Szolnok Megyei Néplap, 1970. október (21. évfolyam, 230-256. szám)
1970-10-24 / 250. szám
1970. október 24. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 7 A szervezet kapuja: a torok Egyszer az egyik betegem azzal köszöntött be a rendelőmbe, hogy baj van, nem nyílik, nem záródik rendesen a kapu. Rábámultam. Vajon mi baja lehet? Aztán rájöttem: a corka fáj. A hasonlat valóban találó. A torok a test kapuja. Itt halad át a levegő, az étel, az ital, itt jön ki a hang és — sajnos — itt surrannak be leggyakrabban a kórokozó élőlények is. Amikor hűvösebbre fordul az idő — észrevehetően megszaporodnak a torok-panaszok, bizonyítva, hogy a hűvös, nedves idő kedvez a torokfájásnak. Pontosabban a torokbetegségek kórokozóinak. Hogyan? Hát a torokfájásnak is mikroorganizmusok az okozói, s nem a megfázás? Nem bizony! A meghűlés a megfázás csak elősegíti a betegség kialakulását, mert a felső légutak nyálkahártyáját károsítva alkalmassá teszi a talajt a kórokozók megtelepedésére, elszaporodására. Az igazi ok tehát az élő kórokozó, amj cseppfertőzéssel terjed. És a meghűlés. a megfázás, a nagyon hideg folyadék, a hirtelen nyelt fagylalt, a nedves, hűvös reggeli levegő, vagy a test egyes részeinek lehűlése: — mindez csak nyálkahártya károsító előzmény. Megviselik a nyálkahártyát a csípős fűszeres ételek is, az igen erős szesz, a sűrű por, a füst, a gáz, az erős igénybevétel egyszóval minden, ami tartós kellemetlenséget, elhúzódó izgalmat okoz A torokgyulladás a szervezet kapujának heveny betegsége, több fertőző betegség fájdalmas kezdete. Lehet, hogy csak egyszerű hurutos folyamaté, de az is lehet, — hogy gennyes, tüszős mandulagyulladás, garatgyulladás, gége- légcső-, és hörgő-hurut bevezetője. Az egész folya- matot heveny felső légúti hurutnak nevezhetjük, főleg akkor, ha a betegség náthával, — az orr nyálkahártyának hurutjával — kezdődik. A heveny kórforma első jelei: enyhe borzongás, alacsony láz, orrváladék, felületes köhögés. A beteg nehezen, fájdalmasan nyel. Hogy is mondta a betegem? „Nem nyílik, nem zár rendesen a kapu.” A torok kiszárad. Kellemetlen kaoaró érzés kínozza. Csiklandozza valami, és a beteg hangja fátyolossá válik, néha teljesen el is vész. Még az a szerencse, — hogy pár napos kímélő életmód, megfelelő gyógyszer, esetleg ágynyugalom rövidesen talpra állítják a beteget Mégis könynyűnek látszó torokfájással is orvoshoz kell fordulni, hogy ha súlyosabb baj beve- Eatiője időben elkezdődjék a kezelés, ha pedig csak könnyű hurutról van szó, minél hamarabb meggyógyuljon, ne váljék idültté, krónikussá. Az idült felsőlégúti gyulladás, az ismétlődő torokfájás és az elhúzódó garat-hurut nem veszedelmes, de kellemetlen betegségek. Sokszor hónapokig kínozzák az embert Érdemes megelőzni azokat. Mi hát a tennivaló? A reggelek már hűvösek. Az esték is azok. Okosan öltözzünk, hogy a déli órákban könnyíthessünk viseletűnkön, de este és reggel meg ne fázzunk. A déli melegben is óvjuk a torkot. — Fagylaltot hideg italt csak kortyonként, csak kanalanként! A port, füstöt, csípős ételt, erős italt kerüljük, és ha átnedvesedtünk, megáztunk, vágy megizzadtunk, öltsünk száraz ruhát. A kamillateás, szódabikarbónás toroköblögetés, a nyálkahártyát nyugtatja, ellenállóképességét erősíti. ősszel szeszélyesebb az idő, rövidebbek a napok. Korábban zárják a házak kapuját. Zárjuk be testünkét is, ne várjuk meg, amíg a betegség belopakodik rajta. Törődjünk a torok, a felső légutak épségével, egészségével. Dr. BUGA LÁSZLÓ Galambtenyésztés kedvtelésből Postás vagy pávás A hallókészülékek története i^..legnagyobb_ hallókészülék, amelyet valaha is gyártottak, az akusztikus trón volt, amelyet a Rein nevű londoni cég szállított 1819- ben a purtugál VI. János királynak. A térdeplő udvaroncok belebeszéltek a trón oroszlánokkal díszített üres karfáiba és a rezonátorok a királyi fülekhez továbbították a hangot. Most vannak olyan hallókészülékek, amelyek súlya egyötöd uncia. Eredetileg az emberek a fülüket a kezükkel ütögették, hogy növeljék a hangfelvevő területet. Valószínűleg az állati szarvak voltak az első fültrombiták. A Viktória korabeliek kelyheket és vázákat szereltek fel hallócsövekkel. A nagyothalló emberek azonban hordozható segédeszközt szerettek volna. A. Edyin Stevens 1935-ben elkészítette a 2.5 libra súlyú, valójában hordható elektronikus hallókészüléket. Az j 1950-es években a tranzisztor | megjelenése eddig elképzelhetetlen miniatürizáláshoz vezetett és gombostűiéi nagy_ ságú mikro áramköröket állíthattak elő. A legújabb hallókészülékek jóformán láthatatlanok. A látható készüléknek azonban van egy előnye: arra készteti az embereket. hogy hangosabban és világosabban beszéljenek. I A galambtenyésztésben is érvényesül az egyéniség. — Egyik kedvelője sportnak tekinti, s célja olyan galambok tenyésztése, amelyek leggyorsabban, a legnagyobb távolságból térnek vissza a hazai dúcba. A galambtenyésztők másik nagy csoportja a galambok szépségében, egy- egy fajta nemes finomságában leli kedvét. A jó ég tudja, miért tartják a galambot békés állatnak? Saját fajtájával szemben is agresszív és irigy. A galambdúcban vadul marják egymást ételért, italért, s ha beállt a csend, ez csak azt jelzi, hogy az erősebb elfoglalta a legjobb helyet; szer- teszálló tollak vallanak a lezajlott nagycsatáról... A postagalambot a kisember versenyparipájának is szokták nevezni. Akinek olyan galambja van, amely a leggyorsabb autó sebességével. nagy utakat megtéve is hazatalál, tenyésztőből könnyen sportolóvá válik. A galamb teljesítményét stopperórával mérik, és a legértékesebb az, amelyik egy idény alatt a legtöbb kilométert a legrövidebb idő alatt „futja” be. Kevesen tudják, hogy a postagalambok sem találnak mindig haza. A szaklapok tele vannak az eltévedt galambot kereső hirdetésekkel. Közlik a gyűrű számát és kérik a becsületes megtalálót, hogy értesítsék a tulajdonost. No, persze akadnak tenyésztők, akik az eltévedt galambot nem adják vissza. Ami enyhén szólva sportszerűtlenség... Nagy szaktudást követel a díszgalambok tenyésztése. A fajtisztaságnak annyi jele van, hogy a versenyeken sokszor a zsűri tagjai sem tudnak megegyezni: ami az egyik fajtánál szépséget és előnyt jelent, az a másiknál hibapontnak számít. — Egy nemzetközi versenybíró így foglalta össze a követelményeket: a fej és a test között fennálló harmónia arányában és számában — a nemes fajta jellemzője. „A zsűri tagjai éles szemmel, szigorúan bírálják a lábakat. a szárnyakat, a hátat, a mellet, a csőrt, amire a laikus nem is gondolna, a szem szélességét is figyelembe veszik. Tanulmányozás tárgya továbbá a fejen és az aíkon lévő tollazat, bóbita, bokréta. A faitához nem illő toll- dísz eldönti a galamb sorsát — fazékba kerül. Évszázadok során a díszgalambok olvan tömegét tenyésztették ki. hogy a legfnTvV) t,**T\ védető pcrv-ocJv fajtát tart. A laikus néző bizony csak gyönyörködik a galamb tollazatában, színeiben. nem ieen érti a bíráló- bizottság néha órákig tartó vitáját, a számára sokszor érthot«*t1en döntést. A tenvészgalambok értéke és ára igen változó, áit«iő*v»n ötven forinttól sok száz forintig terjed. S bár a legtöbb tenyésztő azt á'lít.la. hogy szenvedőivé sem kerül többe mint a dobínvzás. ritkán akad olvan aki be meri vallani feleséyZnek m°nnyit költ erre a kedvtelésre. (E. R.) Almaleves borral Rizs es csirke , Orosz krém. Almaleves borral: 1 kg hámozott és szeletekre vágott almát, vagy ha még gyorsabban akarunk elkészülni — üvegreszelőn megreszelt a'.mát —, cukrosboros vízben (1 borospohár víz. 2 evőkanál bor) megpárolunk. Szitán áttörjük, feleresztjük fél liter vízzel, 1 borospohár borral és 1 evőkanál cukorral. Citrom héjával vagy fahéjjal ízesítjük. belekeverünk 2 tojássárgáját, 2 evőkanál tejföllel, azután felfőzzük. Pirított fehér kenyérszeletekkel melegen vagy hidegen tálaljuk. Rizses csirke: A feldarabolt, besózott csirkét 2 evőkanál zsírban 10—15 dkg felszeletelt , csi- perkegcmbával pároljuk. Másik lábasban fél kg rizst egy evőkanál zsírral, feldarabolt karfiollal kevergetés nélkül párolunk. Mikor a csirkén már csak kevés lé marad és a rizs maidnem puha. a kettőt vigyázva össze- keveriük és sütőbe tesszük. Orosz krém: 3 egész tojást, 3 evőkanál cukrot, 1 rúd vaníliát, 1/4 liter tejet, késhegynyi lisztet gőzön sűrűre verünk. Levesszük a tűzről, hozzáadunk 15 dkg kockára vágott és rumba áztatott cukrozott gyümölcsöt és 1/4 liter habbá vert felszínt. Az egészet jól összekeverjük, poharakba rakjuk, tetejére tejszínhabot teszünk és jégre állítjuk. r f Őszi és téli divat Tudósításunkban az új divat leglényegesebb jellemvonásait kívánjuk bemutatni. Divatos anyagok: kosztümökre és kabátokra az erősen noppos tweed, a halszál- kás, kockás, vastag, meleg gyapjúszövet, a velourkarak- t.erű szövetek és a shetlan- dek. Ruhaanyagok közül: a gyapjú zsorzsett karakterű szövetek, amelyek puhán esnek. a flanell. a csíkos és kockás mintázatú selyem, a jersey vagy jersey-karakte- rű mintás egyszínű szövetek. Divatszínek: a vulkánikus föld színei, az őszi erdő árnyalatai, valamint a fekete és a lila több árnyalata. A Divattervező Vállalat kollekciójában minden olyan forma megtalálható, amely a közeljövőben világszerte divatba jön. A ruhák hossza teljesen különböző, az alkalomnak és a célnak megfelelően. Mini ruhák is maradnak a kabát alá, ám a kosztümök és a kabátok általában midi hosszúságban készülnek. Továbbra is nagy divat a nadrágos kosztüm, vagy — elegáns alkalmú ruháknál — a tunikás-nadrá- gos összeállítás. Ha erősen vizsgáljuk a divatvonalakat, látjuk, hogy a 30-as évek divatját idézik, — természetesen a mai életformát figyelembe véve, modernizálva. A tervezők nemcsak a fiatal lányokra gondoltak a divat kialakításánál, hanem a teltebb alakú és idősebb nők korszerű öltöztetésére Is nagy gondot fordítottak. A 60 kilón aluliak, — bármilyen korosztályhoz is tartoznak, — nyugodtan hordhatják a nadrágot őszre-télre. Nekik — 30 éven felül —■ határozottan a midi hosszúságot ajánljuk. Bizonyára a fiatalok között is sok olyan akad. aki a midikabátot kultiválja már őszre-télre, sőt, ha modern akar lenni, akkor a midiruhát is, — amelyben mintegy visszacseng a mini, olyképpen, hogy a szoknyarész általában gombolódó és azt sikkes a miniruha hosz- száig nyitvahagyni, a lábszár tehát kb. combközépig kilátszik alóla. Sötét cipőhöz azonos színű harisnya illik. Divatos lesz a műbőr és valódi bőr kombinálásával készült csizma; a férfikalap forma, puha — nagyszélű kalap, a kis tok, amely svejcisapka zsánerű, a kendőkalap és a turbán sokféle változata. A Divattervező Vállalat bemutatóján, a margitszigeti Nagyszállóban mintegy 180 modell bemutatásával reprezentálták a tervezők az új divatot a nagyközönségnek és ezek közül a modellek közül számos a szaküzletekben — finomkonfekcióként kapható is lesz. Íme, néhány divatos új modell: 1. Őszi hétköznapokra lumberjack zsánerű kabátkával megoldott midiszoknyás halszálkás szövetből készült kosztüm bőr díszítéssel. 2. Teltebb, idősebb nők részére flausch szövetből készült, éppen térd alá érő kabát (ezt a kabátot más összeál l áshoz is viselhetjük). Ezen a szöveten a riísztűzések és szabásvonalak igen előnyösek. A kabát alatt színben harmonizáld nadrágos tunika van. Színösszeállítása tób-grafitszürke. 3. Erősen noppos, színes tweed szövetből készült midikabát, derékon öv hangsúlyozza a karcsúságot. A modellt valódi antilop díszíti. 4. Elegáns színházi ruha, pármai ibolyától a violáig terjedő lila, valamint arany csíkozással —. a Kéziszövők anyagából készült tunikás ruha. A felsőrész asszimetrikusan gombolódik, a szoknya pedig ugyanott félhaj- tással. A zsebnél különleges zsinór és bojt dísz. 5. Erősen bővülő szoknyás, combközépig nyitott, midiszoknyás zsorzsett ruha, a Finomposztógyár „Matita” szövetéből készült. Mindkét ujján gyöngyhímzéssel. gallérja érdekes, ún. „wasserfallos” szabású: A tervezők ezt a ruhát színházba, társasági összejövetelekre szánták. Tengerikikötő a libaűsztatón Lapulak ifjúsága hiába ostromolta a tanácsot, mert az meg hiába ostromolta a járást, hogy az Általános Zúzmaraművek szennyvizét ne a bájos Pipike patakba vezessék ezentúl, hanem a csúnya Borotva csatornába. Lapulak tanácsa strandot szeretett volna építtetni a Pipiké mellett, s ebben támogatta a közeli nagyváros közvéleménye is. Ám a járás hiába ostromolta a megyét, ez mitsem tehetett, mert a Zúzmaraművek már másik megye területén füstölgött. A lapulaki strand kérdése örökös téma lett. Vele foglalkozott a megyei lap „Nosza csak...” című harcos rovata. Vele foglalkozott a Rádió „Hármat rikkant a rigó” elnevezésű népzenei és bürokráciaellenes adása. A tévé időnkénti külön kiadása. Huhu Pista bácsi, nemes gerjedelmében egyetlen éjszakán gátat emelt a Pipikén, s így a szennyvíz visszafordult édes jó szülőiéhez és elöntötte a művek alagsori főkönyvelőségét. Pista bácsit ötven fillér pénzbírságra ítélték és kötelezték. hogy írásban kérjen bocsánatot a művek igazgatóságától. Ez meg is történt, de a pénzbüntetés elengedését Pista bácsi már harmadszor kérvényezi meg. Így múltak az évek, s a napfürdőző ifjúság már lemondott Pipike hűs habjairól. amikor egyszércsak helikopter szállt le az egekből. Mosolygós személyek kószáltak a fák alatt. Sodrófa Manci végre megszólította egviküket. mert az illető már harmadszor lépte át a heverésző Mancikát. — Maguk meg kicsodák? — Mi vagyunk az Idegen- forgalom. Fürdőtelepet létesítünk itt. Százhúszemeletes toronvszálló épül. A Pipikét hajózhatóvá tesszük. A ligetből őserdőt fejlesztünk ki, ahol nvulak és importált tigrisek fognak kóborolni a vadászok örömére. — Nem sok ez egyszerre? — kérdezte elképedve Mancika. — Kevés — busongta a vendég — dehát repülőteret csak akkor építhetnénk, ha Lapulakot lebontjuk. Ezzel még vámunk kell kicsikét, mert előbb a tengerikikötőt akarjuk megépíteni a liba- úsztatón. — És mindezt miért? Értünk? — kérdezte Mancika. — No nem éppen — mondta az Idegenforgalom. — De tudja meg kedves, hogy Huhu Pista bácsi öccse, a Jani. aki dúsgazdag kanadai cipőfűzőárus, azt írja egyik levelében, hogy esetleg hazalátogat... Fel kell készülnünk valahogy a fogadására. DARÁZS ENDRE A Tiszamenti Vegyiművek Vállalat Szolnok heti 5 napos munkahéttel dolgozó üzemébe meghatározott munkára és időre női segédmunkás munkaerőket vesz fel Jelentkezés a vállalat munkaügyi osztályán.
