Szolnok Megyei Néplap, 1970. október (21. évfolyam, 230-256. szám)
1970-10-13 / 240. szám
1970. október 13. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Az NDK Kultúrájának Hete Október 7-én volt 21 éve, hogy megalakult az NDK. Ritka dolog, s talán az utóbbi időben nem is fordult elő, hogy évforduló kapcsán egy- egy ország kulturális életéről ilyen széles skálán mozgó és mennyiségben is jelentős műsoranyagot állított össze a rádió. Mintegy tizenöt műsor elégítette ki a legszélesebbkörű érdeklődést is, mert volt riport, zenei felvétel, közvetlen kapcsolásos távműsor, slágerparádé, Bach zongora- verseny és így tovább. Talán csak az arányok voltak kiegyensúlyozatlanok, mivel a tizenöt produkcióból tizenegy zenés műsor volt. Nem volt viszont például hangjáték, vagy irodalmi feldolgozás, s így a prózai műsorokat kedvelők most kissé háttérbe szorultak. A legnagyobb érdeklődést feltehetően a szombati Budapest Berlinben — Berlin Budapesten című több mint kétórás, kapcsolásos szórakoztató műsor váltotta ki. A berliniek a Budapest étteremből, a budapestiek a Berlin étteremből beszélgettek egymással az éter hullámhosszán. A népszerű műsorforma nagy lehetőségekkel kecsegtetett, sokat vártunk tőle. Fesztelenséget, jókedvet, humort, ötletet és sok-sok spontaneitást. Mondom, ezt vártuk. Mert sajnos, ez a műsor csak azt mutatta meg, milyen korlátlanok a lehetőségei. összességében a közvetítés sajnos, ritmustalan, szinte széteső volt. Részben azért, mert a hosszú zenei betétek feltördelték, részben mert a helyszíni riporterek, főleg Sediánszky János Berlinben, formán alul szerepeltek. (Szándékos a sportkifejezés, hiszen helyszíni közvetítéskor a riporter pillanatnyi diszpo- náltsága alapjában meghatározhatja a hangulatot és a sikert.) Részeiben mégis volt mikor jól szórakoztunk. Tetszett a dbrogi „pávás” Sasvári Katalin népdalénekes és a Sramlizenekar, szórakoztató volt örsi István elmés futtatása a német színházról, valamint a rímfaragó játék. Szegényes, majdnem esetlen ötlet volt viszont a Medve kontra virágszerzési játékakció. Ebben a játékban egy berlini magyarnak pénz nélkül virágot, egy budapesti németnek pedig egy állatkerti medvét kelett szereznie. Virágot sikerült, medve helyett csak egeret, s mindemellett a végén az egész játék .csinált”- sága is kiderült, hiszen a helyszínen beöltöztetett riporterek fogadták a két vállalkozót. Érdekes volt viszont a két társuló ipari cég német és magyar képviselőinek találkozása a rádión keresztül, de ebben is érzik néhány kihagyott lehetőség, hiszen az ösz- szehozott felek végül is alig Gazdag hétvégi program Törökszentmik lóson ♦ Kliibkönyvtárat avattak Surjánban Iskola névadó Huszonhét autós ügyességi versenye Ötszáz kötetes klubkönyvtár avatóünnepélyére gyűltek össze az érdeklődők szombaton délután Törökszentmik- lós-Surjánban. Az általános iskola mellett épült két helyiséges klubkönyvtárat Varga Sándor, a törökszentmiklósi járási- városi könyvtár igazgatója nyitotta meg. Dr. Farkas István, a Hazafias Népfront városi bizottságának elnöke rövid beszédben adta át az olvasóknak a városi tanács vb művelődés- ügyi osztálya, a Törökszentmiklósi Állami Gazdaság és a Kossuth Termelőszövetkezet által patronált könyvtárat. A klubhelyiségben televízió, rádiókészülék, s a napilapokon kívül nyolc féle folyóirat, képesújság várja az olvasókat. A modern berendezés, kulturált környezet nyugalmas olvasást, tanulást tesz lehetővé. Kedves színfoltja volt a megnyitó ünnepségnek a Farkas István vezette Liszt Ferenc kórus rövid műsora. Vasárnap: zeneiskola-névadó „Énekelve tanítani a zenét”. Így lehetne összefoglalni Kodály Zoltán életművének egyik alapkövét, amelynek jegyében felvehette a törökszentmiklósi zeneiskola a nagy mester nevét. Erről beszélt ünnepi avatóbeszédében a zeneiskola igazgatónője, Búzás Gabriella, s ezt méltatta Gulyás György is, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola debreceni kihelyezett tagozatának vezetője. Törökszentmiklóson 1963- ban kezdődött az állami zeneoktatás. Egy zenetanár három előkészítő osztályt kez- détt el „énekelve tanítani a zenére”. 1968 hozta meg a nagy változást a zeneiskola életében. Hat tantermes épületet kaptak a városi tanácstól. Azóta hét tanár oktatja az iskola kétszáz növendékét. Hangszerek, saját kottatár segíti a munkát. Az egyre kedvezőbb körülmények a növendékek eredményeiben is érezhetők. Különböző zenei versenyek aranyérmei, helyezései fémjelzik az eddig megtett utat. Különösen büszke a zeneiskola az énekkarára. Volt növendékek még most is bejárnak néha a közös éneklés öröméért. Ilyen úton jutott el a törökszentmiklósi zeneiskola odáig, hogy vasárnap felvehette Kodály Zoltán nevét. Az avatóbeszéd után Kodály műveiből adtak jól sikerült hangversenyt a zeneiskola növendékei. Ezt követően került sor az iskola» előterében elhelyezett névadó tábla ünnepélyes leleplezésére. Este a művelődési ház magyter- mében a debreceni Kodály- kórus adott hangversenyt Gulyás György Liszt-díjas érdemes művész vezényletével. Autós ügyességi verseny Ideális, napsütéses időben, nagyszámú nézőközönség előtt Törökszentmiklóson a Közúti Balesetelhárítási Tanács és a Magyar Autóklub helyi -csoportja autós ügyességi versenyt rendezett vasárnap. Már korán reggel érkeztek a verseny helyszínére — a városi stadionba — a különböző márkájú kocsik. Egyre több nevezési lap gyűlt a rendezők asztalán, s fél A legnagyobb érdeklődés az ügyességi pálya úgynevezett parkoló szakaszán „lavírozó- kat” kísérte, mivel ezen a helyen lehetett igen értékes másodperceket nyerni, vagy veszíteni. A versenyen a kiskocsik kategóriájában a szolnoki Balogh József lett az első CF 27—59-es Zasztavájával. Az „1300 köbcentiméterig” — kategória győztese a szolnoki tárgyaltak valamiről. A műsort a . „Rádió DDR” rendezője Heinz Blankenhorn dirigálta. Hogy egy-egy ilyen műsor sikerében (vagy sikertízre már összeállíthatták a kategóriákat is. Tíz órakor állt rajthoz az első induló, Auguszt Tibor szolnoki versenyző Renault Nagy Tibor lett Renaultjá- val. a nagykocsik csoportjában CR 69—28-as Moszkvicsával a mezőtúri Farkas Ferenc végzett vezető helyen. telenségében) milyen része van a rendezőnek, nem lehet pontosan megállapítani. Egy biztos. Ebben a műfajban 4-es kocsijával. Ettől kezdve két órán keresztül szép, látványos versenyzést láthattak az érdeklődők. Az akadályokA nők versenyében a törökszentmiklósi Bajusz Éva győzött a CO 54—38-as Trabantjával. hallottunk már sokkal jobbat is. — trömböczky * kai tarkított pálya ugyancsak próbára tette a vezetők ügyességét, s a kocsikat Is. Az eredményhirdetést követően a helyezettek jutalmakat kaptak. Kántor Sándor kiállítása a Műcsarnokban Vasárnap fejeződött be a Műcsarnok kamaratermében Kántor Sándor jubileumi kiállítása. Szinte páratlan évforduló tiszteletére rendezték meg ezt a kiállítást a 76 éves idős mester hat évtizedes munkássága alkalmából. Kántor Sándor 1910-ben töltötte ki inaséveit. Mestere egy Szentesről Karcagra szakadt fazekas, akit a piac törvényei hamarosan arra kényszerítettek, hogy portékájában a mezőtúri cserepesekhez igazodjon, mert a századforduló idején a karcagi piacot is a mezőtúri fazekasok uralták. Így hát Kántor Sándor is először e tájegység stílusában dolgozott, díszítései azonban már ekkor is egyéni leleményről tanúskodtak. Korai munkái közül alig néhányat ismerünk csupán. Ezek közül egy-két darabot Sándor bácsi virágos ládája őriz. Inaséveiben készített egyik vázáját egy rádióriport elhangzása után Jászapátiból kapta vissza. Az első világháború után kezdte meg önálló fazekas tevékenységét. A korsókon, vázákon kívül ekkor elsősorban kályha csempéket készített. Munkásságának gyökeres fordulata a 20-as évek közepén kezdődött, 1926-ban ugyanis találkozott dr. Győri - fy István néprajztudóssal, aki figyelmét a tiszafüredi faze- kaskultúrára irányította. Füreden a század elején már elhalt a fazekas mesterség, gazdag motívumai Kántor Sándor művészetében születtek újjá. Győrffy biztatására készítette első Miska korsóit, amelyet a Néprajzi Múzeum hamarosan az eredeti füredi korsókkal egyenértékűnek nyilvánított, és külföldi csereanyagként ötven darabot rendelt belőle. Kántor Sándor művészete azonban nem csupán a füredi kerá.mia motívum kincsének újjáélesztésére korlátozódik. Munkásságában, a fürediin kívül megtalálhatjuk a hódmezővásárhelyi, a mezőtúri, a mezőcsáti és a pásztói tájegység cserepeinek motívumkincsét is. E két utóbbi cserépkultura mostani jubileumi kiálltásának rendezője, dr. Domanovszky György hívta fel a mester figyelmét Domanovszky az idős népművész kiállítását értő gonddal, nagy szeretettel rendezte meg. A kiállítás a kerek évszám nélkül is ünnepi eseménynek számított hiszen a mintegy kétszázötven tányér, korsó, cserépfigura, valamennyi kiállított tárgy a népi teremtőképzelet és művészj érzék remeke. Sándor bácsi talán utolsó képviselője a szó eredeti értelmében vett népművésznek, aki a mesterség kenyérkereső gyakorlása közben (egész hosszú pályafutása alatt ugyanis a fazekasságból tartotta el magát) szinte akaratlan is a „szépség törvényei szerint” formálja az anyagot. Különösen pályája elejére volt jellemző, hogy a használati tárgyaknak szánt cserépedények, a szinte öntudatlan kifejezési vágy következtében, művészi alkotásokká váltak. Kántor Sándor azonban a későbbiekben tudatosan is törekedett az ősi népművészet értékeinek megmentésére, újjáalkotására. Vérbeli művész lévén, viszont sohasem elégedett meg a régi, egyszerű másolásával, hanem minden felhasznált motívumot sajátos kifejező eszköztárába olvasztott. Ez a művészi „annektálás” azonban sohasem eredményez valamiféle, eklektikusán zavaros, sehovásem kötődő kerámiát, az idős mester mindig ügyelt és ügyel az adott tájegységre jellemző kristálytiszta megfogalmazásra, ugyanakkor, az ősi motívumokat díszítésben formában egyaránt tovább gazdagítja. Díszítésben és formában egyaránt, s ez nagyon lényeges mozzanat Kántor művészetében, hiszen az ősi cserépformák mellett egészen új, sajátosan ízes figurákat teremtett. így növelte egész terebélyes „családfává” a Mis_ ka kancsót és „rokonságát”, valamint e teremtő erőnek köszönhető legújabb madár- figutáinak születése is. A Brüsszeli Világkiálltás nagydíját is első sorban ezzel az együlálló formateremtő készségével érdemelte ki. A Műcsarnok kamaratermében rendezett kiállítás ha méreteiben nem is, kiállításában, tartalmi gazdagságában mindenképpen méltó volt Kántor Sándor hatvanéves művészi pályafutásához, s kívánjuk a mesternek, hogy még nagyon sok remekművel gazdagítsa népi gyökerű művészetünket. Rideg Gábor SZÁLKÁK Keres Emil Mezőtúron KÖSZÖNJÜK A VÁSÁRLÁST! Nem akarok én akadékoskodni, túlzottan igényes sem vagyok. Nem kívánom, hogy a Közért még külön megköszönje nekem „a vásárlást”. Megelégszem én jó minőségű áruval is! De azért... Mégis enyhe túlzás, hogy a külföldieknek megköszönik „a vásárlást”, nekünk pedig nem. Különösen akkor furcsa ez, ha elgondoljuk, hogy a szolnoki 1. sz. ön- kiszolgáló boltban, ahol az idegennyelvű feliratot láttam, valószínűleg több a magyar vásárló, mint a külföldi. De azért, hozzánk magyarokhoz is szólnak! Jobbra az idegennyelvű táblától van egy másik, rajta: tilos a dohányzás ! REKLÁMÁR Nem tudom, kinek és minek reklámár az a 980 forintos ár, amely cédulán, egy Bermuda típusú játékautón fityeg a szolnoki játékboltban. Igaz, hogy a „régi ár” nagyon borsos volt: 1160 forint. Most „már” 980 forintért kótyavetyélik el. Reklamálom, hogy csak reklám a leklámár! CÉGTÁBLA AZ AJTÓ MELLETT Űj módszerrel kísérleteznek a szolnoki ÁFÉSZ 24. számú zöldséggyümölcs boltjában. (Szolnok, Vöröshadsereg út.) A cégtáblát nem a bejárat felett rögzítették hagyományos módon, hanem több mint egy hónapja a bejárattól jobbra lerakták. Valószínűleg abból az elgondolásból, hogy a járókelők belebotlanak a cégtáblába, s erre dühösen betérnek az üzletbe és ott megszelídülve vásárolnak majd. Bár az is lehet, hogy így akarták elősegíteni a helyiség szellőztetését, mivel az ajtó felett az egyik ablaküveg be van törve és az említett tábla eltakarta volna. — LOVAS — A mezőtúri városi művelődési központban lépett fel vasárnap este Keres Emil Kossuth-díjas színművész. (Lapunkban, tévedés folytán úgy jelent meg a hír, hogy a kiváló előadóművész Szolnokon lép fel.) A népszerű művész ezen az előadóestjén is — hűen az önmagának teremtett sajátos versmondó iskolához — az értelmi és érzelmi motívumok nagyszerű egységével hatott a közönségre. A szellem és a szerelem című műsorban József Attilától és mai magyar költőktől hangzottak el veretes művek. Az esten közreműködő helyi művésztanárok — Nádházi Magda és Csider Lívia zongora, Bordács Erzsébet gordonka, Burján György hegedű — is részesei voltak a jól sikerült műsornak. ANYAI SZERETET (MTI foto — Molnár Edit felv. KS)
