Szolnok Megyei Néplap, 1970. október (21. évfolyam, 230-256. szám)

1970-10-03 / 232. szám

1970. október 3. SZOLNOK MEGYEI NfiPLAP 3 A parlamentből jelentjük (Folytatás az 1. oldalról) Kádár János, Kállai Gyula és Nyers Rezső a parlament üléstermében. sik minduntalan visszatérő fontos témája a mezőgazdaság volt. Sümegi János, Nógrád megyei képviselő, tsz-elnök nagy életismerettel jellemez­te a folyamatot, amelynek so­rán a szakmunkások és az agrárértelmiség száma, szere­pe ugyancsak megnőtt a ter­melőszövetkezetekben. Ez a feltétele annak, jelentette ki, hogy a főbb növények terme­lése iparszerűvé váljék, s hogy gyorsabb előrehaladást érjünk el az egyelőre még sok gondot okozó állattenyésztés­ben is. Dr. Baskay Tóth Ber­talan Pest megyei képviselő, gödöllői egyetemi tanár, az országgyűlés ugyancsak nép­szerű tagja, szintén a növény- termesztés, s ezen túlmenően a mezőgazdasági kutatás meg­változott körülményeiről szólt a parlamenti tanácskozáson, miközben élénk színekkel ecsetelte a gödöllői agráregye­tem európai jelentőségét. Schullmann István, Fejér me­gyei képviselő, ugyancsak tsz- elnök viszont a hústermelés régen vajúdó, különben vi­lágszerte gondot okozó prob­lémáit fejtegette, s olyan külföldi példákat idézett, amelyeknek szélesebbkörű megismerése lehetőséget nyújtana, hogy a mi mező- gazdaságunkban is lényege­sen olcsóbbá váljék a szarvas- marha tenyésztés, mert jelen­leg bizony rendkívül költsé­ges. Lakatos András, Somogy megyei képviselő, főkértész, szintén a mezőgazdaságról szólván, reálisnak ítélte a terv fejlesztési irányzatát, viszont keveselte a tervezett gépbe­szerzést, valamint a mezőgaz­dasági szakember-képzésre szánt összeget. Az építőipar és az építőipari árak Ötesztendős népgazdasági tervről lévén szó. természe­tesen ezúttal is többen fog­lalkoztak a beruházások gya­korlati- és közgazdasági kér­déseivel. A már említett Ko­vács Antal, Vas megyei kép­viselő az állattenyésztéssel kapcsolatos építkezések meg­fontoltabb tervezését és szervezését sürgette, Gál Andrásné a feldolgozó-üze­mek és az alapanyaggyár­tók terveinek jobb összehan­golását, dr. Udvardi Károly- né budapesti képviselő, üze­mi párttitkár pedig — te­kintettel a gépkocsi közle­kedés várható gyors növeke­désére — a hazai gumiab­roncs gyártás szükséges bő­vítésének megnyugtató meg­alapozását tartotta kívána­tosnak. Dr. Bodogán János Veszprém megyei képviselő, megyei tanácsi vb-elnök, az építőipar és az építőipari árak, valamint a területileg eléggé különböző építési le­hetőségek oldaláról szólt a beruházási tevékenységről. Voltaképpen szintén az építési-, beruházási-, feszült­ségeket elemezte dr. Petri Gábor szegedi képviselő, egyetemi sebész-tanár is, az egészségügy szemszögéből. Hat-hét milliárd forint ér­tékű fejlesztést tesz lehe­tővé a terv, amelynek fel­tétlenül meg kell valósulnia. Az egészségügyi építkezések azonban, hangsúlyozta a professzor, hátrányos hely­zetben vannak, hiszen ko­ránt sincs e téren olyan ér­ti j gyár, az indulást köve­tő hónapok megannyi gond­jával és reményével, problé­májával és lehetőségével. A Beton- és Vasbetonipari Mű­vek szolnoki gyára nemcsak abban az értelemben új, hogy csupán ez év elejétől üze­mel, hanem azért is, mert sok gépe, berendezése olyan prototípus, amelynek működ­tetését kísérletezve kell meg­tanulni, elsajátítani. Erre biztatni, megnyerni és felkészíteni az embereket — olyan feladat, amelyből tetemes rész hárul a gyár kommunistáira, párttagjaira. Ma nyolcvanegyen vannak, s a múlt havi választások óta három alapszervezetet al­kotnak. Szeptember 25-én a gyári csúcsvezetőséget is meg­választották, amelynek titká­ra Busku József, tömegszer- vezeti- felelőse, s egyúttal titkárhelyettese Szép Károly lett. öt és Tóth Tibort, aki a gyár szakszervezeti titká­ra, a városi pártértekezletre küldöttnek választották. Hármukkal beszélgettünk a minap egy kicsit a múlt­ról, de legfőképp a jelen és a jövő feladatairól. Ezek meghatározásában és részbe­ni megoldásában — mint el­mondták — segítségükre volt a városi párt végrehajtó bi­zottság is, amely két ízben ülésezett a gyárban, az üzem­indulás előtt, majd azt köve­tően. A tennivalókról hozott határozatok szellemében ma a legfőbb politikai feladat­nak tekintik a létszám meg­tartását, a törzsgárda kiala­kítását. a még hiányzó lét­szám biztosítását és a ter­melés meggyorsítását. Az utóbbi hetekben lénye­gesen javultak a gyár ter­melési eredményei — ma már a napi termelési érték 800 ezer forint fölött van, ami a jövőt illetően nagyon biztató. Annál is inkább, mert a mozaik lao-gvártó be­rendezés nróbaüzemelése csak a napokban fejeződött be. A végleges tel ies-'tőképes- sév napi esvmill'ó forint kö­rű* * 1' termelési érték lesz. Az eredeti beruházási nrooram szerint szakaszosan üzemrészenként indult volna a termelés, s ennek megfele­lően a létszám betanítása, felkészítése is. Ha a való­dekeltsége az építőiparnak, mint más munkahelyeken. Meg kellene találni tehát a módját annak, hogy a kór­ház- és klinikaépítés mégse szenvedjen hátrányt. Említést tett a tárca be­ruházási gondjairól Szurdi István belkereskedelmi mi­niszter is. hangoztatva, hogy még a jelentékenyen meg­emelt kereskedelmi ' fejlesz­ságban is így történhetett volna, lényegesen könnyebb dolguk lett volna a műszaki­aknak és a fizikai munká­soknak is. Ám a kivitelezés elhúzódása, a sokszori határ­időmódosítások ezt lehetet­lenné tették, s a múlt év de­cember 31-vel az egész gyá­rat egyszerre kellett birto­kukba venniük az üzemelte­tőknek. Ráadásul jelentős műszaki hiányosságokkal, kapacitásbeli fogyatékossá­gokkal. Ilyen előzmények után méltán büszkék arra a 800 ezer forintos napi teljesít­ményre, amit eddig elértek. Ez a kommunisták helytállá­sát is dicséri. Köztük Busku Józsefét, aki az 1968 január­jában alakult hattagú pórt- alapszervezet titkári teendőit amellett látta el, hogy eleget tett azoknak a feladatoknak is, amelyek mint a gépészeti osztály vezetőjére hárultak. Szép Károly előbb norma­technológusként, ez év elejé­től pedig a normatechnológiai és munkaszervezési csoport vezetőjeként dolgozott az in­dulás előkészítésén, majd az üzemelési feltételek kimun­kálásán. Főként a lakásszer­kezeti üzemben elért mun­kaszervezési eredményeket tartja számottevőknek. Nagy fontosságot tulajdonít ezek­nek a jövőben is, mert a la­kásszerkezeti üzem az orszá­gos lakásprogram szempont­jából kiemelt jelentőségű munkahely. Időközben a párttagok lét­száma nyolcvanegyre gyara­podott, jórészt a máshonnan történt átigazolások révén. Ezáltal már lehetővé, a mun­katerület nagysága miatt pe­dig szükségessé is vált a de­centralizálás, a három új alapszervezet létrehozása. Szép Károlyt — mint mondja — „a legnagyobb meglepetésére” választották a gyári csúcsvezetőség tagjá­vá. Mint 28 éves fiatal, fő­ként a munkamorál erősíté­sét tartja feladatának — el­sősorban a KISZ korosztály­hoz tartozóknál, a leendő törzsgárda kialakítása végett. Egy a törekvésük ebben Tóth tési összegek sincsenek arányban a forgalom várha­tó növekedésével. Miután azonban — 17 milliárd fo­rintról lévén szó — a számí­tások szerint többre most nincs lehetőség, elsőrendű fontosságú, hogy e hatalmas összeget a lehető leghatéko­nyabban használják fel. Mert a hatékonyság, mint a negyedik ötéves terv megva­lósításának egyik vezérelve, szinte minden képviselő mondanivalójában szerepelt. Dr. Szabó Kálmán, budapesti képviselő, közgazdász pro­fesszor, felszólalásában szé­lesebb összefüggésben is megvilágította a kérdést, hangoztatva, hogy bármeny­nyire nehéz is, mégis a ki­emelt feladatok gyors meg­oldására kell összpontosítani az erőket és elegendő erőfor­rás híján vissza kell utasítani az egyébként fontos szükség­letek kielégítését célzó szá­mos jogos beruházási igényt. Azért kell visszautasítani, hogy a kiemelt feladatok gyors, gazdaságos megvaló­sításával, s az ezáltal elért nagyobb nemzeti jövedelem­mel később a pillanatnyilag elutasított feladatok is meg­oldhatók legyenek. Tökéle­tesíteni kell a beruházások szervezését, hiszen ha csak némileg is kevesebb lenne a befejezetlen építkezésünk, máris jóval kevesebb jogos igényt" kellene elutasítani, egyszersmind fejleszteni és korszerűsíteni kell az építé­si kapacitást is. Mindenkép­pen kulcskérdés ez, amit a tervjavaslat jól tükröz. A negyedik ötéves terv­ről folytatott tanácskozás az esti órákban fejeződött be, a vita ma reggel folyta­tódik. Tiborral, a szakszervezeti bi­zottság titkárával, aki e cél letéteményeseit a szocialista brigádokban látja. — Az idén már huszonegy kollektíva versenyez nálunk a szocialista brigád cím el­nyeréséért — mondja. — Köztük van egy ifjúsági bri­gád is és összesen mintegy háromszázharmincan vesz­nek a mozgalomban részt. Általában már két éve itt dolgozó emberek a brigádta­gok, ők tehát az első törzs- gárda-jelvények várományo­sai is. Az év elején, felszabadu­lásunk negyedszázados év­fordulója tiszteletére indult jubileumi verseny legjobbjait a gyár gazdasági vezetőivel egyetértésben megfelelő anyagi és erkölcsi elismerés­ben .részesítették. A verseny — mint Tóth Tibor elmond­ta — tovább folyik a X. párt- I kongresszus tiszteletére, s egyúttal a szocialista brigád címek megszerzéséért. Olyan kezdeti eredmények ezek, amelyek a városi párt­végrehajtóbizottság határo­zatainak részbeni megvaló­sítását is jelentik. Tóth elv­társat azonban, mint a váro­si pártértekezlet küldöttét, e határozatokból azok a mű­szaki jellegű állásfoela'ások is foglalkoztatják, amelyek­nek eddig nem sikerült ér­vényt szerezni. Néhány ilven kérdésben ugyanis — mint mondja —> a felsőbb gazda­sági szerv kész ténv°t- elé ál­lította a gyári vezetést. Mindhármunknak az az ál­láspontja. hogy ne az ilyen befelezett, tón vek mércéiét alkalmazzák maid a gyár munkájának elbírálásakor, hanem vegvék figyelembe ennél a tényleges műszaki realitásokat. Csak ez jelent­heti az említett határozatok szellemében történő méltá­nyos eljárást. M. I. Akiket megválasztottak Hárman egy új gyár gondjairól Krónikás találkozó Törökszentmiklóson A csütörtökön megnyitott IV. Kulturális Napok kere­tében honismereti és hely- történeti tanácskozás volt tegnap Törökszentmiklóson, amelyen dr. Székely György, az Országos Helytörténeti Bizottság elnöke elnökölt. A helytörténészek, kutatók előtt először dr, Lakatos Ernő, a Pest megyei levéltár igaz­gatója tartott előadást: „Fel­adataink a krónikaírás szélesí­tése és elterjesztése területén’’ címmel. Az előadó részlete­sen elemezte a helytörténet­írás elvi, módszertani kér­déseit, problémáit. Győri Tibor, az MSZMP Szolnok megyei Bizottsága archívumának vezetője — ,,A jubileumi felszabadulási pályázatok eredményei és tanulságai Szolnok megyében” témakörből tartott előadást. Elmondotta, hogy a hely­történetírás az elmúlt évek­ben nagyon fellendült a me­gyében. A jubileumi évfor­dulókra számos színvonalas megyei kiadvány született, amelyek egyaránt hasznosak az olvasóknak, történészek­nek. Az országos és a helyi szervek által meghirdetett helytörténeti pályázatra a megyéből 70 mű érkezett a bírálóbizottságokhoz. A szol­noki járásban, ahol az el­múlt évtizedekben nyoma sem volt a helytörténetírás­nak, huszonkét pályamű ké­szült. A jászberényi, a török­szentmiklósi és a kunszent­mártoni járásban is az el­múlt években bontakozott ki mai formájában a helytörté­neti kutatás. A három járás­ban összesen negyvenegy pályamű készült, köztük ta­lálhatók a legszínvonalasab­bak. A beérkezett páyamunkák közül — alapos zsűrizés után — hét került a pályázatot meghirdető országos szer­vekhez, amelyek közül öt pályamű nyert harmadik dí­jat. A legjobb pályamunkák szerzői lényeglátóan foglal­nak állást a felszabadulást követő időszak megítélésé­ben, az illetékes témakörű tanulmányok gondosan elem­zik a paraszti élet változása­it, — tudományos igényüket. Részletesen beszélt arról az előadó, hogy az elkészült pá­lyamunkák publikációja még mindig nem elég széleskörű. Jó néhány tanulmány na­gyobb olvasói tábort érde­melne. Nyilvánvaló azonban, hogy arra nincs anyagi, tech­nikai lehetőség, hogy min­den egyes munka nyomtatás­ban is megjelenjen, éppen ezért a helytörténet kutatás megyei irányítói keresik a pályamunkák hasznosításá­nak legjobb lehetőségeit., — Mindenképpen szükséges a felhalmozott anyag széleskö­rű hasznosítása. Az előadó a továbbiakban a kutatások folytatásának szükségességét és hasznossá­gát fejtegette. Több témaja­vaslatot tett a helytörténé­szeknek, összegezve csak egyet említünk: még feltá­ratlan a megye két világhá­ború közötti története. Az előadáshoz két korrefe­rens, Tóth János, a jászbe­rényi Jász Múzeum igazga­tója és Dajka Miklós a tö­rökszentmiklósi járási tanács vb művelődésügyi osztályá­nak népművelési felügyelője szólt hozzá. A zárszót dr. Székely György tartotta, elismerően méltatta a Szolnok megyei helytörténészek munkássá­gát. — ti — KPVDSZ X. Kulturális Napok Az idén ünnepük tizedszer a kereskedelmi és vendéglá­tóipari vállalatok, a pénz­ügyi intézetek és a fogyasz­tási szövetkezetek dolgozói a X. kulturális napokat. E szakmáit népes táborán be­lül mindig nagy jelentősége volt a kulturális — nevelő­munkát reprezentáló ese­ménysorozatnak. Tíz év óta minden évben megszervezik a szakmai és politikai okta­tásokat, a szines és sokrétű kulturális- és sportrendezvé­nyeket, a különböző témákat felölelő szellemi vetélkedő­ket, kiállításokat, az áru- és divatbemutatókat. A X. kutürális napok je­lentőségét emeli, hogy a ju­bileumok — a hazánk fel- szabadulásának 25. évfordu­lója, Lenin születésének 100. évfordulója — időszakában és a párt X. kongresszusának tiszteletére kerülnek meg­rendezésre. A gazdag program október 3-án kezdődik és október 19-én Szolnokon, a kulturá­lis napok záró ankétjával ér véget. Fejlődő csapatgazdaságok A katonai alakulatoknál élelmiszer beszerzésére, a az utóbbi évtizedben kiala- katonák ellátásának javításá- kult csapatgaz-taságok fejlő- ra. dése töretlenül folytatódik. A laktanyák közelében lévő sertés- és baromfitelepek, kertészetek és más létesít­mények 15,5 millió forint haszonnal zárták 1969. évi mérlegüket. Különösen sokat fejlődtek az alakulatok sertéstelepei amelyek a katonák élelme­zésére fordított hússzükség­let 23 százalékát fedezik. — Ezért az élelmezés céljaira biztosított pénzügyi keretnek nagyobb hányadát fordíthat­ják gyümölcs, zöldség, édes­ség, tésztafélék és egyéb Gyakorlattal rendelkező gépírót, i adminisztratív jártassággal rendelkező szolnoki mun­kahelyre mozgóellenőrt és rendészt felveszünk. Az utóbbi kettő nyugdíjas is lehet. — Fizetés meg­egyezés szerint TEMPO KS7 Szolnok, Jászkürt u. 17. A megyei Tüdőbeteg­gyógyintézet (Szolnok, Vöröscsillaa u. 32.) pályá­zatot hirdet 1 PERFEKT GYORS- f.S gépírót állásra. Az állás azonnal betölt hető. Jelentkezni lehet személyesen az intézet személyügyi főelőadójá­nál.

Next

/
Thumbnails
Contents