Szolnok Megyei Néplap, 1970. október (21. évfolyam, 230-256. szám)

1970-10-29 / 254. szám

1970. október 29. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Az iskolareform megvalósítása megyénkben Az Egészségügyi Minisztérium hivatalos tájékoztatója Az utóbbi időben több országban kolera­megbetegedések történtek. A törökországi kolerajárvány következtében tíz nap alatt 46 ember meghalt, 474 pedig megbetegedett., A szlovák egészségügyi szervek tájékozta­tása szerint október 17-től Kelet-Szlováki- ában is észleltek koleramegbetegedéseket. A járványfolyamat továbbterjedésének megakadályozására és felszámolására a szükséges egészségügyi és rendészeti intéz­kedések megtörténtek. Az ilyen járvány­folyamat felszámolása az egészségügyi szer­vek részéről természetesen csak hosszabb ideig tartó kiterjedt és sok irányú munka eredménye lehet' A kolera Magyarországra történő behur- colásának megelőzésére, a magyar állam­polgárok egészségének védelme érdekében a szükséges és indokolt egészségügyi intéz­kedéseket a magyar egészségügyi szervek azonnal megtették. A fertőzött területek­ről érkezőket a határbelépő helyeken egészségügyileg elenőrzik. A Kelet-Szlovákiában előfordult kolera­megbetegedésekkel kapcsolatban szüksé­gessé vált a magyar—szlovák határforga­lom fokozott egészségügyi ellenőrzése és korlátozása. Ének keretében, a magyar- szlovák határ teljes hosszában, valamennyi közúti és vasúti határátkelőhelyen a kelet­szlovákiai fertőzött területekre történő ki­utazás szünetel, a fertőzött területekről ér­kező külföldi állampolgárok Magyarország­ra nem utazhatnak be. A fertőzött terüle­tekről visszatérő magyar állampolgárokat a belépő határállomásokon működő egész­ségügyi szolgálataink öt napra karanteni- zálják és csak ezt követően, ha egészsé­gesnek bizonyultak, távozhatnak lakóhe­lyükre. Ezek az intézkedések eddig elegen­dőnek bizonyultak a fertőzés behurcolásá- nak megelőzésére és a továbbiakban is csak a lakosság megértő közreműködésével, az indokolt és szükséges korlátozó intézkedé­sek betartásával lehetnek eredményesek. Az illetékes szervek kérik, hogy a jelenleg kolerával fertőzött területekre tervezett külföldi utazást mindenki halassza későbbi időpontra — ha csak azt valami kénysze­rítő körülmény nem indokolja. Az esetleg szükségessé váló további intézkedésekről, illetve a jelenlegiek feloldásáról a hírközlő szervek útján tájékoztatjuk a lakosságot. Egész Európa lázban égett — „Kutatom saját egyéniségemet és hősömet A szovjet filmművész delegáció sajtófogadásán Az iskolareform megvaló­sítása megyénkben is csak­nem 10 éve kezdődött az 1961. évi III. törvény alap­ján. Helyzetünkre jellemző, hogy az előző évekhez ké­pest visszaesett az általános iskolai tanulók létszáma. A csökkenés 1962 óta 16 ezer tanuló. Ez a visszaesés még hosszabb ideig tart. A szüle­tések számának csekély mér­tékű emelkedése mellett nagy a társadalmi igény óvodai, napköziotthoni és diákotthoni férőhelyekre. Ugyanakkor a rendelkezésünkre álló anyagi erőforrások nem teszik lehe­tővé a jelentkező igények maradéktalan kielégítését. Ez az ellentmondás a negye­dik ötéves terv végére lehe­tőségeink és számításaink szerint nagymértékben eny­hül. Az óvodába felvett gyer­mekek száma 1969-ben meg­haladta a tízezret megyénk­ben. Ez azt jelenti, hogy az első osztályba léoő tanulók 56,1 százaléka jár óvodába. Ez a szám magas ellátottsá­gi szintről tanúskodik. Nem volt még megyénk életében olyan időszak, amelyben az iskolába lénő gyermekeknek több mint fele előzetesen már bizonyos nevelésben, szokta­tásban, képzésben részesült volna. Művelődéspolitikai szem­pontból a hangsúly az isko­Az iskolareform egyik alapvető célkitűzése az álta­lános iskola, — mint alapo­zó képzést nyújtó intézmény- típus — általánossá tétele. Megyénk általános iskoláiban 16 éves korukig a tanulók 91 százaléka elvégzi a 8. osz­tályt. Ez megegyezik az or­szágos átlaggal. A szám ugyanakkor kifejezi azt a ha­talmas méretű kultúrforra- daimi eredményt, amely a világ bármely államával szemben jól állia az össze­hasonlítás próbáját. Az általános iskola egyik fontos követelménye, hogy a felső tagozatban a tanulók szakrendszerű oktatásban ve­gyenek részt. E cél érdeké­ben fokozatosan megszüntet­tük a külterületi iskoláink felsőtagozatos osztályainak nagy részét. Bejárási lehető­ségek megteremtésével és 15 általános iskolai diákotthon létrehozásával mintegy két­ezer gyermek szakoktatásá­nak lehetőségét teremtettük meg. Ennek következtében a szakoktatás ar=nva megyénk­ben 93 százalékos (országo­san 94,3 százalékos). Az ál­talános iskolai diákotthonok létrehozása, felépítése, mű­ködési feltételeinek biztosí­tása kulturális forradalmunk Erőnkhöz mérten, de nem kellő eredménnyel munkál­kodtunk a falusi iskolák ne­velőtestületeinek kiegészíté­sén, a nevelők letelepítésén. Kedv'ezményes OTP kölcsön­ből, megyei és helyi forrá­sokból 462 pedagógus lakás épült az utóbbi öt évben. Ennek ellenére továbbra is nevelőhiánnyal küzdenek ál­talános iskoláink. Gondot jelentenek az isko­lából kimaradó, vagy egyál­talán be sem iratkozott gyer­mekek. Ez az össztanulók 1,3 százaléka. Ezek a gyermekek családjaik nevelési kötele­zettségeinek elhanyagolása miatt ma sem járnak iskolá­ba, vagy oly sokat mulasz­tanak. hogy nem lehet őket osztályozni. Az iskolareform célkitűzé­seinek megfelelően tervsze­rűen folyik megyénk közép­iskolai struktúrájának kiala­kítása. A különböző típusú szakközépiskolák nagy köz­kedveltségnek örvendenek, mind a szülők, mind a tanu­nk körében. Nagyon vonzó laelőkészítésen van, ugyan­akkor nem hanyagolható el az óvodák azon feladata sem, hogy a dolgozó szülők esetében otthont, ellátást és nevelést biztosít a gyerme­keknek. E jó ellátási szint megyénk egyes lakóhelyei között nagy eltéréseket ta­kar. Következik ez elsősor­ban az egyre intenzívebb ipa­rosításból és a női munka­erők foglalkoztatottságának állandó és nagymértékű nö­vekedéséből. Legsúlyosabb a helyzet a városokban. Ezek között is Szolnokon, ahol még sokáig nem tudják az igényeket ki­elégíteni. Kisebb községek­ben viszont elegendő férő­hellyel rendelkeznek óvodá­ink. Látható azonban, hogy a felmerülő igények kielégítése csak társadalmi összefogás útján lehetséges, vagyis a nagyobb üzemeknek, válla­latoknak, termelőszövetke­zeteknek mind a létesítésben, mind a fenntartásban az ál­lami szervekkel együtt kell közös erőfeszítést vállalni. Azokon a helyeken, ahol másképpen nem lehet meg­oldani, elkezdtük az iskola­előkészítő tanfolyamok szer­vezését az óvodás korúak számára, mely — ha az óvo­dát nem is nótolja — bizo­nyos fokú előkészítést jelent, ezért mindenképpen hasznos. jelentős eredménye és azt az iskolareform kimagasló té­nyei közé sorolhatjuk. Álta­lános iskolai tanulóink 19 százaléka napköziotthonos el­látásban részesül. Az oktató-nevelő munka színvonalának emelése érde­kében növeltük a gyógype­dagógiai tanulócsoportok lét­számát, biztosítva ezzel a gyógypedagógiai tanulók kü­lönleges képzését és későbbi rehabilitását, valamint a nem gyógypedagógiai tagoza­tú osztályok munkájának könnyítését. Már az általános iskolában megkezdődött olyan fontos művelődéspolitikai felada­tunk végrehajtása. mint a fizikai dolgozók jóképességű gyermekei továbbtanulásá­nak a segítése. E munkánk következtében megyénk kö­zépiskolái első osztályaiba a felvettek 65 9 százaléka fizi­kai dolgozók gyereke. Álta­lános iskolai vonatkozásban gondot okoz az egyes helye­ken — elsősorban városok­ban — a tanítás kettős vál­tásban való megoldása, a tantermek zsúfoltsága, a nap­közi otthonos férőhelyek csekély volta és egyes köz­ségek vonatkozásában a ké­pesítés nélküli nevelők nagy száma. ezeknél az iskoláknál az a jelleg, hogy 4 év után kere­sővé válhat, aki elvégezte. Gimnáziumainkban foko­zatosan építjük ki a tagoza­tos jellegű osztályokat. Je­lenleg az összes gimnáziumi tanulócsoportjainknak mint­egy negyede, az első osztá­lyoknak pedig 32 százaléka tagozatos osztály. Ezek kö­zül elsősorban az orosz, ma­tematika, fizika és kémiai tagozatos osztályok a legel­terjedtebbek. A tagozatos osztálvok nagy lehetősé­get biztosítanak a kü­lönböző érdeklődési és ké­pességű tanulók speciális képzésének. Már a múlt év­ben mepkezdődött. s a ne­gyedik ötéves terv során fo­kozatosan folytatódik az ál­talános iskolai tagozatos osz­tálvok létrehozása. elsősor­ban azokon a helyeken ahol közém'sknláhan való folyta­tásra is van lehetőség. Középiskoláinkban — igaz. hogy még mindig kísérleti jelleggel — de már 17 ne­gyedik osztályos tanulóeso­gyat. E tantárgy keretében szintézisre kerülnek az ed­dig tanult társadalmi, politi­kai, gazdasági ismereték. Mind az általános, mind pedig a középiskolákban be­vezetésre került és eredmé­nyesen fejlődött a honvédel­mi nevelés. Ez nem külön tárgyként szerepel, hanem az egyes meglévő tárgyak anyagához kapcsolódva és külön szervezett foglalkozá­sok keretében sajátítják el tanítványaink a honvédelmi alapismereteket. Nevelőink külön gondot fordítanak ar­ra, hogy a honvédelem is­meretanyaga jó kiegészítője legyen a szocialista hazafi- ság, az internacionalizmus eszmei és érzelmi nevelés­nek. Középiskolás tanulóink érettségi, illetve képesítő vizsgájuk után részben mun­kába állnak, részben felső­fokú intézményekben tovább tanulnak. Az elmúlt évben végzett középiskolás tanuló­ink közül továbbtanulsára jelentkezett és felvételi vizs­gát tett ezerhat érettségizett. Ezek 49,4 százaléka felvételt is nyert valamilyen egye­temre vagy felsőfokú intéz­ménybe. Ez jobb az országos arányszámnál és külön örö­münkre szolgált, hogy a fel­vettek 69 százaléka fizikai dolgozók gyermeke. Az iskolareform fő célki­tűzései közé tartozik, hogy korszerű műveltséggel, szi­lárd tárgyi tudás megalapo­zásával, s e tudásnak az élethez való igazításával rendelkezzenek a tanulók. Megyénk általános és közép­iskoláiban általánossá vált a mpnkaoktatás. Ennek felté­teleként műhelyek és tan­műhelyek sokaságát kellett létrehozni. így a munkaokta­tás minimális feltételei min­denütt biztosítottak. Gondot fordítunk és je­lentős eredményeket értünk el az oktatás korszerűsítése vonatkozásában. Az utóbbi ^vekben az általános isko­láknál 32-re, a középiskolák­nál 35-re növekedett a ter­mészettudományos előadó­termek és a nyelvi laborató­riumok száma. Az iskolareform megvaló­sítása érdekében egyre ma­gasabb szinten, de még sok gonddal és problémával küzdve oldjuk meg a tanulók marxista—leninista világ­nézetének alapozását, for­málását. Eredményeinkről szólva megállapíthatjuk, hogy tanulóink döntő több­sége jól helytáll a tanulás- bap és szükség szerint, az építőtáborokban, az őszi mezőgazdasági munkák vég­zésében, sőt a lakóhelyi tár­sadalmi munkákban, hulla­dékgyűjtésben is példásan részt vesz. Kapcsodat az élettel Napjaink nevelési felada­tának sarkallatos pontja a ma forradalmiságának a kérdése. Ifjúságunk — mint ismeretes hajlamos a „nagy” tettek, a rohammunkák vég­rehajtását és szervezését többre értékelni, mint a ke­vésbé látványos, de társa­dalmunk életét és lényegét jelentő mindennapi munkát. Sok tennivaló vár annak ér­dekében még nevelőtestüle­teinkre, iskolai közösségeink­re, hogy a tanulóknál a szo­cializmus építését akadályo­zó hibák elleni aktív fellépés és tenniakarás váljon élet­elemmé. Előfeltételként vi­szont egyre magasabb szin­ten kell megoldanunk pe­dagógusaink politikai, szak­mai és pedagógiai tovább­képzését, irányító munkánk intenzitásának növelését. TÖTH TIBOR a Szolnok megyei tanács vb művelődésügyi osztályának vezetője A Szovjet Kultúra Napjai programsorozatának két je­lentős eseménye lesz ma a megyében. Szolnokon a Fel­szabadítás című szuperfilm Jurij Ozerov rendező mo­numentális filmje, a Felsza­badítás, a Nagy Honvédő Há­ború legfontosabb katonai, politikai és diplomáciai ese­ményeit mutatja be, mély művészi ábrázolásban. Az első rész, a „Lángoló ív” 1943 júliusába vezet vissza. A „Zitadella” nevet viselő haditervet a németek ekkor alkalmazták a Moszk­vától délnyugatra elhelyez­kedő szovjet alakulatok meg­semmisítése érdekében. A vállalkozás heteiben egész Európa lázban égett. 1943. július 11-én kezdték Szemtől szembe A Magyar Sajtó Házában találkoztunk a Bűn és bün- hődés főszereplőjével, Geor- gij Taratorkinnal. Egyenesen a repülőtérről érkezett, szerényen elnézést kér, hogy késett pár percet. Néhány órával ezelőtt Moszk­vában volt dolga... Először arra gondoltam, hogy Gérard Philipe-hez ha­sonlítom, — mert ha ránéz az ember, nem létezik, hogy ne gondoljon az ifjú Gérard Philipe-re. Nemcsak a külső hasonlatosság miatt. Gondol­kodásukban is sok a közös vonás: meggondoltan szőtt, mély tartalmú mondatok és játékos, könnyed öniróniák váltják egymást. De nem folytatom, mert még többet mondó összeha­sonlításra leltem. Georgij Ta- ratorkin maga Dosztojevszkij Raszkolnyikova, a gyilkos diákja. Milyennek is képzel­te hősét' az író? Hogyan is írta? „Nagyon szép volt. cso­dálatos sötét szeme, sötétsző­ke haja volt, magasabb az átlagnál, gyenge alkatú és karcsú.” A 23 éves leningrádi mű­vész ilyen. Talán nem egé­szen illő ezt a kifejezést hasz­nálni — pedig a legtöbbet mondó — szakasztott ilyen... — Elnézést, nagyon nehéz nekem erről az alakításról beszélnem... Mert ugye még nem látták a filmet? De láttuk. — Akkor még nehezebb. Gondolják csak végig, mit jelent egy fiatal színésznek ez a hallatlanul bonyolult szerep? Nagyon megijedtem, amikor megtudtam, hogy én játszom Raszkolnyikovot. Nem szégyellem bevallani­— Hogy is történt? — A leningrádi ifjúsági színházban játszottam — és első és második részét mu­tatják be, Kisújszálláson pe­dig a Dosztojevszkij regényé­ből készített kétrészes alko­tást, a Bűn és bünhődés-t­meg a szovjet csapatok a Zi- tadella-terv ellen a Kutuzov hadműveletet, amely dugába döntötte a fasiszták próbál­kozásait. A második rész, az „Áttö­rés” azt mutatja be, milyen következményei voltak a Wermacht nyári offenzívája bukásának: Olaszországban megtört Mussolini uralma, Nyugat-Európában hősiesen harcolnak az ellenállók... A film történelmi hiteles­séggel adja Sztálin, Roosevelt és Churchill találkozóinak eseményeit is. Raszkolnyikovval játszom most is — nos, egy­szer csak előadás közben fényképeznek. Elküldték a fényképeket Lev Kulidzsa- novnak. a rendezőnek. Vala­mit találhatott rajtuk... Megint pajkos diák lesz. — De hogy mit, azt csak ő tudja. Magához kéretett Moszkvába. Tenyerébe hajtja fejét: — Amikor először léptem be filmbéli szobámba, akkor éreztem meg méginkább a feladat súlyát. Ez a szoba egy szűk, sötét, hosszú, ala­csony és koporsóra emlékez­tető helyiség, apró, a világos­ságot alig átengedő ablakocs­kával. Annyira nyomorúsá­gos, levegőtlen, súlyos ez a hely, hogy képtelenség so­káig itt tartózkodni. Szeret­tem volna elbújni, elfutni, elfelejteni ezt az egész hát- borzongató, embertelen zu­got, mely csak egy őrült lak­helye lehet, öreg, nyikorgó sezlon, nyomorúságos asztal. A tiszafüredi nagyközségi tanács tegnapi, ünnepi ülé­sével ejgyidőben a község húsz éves fejlődésének leg­jelentősebb állomásairól, eseményeiről dokumentum- és fotókiállítás nyílt a járá­si művelődési házban. A kiállításon az 1950. ok­tóber 26-án megalakult köz­ségi tanács jegyzőkönyvének fotókópiája, az első tanács­tagok megbízólevelei és névsora mellett a két évti­zedes gyarapodás grafikonjai görbelábú szék. És semmi más. Annyi idős, mint Raszkol- nyikov. Hat évvel ezelőtt ját­szotta első színpadi főszere­pét, egy sajátkorabeli diákot. — Ez volt az én vallomá­som, és köszönetem a feled­hetetlen iskolaéveknek, a fia­talkori barátságoknak, az el­ső szerelmemnek... A Doszto­jevszkij figura megformálása nagyon nehéz volt. Nem is kezdek el erről beszélni, mert nem tudom abbahagyni. Minden új szerepemben ku­tatom a saját egyéniségemet és a hősömét. Hogy Raszkol- nyikov megformálása sike­rült-e — ezt már Önök dön­tik el. Szerelmi álmok A szovjet—magyar koopro- dukcióban készült kétrészes, színes Liszt-film, a Szerelmi álmok szolnoki bemutatója a jövő hét filmeseménye lesz. De a film két női főszerep­lőjével Ariadna Sengelajaval és Klara Lucskoval már ta­lálkoztunk. Eljöttek ők is a sajtófogadásra­Bűbájos, szerény, kedves, közvetlen mindkettő. Nyoma sincs a minket oly sűrűn megcsapó hánya-veti sztár­szellemnek, a nagyképű kö­zönségámításnak. Ariadna Sengelaja: — önök újságírók a leg­szélesebb nyilvánosságot kép­viselik. Nos, itt is köszöne­tét mondok Keleti Márton­nak, a film rendezőiének, tü­relméért, egész rendezői mód­szeréért, amellyel velem fog­lalkozott. Nagyon sokat se­gített nekem. És a nagyszerű Sinkovits Imre is,' akivel öröm együtt dolgozni. Klara Lucsko mosolyogva bólogat: — Tudom, hogy az újság­írók nem szeretik az ismétlé­seket. Ariadna Sengelaja az én gondolataimat is mondta. — ti — sorakoznak. Képeken ismer­tetik a község teljes villa­mosításának lépcsőfokait, a tiszafüredi termálfüdő, az új tíz munkahelyes szakor­vosi rendelő, meg a 12 tan­termes gimnázium építését. A? alumíniumárugyárat, va­lamint a hajó- és darugyár üzemegységét az elgondolás­tól az avatóünnepségig, sőt az onnan kikerülő első kész terméket is bemutatják a színes tablók. A reform kimagasló tényei A szakközép:skolák közkedveltek A Zitadella akció és a Kutuzov terv Az első kapavágástól az avatóünnepségig

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents