek 8 aranykorona átla­gos értékhatár alatti földeket használnak. Ez a mentesség korábban a legfeljebb 4 aranykorona értékű földekre vonatkozott. i

Next

/
Thumbnails
Contents