Szolnok Megyei Néplap, 1970. október (21. évfolyam, 230-256. szám)
1970-10-25 / 251. szám
1970. október 25, SZOLNOK MEGYEI NET LAP 3 Kongresszustól kongresszusig Hogyan felt a négy év a megye termelőszövetkezeteiben ? Beszélgetés Szentesi Lászlóval, a megyei tanács vb elnökhelyettesével Véget értek a városi, járási pártértekezletek - Október 30-án és 31-én tanácskoznak a megyei küldöttek A megyei Bárt értekezlet re készülődve lapunk munkatársa felkereste Szentesi Lászlót, a Szolnok megyei tanács vb elnökhelyettesét, válaszoljon kérdéseinkre, — mondja el olvasóinknak mire vitték a négy évben a megye termelőszövetkezetei. Másképpen: 1965-tól — beszélgetésünk időszaka nagyjából egybeesik a harmadik ötéves terv idejével is — 156 százalék az emelkedés. Szentesi László: Nem szeretnék szerénytelen lenni. Még csak két hónapja dolgozom új beosztásomban. — Előre bocsátom, nyilatkozatomat munkatársaim segítségével teszem. Munkatársunk: Szentesi elvtárs ismeri a szövetkezeti mozgalmat. Hiszen Karcagon mint tsz elnök kezdte pályáját. Szentesi László: Haj, régen volt. Az volt a szövetkezetek őskora. Éppen most a beszélgetésre készülve jutott eszembe, hogy akkor még legszebb álmaimban élt csak, hogy majd ide jut a szövetkezeti mozgalom, ahol most tart. Munkatársunk: Halljuk hát, most hol tartanak? Szentesi László: Én csak a két pártértekezlet közötti időszakot vetem össze. Mindenekelőtt hadd kezdjem azzal, ma 121 mezőgazdasági és egy halászati termelőszövetkezet gazdálkodik Szolnok megyében. Négy éve még 137 tsz volt. Látható, nem sok egyesülés történt. Nálunk már korábban kialakultak azok az üzemi méretek, amelyek a mai termelésszerkezetet tekintve,, hosszabb távra biztosítják a nagyüzemi gazdálkodást, a nagyüzemi technika alkal- ' írmzását. Egy-két ésszerű egyesülés még várható ugyan, de a megyében ma 5569 hold az üzemi átlag. Ott tartunk, kétezer holdon aluli szövetkezet — Szolnokon, Kun- csobán, Fegyvemeken — alig van a megyében. Az is igaz, ma nem az egyesülés a tendencia az országban, hanem a termelői együttmüKü- dés, a társulás. Nálunk négy évvel ezelőtt hat szövetkezeti építő vállalkozás tartott zárszámadást. Jelenleg ebből négy van, de közben megalakult a Jásztej, a jászsági szövetkezetek tejfel- dolgozó társulása, s Kunhegyesen működik a tsz-ek, az állami gazdaság, a fogyasztási szövetkezet húsfeldolgo- gozó vállalkozása Dunántúlon jóval elterjedtebbek a szövetkezetek társulásai, — mint a mi megyénkben. Munkatársunk: — Szabad közbeszólnom? Tudvalévőén éppen Dunántúlon kis szövetkezetek gazdálkodnak. A mi, nagy szövetkezeteinkre törvényszerű-e a gazdasági együttműködés ? Szentesi László: Meggyőződésem, hogy nálunk is ez a jövő útja. Egymás után épülnek most a szakosított állattenyésztő telepek. A megyében a legnagyobb a jászboldogházi lesz, 920 férőhelyes. De az átlag, az 500 férőhelyes. Holott már Romániában és Bulgáriában is vannak kétezer férőhelyes telepek. A mieink sem azért nem építenek ekkorákat, mert nekik nem tetszik, hanem mert egy-egy szövetkezet erejéből csak kisebbre futja. A cibakházi Vörös Csillag Tsz például a maga erejéből építi a szakosított tehenészeti telepet, de az ugyancsak szakosított sertéstelep megvalósítására, már — ahogy tudom — együtt akar működni a nagyrévi tsz-szel. Munkatársunk: Szentesi elvtárs a termelőerők változásáról beszélt. Végül is az ember is beletartozik. Szentesi László: A legfontosabb eleme a termelő erőknek. A szocializmusban nem is csak egyszerűen politikai gazdaságtani kategória. Mármost: 1966-ban 67 500 tagjuk volt a megye tsz-einek, most 68 700. Munkatársunk: Nem ellentmondás? Hiszen azt hirdetjük, a mezőgazdaság gépesítésével, ott egyre kevesebb emberre van szükség. Szentesi László: A megyére is így igaz. Visszakérdezhetné persze, akkor miért gyarapodott a szövetkezeti tagság. A következő történt. 1066-ban még 4380 alkalmazottjuk volt a tsz-eknek, jórészt éppen a szakember garnitúra. Azóta megerősödtek a tsz-ek, a szakemberek is biztonságosnak tartják, ha tagfelvételüket kérik. Innen a növekedés. Munkatársunk: Korábban a termelőszövetkezés majdnem a falusi öregek mozgalma volt. Most mi a helyzet? Szentesi László: Jelenleg a 68 700 szövetkezeti tagból 50 ezer olyan dolgozó ember, aki évente 216-szor 10 órás munkanapot teljesít. Négy évvel ezelőtt még 48 ezer dolgozó tag volt. Sajnos még mindig igaz: a legidősebb emberek szektora a megyében a termelőszövetkezés. — De most mondok egy ígéretes számot. Négy év alatt a 40 éven aluli tsz-tagok aránya 40 százalékkal emelkedett a megyében. Ügy is mondhatnám, négy évet fia- talodot az átlagéletkor, ami most is még mindig 50 év körüli. A sokat ígérő folyamat elindult. Tavaly a 6250 jelentkezőből 5250 tagot vettek fel a tsz-ek, jórészt fiatalokat. Munkatársuilk: A fiatalodás együtt jár-e a szakképzettség emelkedésével? Szentesi László: Igen. Négy évvel ezelőtt a szakképzett tsz-tagok aránya nem érte el a 10 százalékot, most 30 százalék körüli. És itt egy másik adat; amíg 1966-ban 935 agrárszakember dolgozott a tsz-ekben a megyében, most számuk meghaladta az 1600- at. Kialakulóban van és állandósul a szakvezetőgárda. De nincs okunk az elégedettségre. Még tavaly is 12 olyan tsz volt a megyében, amelyben egyetlen felsőfokú képesítésű agrárszakember sem dolgozott. Munkatársunk: Hallhatnánk valamit a gazdasági fejlődésről? Mondja Szentesi elvtárs, milyen értéket képesek ma évente termelni a megye szövetkezetei? Szentesi László: Tavaly 4 milliárd 612 millió forint értéket termeltek. 1966-ban 3 milliárd 5 millió forintot. Munkatársunk: ön szerint miből adódóan? Szentesi László: Nem szerintem, a tények szerint. S azok a következők: ha a megye termelőszövetkezetei 196íjf-ig árutermelését száznak veszem, az 1969-i 209 százaléknak felel meg. Vagy: 1966-ban a megye termelőszövetkezeteinek árbevétele 2 milliárd 135 millió forint volt, 1969-ben 3 milliárd 956 millió forint. Munkatársunk: Mi jellemzi az állattenyésztést? Szentesi László: Nem fejlődött úgy, mint a növény- termesztés. Sokkal több a pótolnivaló. Azt nagyon nagy eseménynek tartom, hogy a szövetkezeti mozgalom történetében tavaly először nem volt takarmányhiány a megyében- Nagyon jó, hogy különösen két év óta megnőtt az építkezési kedv. Jelenleg 16 szakosított sertéstelep épül 52 ezer férőhellyel. 14 tehenészeti telep 6380 férőhellyel. Igaz, ebben az is benne van, hogy a kögazda- sági szabályozók egyoldalúan az építkezések felé tolják a szövetkezeti beruházásokat. Négy év átlagában például az összberuházások 25 százalékát költötték csak gépekre, holott az ideális ennél több lenne. Munkatársunk: E nagy gazdasági változások hogyan érintették a szövetkezeti embert? Szentesi László: Nem szeretem a nagy szavakat. Mégis azt mondanám, történelmi jelentőségű a négy év alatti változás. Megvalósult a fizetett szabadság, emelkedtek a nyugdíjak, ha sok öreg parasztembernek egyenként kevés is jut belőle, mégis évente mintegy 160 millió forint nyugdijat fizetnek ki a megyében huszonöt és félezer szövetkezeti nyugdíjasnak, járadékosnak. Ehhez még a tsz-ek hozzátesznek legalább 60 milliót. Négy éve még 28 millió volt, most 74 millió forintot költenek a szövetkezetek szociális, kulturális kiadásokra. Boldogházán, Jász- alsószentgyörgyön, s máshol is bevezették a munkaruha juttatást. A Balatonnál, a Mátrában a legtöbb szövetkezetnek üdülője van. * A szolnoki színházban szinte szövetkezeti előadásokat tartanak. Épülnek az öltözők Csataszögön, Abádszalókon, több helyen bevezették az üzemi étkeztetést. Nagyon nagy a változás. Munkatársunk: Szóbeszéd tárgya a paraszti jövedelem. Szentesi László: Most már eléri az ipari munkások jövedelemszintjét. A megyében 22 926 forint az évi átlagos jövedelem, ez 9,20 forintos órabérnek felel meg. Nagyon sokat tudnék mondani a megye szövetkezeti mozgalmának négy év alatti fejlődéséről- Sajnos, a helyhiány... Emiatt nem szólhattam például többek között arról a jó változásról sem, amit a szövetségek megalakulása hozott. Az igazsághoz tartoznának a mostani rossz esztendőből adódó gondjaink is. BORZÁK LAJOS A pártalapszervezetek taggyűlései után megyénkben is október 1 és október 10 között zajlottak le a közbeeső pártbizottságokat (községi, nagyüzemi) megválasztó pártértekezletek. E tanácskozásokra megválasztott há- romezerháromszázötvenkét küldöttből háromezerszáz- hatvanketten vettek részt, vagyis a delegáltaknak 94,3 százaléka. A napirendek vitáiban négyszázhárman szólaltak fel. E pártértekezleteken h ét százöt veriki lene küldöttet választottak a járási, városi pártértekezletekre, a többieket az alapszervezetek közvetlenül delegálták. A pártbizottságokba ezer- nyolcvannégy tagot választották, míg a végrehajtó bizottságoknak kétszázhatvannégy, a fegyelmi bizottságoknak százöt tagja lett. Lényegesen több fiatal került e választásokon a pártvezetőségekbe, mint korábban. A közbeeső pártbizottságokba választottaknak 6,5 százaléka, a végrehajtó bizottságoknak 4,2, a fegyelmi bizottságoknak 3,8 százaléka a 26 éven aluli. Jelentős azok száma Is. akiket ismét választottak : a " pártbizottsági tagoknak 50,69, a végrehajtó bizottsági tagoknak 47,7, a fegyelmi bizottsági tagoknak 38,1 százalékát. Október 10 és október 21 között tartották meg a járási jogú (5 járási, 7 városi és 3 járási jogú üzemi, hivatali) páíjí. bizottságokat, újjáválasztó pártértekezleteket, melyeken a kétezerkétszázhetven küldöttből kétezerkétszázhuszonketten vettek részt, a delegáltaknak 97,8 százaléka. A hiányzók igazoltan voltak távol. A napirendek vitáiban itt háromszázhetvennégyen kértek és kátszázhetvennégyen kaptak szót az idő rövidsége miatt. Ezért a többiek írásban nyújtják be hozzászólásaikat a pártbizottságoknak. Megválasztották a pártbizottságokat, melyekbe sokkal több nőt és fiatalt delegáltak, mint a korábbi időszakokban. A pártbizottságokban a nők aránya 23,2, a végrehajtó bizottságokban 14,7, a fegyelmi bizottságokban 19,6 százalék. Itt is jelentős a 26 éven aluliak száma: 4,2, 2.1, illetve 1,1 százalék. A fizikai munkások szintén — a korábbiaktól eltérően — nagy számban foglalnak helyet a választott testületekben. Százalékos arányban az előbbi felsorolás szerint: 18,9, 2.1 és 9,1 százalék, összességében hatszáznyolcvanhét pártbizottsági tagból kétszáznyolcvanhármat, a száznegyvenhárom vb-tagból negyvenhármat, a nyolcvanhét fegyelmi bizottsági tagból negyvenötöt újonnan választottak meg. A járási jogú pártértekezleteken háromszázötven küldöttet delegáltak a kommunisták megyei tanácskozására. Valamennyi eddig lezajlott pártérte'kezlet valóban munkaértekezlet volt, ahol elemzően, nagy felelősséggel vitatták meg az eltelt négy esztendő munkáját. Egyúttal a sokszínűség is jellemző volt a felszólalásokra: felölelték a pártélet, a gazdasági, kulturális, szociális területeken jelentkező eredményeket, gondokat. Valamennyi felszólalásból ki- csendült a tenniakarás, az ösztönzés a feladatok megoldására. A kongresszusi irányelvekkel, a párt szervezeti szabályzatának módosításával kapcsolatos vélemények kialakításában a küldöttek mindenütt egyetértettek. Támogatják mindkét dokumentum elfogadását, illetve javasolják megerősítését a X. pártkongresszusnak. A megyei pártértekezletre megválasztott háromszázötven küldött és a mintegy hetven—nyolcvan meghívott október 30-án és 31-én tanácskozik a megyei tanács épületében. Szoboravatás, megemlékezés Ülést tartott Karcag Város Tanácsa A tanácsok húsz éves fennállásának alkalmából Kund- rw József vb-e’nök mondott ünnepi beszédet. Méltatta a tanácsok tevékenységének egyre fokozódó jelentőséget, beszélt a tanácsok történetének fontosabb állomásairól is. Az ünnepi megemlékezés elhangzását követően került sor négy, húsz éve tevékenykedő városi tanácstag oklevéllel és emlékplakettel való kitüntetésére. A köszöntések után megtartották a városi tanács so- ronkövetkező rendes ülését. Ezen négy jelentést hallgattak meg az egybegyűltek. Kundra József vb-elnök a lejárt határidejű tanácshatározatok végrehajtásáról, a vb két tanácsülés között végzett munkájáról beszélt, — majd Fekete József, a SZIM karcagi gépgyárának igazgatója ismertette az egybegyűltekkel a gyáregység életét. A tanácsok fennállásának 20. évfordulója jegyében tegnap ünnepi ülést tartott Karcag Város Tanácsa. Reggel 8 órakor Kovács István, az MSZMP városi Bizottságának titkára avatta fel a városi tanács előcsarnokában elhelyezett márványból készült Lenin-szobrot, Somogyi Árpád karcagi származású, Budag .en élő szobrászművész alkotását Az avatáson ott volt a művész is. A jubileumi ülés elnökségeben helyet foglalt Zagyi János, az MSZMP Szolnok megyei Bizottságának tikáKét 12,700 tonnás tengerjáró készül a MAHART részére a Szovjetunióban A MAHART a negyedik ötéves terv során új tengerjárók vásárlásával bővíti hajóparkját. Két nagy teherbírású hajó a Szovjetunióban készül a MAHART részére. 1972- ben Herszonból egy 12 700 tonnás teherhajó érkezik, amelynek a párja 1973- ra készül el. A következő öt évben tO> vábbi nagyteljesítményű tengerjárókat is akarnak vásárolni, s ezzel két-két és félszeresére tervezik növelni a jelenlegi szállítókapacitást. A folyami hajófuvarozást egyre inkább tolóhajókkal tervezik lebonyolítani, mivel azok a vontatóhajóknál sokkal biztonságosabbak, olcsóbbak és korszerűbbek. ra, Soós István, a megyei tanács vb elnökhelyettese is. Beszélt arról is, hogy a gyáregység a kongresszusi munkaverseny féléves értékelésekor második helyezett lett a vállalatnál. Röviden vázolta a gyáregység továbbfejlesztésére vonatkozó terveket is. Az ülés résztvevői ezután Tóth István vb-elnökhelyet- tes beszámolóját hallgatták meg a város ötéves egészségügyi programjának végrehajtásáról. Az ülés a déli órákban ért véget
