Szolnok Megyei Néplap, 1970. október (21. évfolyam, 230-256. szám)

1970-10-29 / 254. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Ara: 80 fillér XXI. évf. 254. sz. 1970. október 29., csütörtök. Több munkalehetőség, kevesebb ingázó Jászkiséren t Ötvenöt milliós beruházás — Ötszáz nő munkát talál Elutazott Xuan Thuy Xuan Thuy, a Vietnami Dolgozók Pártja Központi Bizottságának titkára, állam- miniszter, a Vietnami De­mokratikus Köztársaság Pá­rizsban tárgyaló küldöttsé­gének vezetője, aki a Ma­gyar Forradalmi Munkás- Paraszt Kormány meghívá­sára 5 napos hivatalos ba­ráti látogatást tett Magyar- országon, — szerdán délelőtt visszautazott Párizsba. 1/Ha: Az iskolareform megvalósítása megyénkben teher- es személyszállító vá­lj i szerelőcsarnok Gondoskodnak a szakmunkás utánpótlásról gánygépkocsik, Buda típusú talpfaverő és ágyazatrostáló gépek javítása. A fővárosi tanács megrendelésére az új metróhoz tehervágánygépko­csikat gyártanak. Termékeik között szerepel még a vasúti biztosító berendezésekhez szükséges Bak-féle bizton­sági zár gyártása. Termelési értékük 1969-ben 27 millió forint volt, ebben az évben tervek szerint elérik a 29 milliót kosítják az egyes csarnokok profilját. Már jövőre üzem­be helyezik az importból vásárolt nagyteljesítményű vágánykitérős irányítós alá­verő gépeket, felkészülnek azok javítására. — Mindez újabb százötven—száznyolc­van embernek biztosít majd munkalehetőséget. A terve­zett beruházások megvaló­sulása után az üzem éves termelési értéke eléri a 60 millió forintot apáti és Jószkisér között. Az üzem dolgozói Közül so­kan a környékről jönnek dplgozni Jászkisérre. A község másik üzemében Az utóbbi két és fél év alatt javult az áruellátás, de alacsony színvonalú a piackutató és árupropaganda munka színvonala, kevés eredményt hoztak az árubemutatók, élni kellene az adott lehetőségekkel A MÁV jászkiséri üzeme sokáig mezőgazdasági gépja­vító állomás volt. 1968 ele­jén vette át a MÁV, azóta munkája kiterjed az ország területére. — Háromszázhar­minc dolgozója közül két­száznegyvenen jól képzett szakmunkások (autó-, vil­lanyszerelóK, esztergályosok, marósok stb.). Profiljuk a vasúti pálya­építésnél használatos gépek. Az üzemnek 4000 négyzet- méter alapterületen három javítócsarnoka van. A ne­gyedik ötéves tervben 55 millió forint beruházással jelentős bővítésre és korsze­rűsítésre kerül sor. Uj — egymagában 4300 négyzet- méter alapterületű — szere­lőcsarnokot építenek, kor­szerű szociális létesítmények - Kel és orvosi rendelővel. — Korszerű forgácsoló, mecha­nikai, villamos, öntő és edző műhelyek kialakításával sza­Jelenleg harminchárom ipa­ri tanulójuk van, számuk az évek során növekszik. Ta­valy május óta külön szolgá­lati vonat közlekedik Jász­Megyénkben is szép szám­mal épültek és épülnek ma- gánkezdeményezésú és OTP beruházású társasházak. A megyei magánlakásépítési bizottság tegnap ülést tar­tott, amelyen a társasházépí- tés helyzetét, problémáit vi­tatták meg. A harmadik ötéves terv előirányzata Szolnok me­gyében 1400 társasházi la­kás építése volt, ezzel szemben mindössze 738 la­kás készült, illetve készül el. A jelentős lemaradásnak több oka is van. Egyrészt túlzott volt az öt­éves tervi előirányzat, mert nz építés előfeltételei sem voltak' biztosítva. A magán- kezdeményezésű társasház- épitést gátolta, hogy az 1968. január 1-én- életbeléptetett építőipari árak sok, addig építtetni szándékozónak vet­ték el a kedvét. Szolnokon a telekhelyzet is akadályozta az építtetés nagyobb ütemet, ugyanis állami telek nincs, a magántelkek ára pedig rend­kívül magas. Kevés társasház épült az OTP saját beruházásában is 1968—69-ben. Szolnokon a Bajcsy Zsilinszky úton pél­dául 240 lakás felépítését tervezték — az előkészített terület már 1967-ben meg­volt — ez azonban meghiú­sult. mert a magas lakás­árak miatt nem jelentkezett elég vásárló. Több helven, például Tö- rökszentmiklóson 48. Karca­gon 24 lakás építését másfél évig nem tudták megkezde­ni, mert nem yolt_kivitelezót Egy tanácsi vállalat és egy építőipari ktsz — miután jelentős veszteséggel épí­tett társasházakat — visz- szalépett. Fékezően hatott a társas­ház építésre a beruházási piacon kialakult feszültség is. A Magyar Beruházási Bank megyei fiókjának több­irányú felmérése igazolja, hogy megyénkben a kielégí­tetlen fizetőképes beruházási igény 1969-ben mintegy 60 millió forint volt, az idén pedig még ennél is lényege­sen több. Az OTP Szolnok megyei Igazgatósága közben már a jövőre, a negyedik ötéves terv feladataira gondol. A következő öt évben 2151 társasház — és 140 örök­lakás építését tervezik. A magánkezdeményezésű társasházépítés keretében mind több KISZ lakás fog éoülni. Az ifjúsági lakásépí­tési akció elősegítésére az érdekelt megyei szervek esvüttműködési megállapo­dást írtak alá az elmúlt év augusztusában. A negyedik ötéves tervi előirányzatra egyébként jel­lemző. hogv a lakásoknak több mint a fele vidéken fog felépülni, ami összefügg az érdekelt ta­nácsok törekvéseivel, a váro­sok. iárási székhelyek iparo­sításával. A terö'etkHelölés lényegé­ben mindenhol meetör+ént, 1257 lakásra már az alnn­iegvzőkönw is elkészült Az 1971-ben elkészülő 527 lakás nagv részének énftése meg­kezdődött. a tovább' építke­zések tervezése is folyamat­ban van, — mely ez év júniusában kezdte el termelését — je­lenleg százhuszonhét nő — köztük sok kisgyermekes anya — dolgozik. Két mű­szakban termelnek, felada­tuk a budapesti textilipari vállalat szövőszékein gyár­tott szálhibás szövetek kija­vítása. Az ÁFÉSZ szociális léte­sítményeket, a községi ta­nács az üzemhez utat és villanyhálózatot épített. — Nagy segítséget jelentett, hogy a kivarróban dolgozók gyerekei részére az óvodá­ban és bölcsődében helyet biztosítottak. 72 szövőgép A negyedik ötéves terv első felében jelentős beru­házással bővítik a kivarró üzemet. A textilipari válla­lat hatmillió forint értékben 72 szövőgépet. 6 cémázó és 8 fejes csévélő gépet ad a jászkisérieknek. Az ÁFÉSZ hárommillió forint költség­gel 2000 négyzetméter alap­területen korszerű szövő- csarnokot épít. E terv meg­valósulása esetén kivarrás mellett a szövés valamennyi műveletét is helyben végzik. Ezzel újabb négyszáznegyven ■—négyszázötven nő részére tudnak munkalehetőséget biztosítani. L A. Kommunista műszak a szabad szombaton A vasipari vállalat az idén is, de főképp a jövő évben milliókat költ új szociális létesítmények építésére. Még ebben az évben Szolnokon 1,6 millió forintos beruhá­zással egy szolgáltató kom­binát kivitelezését kezdik meg, amelyből 1971-re a földszinti motorkerékpár ja­vító elektromos üzem, a hoz­zá tartozó szociális létesít­ménnyel el is készül. A szászberekéi akkumulá­tor lemezgyártó gyáregység­ben — ahol száztíz munká­suk évente 40 millió forint értéket termel — ugyancsak javítják a szociális körülmé­nyeket. Négymillió forintos költséggel fürdőket, öltöző­ket építenek. A vállalat kollektívája a szociális létesítmények meg­valósítását többféleképpen segíti. E hét végére — amely szabad szombat lenne — a párt, a gazdasági, a szakszervezeti és a KISZ ve­zetőség a vállalat mind a hét gyáregységében kommu­nista műszakot szervez. A nyolcszáz tagú munkásgár- da szombati bérét a szak- szervezeti tanács rendelkezé­sére bocsátja. A 60 éves Péter János köszöntése Péter Jánost, as MSZMP Központi Bizottsága tagját, A népi ellenőrök huszon­három gazdálkodási egység­nél vizsgálták meg a szabad: termékforgalmazás alakulá­sát A jászberényi, a kun­szentmártoni, a karcagi, a túrkevei; valamint a megyei NEB által szerzett tapasz­talatok megvitatására nem­régiben került sor. Kereskedelem és a kereslet Egyik fő — a kereskede­lem és a lakosság szempont­jából igen fontos — törek­vés, hogy a kínálat a keres­lethez igazodjon. Ehhez a boltoknak, kiskereskedelmi vállalatoknak figyelemmel kell kísérni a vásárlók igé­nyeinek alakulását. A népi ellenőrök tapasztalata az, külügyminiszter, 60. születés­napja alkalmából köszöntötte Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Focfc Jenő, a Politi­kai Bizottság tagja, minisz­terelnök és átadták a Köz­ponti Bizottság és a forradal­mi munkás—paraszt kor­mány üdvözlő levelét, vala­mint ajándékát. A bensőséges hangulatú üdvözlésen jelen volt Ko­mócsin Zoltán, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára. A pártkongresszus tiszteletére Teljesítették éves tervüket a héki tehenészek Kimagasló eredményről kaptunk hírt a Héki Állami Gazdaságból. A martfűi üzemegységben dolgozó Dó­zsa és Rákóczi nevét viselő tehenészeti szocialista bri­gádok október 20-án teljesí­tették éves tervüket. Az előbbi brigádot Székács Im­re, az utóbbit Horváth Pé­ter vezeti. A két szocialista brigád év elején 426 ezer liter tej ter­melését vállalta, mintegy 130 tehéntől. Lelkiismeretes gondos munkáiuk révén vál­lalásukat jóval előbb teljesí­tették. Év végéig összesen félmillió liter tejet fejnek. A gazdaság kiváló tehené­hogy a vásárlók kereslete alapján a hiánykönyveket — bár nem rendszeresen-ve- zetik ugyan a boltokban, de ettől a hiánycikk még nem lesz kapható. Igaz attól sem, ha meg rendelik az árut — (rendszerint többször is), de a nagykereskedelmi válla­lat, vagy az ipar nem szál­lít. Sok boltvezető nem végez piackutatást, mielőtt vala­milyen új, addig nem gyár­tott árut rendel. így gyak­ran előfordul, hogy az új cikk hamar a hiánycikkek listájára kerül, mert keve­set rendeltek belőle. Miért n'ncs? Amikor a hiánycikkekről esik szó, a kereskedelemben dolgozók azt mondják: „azért nincs, mert az ipar nerh gyárt”. Az üzemek viszont azzal érvelnek: „azért nem gyártunk, mert a kereskede­lem nem rendel”. A nagykereskedelmi és az ipar kapcsolatában az a gya­korlat, hogy az általános el­vi megállapodásokat, a min­tadarabok bemutatása követi. A résztvevők ott önálló vé­szete egyedenként 3900 liter 3,8—3,9 zsírszázalékos tejet ad évente. A héki gazdaságban az idén 18 brigád küzd a szo­cialista cím elnyeréséért. Az erkölcsi elismerésen túl anyagilag is ösztönzik őket a jobb munkára. Az első há­rom helyen végző brigád 6, 4, illetve kétezer forint ju­talomban részesül. Elismerés, jutalom az aktíváknak Tegnap délután uz SZMT székházában ünnepi ülést tartott a társadalombiztosítá­si bizottság abból az allta- lomból, hogy húsz éves a szocialista társadalombiztosí­tás. Az Elnöki Tanács 1950. évi 36. számú törvényerejű rendeletével a társadalom- biztosítás igazgatását a SZOT irányításával a szak- szervezetekre bízta. A két évtizeddel ezelőtt megválasz­tott társadalombiztosítási ta­nácsok nagy utat tettek meg, s ma már a szakszervezeti munka szerves részének te­kintik a beteglátogatást, a segélyezést, a dolgozók egészségvédelmét, s a többi szociálpolitikai feladatot. Évről-évre szaporodott azok­nak az aktivistáknak a szá­ma, akik egyre nagyobb hozzáértéssel, szorgalommal és segítőkészséggel foglalkoz­nak dolgozó társaik biztosí­tásai ügyeivel, k lemény helyett általában egy-egy „szakképzettebb” boltvezetőre hallgattak, és sokszor elvetették a gyártás­ra érdemes modelleket is. Jobb megoldás lenne olyan árubemutatók tartása, ahol a kiskereskedelem képvise­lőinek lehetősége lenne arra, hogy észrevételeiket, javas­lataikat, igényeiket a nagy­kereskedelmi vállalatoknak, illetve az ipari szakembe­reknek elmondják. A kereslet kutatásának má­sik módszere lehetne, jól képzett nagykereskedelmi utazók, „ügynökök” alkal­mazása. A jelenlegi utazók többsége gyakran még azzal sincs tisztában, hogy milyen áruféleségek kaphatók vál­lalatuknál. Ezért nem ritka, hogy a boltokban felvett megrendeléseiknek csak 20— 30 százalékát tudják szállí­tani. Lehetőség kevés eredménnyel A szabad termékforgalma­zás bevezetése a boltoknak adott nagyobb önállósággal párosulva az elmúlt két és fél óv alatt pozitiven éreztette hatását: bővült az áruválasz­ték, nőtt a forgalom. A kis­kereskedelem azonban nem élhetett kellően azzal a le­hetőséggel, hogy közvetlenül is vásárolhat az ipartól. A kiskereskedelem nem rendelkezik megfelelő raktá­rakkal és nincs elegendő forgóeszköze sérti ahhoz, — hogy a csak nagy tételekben beszerezhető árukat közvet­lenül vegye át az ipartól. Ráadásul a megosztott nagy­kereskedelmi árrés nem, vagy alig fedezi a közvetlen beszerzéssel járó szállítási raktározási és készletezési többletköltségeket. Ezért az­tán a kiskereskedelem fő­leg csak olyan cikkeket igyekszik beszerezni az ipar­tól, amelyeket a nagykeres­kedelmi vállalatok nem tud­nak szállítani. Az iparvállalatok nem rendelkeznek az elaprózott kiszolgáláshoz megfelelő technikai feltételekkel, sem az üzletet lebonyolító sze­mélyzettel. Kihasználatlan lehetőségek A tények azt bizonyítják, hogy a nagykereskedelem közvetítő szerepét sok helyen nem lehet kiiktatni. A kis­kereskedelemnek elsősorban a helyi-, főleg szövetkezeti és tanácsi iparral kellene a kapcsolatot teremteni. A szabad termékforeal ma­zás, bár enyhítette, de nem oldotta, részben nem is old­hatta fel n kereskedelem és Sz ipar közötti feszültséget, a már említett okok miatt Z, Áj Kétezernél több . f I r r h| társashoz epul a megyében Hármai!, háromféleképp — ugyanarról (KÜLPOLITIKAI TUDÓSÍTÁSAINK A 2. OLDALON) HÍREK - TUDÓSÍTÁSOK - HÍREK — TUDÓSÍTÁSOK

Next

/
Thumbnails
Contents