Szolnok Megyei Néplap, 1970. október (21. évfolyam, 230-256. szám)

1970-10-02 / 231. szám

Két évtized utón f f 1970. október 2. A SZÁZMILLIÓS ZAGYVARÉKAS Pontosabban két falu, Zagyvarékas és Szászberek ezeregyszázhatvannyolc szö­vetkezeti tagjának van száz­milliós összvagyona a Béke Termelőszövetkezetben. Is­mert, jó hírű szövetkezet, szemmel tartja az ország me­zőgazdasági közvéleménye. Érthetően. 1963-ban a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány a példás gazdálko­dásáért és magas termés­ered menyeiért Kiváló Ter­melőszövetkezeti Gazdaság rímmel és Vörös Vándor- zászlóval tüntette ki. a nagy határú közös gazdaságok csoport iában az országos má­sodik helyen végzett akkor a zagyvarékasi Béke Tsz a termelési versenyben. A kor­mány nevében Czinege La­jos honvédelmi miniszter adta át a kitüntetést. A következő évben pedig az ország legjobbja volt a rékasi Béke. Akkor a kitün­tetést, s a vándorzászlót Dobi István, az Elnöki Tanács az­óta elhunyt elnöke hozta a faluba. Dobi István úgy kezdte ünnepi beszédét: — Másodszor járok Zagyvaréka- son. Először mint a szétvert Tanácsköztársaság hadsere­gének vörös katonája bujkál­tam itt. adáskor. Elviselhetetlen sze­génységgel küszködtek az alapítók. A nagycsaládos Kiss Boldizsáréknak már újévkor nem volt kenyerük. A szö­vetkezet első elnöknek Bor- sányi Jánost választotta meg. Szinte kivétel nélkül negy­venötös párttagok voltak az alapítók, de a pártszervezet csak később, 1951-ben ala­kult meg a tsz-ben, s annak első titkára Borsányi Mihály lett. Semmi jószáguk, semmi közös felszerelésük, semmi épületük nem volt. Később Alsószászbareken kaptak egy romos istállót, amely vala­mikor a cukoriparé volt. Ezt hozták rendbe, s oda telepí­tették az első 16 tehenet, amit az államtól kaptak. Az első pár lóért az országhatár­ra kellett utazniok, s azzal vehették birtokba, ha a hábo­rúban elkallódott lovakért jelentkezik a gazdája, vissza kell adni. Később, amikor már ugyancsak állami hitel­ből süldőket is kaptak, a Viszlay malom hizlaldáját is átvehették. Annyira szegé­nyen indult a szövetkezet, hogy füzetre, ceruzára is egy forint negyvenet adtak sze­mélyenként össze az alapítók. Amikor a 16 tehenet meg­kapták, nagy vita volt, ki ez állandó ár- és belvízve­széllyel jár. Legutóbb 1966-ban a bel­víz olyan méretű pusztítást végzett, hogy a szövetkezet akkori egész évi produktu­ma nem haladta meg a ki­osztott jövedelmet A követ­kező évben nagyarányú bel- víztelenítésti programot va­lósított meg a Beke. Saját erőből ötezer holdon készí­tették el a belvízlevezető csatornát Mintegy 30 kilo­méter hosszú csatornarend­szert építettek, volt olyan nap, hogy a nagyteljesítmé­nyű Sz—-100-as gépeken kí­vül nyolcvan szövetkezeti tag is a vízelvezetéssel fog­lalkozott. A múlt évi jó hozamok után az idén az ár­víz esigázta meg a tsz-t. Másfélezer holdjuk teljesen üresen maradt, a zagyvái árviz még a későbbi vetése­ket is kipusztifotta. A nö­vénytermesztés hozamkiesése 20 millió forint ebben az évben. S noha a szövetkezet­nék 17 kombájnja van — ta­lán egyedüliek e tekintetben a megyében — és 1968-ban már július 10-én befejezték az aratást, most szeptember elején ért véget a nyári be­szerelhető épületek mosha­tóik, s így hetven naponként teljes fertőtlenítést tudnak végezni. Technikai érdekes­ség még a sötéttartás, csak etetés idején kapnak fényt az épületek, s benne az állo­mány. A telepnek önálló víztornya lesz, s a teljesen automatizált szaktelepet tíz hónap alatt építi fel a szö­vetkezet brigádja. A tsz-nek három esztendeje önálló ta­karmánykeverő üzeme mű­ködik, de a sertéstelepen tíz köbméteres silótornyok szol­gálják ki takarmánnyal az állományt Egyébként a telep úgy készül, hogy rövidesen 10—11 ezer hízó kibocsátásá­ra bővíthető. Vezetője agrár­szakember lesz, a telepi munkások pedig már Keszt­helyen képezték magukat. Emellett — 23 millió fo­rintból — ugyancsak saját erőből és kevés hitellel épül az 522 férőhelyes tehenészeti szakosított telep is. Az idei rossz termés miatt építését nem tudják az idén befejezni. A Zagyvántúli, tömbösített tehenészeti telep érdekessége, hogy tulajdonképpen egy épü­letből áll. Az automatizált te­Kis Boldizsár Borsányi Mjhály, Vágó József, Fehér Kálmán, Alapi Zsigmond, Szijjártó Péter, Barna János, Geiger Jánosné alapítótagok, Faragó Janos parttitkar, Budai Kalman elnök. Zagyvarékas gazdag forra­dalmi hagyományokban. Ku­bikos falu volt mindig. Bor­sányi Mihály a Vörösbrigád Tsz megszervezője már tagja volt az első MSZMP-nek 1925-beo. A felszabadulás után a forradalmi töltetű zagyvarékasi kubikosság fel­osztotta a földeket, pártot alapítottak, s ugyanők kezd­ték meg az új élet magjá­nak hintését a szétvert nagy­birtokon. Borsányi Mihály óh társai 1948 végén a voit Hangya kocsmában ■— a mos­tani élelmiszerboltban — termelőszövetkezeti alakuló közgyűlést hívtak össze. A hosszantartó gyűlés végén már úgy mentek szét, mint a. Vörös Brigád Tsz tagjai. A Yörösbrigódí és a szászberek! Béke Még az egykori Kohner báró birtokon készült az a tizennyolc holdas rizstelep, amelyet Ejtő-ben badarság lett volna szétszedni, szét­osztani. A fpldosztó bizottság a megalakuló földművesszö­vetkezetnek juttatta, az fmsz pedig kiadta művelésre Réti Károlynak, Kiss Boldizsár­nak, Zsíros Gábornak es Ko­vács Józsefnek, akiknek munkáját Gyaraki László fel ügyelő irányította. Erre a rízstelepre alapozták a leendő szövetkezetei a rékasiak. A rizsföldesek mindnyájan be- leotek. Hozzájuk még jóne- hányan csatlakoztak újgaz­dák, kisföldűek, kubikos em­berek, eljáró munkások. Em­lékezet szerint Borsányi Já­nos, Borsányi Mihály, Geiger Jánosné, Barna János, ifj. Kiss Boldizsár, Réti Károly, Székely András, Faragó Imre, id. Kovács Janos, az elhunyt Hajdú Imréné, Szabó Imre, Kovács János. Molnár István, id. Kiss Boldizsár és Urbán János voltak az első szövet­kezet tagjai. Mások szerint id, Bálint Ferenc, id. Kovács József is alapító tagok vol­tak. Nehéz megállapítani, mert naponként változott a létszám. Többen beléotek. többen ki Vésülis tizenöten kezdték a közös gazdálkodást 36 hold földön. Meg vetőmagjuk sem ter­mett meg az első évben. A fejadagon kívül két zsák ocsut tudtak adni zárszám­legyen a fejőgulyás, mert senki sem tudott közülük fejni, hiszen azelőtt tehenet nem tartottak. Végülis né­gyen gondozták a 16 tehenet. A Szikra, meg a Pejkó első ló íogatolója Kiss Boldizsár lett, s 1951-tol az első brigád­vezető címet is ő viselte. Miüt visszaemlékszik rá, még akkor mezítláb járt a hiva­talos helyekre is. Az első három évben mind­végig mérleghiánnyal zárt a Vörösbrigád Tsz. Akkor még munkaegységet sem írtak, a járandóságot úgy osztották szét, ki hány napig vett részt a közös munkában, a napi kereset 4,60 forint volt kész­pénzben. Természetben vi­szont osztottak még mellé, így érthető, hogy a tagok jó része még 1954-ben is el­járt napszámba. Akkorról jegyzik fel azt a történetet, mikor egy reggel ponyvás kocsi alatt csempészték ki a tsz-tagokat a maszekok a ha­tárba, hogy ne lássa őket a brigádvezető. Abban az idő­ben még nagyon sűrűn vál­takoztak a szövetkezeti veze­tők. Csak úgy mint Szászber­ken is. Ott 1949-ben alakult meg a Béke Termelőszövet­kezet. Ügy emlékeznek visz- sza Burda Mihály és Burda György szervezte s tagjai ™ Vágó József, Szijjártó Péter, Alföldi Benjámin, Földi Ist­ván, Bálint János, Bálint Já­nosné, Nagy Ferenc, Nagy Ferencné, Barta Ferencné, Gazdag Zsigmond, Vágó Mik­lós, Kovács József, Szabó Béla, Barta Erzsébet, Alföldi Teréz, Széles Mihály, Széles János, Szijjártó Pál, — va­lamennyien újgazdák, Kohner báró egykori cseledéi voltak. Első elnöke Burda Mihály volt. Olyan gyengén működ­tek, hogy amikor az állam teheneket adott az új fez­eknek, Szászberekre csak gyenge minőségűeket iuttat- tak. mondván a töreken úgyis tönkre mennének. Az iS jel'emző a szövetkezet első esztendeire, hogy elsőnek a volt uradalmi mészárszékben alakult, meg. ott volt a köz­pont, utána az Ú1 kastély­ban. maid a boc'nárla'-áshan aztán a kocsmában, s végül énítettek csak űi központot Ez a szövetkezet Js mind­végig mérleshiányos volt szinte. Az első évben három hónap után lisztet mértek elnökletével , r- egyesülésé­ből a Halad« s. A Haladás el­nöke Kalmái ■ József volt,. de lati 1 -ben ők is csatlakoztak a Kossuth-hoz és az új szö­vetkezet a fiáké nevet vette fel. Szászberke i 1955-ben szintén alakult másik szö­vetkezet az Szüstkalágz, de az is feloszlott 1956-ban. Otvenhétben viszont újjá­alakult Kossuth néven, majd 1959-ben megalakult a Szebb Élet Donkó Bertalan vezeté­sével. Alsósa ászberken vi­szont a Mező Imre, amelyet Simon Imre vezetett. Ezek a szövetkezetek is egyesültek a Béke Tsz-be, s Kovács Im­re vezette gazdálkodásukat 1963-ig. Akkor a két szövet­kezet a gzáizberki és a zagyvarékasi Béke közös el­nököt válasz ott Budai Kál­mán személyében, majd mikor a szásJ berkiek is meg­közelítették i zagyvarékasis- kát 1967-ben egyesültek. A nagy szövetkezet H ezer 856 hold föle ön gazdálkodik, nem a legiobb minőségű földeken, hiszen az átlag aranykorona érték nem éri el a ll-et. Mégis ezeken a földeken érte el a nagy szor­galmú tagsá]:, a hozzáértő vezetőség, hogy a már em­lített koUekfc v kormányki­takarítás. S amíg tavaly 3 ezer holdon 20 mázsás bú­zatermést értek el, most csak 11,7 mázsa az átlag. A szövetkezet jó gazdaság szintjét mutatja, hogy be­vételeinek kétharmadát . erre nincs példa a megyé­ben ™— az állattenyésztés biztosítja. A szövetkezet be­ruházott vagyona 34, forgó- vagyona 65 millió forint. A gépállomány értéke 16,5 mii­hó. Tízórás munkanapra az átlagkereset 118 forint, s az évi átlagos személyi jöve­delem meghaladta a 23 ezer íoriritpt. A tiszta vagyon el­hagyta a 75 millió forintos nagyságot A szövetkezetei mindig a legújabb, a legmodernebb technika alkalmazása jelle­mezte. Most olyan műszaki átalakulás tanúi a szövetke­zeti tagok, hogy a következő években ismét országos hír­név alapjait veti meg a tsz. SzakosítoH telepek Szolnok és Zagyvarékas között a Jegyzőföldön épül a pavilon-rendszerű, a du­nántúli AGRQKOMPLEX Az épülő 420 férőhelyes szakosított koca-telep. tüntetóseken kívül 1963­ban a megyei vezető testü­letek oklevelét nyerték el. 1964-ben és 35-ben szintén. 1969-ben pedig ismét a me­gyei vezető testületek okle­veleit birtoko táií. Noha az is igaz, az 19 i0-as évek ele­jén volt a legnagyobb híre a szövetkezetnek, azóta más közös gazdasá gok is felküz- dötték magukat, a Béke Tsz viszont egymás után rossz esztendőket fogott ki. Mi­után földjeinek egy része a Zagyva mentén terül el, mintáján, 25 millió forintból a könnyű panelszerkezetű szakosított sertéstelep. Ilyen még nincs a megyében. Négy­százhúsz kocára, évi 6 ezer hízó kibocsátására lesz al­kalmas a legmodernebbnek ismert sertéstelep. Huszonöt naponként 600 hízót visznek ki innen. Az önetetéses, lég­kondicionált, nyáron levegő páráztatásra is alkalmas épü­letek, berendezések lehetővé teszik, hogy egy ember 3500 hízót gondozzon. A gyorsan lep Elfa rendszerű fejőberen­dezéssel működik, amelynek az a lényege, hogy emberi kéz a tejet nem érinti, a fejőgé­pekből vezetéken megy fel a tejházba. A tsz-ben máris 3 ezer 200 liter a tehenenkén- ü évi tejhozam. Az új tele­pen lengőlapátos trágyalehúzó rendszer könnyíti a gondozok munkáját, a takarmányt auto­matikus adagoló kocsik viszik szét az istállóban, amely auto­matikusan jut a garatból a keverődobba. A szövetkezet szarvasmarhatenyészetének hús- és a tejtermelés a célja. Évente átlagosan ezer szarvasmarhát hizlalnak, amelynek több mint a fele export minőségben jut el fő­ként a Német Szövetségi Köz­társaságba. Szászberekén van a szövet­kezet juhászata. Két éve a négyszázas anyaállományt nyoicszázra növelték, A bá­rányszaporulatból évente átlagosan 600 — tej- és peese- nyebárányként exporttermék­ként jut el elsősorban Franciaországba. 1964-ben kezdett hozzá a szövetkezet a májliba tenyésztéséhez, amellyel azóta nagy sikere­ket értek eL Volt már 80 de- kás máj is a libában, de át­lagosan 40 deka feletti a ho­zam. Gépi töméssel hizlalják nagyrészt, elsősorban Fran­ciaországba exportálják. Ta­valy még 15 ezer, az idén 20 szer libát hizlaltak, a követ­kező években 40—50 ezer hí­zottlibát bocsátanak ki éven­ként. Nem alakult még ki, mi lesz a baromfitenyészet sorsa. Tizenegyezer tojóhibrid tyúk­juk van ugyan, de mivel a bábolnai tojóketrec rendszer nem vált be, megtörténheti le, hogy felszámolják a baromfi- tenyésztést. A szövetkezet fő növénye a kenyérgabona. Takarmány- gabonával együtt 3.5 ezer holdon termeszük, s újabban nagy táblákon a Kannája fajtát. 1968-ban szerezlek vetőmagot, belőle s már 1200 holdon ter­mesztik, Kukoricából átlag 1.5 ezer hold a termőterület, mely tavaly 32 mázsával fi­zetett. A kalászosok termesz­tése és növényvédelme tel­jesen gépesített, vagy kemi- zált, Alkalmazzák a repülő­gépes növényvédelmet is. Na­pirenden van a kukorica ke- mizálása. gépi adapteres- betakarítása. A tsz-ben mű­ködik a szárító újdonság, a Sirokkó. Mivel város környé­ki szövetkezet, tagjainak 51 százaléka nőkből tevődik ki. Ez arra inspirálja a szövet­kezetét, hogy nőies elfoglalt­sága ipari növényeket ter­messzen. Az ország legna­gyobb máktermelő gazdasá­ga. 300 holdon. 1960 óta ter­melik a mákot és szedését gabonakombájnnal valósít­ják meg. Négyszáz holdon van cukorrépájuk, s három év óta répaszedő gépsort vá­sároltak. Lucernát 1200 holdon ter­mesztenek, s 1971 május ló­én indul a 3 millió forint­ból megvalósuló forróleve- gós lucerr-.szárító üzem. A granulált lucemalisztet árutermelésre szánja a tsz. Két év alatt egyébként 50 millió forintot ruházott he a szövetkezet, annyit mint ezt megelőző 8 esztendőn át. Évente átlagosan 12 millió forintot költenek fejlesztés­re. Száz traktorból álló gép­állományukhoz ebben az év­ben is 11 új traktort vásá­roltak. Három éve kezdték a digózást, ezer hold van már belőle, még kétezer hol­don fejezik be a következő években. Hatszáz holdon lent, 400 holdon repcét ter­mesztenek még. Miután a Jászsági Főcsa­torna öt-hat kilométer hosz- szan érinti majd a fez terü­letét. gyakorlatilag az egész birtok öntözhetővó lesz majd a Tisza II.-bői. Jelenleg is öt esőztető berendezésük van. amely a répa, kukorica és a repce kelesztő öntözését szol­gálja. Három esztendeje kezdtélc el a másfélezer hol­das mesterséges legelőprog­ram megvalósítását, eddig 260 hold van készen belőle. A szövetkezetben a felhal­mozás aránya meghaladja a 33 százalékot. Ritka kivétel a szövetkezeti mozgalomban. Mindig is arról emlegettek a Béke Tsz-t, hogy megkü­lönböztetett gonddal törődik nyugdíjas, öreg tagjaival. — 1961-től négyszáz, illetve két- személy esetében 500 fo­rintra egészítették ki a nyug­díjakat, most január 1-től pedig ugyanezt 500, illetve 700 forintra emelték fel. — Évente kilencven színház- bérletet vált tagjainak a tsz, hatvanat a rékasi, harmincat a szászberéki tagjainak. A színházbajárókat, csakúgy mint a munkába menőket is a ts? saját Ikarosza viszi, Tizenhárom agrármérnök, ti­zenkilenc középfokú végzett­ségű szakember irányítja a szövetkezet termelését. '• 1967- ben alakult meg Tóth Bélá- né szocialista brigádja az Egyetértés, azóta már négy van. Két női, s két férfi. Sok-sok minden mutatja, '6 gazdiig a zavvyarZkasi Béke. S olyan ütemben fejlő­dik, hogy a következő évek­ben ismét az ország legjobb­jai között halad majd. (XI Az épülő szakosított szarvasmarha-telep. járandóságként, de abból is csak a n igycsaládoscknak jutott. A későbbi évekre az is jellemző, hogy Burda György elnök is és párttit­kár is vol; egyszemélyben hosszabb idáig. Feljegyzik, hogy az elnökség rendkívül gyakran változott. Volt egy szókimondó tsz-tag, Gazdag Zsigmondné, aki, ha megver­te az asztali, már le is mon­dott a soros elnök. Új utakon Az első szövetkezeteket újak követték. Zagyvaréka- sorí Cs. Kovács Imre vezeté­sével 1953-bm újabb szövet­kezet alakúit az Ezüstkalász. Az egyes típusú szövetkezés volt. De röv desen fel is osz­lott. 1959-be a aztán a Nefe­lejcs és az j5züstkalász meg­alakult, nyomban egyesült is Kossuth néven, ennek Csák Károly, máj 1 Budai Kálmán lett az elnöie. Budai Kál­mán a szolnoki járási tanács mezőgazdasá gi osztályvezető­je volt korábban, 1960-ban vette át a Kossuth Tsz ve­zetését. Akkor még másik szövetkezet s működött a faluban, a Törösbrigád és a Rákóczi Tsz — Bemecs Imre

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents