Szolnok Megyei Néplap, 1970. október (21. évfolyam, 230-256. szám)

1970-10-23 / 249. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1970. október 23. Emberek, császárok, romok Előtérben a polgári közfürdő romjai. Háttérben a múlt század utolsó éveiben épült aquincumi múzeum. (KS-foto: Esztergály Keve felvételei) Mintha Rómában járnék. Császári fórumok, városfa­lak, thermák, aquaeductusok, amphiteatrumok, pogány szentélyek és őskeresztény bazilikák, császársírok és szarkofágok, mozaik padlók, freskómaradványok. Marcus Aurélius szép szoborportré­ja itt és lovasszobra a Cam- pidoglion. Az itteni katonai amphiteatrum küzdőtere na­gyobb volt mint a római Colosseumé. És itt, Aquin­cumban találták meg az ed­dig ismert egyetlen római kariorgonát A hasonlóság nem vélet­len. Tacitus írja „hogy a szétszórtan élő műveletlen és épp ezért harcias népet az élvezetek útján hozzászok­tassa a békéhez és nyugalom­hoz, személyesen buzdította és hivatalosan támogatta őket abban, hogy templomo­kat, tereket és házakat épít­senek... Továbbá az előkelők gyermekeit polgári nevelés­ben részesítette™ úgy, hogy azok, akik nemrégen még tudni sem akartak a római nyelvről, most már a szónok­láshoz is kedvet kaptak. Az­tán viseletűnket is átvették és divatos lett a tóga. Sőt, lassanként eljutottak már az élvezetek csábításához is az oszlopcsarnokokhoz, fürdők­höz és ínyenc lakomákhoz”. A birodalom, tartományainak városai Rómát utánozva épül­tek. Amikor Augustus császár, az időszámításunk kezdete körüli években a római bi­rodalom határát előretolta a Dunáig, az itt élő illir, kelta és eraviscus őslakosságot szét telepítették, katonai el­lenőrzés alá vonták. A megszállók — katonák — lassan keveredtek az ős- lakókkal. Az I. század végé­re itt. a határ mentén is ro- manizálódtak az egykori eraviscus falu lakói — elsa­játították a hódítók nyelvét, szokásait, vallását. (Bár már a 3. században is, mikor a Gellérthegy lejtőin már ré­gen az aquincumi birtoko­sok gyümölcsei zöldelltek — a lakosság visszajárt a hegy­tetőre és a bennszülött iste­neknek áldozott. A kultusz egyik jóspapja, T. Flavi s Titianus augur az eraviscus közösség nevében állított itt fogadalmi oltárt). Trajanus császár 103 és 107 között kettéosztotta Pannónia tartományt, s a keleti rész székhelyéül Aquincumot je­lölte. Első császári helytar­tójául a későbbi Hadriánus császárt nevezte ki. Aquin­cumot Hadriánus római vá­rosjoggal ruházta fel, muni- cipium rangjára emelte — a szabad születésű lakosság részére megkülönböztetett Borisz Jefimov, a Szovjet­unió népművésze hetven éves. Életének javát — mintegy fél évszázadot — a szovjet művészet legharco­sabb műfajának, a karikatú­rának szentelte. Alkotásai jól ismertek a Szovjetunióban és külföldön. A Pravda, az Izvesztyija, a Krokogyil és számos más nagypéldányszámú szovjet lap közli hosszú évek óta po­litikai karikatúráit és szati­rikus rajzait. Jefimov rend­kívül élénken és élesen rea­gál a közélet kipellengére- zésre érdemes jelenségeire és csodálatos tehetséggel tudja rögzíteni rajzain a lényeget. 1970-ben megjelent „Sze­retném elmondani...” című önéletrajzában büszkén em­líti, hogy szárnypróbálkozá­sai a szovjet szocialista ál­lam fennállásának első, fe­lejthetetlen és viharos évei­hez fűződnek. A Pravda 1922-ben közölte első rajzát. Azóta tíz és tízezernyi kari­katúrája jelent meg. Alkotá­sában tovább fejlesztette a szovjet agitációs művészet jogállást biztosított. 194-ben Septimus Severus császár még magasabb, — colonia — rangra emelte a várost. Oj középületeket, fürdőket, — szentélyeket emeltek. Külön települt a polgár­város, a katonai tábor és a katonaváros. Kőből, téglából díszes házakat emeltek. Vízve­zetéket építettek, központi fűtést és vízöblítéses latri­nát. A polgárvárost — ró­mai mintára — fallal vették körül. A centrumban a fó­rum. az államvallás szenté­lyeivel, vásárcsarnokkal, fürdővel. A fő utcákat boltok kézműves egyesületek és pa­pi testületek székházai sze­gélyezték. Aquincum — ma rom mező. Sárguló lombok, ősz, csendes derű. Versek szólnak a sír­kövekről, az elmúlást hirde­tik. Hajdan volt dicsőséget, emberek, császárok és biro­dalmak pusztulását. Kirán­duló iskolások zsivaja veri fel a csndet A múzeum. Pacatus mes­ter műhelyéből a vörös má­zas edények, agyagmécsesek. Minerva istennő, bronz iga­veret, Jupiter bronzszobor. Üvegfúvó, fazekaskemence, Mithras szentély. A romkert. A polgárváros kefepontja — a fórum, a ba­zilika. közfürdő és vásárcsar­nok. Légfűtéses tornacsarnok, szennyvízlevezető. harcos hagyományait, tuda­tosan vállalva a politikai és társadalmi eszmék szolgála­tát. Kitűnő publicisztikai ér­Néhány évtizedes virágzás. Aztán a barbár támadások, a római birodalom válsága, a hanyatlás jelei érződnek Aquincumban is. S hiába erősítette meg a birodalom határait I. Valentinianus császár a IV. század 70-es éveiben őrtornyokkal, kato­nai táborokkal — a barbárok — Aquincumban a hunok — könnyen győzelmet arattak. A lakosság elvándorolt, az egykor virágzó civilizációnak már nyoma is alig maradt, amikor az V. század első év­tizedeiben hivatalosan is el­hagyták Aquincumot a ró­mai közigazgatás képviselői. Aquincum épületei — túl­élték a római birodalom ösz- szeomlását Az amphiteatrumba költö­zött a honfoglaló Árpád fe­jedelem családja. Zsigmond idején megújították a római falakat. Mátyás király római gyűjteményt rendezett be budai palotájában. 1778-ban a véletlen hozta felszínre a katonai tábor nagyobbik für­dőjének romjait az óbudai Flórián téren. A polgárvá­ros módszeres feltárásához csak a múlt század nyolcva­nas éveiben kezdtek hozzá. A fürdő és a vásárcsarnok rom rendezése még ma is tart. Emberek rakják a kö­veket, a salakot; az Orszá­gos Műemléki Felügyelőség munkásai. KÁDÁR MÁRTA zéke, eredeti humora olyan művészre vall, akinek az emberi sors és a béke a cél­kitűzése. Őszi könyvhetek Október 15-től november 30-ig ismét megrendezik az immár hagyományos őszi magyar könyvheteket. Az Olvosó népért mozgalom ke­retében országszerte író—ol­vasó találkozókat, iskolai könyvvásárokat, „Házról-ház- ra” könyvárusításokat szer­veznek. Emellett új eladási formákkal: pályázatokkal, kedvezményes akciókkal, — „Ki mit tud”-versenyekkel akarják a könyvterjesztés hivatásos szakemberei, — 155 szövetkezeti könyvesbolt hozzáértő gárdája és „ama­tőr” segítőtársaik, sokezer bizományos — minél több emberhez eljuttatni a kedvé­re való irodalmi, ismeretter­jesztő, ifjúsági és szak­könyveket. Az őszi megyei könyvhe­tek — a kulturális és társa­dalmi eseményen túl — a szövetkezeti kereskedelem próbatétele is. Ez alkalomból a falusi könyvterjesztés hely­zetéről a Szövetkezeti Könyv­terjesztő Vállalat igazgató­ja, Varga Sándor a követke­zőket mondotta munkatár­sunknak: — A szövetkezeti könyv­terjesztés két évtizedes Ma­gyarországon. A fejlődés muta tószámai; 1957-ben az évi összforgalom 28 millió forint volt — 1969-ben vi­szont már ennek hatszorosa: 180 millió forint. A Szövetkezeti Könyvter­jesztő Vállalat 25 üzletében, valamint 19 megye 70 helyi földműves-szövetkezeti köny­vesboltjában dolgozókhoz, továbbá 6 ezer bizományos­hoz küldött kérdőíveket. A válaszok szerint a nagyobb terjesztői csoportok a szö­vetkezeti boltokban, az isko­lákban, tanácsházán, s más falusi hivatalban, irodában, ipari üzemben tevékenyked­nek; a bizományosok több­sége csupán egyetlen helyen igyekszik terjeszteni a köny­veket. Sokatmondó a falusi olva­sók írói népszerűségi listája. A magyar írók közötti sor­rend: Jókai Mór (keresettsé­ge 50,1 százalékos), Berkesi András, Szilvási Lajos, Pas- suth László, Mikszáth Kál­mán, Rejtő Jenő, Móricz Zsigmond, Gárdonyi Géza, Fekete István, Móra Ferenc, Németh László, Szabó Mag­da, Fehér Klára, Molnár Gá­bor, Kodolányi János, Széc­henyi Zsigmond. A külföldi regényírók közül a legtöb­ben Dumas, Hemingway, Victor Hugo, Bronte, Tho­mas Mann, Lev Tolsztoj, Verne, Maupasant, Stendhal, Solohov és Zola műveit kér­ték. Műfajok szerint legkelen­dőbbként a bizományosok 78,2 százaléka az ifjúsági könyvet említette. Ezután útleírások, mai magyar írók könyvei, a klasszikus magyar illetve külföldi alkotások, s végül a mai külföldi írók kö­vetkeznek. A verseket min­den ötödik bizományos mi­nősítette keresettnek, hason­lóan a műszaki és egyéb szakkönyvekhez. A termé­szettudományos ismeretter­jesztő munkát minden kilen­cedik, a társadalomtudomá­nyi ismeretterjesztő könyve­ket minden huszadik bizo­mányostól vásárolják szíve­sen. A szakkönyveket jobban keresik, mint az általános ismeretterjesztő összeállítá­sokat. A bizományosok majdnem fele évente még ötezer forint értékű könyvet sem ad el. Az új gazdaságirányítási rendszerben állami támoga­tást kap a falusi könyvter­jesztés. A hat százalékos do­táció azonban — mint az első év összesítése után kide­rült — kevés. A könyvárusí­tás csak a legalább évi egy­milliót forgalmazó boltok­ban kifizetődő. A szövetke­zeti könvvboltok háromne- , gyede pedig nem éri el, sőt messze van a milliótól. Jelenleg a könwvásárlás országos ranglistáján az el­ső helyeken Csőn érád, Békés, Szolnok és Bács mesvék osz­toznak. Az utolsók pedig Hajdú, Szabolcs és Zala me­gye. (L. M.) Gyógyulási rekord A 48 éves svéd Herman Anderson valószínűleg világ­rekordot állított fel a gyó­gyulás eddigi történetében. Szívelégtelenséggel kezelték Kalmar városi kórházában. Egy alkalommal az orvosok megálapították, hogy szívmű­ködése megszűnt. A külső masszázs, elektrosokk, vala­mint injekció hatására szív­működése hamarosan újra megindult, de csak rövid idő­re. Ezt a beavatkozást két óra leforgása alatt összesen ti­zenhétszer kellett alkalmazni, ennyiszer állt meg, majd in­dult meg újra szívverése. Hosszas lábbadozás után Herman Anderson gyógyul­tan hagyta el a kórházat. Gombmúzeum Inowraclaw lengyel város­ban gombmúzeumot avattak a helyi ruhagyár keretében. Külön érdekessége a gyűjte­ménynek, hogy abban nagy számban találhatók a régé­szeti ásatások során felszínre hozott gombok is. Óriási fridzsider Moszkva egyik külvárosá­ban óriás-fridzsidert építenek, amelyben egyszerre 200 mil­lió tojást lehet tárolni. A be­rendezés teljesen automati­zált lesz: gépek végzik a to­jások minőségvizsgálatát és osztályozását, a futószalagon szállítást, s automatizált lesz a hőszabályozás is. Kegyelmet kérő játékok Egy nyugatnémet cég rá­jött, milyen megoldással le­het megóvni a játékokat a legrongálóbb kedvű gyere­kektől is- A megoldás igen egyszerű, de ötletes: a vona­tok, autók, babák stb. belse­jébe elemmel működő mini hangszórót építettek be. Ami­kor a játékot „halálos ve­szély” fenyegeti, a szerkezet megszólal: „Elég volt, ne bánts!’* Sötétben „látó” szemüveg Alsó-Sziléziában, a janko- wicei gyárban gyártani kezd­ték az úgynevezett „villany­szemüveget”, amely lehetővé teszi a látást sötétben is. A szemüveg keretébe, köz­vetlenül a halánték mellett két apró, de igen erős fényt adó izzólámpát szerelnek be. A szemüveget vékony vezeték kapcsolja össze a műanyag­burkolatú elemmel, amely a zsebbe helyezhető. A kapcso­lógomb megnyomásakor az izzólámpák felgyulladnak, s hatvan—hetven centiméteres körzetben jó látási viszonyo­kat biztosítanak. A szemüveg tehát lehetővé teszi a sötét­ben való írást, olvasást, vagy olyan munka végzését, ami­hez mindkét kezünket sza­baddá kell tennünk. Pneumatikus tető az „Olimpia” felett A lódzi „Olimpia” strand­uszoda fölé pneumatikus tető kerül, ami lehetővé teszi a strandolást télen is. Az imp­regnált vászonból készült ha­talmas tető területe 60 x 30 méter, amelyet a medence fölé 5.2 méteres magasságban feszítenek ki. Három nagy ventillátor fújtatja a levegőt a vászon alá, amelyet a bel­ső nyomás tart majd kife­szített állapotban. Marijuanás katonák Dr. Ingersoll, az amerikai narkotikum-ellenőrző hivatal vezetője az amerikai kong­resszus illetékes hadügyi al­bizottságának ülésén közölte, hogy az Egyesült Államok hadseregében szolgálatot tel­jesítő katonák mintegy 30 százaléka rendszeresen fo­gyaszt kábítószereket, sőt számuk egyre növekszik Mint megállapították, sokan már katonai szolgálati idejük előtt is hódoltak ennek a ká­ros szenvedélyüknek. Hang­súlyozta, hogy hivatalának megbizottai most összehan­golt tevékenységet fejtenek ki Dél-Vietnamban az ameri­kai katonák körében a kábí­tószer fogyasztás csökkenté­sére és megakadályozására. Ennek keretében megfelelő szemináriumokat szerveznek, bár elismerte, hogy munká­juk igen nehéz. Worsley órája tizenhármat üt... Jónéhány évvel ezelőtt Bridgewater lordja elment a Manchestertől északra fekvő Worsley-ba, hogy megláto­gassa bányászait. Megállapí­totta, hogy a bányászok sok­kal készségesebben hagyják abba a munkát tizenkettőkor, mint amilyen szívesen újra hozzálátnak egykor. Meg­kérdezte, mi az oka ennek. Azt felelték, hogy ez termé­szetes, a toronyórához igazod­nak és sokkal könnyebb meg­hallani tizenkét óraütést, mint egyet. A lord azonnal intéz­kedett és azóta Worsley órá­ja déli tizenkettő után tizen­hármat üt­Foglalkozási betegség Vittorio Gassman nem érezte egészen jól magát, ezért orvost hivatott. Másnap azt mondja a barátjának: — Nem tetszett nekem a tegnapi orvos: egyáltalában nem tud szavalni. Apróhirdetés Ilyen szövegű hirdetés je­lent meg egy francia napi­lapban. „Hivatásos hazudozó, aki a csörgőkígyót is képes beadni a közönségnek, állást keres új táncdalénekesnők mellett impresszárióként”. A becsületes férj Amikor a Tyler városbeli (Texas állam) Bili Miller, a seriff helyettese megtudta, hogy a helybeli bankot egy piros autót vezető, fiatal sző­ke nő kirabolta, habozás nél­kül kijelentette: „Ez csak az én Rubym lehetett!” Long seriff kíséretében hazasietett és otthon letartóztatta a sa­ját feleségét, akinek még nem volt ideje elrejteni a rablott pénzt. Később Miller 15 000 dollár óvadékot tett le és az óvadék ellenében Rubyt szabadlábra helyezték. Magányos pálma A Szaharában van a Terer oázis, ahol egy magányos pál­mafa áll. 1800 kilométer su­garú körzetben egyetlen más fa sincs ezen a vidéken. Macskatombola Különös tombolára készül­nek december elején a Ma­gyar Országos Állatvédő Egyesület tagjai. A macska szakosztály neves művészek felléptével tombolasorsolással egybekötött klubestet rendez A művészi műsor szervezését Sütő Irén színművésznő, az egyesület alelnöke vállalta. A macskabarátok ajándékkép­pen az ország minden részé­ből mű- és dísztárgyakat ajánlanak fel. amelyeket az­tán ezen a klubesten kisor­solnak és a bevételt egy új, központi cicatelep megalapí­tására kívánják felhasználni. A macskát nem lehet ido­mítani: meg kell gvőzni. ha akarunk tőle valamit, mert nem kíván senkinek sem a kedvében járni. Magános ál­lat, nem ismer falkavezért, mint a kutya. Gyorsan meg­tanulja például kinyitni az ablakot, vagy megnyomni a csengőt, de csak ha érdeke úgv kívánja. Többet tud az otthonáról, mint a gazdájá­ról. és ha mégis kedveskedés­re volna kedve: kevésbé tud­ja azt kimutatni, mint a ku­tya. Azt mondják, hogy a művészek inkább macskát tartanak, mivel a macska egvéniség, kecses és békés állat Borisz Jefimov, a karikatúra nagy mestere Borisz Jefimov: Hitler 6 szellemei” — 1933.

Next

/
Thumbnails
Contents