Szolnok Megyei Néplap, 1970. október (21. évfolyam, 230-256. szám)

1970-10-10 / 238. szám

4 SZOLNOK MEGYE! NÉPLAP 1970. október 10.' Barlang­perspektíva Finnek és magyarok Helsinki beszélgetés Anneli Aarikával Húsz évvel ezelőtt. 1950. október 10-én ala­kult meg a Finn—Ma­gyar Baráti Társaság. Anneli Aarikát sokan is­merik Magyarországon. Ti­zenhárom évig, 1949—1961-ig élt hazánkban. Ismerik min­denekelőtt a zenerajongók, hiszen az Állami Operaház­ban énekelt, ismerik a vidéki városokban, ahol gyakorta fellépett. De ismerik azok is, akik 1961 óta Finnországban jártak, mert össze kellett találkozniuk vele.- Anneli Aarika a Finn—Magyar Ba­ráti Társaság titkára. Egy délelőttöt töltöttünk együtt Közvetlen, szeretetre méltó teremtés. Azt mondja, legszebb éveit Budapesten töltötte. Azóta is sokszor járt nálunk egyénileg, delegáci­ókkal — nem tud és nem is akar elszakadni tőlünk. Volt Debrecenben, Pécsett, Szé­kesfehérvárott, Tihanyban. Olvas magvar újságot, ked­vence a Nők Lapja. Munkája, tervei is hozzánk kötik. A Finn—Magyar Ba­ráti Társaság egyetlen füg­getlenített tisztségviselője. Évről-évre szaporodó munká­ját lelkiismeretesen, szívesen végzi. Művészi pályájának hátatfordított, teljes tudását, tehetségét a finn—magyar barátság ápolásának szente­li. Kilenc esztendeje titkára a társaságnak. Ezerötszáz tagjuk van, a legkülönbözőbb rétegeket képviselik. Minisz­terek és tisztviselők, munká­sok és parasztok, takarítók és parlamenti képviselők jön­nek össze hónapról-hónapra előadást hallgatni, kórusmű­vekben gyönyörködni, kiállí­tást megtekinteni, — mikor mit szerveznek számukra. A társaság tagjainak több­sége már járt hazánkban, de vannak, akik csak képekről, előadásokból, könyvekből is­merkednek a magyar néppel. Az idei egyébként is moz­galmas év volt. A társaság tizenkét alapszervezete velünk ünnepelte nemzeti évforduló­inkat. Felszabadulásunk 25. évfordulóján mutatta be Hel­sinkiben a Thália Színház a nagysikerű Kalevalát. A nyá­ri Barátsági Héten Simándi József, Ágay Karola lépett fel. Magyar nyelven is tanul­nak a társaság tagjai. Ősszel Lakó György, az Eötvös Ló- ránd Tudományegyetem finn­ugor tanszékének vezetője tart majd előadást hazánkról. Tervükben kiállítások, kul­túrműsorok, utazások, előadá­sok, karácsonyi és Mikulás­ünnepségek, filmbemutatók szerepéinek. Érdekes műsornak Ígérke­zik: „Emlékszel-e még?” címmel rendezésre kerülő est­jük, amikor az együtt töl­tött nyári estéket idézik fel és Jako Numminen főiskolai tanácsos foglalja össze az elhangzottakat. Karácsony­kor népművészeti ajándék- tárgyakból magyar vásárt rendeznek; a karácsonyfa alá hadd kerüljenek magyaros ajándékok is. Aarika munkájának kö­zéppontjában most az októ­ber 10. előkészítése áll. Ezen a napon ünnepük Finnor­szágban és Magyarországon egyaránt a Finn—Magyar Ba­ráti Társaság huszadik évfor­dulóját. A Kulturális Kap­csolatok Intézetétől utaznak sokan erre az ünnepségsoro­zatra, művészcsoport szóra­koztatja majd a hallgatósá­got. Idén először szórakozta­tó zenével is fellépünk Finn­országban. Körmendy Vil­mos és zenekara — Dékány Sarolta, Harangozó Teréz, Korda György, Payer And­rás énekeseink is hozzájárul­nak majd a barátság elmé­lyítéséhez. Bartók Béla em­lékkiállítást rendeznek, a Nemzeti Múzeumban magyar népművészettel ismerkednek majd a látogatók. Az ünnepi ülésen beszédet tartanak Kaarina Virolainen, a Finn— Magyar Baráti Társaság el­nöke és Ele Aleoniuo alel- nök. Ekkor adják át a ba­rátság hű ápolóinak az arany és ezüst jelvényeket... Anneli Aarika beszél... be­szél. Tele van tervvel, lelke­sedéssel. Mindig visszatér a nálunk töltött évekre. Arca kipirul, amikor művészi és barátaihoz fűződő élményeit meséli. Ezután újra csapong — s a baráti társaság sike­reiről szól. Ő sem, én sem fogalmaztam meg pontosan, de úgy érzem a kettő össze­függ. Aki olyan szeretettel dédelgeti emlékeit és oly jól ismeri hazánkat, csak az tudja igazán, hogyan lehet Magyarország szeretetét be­lopni a finn szivekbe. Sági Ágnes Ä Madridon keresztülfolyó Mansares folyó partján idők óta salakösvény húzódik, en­nek mentén barlanglakások húzódnak, melyekben ma is emberek laknak. A barlanglakok nem dek- lasszált elemek, hanem dol­gozók. Nemrégen levelet ír­tak Madrid főpolgármesteré­nek. „Legtöbbünket gyermekeink sorsa aggasztja. Mit tanul­hatnak meg itt? — írják. — Erőnktől telhetőén összetá­koltunk egy nagy barakkot. Mostanában két tanító jár ki hozzánk, különböző idő­pontban oktatnak, mert egy­szerre nem férne be a gyer­mekhad. Egyesek már be is fejezik az iskolát, s mégsem tudnak olvasni. Üj viskók építése tilos. A régi barlangok összeomlóban vannak. A múlt télen több barlangot elmosott a víz.” Mennyire ártalmasak az itteni életkörülmények, bi­zonyítja a reumások és a tüdőgyulladások száma. Ám alig-hagyja el egy csa­lád a barlangot, másik köl­tözik belé. — KODÁLY ZOLTÁN­RÓL, az elhunyt nagy zene­tudósról nevezik el a török­szentmiklósi zeneiskolát. Az intézet névadó ünnepségére vasárnap kerül sor. Méltat­ják azokat az eredményeket, amelyek Kodály zenenevelési módszereivel az intézet el­ért, majd ünnepi hangver­senyre kerül sor. A műveséről FOTÓK A „25 ÉV"-BÖL i Amikor Gillem Kolff 1944- ben előáUította az első mű­vesét, valószínűleg nem is sejtette, hogy milyen hatást gyakorol majd találmánya a gyógyítás világára. Kolff eredeti gépe igen jól műkö­dött, és a későbbi tökélete­sített változatokra csak azért volt szükség, hogy használa­tukat megkönnyítsék. A gé­pet 1960-ban dr. Belding Scribner tökéletesítette és könnyítette meg alkalmazá­sát. A veseműködés elégtelen­sége következtében azonban még mindig évente 7 ezer ember hal meg Angliában. Több mint 2 ezret közülük meg lehetne menteni, ha művesét kaphatnának. Való­jában azonban csak mintegy 600 beteg jut hozzá e költ­séges gyógyeszközhöz, mert nincs elég pénz, elég gép és szakképzett orvos és ápolónő. Illatozó fabogarak Amikor a nőstény fabogár arra készül, hogy munkába vegyen egy fát, olyan illatot bocsát ki magából, amelyet kilométeres körzetben vala­mennyi fabogár csalhatatla­nul megérez. Így találnak egymásra a hasonló fajtájú bogarak, így „alapítanak csa­ládot’ és szaporodnak. Amikor egy fa élete kihu- nyóban van, illatos anyagok szállnak ki belőle, amelyekre minden tájról odasereglenek a fabogarak. Érdekes, hogy úgyszólván minden bogárnak kijelölt területe van a felfa- lásra kiszemelt fatörzsön; Ezek a „csábszerek” kü­lönbözőek lehetnek. A boga­rak által kiválasztott anya­gokat pheromennek nevezik, ami egyfajta tértén alkohol Néhány pheromenre a rova­rok nagyon sajátosan rea­gálnak. Az egyik szag érez- tén például valamennyien az illatforráshoz repülnek, a másik szag különböző válto­zásokat idéz elő szervezetük­ben. A fa pheromenének ren­deltetése, hogy kedvező táp­lálék-lelőhelyre vezesse a fa­bogarak tömegeit, másfelől szabályozza a rovarok szapo­rodását. vagyis — a fák ro­var-népsűrűségét. Szovjet, amerikai és más országokbeli tudósok labora­tóriumi úton, tiszta formá­ban előállították a szereket. Az erdészet ezzel fontos fegyverhez jutott a kárte­vők elleni küzdelemben. A szerek segítségével az inten­zív szaporodás idején csap­dába ejthetek a rovarok nagy tömegei. Az illő anya­gok szinte sokk hatást gya­korolnak a rovarokra. Ghosk Sukhamayő: Kettős portré (India) Lotti Mihailova; Hangulat (Bulgária) A MAGYAR FOTÓMŰVÉSZEK SZÖVETSÉGÉNEK RENDEZÉSÉBEN, A MŰ­CSARNOKBAN MEGNYÍLT, „25 ÉV” CÍMŰ NEMZETKÖZI FOTOKI ÁLLÍTÁS ANYAGÁBÓL: Épül Bulgária legnagyobb konyakgyára Nem messze Pomorije vá­rostól épül az új konyakgyár hétemeletes épülete. Impo­záns külsejével, szépségével, vakolatának kellemes égszín­kék árnyalatával, tetszetős építészeti stílusával hívja fel magára a figyelmet. Az új technika lehetővé te­szi, hogy évente tíz millió li­ter kitűnő minőségű konya­kot gyártsanak itt. Kapacitás tekintetében a gyár az iparág legnagyobb vállalata. Főépü­letének 29 tágas helyiségében 20 000 kádat helyeznek el, ame­lyekben a párlatot a korsze­rű technológia szabályai sze­rint fogják érlelni. A gyártási folyamatot szin­te teljes egészében gépesítik. A gyár termékei a hazai és a külföldi piacon már az idén megjelennek. A rózsák völgyében Nehéz lenne megmondani, hogy bolgár földön mikor je­lent meg először a csodálatos illatú „tüskés virág”, a rózsa. Egyesek szerint a rózsa tör­ténete körülbelül 300 éves múltra tekint vissza. Szülőha­zája minden valószínűség sze­rint India, a Gangesz-folyó völgye. Az illóolajat tartalma­zó bolgár rózsát „Róza da- maszcena”-nak hívják, ami a virág damaszkuszi származá­sára utal. Néhány érdekes adat. Egy hektárnyi rózsaültétvényről három millió rózsát lehet le­szedni, 3000 kilogramm rózsa­Öriás nagyolvasztók Vasérctermelésben, acélcsö­vek, koksz, darabosított érc és néhány egyéb termék elő­állításában a Szovjetunió ma­gabiztosan került az első helyre a világon, nyersvas, acél és a hengereltáruk gyár­tásában pedig a második he­lyen áll. A szovjet kohászat jó nyersanyagbázissal rendelke­zik. A Szovjetunióban a fel­tárt vasérckészletek elérik a világ tartalékainak 43 száza­lékát. A Szovjetunió teljes mértékben kielégíti saját vas­ércszükségletét és más orszá­gokba is exportál vasércet. A szovjet kohászat vívmá­nyai közé tartozik a 2700 köbméteres nagyolvasztó. Be­rakásához naponta 9 vasúti szerelvény kokszra és agglo­merátumra van szükség. Ter­sziromból 1 kilogramm rózsa­olajat lehet előállítani. Ezer rózsavirág 1 kilogrammot nyom. Egy-egy kazanliki ró­zsa szirmainak száma 5—40- re tehető. Tavaly a kazanliki intézet mellett megnyílt a világ mind­eddig egyedülálló rózsa-mú­zeuma. A sajátos múzeum többszáz darabból álló kiállí­tási anyaga teljes képet ad a bolgár földön folyó rózsater­mesztés történetéről, az alkal­mazott technikáról, a külön­féle rózsafajtákról, a Tózsa- olajkereskedelemről stb. melőkapacitása több mint 1,7 millió tonna nyersvas évente. Ennyi fémből 360 000 trak­tort lehet gyártani. A moszkvai Népgazdasági Kiállításon látható a 3200 köbméteres nagyolvasztó ma« kettje. A kemencének kerek öntőudvara van, amelyen a nyersvas lecsapolására 4, a salak lecsapolására pedig 1 csapolónyílást helyeztek el. A nyersvas kiöntése forgatható öntőcsatornák segítségével 140 tonna ürtartalmú tartályok­ba történik, amelyeket több vasúti vonalon szállítanak oda. Az öntőydvaron két gyű­rűs híddarut állítottak fel. A munkát villamos berakógépaaku H végzik. Nemrég kezdték meg egy 5000 köbméter hasznos űrtar­talmú új nagyolvasztó terve­zését. Üj kontinentális kikötő Lengyelországban Az opolei vajdaságban is- elvégezni — nagy portáldaru­mét nagy víziobjektumot épí- val és futószalaggal. A kom- tettek: csatornát, amely Ke- binátot a kikötővel vasútvo- dzierzynt összeköti az Odera- nalak és autópályák kötik folyóval. Az új csatorna egyik össze. feladata a kedzierryni sálét- A műtrágyával megrakott rom-kombiriátban gyártott bárkákat a kedzierzyni csa­műtrágya szállítása. A bera- tornáh(S1 „ eliwicei csatorná- kodást különlegesen épített “rnabol a gliwicei csatorna kikötőben, korszerű gépekkel innen pedig az Oderába felszerelt dokkokban fogják továbbítják. Kubában 600 000 munl A lakosságnak mindössze 32 százaléka gazdaságilag aktív. Kubai becslések szerint az országban 600 000 munkáskéz hiányzik. A munkaerő prob­léma a feltételezések szerint még a következő öt év fo­lyamán aktuális lesz, mert a lakosság kedvezőtlen összeté­tele rendkívül lassan változik. A körülbelül 8 250 000 lakos­nak ugyanis mindössze 32 százaléka gazdaságilag aktív. A kedvezőtlen népesség­összetételen kívül, a kubai munkaerőhiányt még számos tényező okozza. A forradal­mat követő években sok ku­bai hagyta el az országot, Válság a közép-amerikai A hondurasi kormány au­gusztus végén hivatalosan kö­zölt ama döntése, hogy kivá­lik a közép-amerikai Közös Piacból, Közép-Amerika gaz­dasági közösségét az eddig legsúlyosabb válságba sodor­ta. E válság előtörténete 1969 nyarán kezdődött, amikor a Honduras és Salvador között nemcsak a két közép-ameri­kai Közös Piacban résztvevő ország közötti kereskedelem szűnt meg teljesen, hanem a körzet többi országainak a két harcban álló állammal lebo­nyolított árucseréje is kezdett visszafejlődni. Talán még sú­lyosabban esett a latba az a politikai-pszichológiai kár, amelyet a közép-amerikai egység gondolata a két or­áskéz hiányzik köztük szakemberek és más aktív keresők. Az utóbbi né­hány évben felélénkült az or­szág gazdasági tevékenysége és jelentkezik az új munka­erőszükséglet is. A cukorter­melés , megkétszerezésének irányzata, a mezőgazdaság, a halászat, az állattenyésztés gyors növekedését is igényel­te. A rrjunkaerőhiányra a kül­terjes gazdálkodás, no meg a mezőgazdaság és ipar gépe­sítésének és automatizálásá­nak lassú üteme is kihatás­sal volt. Például csupán a cu­kornád aratás gépesítésével kb. 300 000 munkást „szaba­díthatnának fel”. Közös Piacon szág közötti harc következté­ben szenvedett, amelyet egye­lőre aligha lehet jóvátenni. A fegyveres epizód után Honduras eredményesen zá­rolta a salvadori exportot, amennyiben az árukat száraz­földi úton az ellenséges szom­széd államon át kellett szál­lítani. Ennek folytán az utób­bi években gyorsan felfelé tö­rő salvadori gazdaság értéke­sítési és termelési válságba jutott, de ez a válság Hondu- rast, Közép-Amerika legsze­gényebb országát is érintette, mivel Salvador korábban a hondurasiak legfontosabb ke­reskedelmi partnereivel a csatározások óta a minimum­ra csökkent — fizetési mér­lege miatt vált ki a közös­ségből. !

Next

/
Thumbnails
Contents