Szolnok Megyei Néplap, 1970. október (21. évfolyam, 230-256. szám)

1970-10-29 / 254. szám

1970. október 29. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 7 Többet tenni a helyi fogyasztókért „Panasznap" a laktanyában — Gazdag község a mi Jászboldogházánk és gazdag a mi termelőszövetkezetünk is. Mégis talán az egész kör­nyéken minálunk legszegé­nyebb az áruellátás. Így fog­lalta össze véleményét a köz­ségi tanács vb elnöke. Elmondta, hogy mostani állapotában a kereskedelmi hálózát már nehezen tudja kielégíteni a lakosság áru­igényeit. Sokan panaszkod­nak az ÁFÉSZ húsboltjára, ahol nemcsak az omladozó épülettel, de az áruellátással is baj van. Kevés az a hús, amit a vágóhídról és az ÁFÉSZ kis hizlaldájából kapnak. Ugyanakkor az Aranyka­lász Tsz-nek reprezentatív húsboltja van a fővárosban. A pesti háziasszonyok közül sokan ismerik hústermékeit, a naponta szállított friss tő­kehúst. a legkülönfélébb töl­telékárukat, ám a jászbol- dogháziak alig hallottak azokról. Ha mégis egy bol­dogházi lakosnak disznósajt­ra, vagy egy kis hurkára tá­madna kedve, legfeljebb megkérhet egy Pestre utazó vasutast, az Aranykalász Tsz Élmunkás téri húsboltjából hozzon neki ezekből. A helyzet annál is inkább Sokan mondogatják mos­tanában: hiába van meg a pénzük, nem tudnak építkez­ni. Üzemeknél, intézmények­nél, szövetkezeteknél pana­szolják: különösen kis épít­kezéshez — még ha legsür­Ilyen gondokon akartak a tanácsok segíteni azzal, hogy az utóbbi években mind több községben házilagos építési csoportokat hoztak létre. A kezdetben még csak kisebb javításokat végző csoportok eredményes szolgáltató mun­kájukkal rövid időn belül ki­vívták a lakosság és a kü­lönböző intézmények elisme­rését. Létjogosultságuk elismeré­sét jelentette, hogy két év­A jászjákóhalmi üzemben ötvennyolc szakmunkást — asztalosokat, szobafestőket, villany- és vízvezetékszerelő­ket, parkettázókat, ácsokat és kőműveseket — foglalkoz­tatnak. Saját tervező csoport­juk munkáját tervezőmérnök irányítja- A tervezési mun­kákat az Árhivatalnál meg­állapított árdíjaknak alig több mint 50 százalékáért végzik, egészen rövid határ­idővel. Eredményes munkájukat a járásban számos, már elké­szített és rövid időn belül át­adásra kerülő létesítmény bi­zonyítja. Jászboldogházán 2,5 millió forint költséggel két­szintes, hattantermes iskolát építettek, Jásziványban 400 ezer forint beruházással a község vízhálózatának kiépí­tését végezték el. Jászalsószentgyörgyön két­szintes orvosi rendelőt és szolgálati lakást létesítettek. Jászapátiban pedig egymillió forint értékű munkával el­készítették a csecsemőotthon és a mezőgazdasági szakisko­la központi fűtését. Alattyán- ban elkezdték a 2,5 millió fo­furcsa. mert a termelőszö­vetkezetnél van hús elég. A gazdaság vezetői elmondot­ták; nemcsak segíteni tudná­nak a község ellátásában, ha­nem teljes egészében biztosí­tani is tudnák a helyi vá­sárlási igények kielégítését, — ha lenne bolt, ahol árusít­hatnának. Bolt azonban nincs és vállalkozó se, aki felépít­tetné. Vajon a tsz és a ta­nács közös összefogással nem segíthetne? Jászfény szarun is a községi tanács vb elnöke nyilatko­zott. Az ÁFÉSZ körzetéhez három község — Jászfény- szaru. Pusztamonostor és Jászágó — tartozik. Egyik faluban sincs zöldségbolt. Pedig a Béke és a Lehel­kürtje Tsz-ek híresek zöld­ségtermelésükről. Kitűnő áruikat több konzervgyárban ismerik, nem egy budapesti csarnokban, a nap bármelyik szakában megvehetik a fővá­rosiak. Meglepő, hogy az ÁFÉSZ is mind Pestre szállítja, a két termelőszövetkezettől felvá­sárolt zöldségfélét és gyü­mölcsöt. Azt mondják e há­rom községben azért nem nyitnak zöldségboltot, mert nincs rá igény. A tsz-ek ve­zetőinek más a véleménye. gősebb is az — nem találnak kivitelezőt. Az építőipari vál­lalatok csak egészen ritka esetben vállalnak ilyen mun­kákat. részükre kifizetődőbb a több jövedelmet biztosító nagy építkezés. vei ezelőtt a Pénzügyminisz­térium utasításban szabályoz­ta működésüket és meghatá­rozta, hogy a csoportok az­után, mint a tanácsok költ­ségvetési üzemei fognak mű­ködni. A jászberényi járás­ban négy községben van ilyen üzem. Jászárokszáláson, Jász­apátiban, Jászfény szarun, mint a helyi tanács, Jászjá- kóhalmán pedig a jászberé­nyi járási tanács költségveté­si üzemeként működnek. rintos beruházással tervezett művelődési ház építését. Jászjákóhalmán pedig már kész — a községi tanács, az ÁFÉSZ és a MOKÉP közös beruházásaként — a műve­lődési ház bővítése. A napokban kaptak meg­bízást arra, hogy Jászdózsán építsenek egy fogorvosi ren­delőt szolgálati lakással, va­lamint két tanácsi szolgálati lakást. Gondokkal is küzdenek Az üzemnek három teher- és egy személygépkocsija, há­rom betonkeverő gépe és há­rom szálítószalagja van. Szükségük lenne több teher- és személyszállító gépkocsira is. Központjuk Jászjákóhal­mán van, ugyanakkor mű­ködési területük kiterjed a járás egész területére. Tehát a Jászjákóhalmán lakó dol­gozóikat naponta utaztatniok kellene, az onnan több ki­Szerintük az ÁFÉSZ-nek Pestre szállítani kifizetődőbb. Áru különben itt is van elég, csak az nincs, aki helyben értékesítené. Szerencsére arra is van példa a megyében, amikor a tsz-ek segítik a helyi ellá­tást, de nem csökkentik ér­tékesítési piacaik számát sem. Túrkevén, a Táncsics Tsz megkezdte annak a min- ta-húsboltnak az építését, amelyet a Búzakalász és a Vörös Csillag Tsz-ekkel kö­zösen üzemeltet majd. A Vö­rös Csillag Tsz 20 métermá­zsa mákot ad át. helyi érté­kesítésre az ÁFÉSZ-nek. Ez­zel biztosítja a keviek ellátá­sát, pedig ezt a keresett cik­ket máshol talán előnyöseb­ben értékesíthetnék. A Táncsics és a Vörös Csillag Tsz egymillió 400 ezer forint értékű zöldség­gyümölccsel és mintegy 250 ezer forint áru élőhallal se­gíti a helyi vásárlási igények kielégítését. A Nagykunsági Állami Gazdaság ballai ke­rülete évi 2,8 millió forint értékű kenyeret és 950 ezer forint értékben húst ad el Túrkevén. I. A. lométerre levő munkahe­lyeikre és vissza. A dolgozók sokszor kénytelenek hajnali négy órakor elindulni ott­honról ahhoz, hogy vonattal vagy kerékpárral időre mun­kahelyükre érkezzenek. Másik gondja az üzemnek, hogy gyakran küzdenek pénz­ügyi nehézségekkel, mert szinte egész forgóalapjukat kénytelenek^ építőanyagba fektetni. Az építkezések meg­felelő előkészítéséhez na­gyobb raktárakra, több épí­tőanyagra és természetesen sokkal több pénzre lenne szükségük. Meglepő, hogy bár „hiánycikknek” számító jelentős szolgáltató munkát végeznek, a banktól nem kapnak sem rövid, sem hosz- szúlejáratú hitelt. Jó lenne, ha az illetékesek megvizsgálnák: nem lenne-e lehetőség arra, hogy az ilyen költségvetési üzemek is kap­hassanak hitelt, ha bebizo­nyosodott: életképesek, jól, eredményesen dolgoznak. Ta­lán éppen azért kellene így is segíteni ezeket, mert köz­tudomású: országos gond ná­lunk, hogy kevés az építő­ipari kapacitás. I. A. Befejeződtek a sorozások, sőt néhány alakulatnál már beöltöztek az újoncok is és elkezdődött a kiképzés. A korszerű fegyverek kezelése harcászati tudnivalók elsajá­títása egész embert kíván. Megköveteli a katonától, hogy teljes énjével igyekez­zen, vegyen részt a foglalko­zásokon. Előfordul azonban, hogy legjobb szándéka mel­lett sem képes erre. Gondo­latai otthon járnak, figyelmét leköti a család gondja. Milyen gondok is lehetnek ezek? Erről beszélgettünk az egyik alakulat politikai he­lyettesével egy fogadónap vé­geztével. Elmondotta, hogy — Melyek a leggyakoribb családi problémák? — tettük fel a kérdést. — Mi lesz a családdal, az asszonnyal? Nem veszik fel bölcsődébe a gyereket. Ez az a két kérdés, amely legin­kább előfordul. Nézzük talán az első kér­déscsoportot. Azok ügyében, akiknek beteg szülei vannak, vagy feleségük, gyermekük maradt otthon a 37/1969. (IX. 4.) számú kormányhatározat — Kinek kell ebben intéz­kedést kérni? — Az otthon maradt hoz­zátartozónak. a feleségnek a helyi tanácshoz kell fordul­nia az alakulat által adott igazolással — miszerint a férj katona. — A tanács bí­rálja el a segélyadás jogo­sultságát, majd elküldi a nyugdíj intézethez, amely folyósítja az összeget. Nagvon lényeges, hogy ezt minél előbb kérjék, mert az ügyin­tézés tapasztalataink szerint igen lassú. Hasonló a helyzet a szülők esetében. Sok fiatal ugyanis arra hivatkozással, hogy idős Az elkövető ismeretlen. Ez a bejegyzés került a TITÁSZ szolnoki igazgatóságának egy kárfelvételi jegyzőkönyvének egyik rovatába- Az okozott kárt, háromezer forintot ez­úttal nem lehet senkinek a számlájára írni. Egy ügyből akta lett. ezután már csak az irattár nyilvántartójában, s a rongálási statisztikában marad nyoma. Október második hetében, egyik éjszaka kialudtak a villanyégők a szolnoki Pető­fi, Aradi és Beloiannisz ut­cában s még néhány környe­ző mellékutcában. Egy isme­retlen tehergépkocsi kanya­rodás közben lökhárítójával összenyomta egy ötáramkö­rös utcai kábelelosztó szek­rény oldalát. A szekrény vas­lemezoldala rövidre zárta a bár a bevonulási korhatárt 13 évben határozták meg, az újoncok között szép szám­mal akadnak „túlkorosak”, 20—21 évesek. Ez olyan gonddal jár, hogy közülük néhányan mint nősök vonul­nak be, sőt nem ritka a csa­ládos. — Az ilyen katonák félig otthon vannak s csak a tes­tük van jelen a foglalkozá­sokon — mondta a politikai helyettes. — Velük külön is foglalkozunk. Részben a ki­képzés nehézségeinek leküz­désében adunk segítséget, részben pedig problémáikat igyekszünk megoldani. intézkedik. Ez a határozat — amely 1970. január 1-én lé­pett életbe — kimondja; a sorkatonai szolgálatot teljesí­tő fiatal hozzátartozója ha­vonta 800 forint segélyben részesülhet, s minden további személyre plusz 300 forint adható. Tehát ha a sorkato­na felesége nem dolgozik és egyedül marad otthon, havi 800 forintra jogosult. Ameny- nyiben gyerek is van, úgy családtagonként plusz 300— 300 forint jár. szülőket tart el, felmentést, vagy halasztást kér. Ameny- nyiben a szülők nem bete­gek, a kérés nem teljesíthe­tő, viszont a szülők segélyre jogosultak, csakúgy mint a feleség. Halasztás csak akkor engedélyezhető, ha a katona szülei betegek, magatehetet­len öregek és ellátásuk, ápo­lásuk más hozzátartozó ré­vén nem oldható meg. Ez utóbbi azonban már a soro­zás során kiderül és a fiatalt be sem hívják. — Feltétlen fontosnak tar­tom megemlíteni a bölcsődé­be, napközibe való felvételt. Számtalan esetben fordul elő, A tettes ismeretlen... feszültség alatti alkatrésze­ket, s ez okozta az áramki­esést. A közelben levő ecetüzem­ben is leálltak a szivattyú­motorok, tizenegy órán ke­resztül üzemképtelenek vol­tak az erjesztőkádak. Mivel a hibát csak a reggeli órákban tudták elhárítani, a kérdéses körzetben addig nem volt áram. Ez a dolog egyik olda­la. A hivatalos része, amelyet jegyzőkönyv rögzít. De még mi minden történ­hetett volna? Ha például el­hogy a sorkatona gyermekét csak közbenjárásunkra he­lyezik el. Érthetetlen szá­munkra, hogy egyes helye­ken semmibe veszik a ren­delkezéseket — fakadt ki a politikai helyettes, majd pél­dákkal bizonyította, hogy mennyi időt, fáradtságot igé­nyel egy-egy ügy elintézése. Soronkívüli felvétel bölcsődébe Szerencsére a példák kö­zött nem akadt Szolnok me­gyei, de tanulságképpen egyet megemlítünk. Szabó Péter honvéd felesége dolgo­zott. Szülés után, mivel a férj sorkatonai szolgálatra bevonult, újra dolgozni sze­retett volna, de gyermekét nem vették fel a bölcsődébe. Hiába járt a tanácshoz, hi­vatkozott rendeletekre, szo­ciális helyzetére, kérése nem talált meghallgatásra. A férj alakulatának kellett közbe­avatkoznia. S amikor az ügy­ben eljáró tiszt az illetékes tanácsi vezetőnek megmutat­ta a rendelkezést — „...ha a katonai szolgálatot teliesítő személy felesége munkavi­szonyban áll, vagy tsz-tag, gyermekének a helységben működő bölcsődében, óvodá­ban, nanközi otthonban tör­ténő elhelyezését, kizáró ese­tektől eltekintve, biztosítani kell...” — arra hivatkozással, hogy nem tudott a rendelet­ről. elnézést kért és a gyer­meket felvétette a bölcsődé­be. A fogadónapon elmondott panaszokból csak ezt a kis csokrot érintettük. Akadnak egyéb, jogos és olykor jogta­lan panaszok is, valamennyi szóvátételére nincs lehető­ség. E néhány megemlítést viszont azért tartottuk fon­tosnak, mert az embereknek nemcsak kötelességei vannak, hanem jogai is. — mj — szakad annak a biztonsági berendezésnek a vezetéke is, amely üzemzavar esetén áramtalanítja a kábeleket. Vagy a hatalmas ütést köve­tően nem olvadnak ki a be­rendezés biztosítékai, s az egész lemezszekrény regge­lig áram alatt van. Mert az ütéstől a védelmi rendszer épp úgy megsérülhetett vol­na, mint a többi szerkezeti rész. Csak egyetlen, pityókásan arra botorkáló késői járókelő érintette volna meg a biztos halált jelentő, feszültség alatt levő szekrényt! Ki vállalta volna a felelősséget? Csak reggel jelentették a történte­ket, tizenegy óra elteltével. Mert a tettes, aki ismeretlen, erről szemérmesen megfeled­kezett. Pedig tudnia kellett volna, hogyan cselekedjen. — EGRI — KONZERV Két évenként meglátogatom kül­földre szakadt hazámfiát, mert sze­retek utazni és aztán egy ideig sze­retek ott lenni, ahova utaztam. Ezelőtt vagy nyolc évvel, első utamról, hoztam haza két kiló két- tojásos zsengelicét, meg két pár mell­tartót. (Azokat a kupolákat külföl­dön párosával adják, felfűzve.) Ak­kor széttéptek a rokonok és ismerő­sök, meg vagyok őrülve, ha egy va­gonnal hozok akkor is kevés, min­den pénzt megadnak érte. Aztán hoztam húsz pár melltartót és har­minc kiló nyolctojásos zsengelicét. A kutyának se kellett- Ica néni azt kérdezte tőlem, mennyi tíztojásos zsengelice kell, de friss, hoz nekem a közértből. A melltartókba pedig fiam — tette hozzá — ültess tyúkot. De izlandi rovarport, négycsillagosat, azt hozhatsz. Azóta nem hozok semmit és azóta van költőpénzem. Most pillanatnyilag egyedül ülök angolhoni barátom lakásán és nézem a külföldi képeslapokat. (Csak a ké­peket értem.) Neki valahova el kel­lett mennie, mondta, ha megéhezek nyissak konzervet. Amelyiket aka­rom. Nézem a képeslapokat, és közben vakargatom spánielje fületövét. A kutya külföldi születésű, egy szót sem ért magyarul, de azért jól meg­vagyunk egymással. Képeket nézek, és vakargatok. Éhes vagyok. Külföldön állandóan éhes vagyok. Ilyenkor rendszerint felszedek két-három kilót, ami még nem lenne akkora baj, de itthon képtelen vagyok leadni. Itt a baj. Éhes vagyok. Letettem az újságot és körülnéztem valami ennivaló után. Ezt a konzervet ismerem, ezt is ettem, na, nézzük csak, ez valami új! Ez „fogyasztásra kerül”. A spa­niel őrült izgalommal ugrál körülöt­tem Kiborítom az ételt egy lábosba. Nem tudom mi lehet, ilyet még soha nem ettem. A felfedező izgalmát ér­zem. A kutya őrjöng. Szimpatikus kutya. Feltehetően szeret enni. Megmelegítettem és megettük. Ezek a fránya idegen szakácsok! Soha nem éreztem ilyen ízeket, de jó volt. El- álmosodtam. A kutya mellém feküdt, rátette fejét a vállamra és az arcom­ba szuszogott. — Hé, álomszuszék — rázott fel a barátom — öltözz, elmegyünk a moziba. Egy remek svéd filmet ad­nak. Ettél valamit? — Ezt a konzervet. Jó volt. Barátom gyanakodva forgatta az üres dobozt, majd mindent elsöprő fergeteges kacagásba kezdett. Lero­gyott a karosszékbe, térdét csapkodta és levegő után kapkodott. — Mi bajod van?... Éhes voltam. Te mondtad, hogy ehetek, amit akarok... — Fogjál kezet Roxival. Roxi, adj pacsit a bácsinak. — Ne hülyéskedj — mondottam sértődötten — mi ez a cirkusz?! — Köszönd meg Roxinak a ven­déglátást- A konzerv ugyanis az övé. Kutyaeledel... DEÁK GUSZTÁV Olcsóbban és idejében Minél előbb, annál jobb Megérdemelt elismerés Egy a négy közül Családi segély: havi 800 forint A mezőtúri Magyar Mongol Barátság Mg. Tsz eladásra felajánlja az alábbi elfekvő építőanyagjait: 58 db I. o. Y—42. Vb. te'őpanel, 12 db II. o. Y—42. Vb. tetőpanel. 36 db I.o. Y—75. Vb főtartó, 22db I.o. Y—76. Vb. főtartó. 308 db K. 24/D kerítésoszlop. 500 fm 150 cm horg. kerítés gépfonat, 380 q 0-ás mészkődara.

Next

/
Thumbnails
Contents