Szolnok Megyei Néplap, 1970. október (21. évfolyam, 230-256. szám)
1970-10-09 / 237. szám
V 1970. október 9. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 A mezőgazdasági munkaerő nemcsak nálunk „hiánycikk”, hanem valamennyi Iparilag fejlett, vagy fejlődő országban. A vetés munkáját már többnyire mindenütt gépekkel végzik, de a nehezen bejárható terepen nem mindig boldogulnak a gépekkel. Ilyen esetekre angol szakemberek un. hidraulikus vetőgépet konstruáltak, mely vízsugár „szárnyán” juttatja el a magot a termőtalajba. Ügyintézés magyar módra Ifj. V. L. előrelátó fiatalember. Elhatározta, hogy időben mepgróbál lakásról gondoskodni. A terve az volt, hogy majd ha megnősül ne kelljen feleségével a szüleinél laikni — egy testvére már ott lakik — vagy ne kelljen albérletbe költözni. Tudta azt is, hogy manapság nem könnyű új lakáshoz jutni, elhatározta hát, hogy más úton próbálkozik. Tudomására jutott, hogy Szolnokon, a Táncsics Mihály út. 8. szám alatti házban van egy mosókonyha és szárítóhelyiség. Ezt szerette volna megszerezni, hogy szükséglakássá alakítsa át. Május 11-én kérvényt nyújtott be a városi tanács illetékes osztályához, amelyben az említett helyiség kiutalását kérte. Telt, múlt az idő, de válasz csaknem érkezett. Néhányszor személyesen érdeklődtek a kérvény sorsa után, de csupán kitérő választ kaptak: „Tudunk róla, majd dönteni fogunk”. Eltelt egy hónap, de még mindig nem döntöttek. V. L. a megyei tanácshoz fordult, ahol megígérték, hogy sürgetni fogják a választ Június 24-én aztán kaptak is egy értesítést, amelyben többek között ez állt: „Kérését csak úgy áll módunkban teljesíteni, ha a Táncsics Mihály 8. szám alatti lakók valamennyien lemondanak a szóban- forgó közhasználatú helyiségről.” Űjabb utánjárás következett. A megyei tanács közbenjárására augusztus közepén már válaszoltak is a kérvényre. Pontosabban elutasították a kérelmet, mert ......a rendelkezésre álló ossz alapter ület 19 négyzetméter... bővítése a padlástér rovására — a zárófödém teherbírását, méretezését tekintve — nem lehetséges. .. A meglevő két helyiség (mosókonyha és előtere) önálló lakásként nem használható. Üjabb beadványt írtak erre V.-ék, ami végül a megyei tanácshoz került. A helyszíni szemle alkalmával a megyei tanács szakembere azt állapította meg, hogy . .a padlástér egy részének igénybevételével egy szoba, konyha, kamra, mosdó és WC-ből álló szükséglakás kialakítására van lehetőség. Fentiekre tekintettel a lakás kialakítására az elvi engedélyt megadom.” Ez az engedély azonban csak elvi volt, az átalakítás megkezdésére nem jogosított. Ismét kérelem, ismét mászkálás, és két hétig megint semmi. Október elsején aztán a városi tanácstól a következő szövegű határozatot kapták: ......a Táncsics Mihály út 8 . szám alatti mosókonyha lakássá történő átalakítását engedélyezem az alábbi kikötésekkel : — A lakás közművekkel történő ellátása csak olyan megoldássá] lehetséges, hogy a jelenlegi mosókonyha alatti lakás lakhatóságát ne zavarja, továbbá a kialakításra kerülő vezetékek méretezése a már kialakított teljes rendszer üzemeltetésének biztonságát ne zavarja, illetve ne akadályozza. — Jelen engedélyem csak akkor emelkedik jogerőre, ha a kérelmező tervezői jogosultsággal rendelkező személy által készített statikai szakvéleményt osztályomhoz benyújtja.” Egyelőre eddig a történet. Hogy mikor, és hogyan fog végetérni, azt még senki sem tudja. V. L. hiába volt előrelátó, valamivel nem számolt. Figyelmen kívül hagyta. hogy egy ilyen ügy elintézése „nem megy olyan gyorsan.” Lehet, hogy mindenki betartotta a játékszabályokat, csak van-; nak lassú tempójú játékok is. Sajnos.., Érdemes lesz Kunhegyes környékén hizlalni! Nem sok látogatottabb és kedvesebb hely akad manapság Kunhegyesen a volt tárháznál, azaz a mai takarmánykeverőnél. — Pedig valamikor nem kedvelték ennyire ezt az épületet, hiszen eredetileg begyűjtésre készült a hatszintes raktár — nevet Borsodi Lajos üzemvezető. — Mi okozta a pálfordu- lást? — A takarmányárak csillagászati összegű emelkedése arra ösztönzött bennünket, hogy gátat vessünk a spekulációnak. Nem egyszer öthatszáz forint volt egy mázsa morzsolt kukorica. Ez így nem mehetett tovább. 1965 óta fokozatosan áttértünk a tárolásról a takarmánykeverésre. Örakapacitá- sunk 24 mázsa, s a növekvő igények miatt április óta három műszakban üzemelünk. — Mennyi az ára a tápoknak? — Többfélét gyártunk és keverünk. Akad baromfi, sertés és szarvasmarha táp, s egyes fajtákon belül még további variánsok közül válogathatnak az igénylők. Az árak? Azt hiszem megérik a befektetést. A hízósertéstáp például 320 forint. Egy kiló élőhús gyarapodáshoz 3.7—4,2 kilogramm táp szükséges, ami 11—14 forint, s a hús ára 23. Szóval megéri a termelőknek. Legdrágább az indító baromfi táp, mázsája 524 forint. Ez bármennyire is soknak látszik, nagyon kifizetődő, mivel a csirkék már 8—9 hetes korukban rántanivalók. — Csak tápokat kevernek? Nem. Koncentrátumokat is gyártunk. Az utóbbi jóval sűrűbb, s többszöri hígítással használható. Ugyanis egyik-másik szövetkezetben sok a takarmány. Rengeteg hulladék akad, s ezzel keverve a koncentrátum, helyben elkészíthető a takarmány. Huszonnégy tsz-nek dolgozunk, de közülük csak öt kér hébe-hóba koncentrátumot. Az alapanyagok általában külföldiek. Magas fehérje- tartalmú földi dió, halliszt, szója dara, kukorica, árpa, különböző vitaminok és ásványi sók. A szövetkezetek és állami gazdaságok mellett a háztájiakat is segítjük. — A munkások elégedettek a keresettel? — Nyolcvan dolgozónk van, főleg helybeli. A műszakokban tevékenykedők átlagkeresete 2000 forint. Nem is annyira a munkásokkal, vagy munkaerőhiánnyal vt problémánk, hanem azz; hogy bármennyire is igyeki zünk, nem tudjuk még mo sem teljesen kielégíteni i igényeket. A megyében h; keverő működik, s közülü három — a miénk is nemcsak kever, hanem ható konyábbá is teszi a tápo Például a baromfinak ner poralakban, hanem szemest zett állapotban gyártjuk ;> tápot. Kevesebb a hulládéi és por. — Egyöntetű lelkesedéssé' fogdta mindenki az üzemel tetést? — A nagyközönség, háztáji és közös állattartók igen. A maroknyi spekuláns- haragszik ránk. Nem érdemes eltenni májusig a kukoricát vallják, mert soha sem lesz 600 forint mázsája. Nekik pedig azt üzenjük, kivételesen igazuk van. Nyugodtan eladhatják az őszi termést is 200—300 forintért mert nálunk 330-ért korlátlanul vásárolhat bárki tápot amelynek kalória- és tápértéke jóval felülmúlja a hagyományos takarmányfajtákét. Ilyen olcsó takarmányárak mellett pedig úgy gondoljuk, kifizetődő hizlalni, s nagyobb állattartással bajlódni. D. SZABÖ MIKLÓS A szegedi szénhidrogén medencében egymás után épülnek a gázüzem tartályai. A Győri Magyar Vagon és Gépgyár dolgozói és jugoszláv szakmunkások szerelik az egyenként négyszáz köbméteres tartályokat, illetve a csővezetékeket. Szabó László — Sólyom József: A kikötő elpusztul 7.55-kor 15. Áz egész család kémkedett Ruth még szebb lett, mint valaha, s feltűnően vonzó egyénisége meghívást szerzett számára minden társadalmi eseményre. Az ilyen alkalmak persze gyakran összehozták amerikai tengerésztisztekkel, akiket az otthontól való távoliét túlságosan fogékonnyá tett a női társaság iránt. Ezek a kapcsolatok Ruth Kühn számára nagyon hasznos információkat jelentettek... Kühnék igen jól elvoltak látva pénzzel is. Jólétük forrása állítólag egy rotterdami bank volt, és ebből többen arra következtettek, hogy a doktornak valami igen ügyes befektetése lehet Hollandiában. Utóbb derült ki, hogy 1935-től 1941-ig, a Khün család több mint háromszáz- ezer dollárt vett fel a japánoktól, de nem ez volt az egyetlen jövedelmi forrásuk. Két helyre küldtek adatokat Kühnék nemcsak a japánok szolgálatában álltak, hanem minden adatot, amit továbbítottak, távol-keleti megbízóiknak, egyben eljuttatták Ribbentrop külügyminisztériumához is. A japánok persze nem tudtak Kühnéknek a nácikkal fenntartott kapcsolatáról. 1937-ben Ruth Kühn két kozmetikai szalont is nyitott, egyet Honoluluban, a másikat Pearl Harborban, e két fontos hadászati helyen. A kozmetikai szalonok sikere várakozáson felüli volt. Az amerikai tengerészfeleségek órákon át fecsegtek, s ilyenkor Ruth vagy néhány megbízható alkalmazottja úgy szívta magába a híreket, mint szivacs a vizet. Ruthnak az volt a fő feladata, hogy rendszeresen figyelje az Egyesült Államok csendes-óceáni tengeri erőit, a hajók földrajzi helyzetét, indulásuk és érkezésük pontos időpontját bármely helyen, de különös tekintettel Pearl Harborra. És lassan nemcsak a papa, a mama és Ruth tevékenykedett, mint kém. hanem a tizedik évébe lépő Hans is. A kisfiút ugyanis apja arra ösztönözte, hogy fejlessze természetes kíváncsiságát és érdeklődését a hajók, különösen az amerikai hadihajók iránt. Nem sok idő múlott el, s a barátságos amerikai tengerészek meghívták a kisfiút hajóik fedélzetére és megmutatták neki felszerelésük minden titkát. Ki is gondolt volna arra, hogy a minden iránt érdeklődő, — mindenről kérdezősködő kis Hans kitűnő megfigyelő, s még kitűnőbb az emlékezőtehetsége. Szinte naponta feljárt a hajókra, ilyenkor folyton érdeklődött, nézelődött, majd hazament és pontosan beszámolt mindenről, amit látott, hallott. 1940-ben határozták el Kühnék, hogy Pearl Harbor fölött, a hegyek oldalában vesznek egy kis házacskát, majd kidolgoznak egy egyszerű rejtjel- és fényjelrendszert, s ezzel továbbítják információikat egy japán ügynöknek. Így nem kellett személyes érintkezést tartaniuk, ami mindenképpen feltűnő lett volna... Múlták a hónapok, s a japán hírszerző parancsnokságra Kühnéktől is ömlöttek az adatok, csak úgy, mint sok más csatornából. Az események gyorsan peregtek... Miközben az amerikai külügyminisztériumban folytak a japán—amerikai tárgyalások, amelyek a Távol-Kelet „újrafelosztását” célozták, s ebben az amerikaiak a japánoknak nem kis szerepet ígértek; miközben Washingtonból arra ösztökélték őket, hogy a Szovjetunió felé „kacsingassanak” támadó szándékkal — Tokióban keresztülhúzták az amerikai számításokat. Eszük ágában sem volt a Szovjetunióval harcba keveredni — jól tudták, milyenek az erőviszonyok —, ellenben minden előkészületet megtettek ahhoz. hogy egy angol—amerikai háborúval kiszorítsák az angolokat és az amerikaiakat Távol-Keletről. A Pearl Harbor-i támadás a japánok számára olyan jól sikerült, ahogy azt maguk sem gondolták. Az USA csendes-óceáni flottájának nvolc csatahajója közül hét horgonyzott Pearl Harborban. ezenkívül több száz egyéb hadihajó — cirkáló, romboló, aknarakó, aknaszedő és más hajók. Bíróság elé kerültek Háromszázötven repülőgép állomásozott éppen a Hawaiiszigetek katonai támaszpontján, s a hajók közül mindössze két aknaszedő maradt épségben és másfél tucat repülőgépen kívül a többi teljesen megsemmisült, vagy végleg használhatatlanná vált Kühnék bíróság elé kerültek; teljesen elegendő bizonyíték volt ellenük, hiszen előkerültek a németül írt jelentések másolatai, sőt, még a rejtjelkódex is. Kühnt az amerikai bíróság halálra ítélte, de a család, hogy életét mentse, felajánlotta: — mindent elmond, amit a tengelyhatalmak kémkedéséről tud a Csendes-óceán térségében. S az amerikaiak, úgy látszik, értékesnek találták ezt az információt, mert a halálos ítéletet 1942. október 26-án ötven évi börtön- büntetésre változtatták. — Ruth' és anyja szintén börtönbe kerültek, s csak a második világháború után szabadultak... A Pearl Harbor-i japán orvtámadás után az újjászervezett amerikai hírszerzés különböző kombinációkat dolgozott ki a japánok ellen, főleg a visszavágásra. Nem önmagukra, hanem a (japánokra .voltak dühösek Washingtonban... A félrevezetés bevált Kutatták az okokat, hogy a sok előzetes jelzés ellenére miért nem történtek hathatós intézkedések a japán hírszerzés ellen, és mi volt annak az oka, hogy Pearl Harbor megtámadása előtt az amerikai titkosszolgálat Japánban nem rendelkezett ügynöki hálózattal, és bizalmas információi sem voltak. Megállapították, hogy történtek ugyan különböző próbálkozások, de sikertelenül. Például a két világháború között egy ezredesi rendfokozatban lévő hírszerzőt turistaként a japán szigetekre köldtek, akit azonban már tevékenysége kezdetén „halálos baleset ért.” Alázatosan hajlongó japánok adták át az ezredes hamvait a tokiói amerikai követségnek azzal, hogy az amerikai „turista” útközben meghalt, és holttestét a sinto szertartások szerint elégették. Az amerikai titkosszolgálat csak az okok kutatása során jött rá arra, hogy a japán titkosszolgálat férevezette a tokiói amerikai követség katonai attaséját és tengerészeti attaséját. A két attasé ugyanis több ízben jelentette. hogy Tokió utcáin nagyszámú japán haditengerészt látott. Ebből arra következtettek, hogy a japán hadiflotta még mindig a Tokió közelében levő yokosukai flottabázison tartózkodik, és teljesen kizárt egy esetleges meglepetésszerű támadás a japánok részéről. Ezzel szemben a valóság az volt, hogy, a japán hadiflotta a tengeren, háborús rendeltetési helyén tartózkodott, és az utcán sétáló japán hadi- tengerészek tengerészruhába öltöztetett gyalogosok voltak, akiket azzal a céllal küldtek Tokió utcáira, hogy az amerikai és a velük szövetséges hírszerző szerveket félrevezessék. Mint az attasék jelentései bizonyítják, a félrevezetés sikerült. (Következik: Az akció be* fejeződik.)
